Komáromi Lapok, 1935. január-június (56. évfolyam, 1-51. szám)

1935-03-20 / 23. szám

4. oldal. »KOMAROMI LAPOK« 1935. március 20. Komáromban is megjelent a csodadokíor és „körgyőgyitásí“ rendezett. Csupán a pénztárcákon sikerült eret vágnia, a betegek nem gyógyultak a kölnivíztől. Komárom, március 19. A dclszlovenszkói csodadoktorok száma ismét emelkedett eggyel. Ért­hetetlen, hogy nemcsak falusi em­berek, hanem városiak is elhiszik a lépten­­nyomon feltűnő csodadaktorok szavát és szívesebben bízzák ma­gukat kuruzslókra, mint orvo­sokra. Délszlovenszkón s általában egész Szlovenszkón számos csodadoktor jár, kel, akik egy-egy felhajtó segítségével megtalálják a betegeket, csodaszere­ket ajánlanak nekik, aztán drága pén­zen vétetnek mit sem érő orvosságot. Komáromban a nnilt hetekben megjelent egy titokzatos fiatalem­ber, — akinek nevét eddig kiderí­teni nem sikerült, — és az el­hunyt Zclenák János dr., a lekéri orvos-pap fiának adla ki magát. Felhajtó-asszonnyal dolgozott, felke­reste azokat, akik idült betegségben szenvednek s rábeszélte őket, hogy vásároljanak a Zelenák-félc csoda­szerekből, mert.csak az ad írt bajuk­ra. A betegek megvizsgáltatták magu­kat és az ékesszavú fiatalember min­denkinél »megállapította a bajt«. Az orvosságok eladását oly furfanggal csinálta, hogy eleinte senki nem jött rá a turpisságra: megígérte, bogy utánvéttel cso­daszert küld s ha a csodaszer megérkezik az összes betegek­hez, akkor egy »körgyógyítást« rendez, meggyógyítja az összes megvizsgált komáromi betegeket egyszerre. Sikerült rászednie sok embert s el­utazott. Néhány nappal elutazása után utánvételes csomagok jöttek gyógyszerrel. A csomagok mindegyike többszáz korona értékű »gyógyszert« tartalmazott, kenőcsöt, füveket, vagy italt. A gyógyszereket kiváltották, a szegényebbeken a gazdagabb sorsú betegek segítettek, volt olyan, aki több betegtársá­nak is kiváltotta az orvosságát. Mintegy másfélezer korona értékben jött ilyen csodaszer Komáromba. Az orvost azonban hiába várták, hogy a »kör gyógyít ást« megkezdje: Zele­­nák János utóda azóta sem mutatko­zott Komáromban, az ügyes trükk nagy péflzt jövedelmezett neki. A károsultak restellnek feljelen­tést tenni, noha kiderült, hogy a csodafolyadék semmi egyéb, mini vízzel hígított kölnivíz s a cso­dakenőcs — vazelin. A csodadokíor jelenleg a délszloven­­szkói falvakat vette munkába, előre­láthatólag hasonló nagy sikerrel. A nyomozás feladata kideríteni, kicso­da a titokzatos csodadoktor? pénzt nem fogadott el, sem vizs­gálatért, sem orvosságért, hanem A Dalegyesület füharmo' nikus hangversenye március 23»án a Jókai Egyesület Kuliurhazába». Nagy lelkesedéssel és ernyedetlen kitartással folynak a próbák a Ko­máromi Dalegyesület által március 23-án, szombaton este 8 órakor ren­­áezendö filharmonikus hangversenye, amely a Jókai Egyesület Kulturházában fog megtartatni 22 tagból álló zene­kar és 46 tagból álló férfi-énekkar közreműködése mellett. Schmidt Vik­tor, a kitűnő karnagy szakavatott ve­zetésével folyó próbákból már most is meg lehet állapítani, hogy a Dalegye­sület ezen nagyszerű vállalkozását nem mindennapi siker fogja koronázni, amit egyébként a széles körben megnyilat­kozó érdeklődés is bizonyít. A Hangverseny magas nívójú mű­sora a következő : 1. Rossini. Nyitány a Szevillai borbély c. operából. Elő­adja a zenekar. 2. Ojfenbach: Részie­tek a Hoffmann meséi c. dalműből (Diákok kara, Vendégek kara). Elő­adja az ének- és zenekar. 3. Schmidt Viktor: Bogár Imre (Alföldi népbal­lada). Előadja az énekkar. 4. Wagner: Lohengrin c. opera Hl. felvonás nyi­tánya és Nászkar. Előadja az ének­és zenekar. — Szünet. — 5. Dvorák: 10. sz. szláv táncok. Előadja a zene­kar. 6. Verdi: Részletek a Troubadour c. operából (Cigányok kara, Katonák kara, Miserere). Előadja az ének- és zenekar. 7. Moszkowszki: Szerenád. Előadja az ének- és zenekar. 8. Gounod. Faust-keringő (bailett részlet). Előadja az ének- és zenekar. A hangversenyre ülőhely-jegyek elő­vételben 10 és 7 Ke-ás árban Spitzer Sándor könyvkereskedésében. Állóhely 4 Ke. Autékarambol Komáromban. Kedden délután fél 3 órakor sú­lyos autókarambol történt a Masaryk ucca és a Fürdő ucca sarkán. Egy S:St számú pozsonyi kisautó futott a Masaryk uccán végig s akkor ért a Fürdő uccuhoz, amikor ebből az uc­cuból egy sebesen menő teherautó futott ki. A leherautó fellökte a kis­autót a járdára, de úgy, hogy kitör­ték a vas-lámpaoszlopot, amelyen ép­pen figyelmeztető tábla állt olt a jár­művek számára. Az oszlop eltört, a kis autó súlyos sérüléseket szenveded, a teherautóban nem esett kár. Sebesü­lés nem történt. A megjelent rendőri bizottság tisztázza a karambol részle­teit s a felelősség kérdését. — Schmidthauer Lajos orgona­hangversenye a budapesti rádió­ban. Európai hirű orgonaművész föl­ditik, Schmidthauer Lajos a napokban nagyszabású hangversenyt tartott a rádióhallgatóknak olyanképpen, hogy a budapesti Schmidthauer villát be­kapcsolták a budapesti rádióba és a villában a nagy mester saját orgonáján lejátszott -hangversenyét közvetítette a rádió, mivel a budapesti stúdióban nincs megfelelő orgona és a Zeneművészeti akadémia orgonája szélesen van építve és nem alkalmas mikrofon felvételre, Schmidthauer Lajos egyéb műsorszá­mon kivül előadta saját szerzeményét, a Vihar a Balatonon cimű orgonamű­vét, amelynek szépségeivel igazán so­hase lehet betelni. Schmidthauer Lajos, előzőleg már Belgiumban is fényes sikert aratott ezzel az alkotásával az egyik székesegyház orgonáján és a darab annyira megtetszett a hallgató­ságnak, hogy többször megkellett is­mételnie és az ottlevő bíboros fölment a kórusba és az orgonánál ülő Schmidt­hauer Lajosnak elragadtatással gratu­lált. Európai írüvész földink a közeli napokban aratott újabb sikereket Becs­ben és Velencében és meghívást ka­pott Rómába is a Vatikánba. Ennek a meghívásnak csak az ősszei tud eieget tenni nagynevű művészünk, — A világháború hatalmas, ma­gyarul beszélő filmje, a Századunk tragédiája a szarajevói gyilkosságtól a háború végéig kerül ma, szerdán és holnap, csütörtökön bemutatóra a ma­gyarkomáromi moziban háromnegyed­hat és negyedkilences kezdettel. Szá­razföldi, tengeri, tengeralatti és légi csaták. ift ÍREK 41 esztendő előtt halt meg a magyar nemzet nagy szám­­üzötíje: Kossuth Lajos. Amíg élt, a sza­badságnak, a függetlenségnek és a nemzet többi élő vágyának volt élő fogalommá magasztosult megtestesítője. Torinói magányából irt izenetei nem egyszer rázták fel a nemzet leikét és lelkiismeretét a hatalommal szemben. Mint száműzött, nem lépte át soha többé a magyar határt, mert ott nagy ellenfele, a Habsburgi monarchia aka­rata uralkodott, De hangja áthailatszott és ébresztgette a magyar nemzeti ön­tudatot. A nemzet ereklyéjévé vált porai diadalmasan vonultak be Budapestre, ahol egykor az ország sorsát intézte. A szent hamvakat befogadta az anya­föld és királyoknak sohasem volt ak­kora temetése, mint a hazatért nagy száinüzöttnek. Kossuth Lajos .. . egy nemzetnek csodálatos ereje, akarata, vágya és eszménye öltött Benned testet és az emlékezés ezen a napon lefelé fordítja gyásza jeléül meggyujtott fák­lyáit. — A komáromi izr. Jóíékonyegy­let e hó 17-én tartotta meg választ­mányi ülését, melyen Kincs Izidor vá­lasztási elnök vezetésével egyhangúlag a következő tisztikart választották meg: Elnök: Fried Jenő, alelnöki Zsombor Kornél, pénztárnok: Baumöhl Lipót, ellenőr: Nádor Ernő, gondnok: Stern Bernát és jegyző: Kemény Dezső. — A Dalegyesükt választmányi ülése- A Komáromi Dalegyesület vá­lasztmánya március 17-én saját helyi­ségében látogatott ü ést tartott. Fülöp Zsigmond einök a formaságok elinté­zése után előterjesztett jelentésében örömmel hozta tudomására a választ­mánynak, hogy az egyesület karnagya, Schmidt Viktor legújabb férfikarát, ame­lyet a Bogár Imre c magyar népbal­ladára szerzett, a Dalegyesületnek aján­lotta fel. A választmány az elnök in­dítványára. köszönettel fogadta a ta­­lentumos szerző legújabb sikerült művét és áldozatkészségéért legteljesebb el­ismerését fejezte ki Köszönetéi szava­zott a választmány Kovcich Tihamér ügyv. elnöknek a szilveszter-est ren­dezése körűi kifejtett lelkes fáradozá­saiért. Boldogemlékü Panghy Özséb nyug főg. tanárnak elhunytét mély rész­véttel vette tudomásul a választmány, ame'y az elhunytnak emlékét jegyző­könyvében örökítette meg. Az egyesü­let háznagyi tisztével járó teendőket ideiglenesen Kovách Tihamér ügyv. el­nök vállalta, amit tudomásul vettek. Majd a március 23-án rendezendő s nagy áldozattal járó filhannónikus hangversenyre hívta föl az elnök a vá lasztmány figyelmét, amely kimondotta, hogy széleskörű propagandát fejt ki a hangverseny sikere érdekében. Tudo­másul vette a választmány, hogy az elnök bejelentette a mflködőkarnak az Érsekújvárt, június 29-én tartandó or­szágos daiosünnepélyen leendő rész­vételét. Vörös Béla pénztáros terjesz­tette elő az egyesület 1934. évi zár­számadásait és a vagyonmérleget, amelyeket tudomásul vett a választ­mány. Majd az 1935 évi költségvetésre került a sor, amelynek megállapításá­nál hosszabb nívós vita keletkezett, különösen abban a kérdésben, hogy miként lehetne a Dalegyesületet jobb anyagi helyzetbe segíteni, A vitában résztvettek: Polony Béla dr., Kovách Tihamér, Schmidt Viktor, Kállay Endre dr., Teleky Miklós, Uhereczky Géza, Wánkay László, akiknek felszólamlása után kimondotta a választmány, hogy szükségesnek tartja az évi tagsági dijat az 1935. évre mérsékelten fölemelni, amelyre nézve a közgyűlésnek javasla­tot tesz. A választmány ezután a költ­ségvetési javaslatot elfogadta és azt a közgyűlés elé terjeszti. Az évi rendes közgyűlést március 31-én, délelőtt 11 órára tűzte ki a választmány. Több tag felvétele után a választmányi ülés véget ért. . — Életunt öregasszony. Hétfőn dél­előtt özv. Angcli Györgyné, 87 eszten­dős megyercsi-uccai öregasszony élet­unt Ságból felvágta ereit. Még idejé­ben észrevették s elsősegélyben ré­szesítették, majd beszállították a köz­­kórházba, ahol a rendőri bizottság kihallgatta. Az öregasszony megunta életét. — A választási frontról. Amint ismeretes, Magyarországon megindultak a választási küzdelmek. A magyarko­máromi kerület újra Zsindely Ferenc dr. kincstári tanácsost jelölte. Ellenjelöltje nincs, lomanóczy József dr., magyar­komáromi ügyvédet az igmándi kerü­let jelölte kormánypárti programmal. Elienjelöltje dr. Csehszombathy László, a budapesti Belhesda kórház igazgató­főorvosa kisgazda programma!. — Betörés a füszerüzletbe. Ké­ménden betörtek Kollár Márton fűszer­­üzletébe, ahonnét több ezer korona ér­tékű árut loptak el. A csendőrség az­zal gyanúsítja Dániel Emil kéméndi lakost, hogy része volt ebben a betö­résben. Be is kisérték Párkányba, ahol azonban kihallgatás után szabadon eresztették. Szegény leányt nem lebet elvenni. Zágon vígjáték sikeres bemutatója. Valóságos theatre pareé-t jelentett a szombat esti bemutató. A zsidó hit­község színháztermét zsúfolásig meg­töltötte a zsidó társadalom, de ott lát­tuk a másfelekezetü polgártársakat is szép számban. A Zágon darab finom, irodalmi esz­közökkel korrajzot dokumentáló opti­mista világnézettel színezett munka, igen ügyes meseszövéssel, jó szinpadi technikával. Nem könnyű az előadása, pláne mű­kedvelők által. A szinpad állandóan „zsúfolt“. S hogy minden zökkenő nélkül pergett le a darab, ez kizárólag Telkes Mihály igazgatónak az érdeme. Rendezői kvalitását már a múltban is sokszor igazolta s tudjuk, hogy csak­nem a fokozott dicséretek arzenáljából vettünk megérdemelt igazságokat Tel­kes Mihály részére. A darabot a neol. izr. hitközség kui­­turbizottságának, a Deborah leányegy­letnek és a Makabi sport és kultur­­egyletnek műkedvelői játszották A sze­gény lányt Rausnitz Györgyi alakította. Igen finom volt, közvetlen, kellemes. Intelligenciával játszott. A kertésziány szerepébe az első szerelem minden kedvességét, ártatlan humorát belevitte Hadr Ili. Goldring Béla valóban „fe­jedelem volt“, egyszerű, emberi, szere­tettel hallgattuk ezt a tehetséges fiút. Ki ály Dezső miniszteri fogalmazója a régi, konzervatív derűt, a poros akták között gyönyörű álmok után vágyódó öregedő urat tökéletesen adta. Weiner Aladár jogásza kellemes, egészséges, játékában a fiatalság ereje, lelke volt. A tavaszi szellőt, ezt az áprilisi szel­lőt jelentette a fiatal W>ddhauser István temperamentuma, aki a finom humor mellé a vastag komikum kacagtató csiklandozásaiból adott egy hatalmas adagot a közönség nagy tetszésére. Kertész Ferenc paraszt-kabinetalakitása remekbeszabott és tökéletes. Adler Béla Epstein bácsija állandó nevetési, széles komikumot jelentett. Spitzer J borbély­mestere élethű, ötletes elgondolás. Fischer Imre Madarásza jól karakte­­rizált, ügyes megoldás volt, kidolgo­zott alakítás. A darab bevezetőjéül a Purim ün­nep tiszteletére a bájos Rohonyi Alice mondott prológot kedvesen, lelketfel- Liditően. Finom büffét rendeztek a zsidó úri­­asszonyok dr. Krausz Arturné, Kincs Izidorné és dr. Radb Mihály né agili­tásával. A közönség lelkes hangulatban, meg­megújuló tapsokkal kitüntetve a sze­replőket — nézte végig a darabot s azzal a tudattal távozott, hogy ez a műkedvelői előadás kulturcselekedet volt, mert messze elkerülte a dilettan­tizmus veszélyes csapdáit. Figyelő. * A Szegény leányt nem lehet elvenni cimü Zágon vígjátékot vasárnap este olcsó helyárakkal újból megismételi a műkedvelő együttes, jegyelővétel Király József ékszerész üzletében A nagysi­kerű darab második előadása iránt is nagy az érdeklődés. x Kényszeregyezségek és csődök Sziovenszkóban és Ruszinszkóbun Szloboda Klára rövidárukareskedő, Stomfa, Klein Vilmos butorkerssk, Beregszász, Hója Mária szül. Bachraty vendéglőtulajd., Pozsony (Stur u. \.)y Schindler Kálmán vendéglős. Pöstyén, Kardos József bej. vegyeskere.sk. Ri­maszombat, Zsapka József vegyes ké­résié, Pöstyén, Richter Henrich gyar­­malárukeresk., Pozsony, Tyukody Jó­zsef cipő- és bőrkeresk., Tornala, Por­­jesz Szerén rövid- és clivatárukeresk.. Szene, Widder Erna fehérnemű és kötöttárukeresk., Nyitra. Csődök: Lebovics Regina konfekció, Érsekúj­vár, Nagy József vegyeskeresk., Kassa, Strasser Frigyes bartulajd., Pöstyén. Pólyák Ferenc pék. Rozsnyó. Apró hirdetések. Német aspiráns szívesen oktatna németül zongorahasználat ellenében. Bővebbet Hermann ujságboltban. á5

Next

/
Thumbnails
Contents