Komáromi Lapok, 1935. január-június (56. évfolyam, 1-51. szám)

1935-03-20 / 23. szám

1935, március 20. »KOMÁROM LAPOK« 3. oldai. nemzetek egyenjogúsítását, az állam­polgársági kérdés végleges megoldá­sát. Munkál kell adni a népnek és a széles rétegeknek megélhetését bizto­sítani, ez a nyugalom és a boldogulás útja. (Nagy tetszés és éljenzés.) Der [ingák Gusztáv körzeti titkár buzdító szavai az összetartásra nézve mély benyomást keltettek. Mi nem Ígé­rünk, ezt elvégzik a többi pártok,melyek papuccsal és virslivel, meg hangszó­róval űzik a kortéziát és a végén a választót kinevetik. A választóban is van öntudat és megválogatja már a pártot, amelyre szavazatát adja. A sok megpróbáltatás után a keresztény­­szocialista párt az, mely programjá­nak gazdagságával mindenkinek a se­gítségére lehet. A hatalmas hallgatóság a beszéde­ket a legnagyobb tetszéssel hallgatta és Kurucz József elnök zárószavai után példás rendben oszlott szét, Megható és kedves jelenség volt két rendkívül ügyes kis lányka Hinora Annuska és Katzbeck Boriska verses é.s formás kis beszéd alakjában való üdvözlése, mellyel a gyűlés megkez­dése elölt Alapi] Gyula dr. tartomá­nyi képviselői köszöntötték nagy tet­szés mellell. Mindkét gyűlés az országos keresz­tényszocialista pártnak mély gyökereit bizonyítja, melyek a lakosság szivébe­­lcikébe hatoltak. $ A Proí. Jótékony Nőegylet szeretetvendégsége. Komárom, március 19, Nagysikerű szereletvendégséget ren­dezett a Komáromi Protestáns Jó­tékony Nőegylet március 17-én a Kollégium nagytermében, melyet zsú­folásig megtöltött ezúttal is az érdek­lődő közönség, mint minden alka­lommal, amikor a jótékonyság gya­korlásában elöljáró derék Nőegylet a szegények é.s nyomorultak javára ak­cióba lép. A nemes emberbaráti cél mellett a minden pontjában nívós műsor is nagy vonzóerőt gyakorolt az érdeklődő közönségre, amely sok kedves élménnyel leli gazdagabb a hallottak nyomán. A 37. dicséret 1. versének éneklésé­vel vette kezdetét a szeretetvendég­­ség, amelyen szárnyaló imát mon­dott Kalitza László zsigárdi ref. lelkész ,aki egyben mély gondolatok­ban gazdag bibliamagyarázatot is tar­tóit arról az igazi útról, amely Krisz­tushoz vezetett s amelyen a keresz­tyén embernek haladnia kell. A mélyhatású bibliám agyarázat után S z i j j Ferenc dr. nyug. polgármes­ter tartott figyelmet lebilincselő, rendkívül értékes előadást a protes­táns zenéről, illetve annak két vi­lághírű halhatatlan képviselőjéről: Hándelről és Bachról, akiknek ze­netörténelmi jelentőségét méltatta. A két német származású kiváló egyházi zeneköltőnek életét ecsetelte megkapó vonásokkal és az általuk szerzett hal­hatatlan müvek örökbecsét világította meg élénk szakszerűséggel. A magas színvonalú előadás nagy tetszéssel találkozott, amelynek a hallgatóság lelkes tapsokban adott kifejezést. Kacz Jenő VI. o. fg. tanuló Szép Ernőnek Imádság c. gyönyörű köl­teményét szavalta mélyen átérzett, szép előadásban megragadó hatással. A műsor első részének befejezte után a Leánykor tagjai teát szolgál­tak föl, mely alatt művészi lemezek szolgáltatlak diszkrét zenét. Tea után B e s e Kató közs. elemi iskolai tanu­ló mondott kedves prológot, majd a Református Első Énekkar adott elő két férfikórust, repertoárjának két legszebb gyöngyét: Silcher Loreleyc. műdalát és Horváth Károly Népdal­csokrát (Két gyöngye volt a falunak), mindkettőt kitűnő interpretálással, Tele k y Miklós karnagy mesteri ve­zetésével. Az énekkar előadása a leg­­n agy óbb elismerést váltotta ki, amely szűnni nem akaró tapsokban jutott kifejezésre, melyre a derék kar és a talentumos karnagy egyaránt rászol­gált. Cru 1 yás József, Mórocz Pé­ter és Nagy Sándor szép szólói si­kerültek. Az énekkar kedves előadása után Bárány ay József dn könyvtáros és lapszerkesztő tartott fordulatos, kedves előadást utazási élményeiből, amelyeket három világrészben végzett utazásai alatt szerzett. Számtalan csel­lel bizonyította be, hogy a mi zengze­­tes szép anyanyelvűnket, a magyar nyelvet az egész világon beszélik, mert amerre csak járt-kelt, minde­nütt találkozott magyarul beszélők­kel. Közvetlen, kedves humorával elő­adott élményeit nagy érdeklődéssel hallgatta a közönség, amely a népsze­rű előadót melegen megtapsolta. A nagysikerű szabadelőadás után egy rövid egvfelvonásos került szinre Sa­lamon Juliska avatott rendezésében és Virágh Ilonka, Csukás Ilonka, Bállá Kálmán és Fel Lajos egybe­vágó, ügyes előadásában, akik a Még se megy el a Borcsa c. apróságot elevenítetlek meg találó vonásokkal, a közönség nagy tetszésére. Végül egy bájos táncos jelenetet, a Zenélő óra c. apróságot adott elő a közs. elemi iskola 12 első osztályos növendéke, mig egy kedves kis baba prológot mondott nagyon ügyesen. A táncos jelenet magával ragadta a kö­zönséget, amely a sok graciozitással lejtő bájos gyermekek fegyelmezett előadását, ritmikus mozdulatait nagy gyönyörűséggel szemlélte. Meg kellett a kis szereplőknek ismételniük a si­került számot, amelynek betanítását Sörös Krisztina, Sala m o n Juliska és Tót h Juliska közs. el. isk. tanító­nők végezték csodálatos nagy türe­lemmel, de fáradságukat megkoroná­zó teljes sikerrel. A XC. zsoltár első versének (Te benned bíztunk eleitől fogva...) el­­éneklése után ért véget a minden izé­ben sikerült szép és nemescélú szere­­telvendégség, melynek rendezésében a Nőegylet derék tisztikara és választ­mányi tagjai élén Pap K óvá eh Elemérné, az egyesület lángbuzgalmú lelkes elnöke fáradozott nagy szak­­avatottsággal és teljes eredménnyel. önzetlen munkálkodásuk találjon őszinte hálára a szegények és árvák szívében! Öngyilkosság látszatát keltve, férfirniiália öltözve ment világgá egy jói tanuló komáromi diáklány. Komárom, március 19. Különös eltűnési esetben nyomoz­nak a csallóközi hatóságok: Komáromban eltűnt égi/ harma­dikos gimnazista lány. Tóth Margit, lizenötcszteüdős nagy­­megyeri leány özvegy édesanyjával együtt lakott Nagymegyeren s onnan járt be naponta vonaton a komáromi gimnáziumba, ahol, — kora ellenére, — ugyan csak a harmadik osztályba járt, de jól tanuló, jómagaviseletű láng volt és semmi panasz nem me­rült jel ellene soha. Magábazárkózott lánynak ismerlek, akinek nem voltak bizalmas barátnői. Az utóbbi időben, — körülbelül egy hónapja, — mindennap beutazott ugyan Ko­máromba, de az iskolába be sem jött, azt hitték, évközben kimaradt vagy beteg. Szombaton reggel a komáromi vasút­állomás egyik pályaőre a vasúti sínek mentén, a Kisér felé vezető lépcsőn egy teljes női ruhajelszerelést ta­lált, cipő kivételével, mellette is­kolatáskát könyvekkel. Megállapították, hogy a táska Tóth Margité, valamint a ruhák is övéi. Kez­detben arra gondoltak, hogy a leány, - akit még előző este az állomáson látlak, - levetkőzött és a közeli Vágtádról a Vágba vetette magát, később a nyomozás új fordulatot vett s az a gyanú merült föl, hogy a leány álöltözködött és világgá, ment. Megállapították ugyanis, hogy a leány régebben készült a szökésre: nagy­megyeri fiútestvérének teljes rend ru­háját vitte el s valószínűleg abba Öl­tözőit, még a haját is fiúsra nyiratta előző nap a borbélynál. Megnyugtatás okából a rendőrség átvizsgálta a vas­útállomáshoz közel cső kutakat s a Vágduna partját is, a leány eltűné­sére vonatkozólag azonban közelebbi nyomokat nem találtak. Sötétkék fiuruha, barna harisnya szürke csikós ing volt rajta, ma­gával vitt egy fekete tornanadrá­got is, haja etonra volt nyírva. Lehet, hogy a korával járó élettani változások késztették arra, hogy fiú­­ruhában vándorútra induljon. Kézrc­­kerítésére minden intézkedést meg­tellek, valamint azt- is igyekeznek ki­nyomozni, nem lcerült-e esetleg leánykeres­kedők hódújába? w—tii inmrisői^ra«iB»aaagsEaaa£aas*^&a^s&aBEB«to^ Hat tolvajhoz; tíz orgazda Komáromban. Az orgazdák teszik lehetővé a kontárom tolvaj­szövetkezetek működését. — március 19. Ismét elfogott egy tolvajtársaságot a komáromi rendőrség. A társaság vásári szekerek {oszto­gatását tűzte ki céljául s ezt a munkásságát a múlt esztendő óta nagy sikerrel folytatta. A komáromi vásárokra járó árusok­nak gyakran feltűnt, hogy a vásár vé­geztével kocsijaikról sokmindenféle áru lünt el. Eleinte azt hitték, hogy xitközben veszett el a sok áru s ritkán tettek az esetről jelentést. Az egyre inkább megismétlődő »elveszések« azonban gyanút kel­tettek és sikerült is lefülelni egy tolvajtársaságot, amelynek leg­több tagja többszörösen büntetett előéletű már. A társaság vezére és szervezője Sipőcz András rovottraultú »munkanélküli < komáromi egyén volt, akinek vezeté­sével a tagok: Molnár János, Molnár Ferenc, Acs Ferenc, Kondrus Antal, Ne­héz Lajos állandóan fosztogatták a vásáros sze­kereket, élelmiszert, élőállatot, bútor­­neműt, ruhaneműt, edényeket szállít­va az orgazdákhoz. A lopásokra fő­ként az csábította a társaságot, mivel tudták, hogy biztosan találnak orgaz­dákat: a hat ember, — akik között csak Nehéz Lajos volt az újonc, —tíz orgazdát hajtott föl. Az orgazdák között vegyest van férfi és nő. Három kereskedő és két iparos van az orgazdák között, a többiek munkások, akik alkalomszerűen foly­tatták az orgazdaság veszedelmes mes­terségét. Kiderült, hogy Sipőcz András az állam területéről ki van tiltva. Át­adták az ügyészségnek. Mivel rendszerint az orgazdák te­szik lehetővé a komáromi tolvaj­szövetkezetek eredményes munká­ját, különös szigorral fognak .el­lenük eljárni, az orgazdák neve ezentúl nyilvános­ságra kerül. Ha a komáromi orgazdák — akiknek a tolvajokat ismerniök kell — nem kötnének titkos üzleteket a megrögzött tolvajokkal, sokkal ke­vesebb volna Komáromban a lopások száma. Nem használ az a mentség, hogy a tolvajokat az orgazda nem ismerte: a rovottmultú komáromi be­törők és tolvaj társaságok tagjai éppen az orgazda-társadalom előtt annyira közismertek már, hogy az orgazdák tagadása mit sem használ. Vannak or­gazdák, akik visszaeső bűnösök: ezek ellen kettős szigorral járnak el. Meg­csökkenne a tolvajlások száma, ha nem volna Komáromban annyi or­gazda, akiknél cl lehet helyezni a zsákmányt. — Férfi divatkalapokat legolcsób­ban Laky Nándor úri- és női divat­áru üzletében Masaryk u. 15. vásárolhat SSISW» Sporthírek az autóbuszban. Vasárnap este. Újvár felől bejött a vonat, valahonnan a Csallóközből is bedöcög egy motoros, a komáromi ál­lomáson összeverődik néhány hétvégi jegyes ember és ezek egy része útnak indul a sötétben az autóbusz felé. Ko­csisok invitálják az utasokat bágyadt hangon, az autóbusz két fénybogara világit, ajtaja nyitva s nehezen kász­­inálódnak a termes kocsiba az utasok. Ki csomaggal, ki csomag nélkül, az egyik nehezen szuszog, a másik fürgén ugrik. Már benn ülünk, amikor — éppen az utolsó pillanatban — izgatott hang jelentkezik az ajtónál, még be sem lép a hang tulajdonosa, már beszél befelé a kocsiba: — A Káeffcé legyőzte a Ligetit, kettő null, kikapott a Rapid, a német-francia kupa három egy ... Egy hasonló izgatott hang a kocsi belsejéből: — És a Fradi? A felelet nem marad el: — Kikapott a Fradi, egy null a budai tizeneggyel, Újpest—Kispest négy null, Pozsonyban a vasas—húsos egy null. Az előbbi hang: — Tte jóisten! A sporttudósitó beszél, darálja a nullokat és a neveket, rejtélyes szavak röppennek a levegőben, monogrammok, amik kimondva humorosan hangzanak, bekkek és csatárok neve, soha nem hallott külvárosi kis fickók beceneve, félistennek tekintett balszélsők és vas­­taglábu kapusok. Nevük említésénél a szeretet, rajongás, a tisztelet és a ked­vesség különös egyveleggé olvad, mintha a mennydörgő Jupitert igy tisztelném meg: a „nagy Jupi!“ Vagy: „az édes Mussi“ — azaz a halhatatlan Musso­lini ... Kanyarog az autóbusz, jobbra-balra dűlünk, a komáromi uccák különös­képen alkalmasak arra, hogy az em­ber tengeribetegséget kapjon, mire autóval a belvárosba ér. A sporttudó­­sitót mindez nem zavarja s akár hall­gatják, akár nem, fogyhatatlan rajon­gással beszél a félistenekké avanzsált centercsatárok és bekkvilágmárkák láb­mozdulatairól. Van még idealizmus ezen a világon! — A húsos, — hallom, — meg a vasas, meg az Admira, meg a Cseh­szlovákia - Svájc ... öt null, hat kettő, kornerről a balszél és tizenegyesből a half... Mire beértünk a főuccára, mindnyá­jan tudtuk, hogyan végződtek az az­napi meccsek. Az illető nem veszi észre, hogy az Otthonnál akart leszállni s már a Klapka-téren vagyunk. Rémülten szedi össze magát, — félszájjal még valami eltört sipcsontról emlékezik meg, — aztán ugrik le, mindenről megfeledke­zett ebben a nagy sportolásban. A partner még utánakiált: — Hallotta, hogy Németország be­jelentette a fegyverkezést? A felelet már a szobor alól jön: — Nem. Van valami újság? Ah, Németország, mondok magának valami fontosat: a berlini Möközö kikapott a brünni Böföcötől. Nem hallotta? Csuda lehetett. S aztán, már valahonnan a Szent­háromságszobor alól: — A Ligetinek nem volt kapusa, tiz emberrel játszott és uram, amit a jobb­­szélső csinált... Az a láb ... ! Aztán eltűnt az éjben. Magával vitte a centercsatár lábát. Mi ez a német fegyverkezéshez, nem igaz? — Berger F. Vilmos csemegeüzle­tében Komárom, állandóan friss pasz­­terizált zsámbokréíi teavaj. Sajt­különlegességek. Prágai gyógysonka. Kitűnő olajos és pácolt halak. Torta- és ostyalapok, fajalmák, valamint a legfinomabb francia Oliva olaj, Hor­­nimans angol és orosz teák. Bel- és külföldi rum, likőrkülönlegességek. Asz­tali fajborok, Mumm és Pommery fran­cia pezsgők. Karlsbad? kétszersült és Graham kenyér. Római maróni. A legfinomabb fajkávék naponta fris­sen pörkölve, valamint Hág coffein­­mentes kávé kapható.

Next

/
Thumbnails
Contents