Komáromi Lapok, 1935. január-június (56. évfolyam, 1-51. szám)

1935-03-13 / 21. szám

81. szám. Neerda. 1935 mftroins 13, Ötvenhatodlk évfolyam. Előfizetési ár csehszlovák értékben: fleljben és vidékre postai szétküldéssel egész évre 80 Kö, félévre 40 Ké, negyed­évre 20 K6. — Külföldön 120 Kö. Rgvesszám ára I borona. A modus vivendi. Komárom, március 12. Nagyon érdekes a Venkov című lapnak, a cseh agrárpárt hivatalos lapjának a modus vivendi kérdé­séről írott cikke, melyben végre belátja, hogy a római szentszék diplomáciája mennyire nem ha­markodja el a dolgot, hanem tel­jesen végére akar járni mindenek­előtt és elsősorban a katolikus egy­ház vagyonjogi kérdései teljes tisz­tázásának. Azok a hírek tehát, ame­lyek arról szóltak, hogy néhány hét múlva Benes elutazik Rómába vagy pedig helyettese, Krofla tesz láto­gatást és csak úgy mellékesen alá­írják a modus vivendi tárgyában kötött nemzetközi szerződést, na­gyon koraiak még akkor is, ha erre tizenhat esztendő óta készül­nek. Az egyházi birtokoknak az a ré­sze, amely az esztergomi érsekség­nek a tulajdonát képezte, valamint a szerzetesrendekéi is, le vannak foglalva és azokon szintén tizenhat év óta kényszergazdálkodás folyik. Ezeknek a birtokoknak egy részét parcellázták és ezek a parcellázá­sok folyamaiban is vannak, bár a lefoglalt birtokok központi igazga­tásának feje, Vojtassák szepesi püs­pök ezek ellen a parcellázások el­len tiltakozott és kijelentette tizen­négy délszlovenszkói járásbíróság­hoz intézett beadványában, hogy az a pozsonyi bizottság, mely a püspök helyett intézkedik, hatáskö­rét túllépte és ahhoz az elnök hoz­zá nem járul, sem pedig a működé­se alatt álló bizottság és a járás­­bíróságok a püspök szerint szintén túllépik hatáskörüket, ha ezeket a parcellázásokat tQlelrkönyvileg ke­resztülvezetik. íme: egy teljes ká­osz uralkodik itt, amelyben nem kis része van a csehszlovák agrár­pártnak, melynek exponensei eze­ket a parcellázásokat régóta Ígérik és keresztülvinni akarják. Természeles, hogy a parcellázá­sok ellen senki sem emelhetne szót, ha az érdekelt felek meghallgatá­sával történnék. De ebben a nagy­­szombati püspöki hivatalt, mely mégis csak a jogutóda lesz ezek­ben a birlokokban az esztergomi érseknek, meg nem kérdezték. így tehát a modus vivendi marad a jobb és szebb időknek a feladata és mindaddig, míg a leszámolás az egyházi lefoglalt vagyon jövedel­méről meg nem történik, addig nem lesz modus vivendi, mert Róma nem akarja, hogy az egyház vagyo­nában megkárosodjon. Azokban a jogvitákban, amelyek külföldi bir­toktulajdonosoknak itt lefoglalt földjei ügyében a nemzetközi dön­tőbíróság előtt folytak le, legutóbb a budapesti egyetem birtokai ügyé­ben is, oly értelmű döntés jött lél­,Vlapította: TUBA JÁNOS. Felelős főszerkesztő: GAAL GYULA dr. Szerkesztő: BÁRÁNY A Y JÓZSEF dr. Főmunkatársak: ALAPV GYULA «Ír. és FÜLÖP ZSIGMOND. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Masaryk-u. 29. Megjelenik hetenként kétszer: szerdán és szombaton POLITIKAI SZEMLE Komárom, március 12. Több törvényjavaslatot hagyott jóvá a minisztertanács. A pénteken tartott minisztertanács jóváhagyta a külföldiekről szóló tör­vényjavaslatot, mely rendezi a kül­földi állampolgárok tartózkodási en­gedélyét és nyilvántartását. Jóváhagy­ták a bejelentési kötelezettségről szó­ló törvényjavaslatot is, mely az egész állam területére szól. A miniszter­­tanács jóváhagyta ezenkívül a követ­kező törvényjavaslatokat: az 1934. de­cember 22-iki kormányrendelet kiegé­szítése az 1934. évi bér elengedésé­ről a rossz termés által sújtott terü­leteken, valamint az állami sorsjegy­­kölcsön hozadékából fennmaradt 3.9 millió korona kiutalásáról állami és közalkalmazottak részére lakóházak építésére. Jóváhagyták még az érsek­­ujvári női hivatásokra előkészítő szak­iskola átszervezését két éves szakis­kolává. A politikai és gazdasági mi­niszterek bizottságának a nemzetgyű­lés elé terjesztendő sürgős törvényja­vaslatok előkészítésére vonatkozó munkálatairól terjesztettek még a mi­nisztertanács elé jelentést, mellyel a tanács ülése befejezést nyert. Májusban, vagy legkésőbb június első vasárnapján lesznek a választások. A Lidové Noviny vasárnapi számá­ban olvashatni a következőket: — A parlamentnek gyakorlatban már csak öt hete van arra, hogy mű­ködjék, meri ma már a koalíciós pár­tok képviselői sem remélik, hogy a parlament még husvét után is.össze­ülhet. Ma már a kormány tagjai is elismerik, hogy a választások május­iján, vagy legkésőbb június első va­sárnapján lesznek, bár állandóan han­goztatják, hogy jobb volna a válasz­tást őszre kitolni. A parlamentnek igen nagyon kell igyekezni, ha mind­azokat a törvényjavaslatokat le akar­ja tárgyalni, melyeket a kormány már kidolgozott. Ilyen javaslatok a moto­ros járművek forgalmáról, az ásvány­olajok adójáról, az ecetsav és sütő­por adójáról s a külön keresetadóról szóló törvényjavaslatok. Ezen kívül meg akarja valósítani még a kormány az állatmonopóliumot, a heti negy­venórás munkaidőt és a munkaközve­títő hivatal egységesítését, ami bizo­nyára csak kormányrendeleti úton fog. megtörténni. A politikai törvény­javaslatok közül elsősorban a pártok regisztrálásáról és a választási tör­vény módosításáról szóló javaslatok kerülnek szőnyegre. A koalíciós pár­tok már megegyeztek arra nézve, hogy a politikai pártokkal kapcsola­tos problémákat jogi alapon kell ren­dezni, de hogy ez mikép történjék, még nem történt megegyezés. Változtatás az önkormányzati testüle­tek szanálási törvényjavaslatán. A belügyminisztériumban tanácsko­zás folyt az önkormányzatok szövet­ségének kiküldöttei, a kormány és a koalíciós pártok megbízottai között az önkormányzati testületek gazdál­kodásáról szóló javaslat módosításá­ról. A tanácskozás eredménye az lett, hogy a kormány javaslatából töröl­ték azt az intézkedést, mely szerint az eladósodott önkormányzatok ter­heinek enyhítésére létesült segélyalap gondnokságában a hitelező Intézetek kiküldöttei is helyet foglalnak. A saj­tó egy részében nem értenek egyet ezzel és azt hangoztatják, hogy mi­vel az önkormányzatok hitelezői ki­vétel nélkül országos, közpénzeket ke­zelő intézetek, elsőrendű érdek, .hogy a községi és járási vagyonjogi kérdé­sekbe a hitelezőknek is legyen be­pillantásuk. Remélik, hogy a parla­ment a törölt részt vissza fogja he­lyezni a novellába. A gíibonamonopóliuniról szóló ren­delet megszigorítása. A kormány, mint az ismeretes, elhatározta a gabonamonopólium­ról szóló rendelet módosítását. A ren­delet módosításának előkészületei most döntő stádiumba jutottak. A Gabonatársaság jogügyi bizottsága el­készítette a kormányrendelet novel­láját s a kérdést a Gabonatársaság március 18-ára összehívott igazgató­­sági ülésén fogja tárgyalni. A készü­lő rendelet módosításának egyik leg­főbb célja olyan intézkedések fogana­tosítása, melyek révén a Gabonatár­saságnak módjában lesz a termelést irányítania, illetve megakadályozni a túlprodukciót. Ezl a célt a Gabona­társaság olyképen kívánja elérni, hogy a gazdák termésének csak egy bizonyos részét fizeti meg készpénz­zel, a többiért pedig denaturált gabo­nát ad neki. Elméletben minden gazdának joga lesz rendes és átlagos termésének értékesítéséhez, csak an­nak a gazdának lesz elhelyezési ne­hézsége, aki a gabonatermő területeit a Gabonatársaság intenciói ellenére növeli. A jövőben a társaság bizomá­nyosainak szigorúan be kell tartaniok a rendelet valamennyi rendelkezését és a megvételre fölkínált mennyisége­ket négy egyenlő részletben, negyed­évi időszakban kell átvenniök. A Ga­bonatársaság nem fogja jóváhagyni azokat az üzleteket, melyek ellentét­ben lesznek ezzel a rendelkezéssel. Képviselőházi bizottságok ülései. Szerdán, március 13-án délután a képviselőház alkotmányjogi bizottsá­ga tart ülést, amelyen hat szükség­­rendclelet fog tárgyalni s ezenkívül esetleg munkába veszi a tárgysoro­zaton sáfereplő s a tűzoltó-illetékről szóló szenátusi határozatokat, vala­mint a repülő- és gáztámadások elle­ni védekezésről szóló kormányjavas­latot. Március 14-én, csütörtökön dél­előtt a kulturális bizottság az állami testnevelési intézet megszervezéséről szóló javaslatot s a polgári iskolák szervezéséről szóló kormányjavasla­tot tárgyalja. Dr. Majer Imre prelátus, apátplébános hetvenéves. Komárom, március 12, Dr. Majer Imre komáromi prelá­tus, apátplébános ma töltötte be het­venedik életévét. Egy munkában és eredményekben gazdag élet érkezett el e napon nevezetes állomásához, nem a nyugalomhoz, hiszen az a tizenhárom esztendő, melyet Komá­romban töltött, a szakadatlan küzdel­meknek láncolata volt, melyet egyhá­záért és magyarságáért folytatott. Munkaerejének teljes vértezetében ér­te meg ezt a napot, melyet kevés vá­lasztottjának nyújt az isteni Gondvi­selés. Majer Imre prelátus 1865 március 12-én született Aradon, a vértanuk városában, hol édesapja magasrangú mérnökkari tiszt volt. Iskoláit pedig Komáromban végezte, hova ifjúkori szép emlékei kötik, papi tanulmányait Esztergomban fejezte be és e körül sokáig érezte M esz lényi Gyula, a hírneves komáromi plébános, majd esztergomi szemináriumi kormányzó és a későbbi szatmári püspök támo­gató kezét. Még a szemináriumból fűzték az ismeretség szálai Csernoch Jánoshoz, az esztergomi oldalkano­nokból bíboros érsekké lett nagyegy­házi férfiúhoz, aki melegen érdeklő­dött mindenkor sorsa iránt. 1888. julius 8-án szentelték áldozó­pappá és működésének állomásai Ga­­ramkövesd, Eszlergom-Viziváros, Ér­sekújvár, hol káplánkodolt az 1888 — re, hogy a döntőbíróság elismerte a külföldi tulajdonos jogigényeit. A lefoglalt egy házi vagy onszintén cél­­vagyont alkot, mert ebhői iskolá­kat, templomokat, kegyes alapít­ványokat tartanak fenn, tehát ezek­től a céloktól u vágjont elvonni nem lehet. Addig tehát várni kell a szloven­­szkói érsekséggel, melynek székhe­lyéről már tíz évvel ezelőtt heves viták dúltak, várni kell az érsek személyévet is, amelyről minden szent ‘időben szintén kombinációk röppennek fel, várni kell a megegye­zésnek a kezdő megoldásáig: a szlovenszkói egyházi vagyonjogi kérdések rendezésé g. Ha Rom i úgy találja, hogy ez kielégítően van megoldva, akkor tárgyalás alá ve­heti az ide vonatkozó további kér­déseket is. Első azonban az egy­házi birtok kérdése, mely mindent megelőz. A Venkov is rezignál tan állapítja meg ezt, amit különben nagyon furcsának kell találnunk, hiszen a csehszlovák agrárpárt azt hirdette magáról nem is olyan ré­gen, hogy katolikus párt és ha csakugyan az, akkor az egyház ér­dekeihez kellene húznia. Egyelőre türelemre van szükség és ha jól megy minden, pár év múlva lehet a modus vivendi felől komolyan is beszélni. ___

Next

/
Thumbnails
Contents