Komáromi Lapok, 1935. január-június (56. évfolyam, 1-51. szám)

1935-03-20 / 23. szám

Ötvenhatod!!* évlolyam. 93. szám. Szerda, 1935. mároins SO, KOMAROMI LAPOK POLITIKAI LAP Előfizetési ár csehszlovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel egész évre 80 K£, félévre 40 Ké, negyed­évre 20 KC. — Külföldön 120 Ké. Egyesszám ára 1 korona. Felelős Alapította: TUBA JÁNOS. főszerkesztő: GAAL GYULA dr. Szerkesztő: BÁRÁNYAY JÓZSEF dr. Eőmunkatársak: ALAPY GYULA dr. és ECLöP ZSIGMOND. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Masaryk-u. 29. Megjelenik hetenként kétszer: szerdán és szombaton POLITIKAI SZEMLE kjezett s a köznyugalmal. és a közren-MII iq 11lift Komárom, március 19. A pénzügyminiszter ismételten rendelelet bocsátott ki az adóigaz­gatás alkalmazottaihoz, hogy ud­variasan és előzékenyen bánjanak az adózókkal. A végrehajtókat kü­lön Is utasították arra, hogy min­denkor mérlegeljék a helyzetet és az adózót kíméljék, végromlásukat előidézniük nem szabad. Jól esik ez az emberséges hang minden de­mokratikus érzésű embernek, le­gyen az ellenzéki vagy kormánylá­­mogató, meri csakugyan milyen haszon az, ha az adóalanyt elár­verezik és tönkremegy, a hátralé­kának pedig a huszadrésze folyik be. Egy munkanélkülivel több van, akiről az állam tartozik gondos­kodni. Valóban, az adóigazgatás nem dolgozhatik arra, hogy a mun­kanélküli tábort növelje. Voltak pénzügyminiszterek, akik nem így gondolkoztak. Az egy ikük azt mondta, hogy ha elpusztul az adóalany, majd jön a helyébe más. Hát bizony ez nincs így. Ha ma egy adózó kidől a sorból, ott rés támad és ezt a rést betömni igen nehéz. Ma nem támadnak lel a gazdasági harc elesettjei. Egy má­sik miniszler. ez nem pénzügymi­niszter volt, azt hangoztatta egy­szer Losoncon, ahol akkor már kihűltek a gyárkémények és intő mementó gyanánt, mint gigantikus felkiáltójelek állottak a müiiszter előtt, aki a panaszokra azt vála­szolta, hogy: »nincsen háború ha­lottak nélkül«. Ezt igen jól tudja mindenki, de viszont a gazdasági háború vezérétől azt várta volna akkor az állam lakossága, hogy ne áldozzon fel sok életet ok nél­kül. Novák volt miniszter akkor még nem láthatta ugyan előre a gazdasági válság szomorú fejlemé­nyeit, a munkanélküliség fenyege­tő árnyait és iparnak, kereskede­lemnek leromlását, a gazda osz­tálynak végzetes eladósodását. A mostani pénzügyminiszter nyi­tott szemmel jár a világban és észreveszi az állam hatalmas gépe­zete mellett is az adózók világának mikrokozmoszát. Hogy itt mi tör­ténik, milyen tragédiák zajlanak le kis családok körében, ahol válasz­tani kell a szörnyű dilemmában, hogy mi történjék, megfizessük-e az adóhátralékot vagy elmaradjon az asztalról a mindennapi kenyér? Ezeket kell mérlegelni olt is, aho­va áradva zúg a panasz a rossz világról, a megélhetés akadályai­ról, az adóigazgatásnak hivatal­­szobáiban. Nagy eltévelyedés len­ne az, ha paragrafusok holt betűi alapján bírálnák el az életei a maga nagy változásaival, viharai­val és szélcsendjeivel, amelyek mind, mind bajokat, károkat je­lentenek. Az adóalanyt meg kell Komárom, március 19. A parlament munkaprogramja. Hivatalos jelentés szerint a képvi­­selőház' és szenátus e héten több bizott­sági ülést tartott. Kedden, március 19-én a képviselőház költségvetési bi­zottsága, szerdán március 20-án a költ­ségvetési, szociálpolitikai, forgalom­technikai és alkotmányjogi bizottság, valamint a légügyi albizottság ülésez­nek. Csütörtökön délután a kereske­delmi és ipari bizottság tart ülést. A képviselőházat csütörtök délelőtt 11 órára hívták egybe. A szenátusban f. hó 19-én az alkot­mányjogi és a mentelmi bizottságok ülé­seztek. Ezen a napon a szenátus is ülést tartott. Szerdán, március 21-én a költségvetési bizottság tart ülést. A miniszterelnök válaszolt Holota dr.-nak a Vágsellyén elszavalt magyargyalázó vers ügyében be­­: nyújtott interpellációjára. Ilolofa János dr. magy. nemzeti párti képviselő január hóban interpellációt intézett az összkormányhoz a Vág­sellyén október 28-án rendezett s a járási főnök jelenlétében megtartott ünnepségek igen súlyos magyarellenes kilengésének orvoslása tárgyában. Az ünnepélyen ugyanis Hornyák M. diák­gyerek a nagyszámban jelenlevő ma­gyar közönség megbotránkozására egy magyargyalázó költeményt adott elő. Az interpelláció követelte a kormány­tól, hogy vizsgálja meg az ügyet és állapítsa meg, hogy kit terhel a fele­lősség és akadályozza meg preventív intézkedésekkel, hogy a vágsellyei cselhez hasonló és a köztársaság kon­szolidálását semmiképen sem szolgáló incidensek ne ismétlődhessenek meg. Az interpellációra Matypetr minisz­terelnök a kormány nevében azt vá­laszolta, hogy a Csehszlovák köztársa­ság megalakulásának 16-ik évfordulója alkalmából Vágsellyén lefolyt ünne­pélyt magántestületek rendezték,s ez okból annak lefolyásáért, — ameny­­nyiben az a törvénnyel nem ellen­becsülni, mondja a i pénzügymi­niszter és helyesen állapítja meg, mert mind hős az a maga helyén, aki őrt áll vagyonának sokszor összeomlott maradványai felett. Egyet azonban nem ériünk az adóigazgatás műhelyében. Ml tud­juk és megértjük azt, hogy ezek a tisztviselők súlyos felelősség terhe alatt dolgoznak. Felelősek fegyel­­milcg a felettes hatóságuknak munkájukért és annak eredmé­nyességéért. Talán ez utóbbi in­dítja arra a behajtó közegeket, hogy egy sokszor jelentéktelen adót vagy más köztartozást biztosítsa­nak végrehajtás utján és egyidejű­leg ingatlanokra való bekebelezés­sel is. Annyi a telekkönyvi beke­belezés, hogy a járásbíróságok te­lekkönyvi osztályai sokszor hete­det nem zavarta — a járási hivatalt, illetőleg ennek- tisztviselőit felelősség­re vonni nem lehet. A költeményt, amellyel szemben az interpelláció ki­fogásolja azt, hogy annak elszavalása az ünnepélyen nem volt helyénvaló, a megejtett vizsgálat szerint a ren­dezők előzetes értesítése nélkül az ezek áltat kijelölt költemény helyett sza­valták el. Az egész ügy utólag meg­világíttatott s e tekintetben az inter­pellációban idézett újság 1931. nov. 11-iki számában megjelölt cikkre uta­lunk reá. A magyarországi szociáldemok­raták választási programjáról ír a Slov. Denik c. kormánylap, amely »A magyar szociáldemokrácia Ma­gyarországon a revízióért« cím alatt közöl cikket, melyben többek között azt mondja, hogy Magyarországon választások lesznek és a pártok már kiadták a választási program­otokat. A Népszava március 10-iki szá­mában a szociáldemokraták kiáltvá­nyát hozza s abban a külpolitikai kér­dések taglalásánál első helyen áll a revízió föltétien követelése, mint Ma­gyarország fejlődésének első feltétele. No és épen úgy a magyar zsidók is követelik a revíziót — felső komman­dóra, —1 s a szocialistákkal együtt tá­mogatják a magyar sovinismust és irredentizmust. Ha nem lesz állatmonopólium, tavasszal tartják a választásokat. A szociáldemokraták lapja, a Právo Lidu, amely a választásoknak kiírá­sát az őszre kívánta kitolni, legutóbbi számában megváltoztatta ezt a nézetét és mint a többi koalíciós lap, a Pr. L. is megírta, hogy lehetetlen a mostani politikai helyzetben őszig húzni a vá­lasztások kiírását, a választások ta­vasszal lesznek. A lap különben azt írja, hogy a választások sorsa szerdán dől el. Szerdán, a gazdasági miniszte­rek értekezletet tartanak, amelyen az agrárok által indítványozott állalmo­ken át nem végeznek egyebet, mint adóbekebelezéseket foganatosíta­nak. Ezt teszik mindenkivel, sze­mélyválogatás nélkül és ebbe is bele lehetne nyugodni. A telek­könyv azonban nem arravaló, hogy annak üres lapjait az adóhivatal bekebelezései és kikebelezései tölt­sék meg. Azután micsoda számok kerülnek bele ezekbe a szegény elkobzott telekkönyvekbe, rengeteg a panasz, hogy helyt nem álló ada­tok íródnak azokba és a kifizetett tételek sokáig otl díszelegnek. A miniszter erről nem beszélt. Pedig erről lehetne elég sokai be­szélni. Ez azután azoknak a tiszt­viselőknek a hibája, akik felülete­sen dolgoznak és ezzel a munká­jukkal károkat okoznak. A tiszt­viselő pedig nem azért ül a helyén nopólium kerül letárgyalásra. Ameny­­nyiben a miniszterek között ebben a kérdésben nem jön létre megegyezés, akkor az agrárpárt, mely mindenáron ragaszkodik az állatmonopólium be­vezetéséhez, keresztülviszi a parla­ment feloszlatását. A koalíciós pár­tok között az állatmonopóliumon kí­vül a másik ütköző pont a Heimats­front feloszlatásának kérdése. A kor­mányban ugyanis a miniszterek a Heimatsfront feloszlatása mellett fog­lalnak állást. Az idézett szociáldemokrata lap sze­rint az agrárpárt lesz az oka annak v ha kiírják a tavaszi választásokat. Az agrárpárt választás előtti agitációs eszközei. A kormánypárti Lúd. Politika (a Micsurapárt lapja) írja a következő­ket: — Az agrárpárt központi iro­dája kihirdette titkárainak, az agitá­toroknak s a jpárt egyéb funkcionári­usainak, hogy az agrárpártnak a leg­közelebbi választásban legalább 60 képviselői mandátumot kell kapnia. Ezért az agrárpárt a választásban föl­használja a technika minden vívmá­nyát, különösen a sajtóit s a hangero­­sítőket, melyek automobilokra lesznek szerelve. Mint a Den c. lap jelenti, ezekben a napokban egy prágai film­műteremben Bradács nemzetvédelmi miniszter választási beszédét tekerték hangos filmre és fokozatosan sor kerül a többi agrárpolitikus beszédeinek fel­vételére is. Ezekkel a felvételekkel az­után bejárják az egész köztársaságot. A kampányban a gramofonlemezek is nagy szerepet fognak betölteni. Mi­csoda színház lesz majd a falukban, — ha az agrárkortes beköszönt vala­mennyi szerszámjával. Ezen kívül olyan jelszavakkal is fognak agitálni, mint amilyen a katolicizmus, szolida­­rizmus, fenyegetődzeni fognak dikta­­türával, sajtóval, kivonulnak autókkal, grammofónokkal, mozikkal és más pár­tok piiszkolásával. A mi népünk azon­ban már annyira öntudatos, hogy ma már a rádió, hangosbeszélők, közve­títők sem tudnak új híveket toborozni az agrárpártnak. és kapja a fizetését, hogy működé­séből kár származzék. Az adóbe­kebelezéseket tehát jobban kelle­ne megfontolni és revideálni. Ma már nincsen olyan jogbizonytalan­ság az adóhiv alalban, mint volt évekkel ezelőtt és mindenki ellen­őrizheti azl, hogyan áll tartozás dolgában. Legjobb lenne, ha tör­vény korlátozná az adóhivatalo­kat abban, hogy az adókat hogyan és milyen körülmények közi bizto­sítsák ingatlanokon zálogjog szer­zésével. Az adótípusok legtöbbjé­ért az ingatlan felelős, tehát be­kebelezés nélkül is felel a ház vagy a föld az adóhátralékért. A pénz­ügyminiszternek erről is kellene nyilatkoznia. Talán majd nyílik erre is alkalma, hogy az adózót erről az oldalról is megvédje.

Next

/
Thumbnails
Contents