Komáromi Lapok, 1935. január-június (56. évfolyam, 1-51. szám)
1935-03-20 / 23. szám
2, oldal. »KOMÁROMI LAPOK< Törhetetlen magyarságául és a magyar nemzeti párthoz yalú tántoríthatatlan ragaszkodásról tett hitet Komáromszentpéter, Hetény, Marcel' háza és Madar községek magyarsága. Saját tudósítónktól Lélekemelő és lelkes hangulatú gyűlést tartott vasárnap a magyar nemzeti párt Tvomáromszentpéteren. E gyűlésen részt vett Komáromszentpéteren kívül Hetény, Marcelháza és Madar községek magyarsága is és lelkes hangulatával kifejezte ragaszkodását a magyar nemzeti párthoz. Déli féltizenkettőre volt ugyan a gyűlés kitűzve, de már a kora délelőtti órákban mozgalmas életet mutatott a község külső képe és lehetett látni a sugárzó arcokból, hogy a magyarság jelentős gyűlésre készül. A szomszéd falukból egyre özönlöttek az emberek kocsin, lóháton, kerékpáron és gyalog. Az ünnepély fényét lett volna hivatva emelni a hatvan tagú lovasbandérium, amelynek a fölvonulását azonban a hatóság nem engedélyezte. Gerő Benő, a helyiszervezet elnöke meleg szavakkal üdvözölte a nagy számban megjeleni hallgatóságot. Utána Fussy Kálmán szenátor szólalt föl. Emlékeztette a gyűlés hallgatóságát arra, hogy úgy, mint tizenegy esztendő előtt, amikor először jelent meg a községben, hogy lerakja a párt alapjait — most is arra hívja fel a magyarságot, hogy ha a szlovenszkói magyarság jövőjét és fennmaradását biztosítani akarja, ügyosztály- és valláskülönbség nélkül, földművesnek, iparosnak és munkásnak közösen össze kell fognia, mert csak az összefogás hozhat számára boldogabb és szebb jövőt. A magyarságnak állandó harcot kell folytatnia azokkal szemben, akik a magyarság erejének és létének megsemmisítésére törekszenek. A demokrácia — mondotta a szónok — nemcsak a terhek viselésében, hanem a jogok egyenlő élvezetében is kell, hogy kifejezésre jusson. Azonban a magyarság — sajnos — egész kisebbségi élete alatt telve van panasszal és keserűséggel és addig ne várja a kormány a magyarságtól, hogy feladja ellenzéki politikáját, amig a panaszok orvoslást nem nyernek. A népszámlálás minden évtizedben kevesebb magyart tüntet fel a köztársaságban, ami annál is inkább csodálatos, mert hiszen időközben nagyszámban tértek haza magyarok a külföldről is. Tehát a magyarság számarányának emelkedését és nem apadását vártuk volna. Visszautasítjuk az irredentizmus vádját, mert a magyarság az egyenlő elbánást és megbecsülést követeli a maga számára. Ne csak akkor ismerjenek bennünket, amikor adót vagy katonát kérnek tőlünk, hanem akkor is, amikor a jog asztalánál állunk és a bőség kosarából való részesedésről is szó van. Füssy szenátor nagy tetszéssel fogadott beszéde után Varceha József munkásszakosztályi központi titkár tolmácsolja a párt zászlaja alatt tömörült magyar munkásság üdvözletét és testvéri szeretetét. Amerre megfordulunk az országban — mondotta a szónok — látjuk a gondterhes, kétségbeesett arcokat és halljuk a panaszok özönét. Minden arc egy-egy kérdőjel a mai súlyos állapot és a jövő bizonytalansága felé. A gazdasági válság nem tett külömbséget győző és legyőzött nemzet között és az egyre magasabban tornyosuló hullámok már Amerikát is elborították. Johnson szenátor nyilatkozata szerint Amerikában, amelyet valamikor a földi paradicsomnak és igéretföldjének tekintettek az emberek, ma 16 millió munkás éhezik és nyomorog. Európában is több, mint tízmillió a munkanélküliek száma. Magában a csehszlovák köztársaságban a hivatalos kimutatás szerint is 838 ezer munkanélküli van. Azonban ki merné tagadni, hogy igenis több a munkanélküliek száma! Hány ezer munkás van munkanélkül a falvakban, akiket semmiféle hivatal vagy statisztika nem tart nyilván. Jóval több — március 19. mint egymillió a tényleges munkanélküliek száma, a családtagokkal együtt pedig több, mint három millió ember ínséges és éhezik a köztársaságban. Tehát minden negyedik ember Ínséges és nyújtja felénk kérő, üres tenyerét. Több mint egymillió egészséges, fiatal munkabíró ember van kikapcsolva a produktiv munkából. Ez a rendkívül súlyos állapot reányomja a bélyegét a gyermek születések csökkenésére is. Amig 1930- ban 333 ezer volt a születések száma, addig a rákövetkező évben már csak 318 ezer, 1932-ben 312 ezer és 1933- ban 287 ezerre csökkent. Vagyis 1933- ban több mint 46 ezerrel született kevesebb, mint 1930-ban. Ez legfényesebb bizonyítéka annak, hogy a keresetnélkül álló munkás nem mer Az idő beszél: Hivatal, vagy nagyközönség? — Lenni, vagy nem lenni? — adta íel a kérdést a tűnődő dán királyfi önmaga előtt s a világtörténelemnek hány klasszikus kérdése foglalódon már cizellált sorokba azelőtt is és azután is. Az egész emberiség örökké alternatívák között hányódik, kétség az életünk s bizonnyal milliókat nyerne az, aki a legfőbb kérdésekre határozottan, kétséget nem törően meg tudna felelni. Az egyik ilyen kérdés fölött is állandó a tűnődés. A kérdés ugyan elvileg régen eldőlt, már a francia forradalom s az osztrák bürokrácia enyhítése után kétséget kizáróan kiderült, hogy a hivatal van a közönségért s nem megfordítva, sajnos, ezt a magyarázatot csak az érdekelt felek egyike fogadja el így, a másik, de szívósaid) fél, — ha nyilvánosan az általános érvényű elvet hangoztatja is, — titokban az ellenkező álláspontot képviseli: »a közönség, az egyes ember van a hivatalért, illetve a közüzemért« — vallja ez a másik oldal. A közüzem a köz érdeke, az egyes fogyasztó hasznáért állíttatott fel, legyen az húsvágó-telep, kenyérgyár, vagy villanyközpont. Mindenképen a köz érdekét kell képviselnie, az egyes fogyasztó jóvoltát szolgálnia. ÁrakAz országos keresztényszocialista pártnak már esztendők óta nem volt olyan nagyszabású népgyűlése Kurtakeszi községben, mint a most múlt vasárnap. A Komáromból érkező dr. Alapy Gyula tartományi képviselőt, valamint Derfinyák Gusztávot Ikikulár Mihály elnök és a párt vezetősége fogadta, majd a délelőtti istentisztelet után a templom mögötti téren a rossz idő ellenére többszáz főnyi hallgatóság, férfiak és nők vegyesen, sereglettek össze. A népgyűlés megkezdése előtt Pém László népköltő a magyar nemzeti párt helyi elnöke talpraesett szép versben köszöntötte a képviselőt beleszőve az iskoláért vívott harcban való emlékezetes szereplését is, ezep után Bakulár elnök rövid üdvözléssel nyitotta meg a közgyűlést és átadta a szót dr. Alapy Gyula tartományi képviselőnek. A keresztényszocialista program. A lelkes közönség előtt Alapy dr. családot alapítani, mert azt nem tudja eltartani. Hasonló szomorú képet mutat a gyermekhalandóság egyre nagyobb emelkedése is. Ennek ellenére a terhek egyre emelkednek. Példa erre a következő: 1919-ben a köztársaság minden lakosára évi 143 Ke 72 fillér adóteher esett, tíz esztendővel később, vagyis 1929-ben már 779 Ke 42 fillér volt az adóteher minden lakosra. Vagyis tízesztendő alatt közel hatszorosára emelkedett az adóteher. Ezt az állandóan növekvő terhet nem bírja el közgazdasági életünk és belepusztul az adófizető. A magyar munkásság a sorsát csakis a magyarság gazdasági megerősödésétől várhatja. Ezért életszükséglet reá nézve, hogy a jobb jövő eléréséért folytatandó küzdelmét a magyarság többi rétegével, a földműves és iparossal közösen vívja meg. Közös az egymásra való utaltság, közös a sors és szenvedés és így közösen kell küzdenünk is az annyira áhított jobb jövőért. Az éljenzéssel fogadott beszéd után az elnök meleg szavakkal zárta be a mindvégig lelkes hangulatban lefolyt gyűlést. ban, bánásmódban léhát a közönségért s nem a közönség ellen van. S ez az elv áll nemcsak az üzemre magára, hanem az üzem minden tisztviselőjére, vezetőtől lefelé, vagy kisemberétől felfelé: rideg, rövid bánásmóddal nem lehel megkedveltein! sem üzemet, sem hivatalt, elvégre, amilyen szüksége van a közönségnek az üzem által termelt javakra, oly szüksége van az üzemnek a közönség pénzére, szeretetére, jóindiüatára. Ma egy villanycentrálénak sem szabad összetévesztenie magát a »nyilvános rendclctck tárával« s ha a közüzem elvárja, hogy a közönség jó pénzzel és készségesen fizessen, úgy a közönség is elvárhatja, hogy követei, képviselői a közüzemek előtt jóindulatú fogadtatásban részesüljenek, az udvarias formák betartásával. Ismételjük: a hivatal és az üzem van a nagyközönségért s -nem az egyszerű közönség a hivatal ridegségéért, fölényéért s anyagi jóvoltáért. (+) * Az egész délszlovenszkói sajtó, a fogyasztók küldöttsége egyöntetűen panaszkodott azon a rideg bánásmódon, amiben a komáromi villanygyárban része volt. Komárom, március 19. kifejtette a keresztényszocialista programot. Ez a progam a keresztény gondolaton isarkallik és biztosítja az itt élő minden nemzet számára a teljes egyenjogúságot, melynek zárókövét alkotja a szlovenszkói autonómia. Vannak most is önkormányzati testületek, de ezek nem képesek feladatukat összetételüknél fogva teljesíteni, mert nem a nép választottal ülnek azokban teljes számmal. A nép kívánságait és bajait csak azok ismerhetik igazán, akiket a nép megnyilvánult akarata küldött a járási és országos önkormányzati szervekbe. A közigazgatási autonómia már azért is szükséglet, mert abban csúcsosodnék ki ennek az országrész népének szelleme, a szlovenszkói szellem. De az államigazgatás egyéb ágazataiban is. leszámítva az állami egységnek megnyilatkozó életformáit (pénzügy, hadügy stb), csakis az önkormányzat lehet a legtökéletesebb kormányzati államforma. Az állam területén élő nemzeteknek Kurtakeszi és Dunaradvány községek magyar lakossága törhetlen hittel ragaszkodik a keresztény és magyar gondolathoz. Alapy Gyula dr. tartományi képviselő és Derfinyák Gusztáv körzeti titkár nagyhatású beszédekben foglalkoztak a választás nagy kérdéseivel. Saját tudósítónktól. — 1935. március 20. a legteljesebb kultúrális és iskolai autonómiára kell törekedniök a saját érdekükben, mert csakis az nyithatja meg számukra a fejlődés nagy távlatait, Természetesen a magyar lakosságnak régi kívánsága jelenik meg abban, hogy iskoláira önmaga gyakorolja kulturális szervei (iskolai tanácsok stb.) a döntő befolyást. A kurtakeszi iskola A szónok rámutat arra a küzdelemre, melyet a község magyar érzésű lakossága folytatott magyar iskolája érdekében. Szívesen vett részt ebben a munkában és ott volt a község küldöttségével az iskolai ügyek miniszteri kirendeltségénél, amelynek időközben elhunyt elnöke, nagy megértéssel fogadta őket és ha azonnal nem is, de a jobb belátás alapján teljesítette a küldöttség kérését és megadta az engedélyt a régi iskola további használata és az újnak felépítésére. Ezt az eredményt azonban csakis a legszorosabb összefogással és össszetással lehetett elérni és ebben Kurtakeszi egész lakossága példát mutatott, mely ragaszkodott a hitvallásos magyar iskolához. Mit követel a keresztényszocialista párt A községi törvény módosítását és a községházakból a politikának száműzését köveiéi te, mert csak ebben a megtisztult légkörben lehet alkotómunkát végezni. Majd rátért a földmívelés és az ehhez tartozó témakörre. Beszélt a földreformról, melynek a községben fájdalmas visszhangja van és számos földtulajdonos nézi kétségbeesve munkája veszendő eredményeit. Majd a gabonamonopóliumot részesítette tárgyilagos bírálatban, kifejtve előnyeit és reámutatva hátrányaira. Nagy hatást kellett beszédének a munkanélküliséggel foglalkozó része. Nem élelmiszerjegyfüzet kell a népnek, hanem munka, úgymond a szónok. A közmunkákat minden járásban ki kell írni és ha máshogyan nem megy, kommunális kölcsönök felvételével kell a munkanélkül sorvadó népet támogatni. A beszédben kifej letle a szónok, hogy ígérni majd a többi párt fog, a keresztényszocialista párt a máséból nem szokott Ígérni. (Zajos éljenzés.) Derfinyák Gusztáv körzeti titkár lelkesítő szavakat mondott a keresztény összefogásról, melyben ott van az önsegély és a magyar kisebbségi kérdésnek szociális megoldása is. Majd rátért azokra az Ígéretekre, amelyekkel ilyenkor elkápráztatják a választókat, de ezek a választás napja után megszűnnek. Derfinyák az adózás kérdését is és az azzal kapcsolatos sok utánjárást találóan vázolta és nagy tetszés mellett előadott kis példákkal fűszerezte. A beszédet nagy tetszéssel és éljenzessel fogadta a hallgatóság. Dunaradványon Délután 3 órakor kezdődött a dűli aradványi népgyűlés, ahol az érkező szónokokat Kurucz József elnök fogadta. A népgyűlésen eddig nem látott számban vonult fel úgy a dunaradványi, mint a vértpusztai lakosság és nagy figyelemmel hallgatta Alapy Gyula dr. tartományi képviselőnek fejtegetéseit, melyekkel a keresztényszocialista párt gyakorlati irányelveit kifejtette. A keresztényszocialista párt az állam és a törvények alapján áll, tehát megtudja az államot különböztetni a "kormánytól. A birálat tehát csakis a kormány tényeire vonatkozik és ez a demokrácia elvitathatatlan joga. Ezt a demokráciát akarja kiszélesíteni a párt a nemzetekben és a nemzetek fölött. Az államigazgatásba sokkal nagyobb számmal kell bevonni a lakosság képviselőit, így érvényesülhet a nép kizárólagos akarata. Hoszszasan foglalkozik a földmívelés nagy kérdéseivel, a gabonámonopőliummal, nagy tetszés mellett. A gazdaadósságok rendezését az állam mai pénzügyi helyzetében kivihetetlennek tartja. A munkanélküliségnek a legelső sorban való megoldásától függ az állam jóléte. Ha a nép ismét tud vásárolni, akkor megerősödhetik a termelés. A külpolitikában a párt követeli a közvetlen szomszédokkal való megegyezést és jó viszonyt, kereskedelmi szerződések létesítését. A belpolitikában, a
