Komáromi Lapok, 1935. január-június (56. évfolyam, 1-51. szám)
1935-03-13 / 21. szám
»KOMÁROMI LAPOK« 2. oldal. 1895. evekben. 1893-ban leányvári plébános, ahol az omladozó iskola helyébe saj á l költségén új. modern iskolát építtet. 1900-ban a pápai kamarási kitüntetést kapja, 1900-ban a párkányi plébánia élére kerül és egyúttal igazgatója lesz az irgalmas nővérek esztergom-vizivárosi zárdájának is, ahol nagyszabású kulturális munkát végez. A csendes munka évei a háborúval véget érnek és elkezdődik a megpróbáltatások korszaka. A vörös támadás idején a Párkányba hatolt csapatok Esztergomba hurcolják és fogságra vetik, csak nagy nehézségek közt nyeri vissza szabadságát. 1922. évben a komáromi plébánia élére hívja meg a városi kegyuraság közgyűlése. Választása egyhangúlag történik, mely iránt Cserhoch bíboros hercegprímás is melegen érdeklődik és a Komáromba érkező új plébánosnak az Arpádházi Boldog Margitról nevezett bélai címzetes apátságot adományozza. Vagyonának megmentett romjait jótékony célokra adományozza. Az elárvult egyházközségben működése alatt elindul a pezsgő élet, megújulnak a templomok, az iskolák is új köntösbe öltöznek, az egyesületi élet fel virágzik. Buzgósága hozza létre a komáromi magyar kisszemináriumot, amelynek a magyar papság pompás hajlékot emel. Rektora lesz a szemináriumnak. Letelepíti a Szociális Testvérek Társaságát és ennek nyomán nagyszabású karitativ akciók indulnak meg. A vezetése alatt álló Katolikus Akció pezsgést visz az el ernyedt egyháztársadalmi éleibe, felrázza a közöny és csüggedés állóvizeit. Az egyházat a támadások sorozata éri, a kegyúri jogokat gyakorló város ' nem folyósítja a lelkészkedő papság fizetését, ezért pereket kénytelen vezetni és ezekben a törvényes igazság győzedelmeskedik. A sokfelé elágazó munka mellett időt szakít mindenre a hetvenéves öreg főpap, akit e napon tiszteletteljes örömmel üdvözölt egyházközségének apraja-nagyja. Az isteni Gondviselés jutalmazza meg felelősségteljes munkáját és adjon neki • hosszú és derűs öregséget. -1-1-A Katolikus Akció első közgyűlése. — Saját tudósítónktól. — Komárom, március 12. Vasárnap, március 10-én tartotta a komáromi Katolikus Akció első rendes közgyűlését, amely annyiban közérdekű, mivel ez az első megszervezett ilyen mozgalom Szloveriszkó területén, teljes átfogó tartalommal és célkitűzésekkel és .így bizonyos mértékben irányító hatást is gyakorol sajtója révén. Az akció közgyűlését dr. Máj er Imre prelátus, apátplébáhos nyitotta meg tárgyilagosan haló' szavakkal, melyben felmérte az Akció erejét és szembeállította ezzel az akadályokat is, amelyekkel meg kell küzdenie. Egy bizonyos, hogy a Katolikus Akció elkészíti a maga medrét, amelyben folyni fog és azok az előmunkálatok, melyek ebből a célból indultak meg, a legideálisabb célokat szolgálták. Az Akció minden várható eredménye igazolása azoknak a magasztos céloknak, melyeket XI. Pius pápa ettől a szívéhez oly közelálló katolikus intézménytől vár. (Lelkes éljenzés.) A megnyitó után dr. A1 a p y Gyula egyházközségi világi elnök emelkedett szólásra és meleg szavakkal köszöntötte az Akció komáromi elindítóját, dr. Majer Imre prelátust, aki hetvenedik életévét tölti be. Vázolja azt a nagy munkát, melyet e városban végzett a hitélet terén, támadások érik és a hitvalló szérepét tölti be, de mindez nem állítja meg munkájában, mert tudja, hogy küldetést teljesít. Aki ide, a szeretetet hozta, annak mi lehetne a legszebb jutalma, mint a szeretet. Az egyházközség és az Akció csak ezzel tudja viszonozni mindazt ä jót, melyet itteni működése hozott a katolikus egyházlársadalomra. A beszédet lelkes és hosszantartó ünneplése követte az ősz lelkipásztornak, aki megható szavakban mondott köszönetét áz elismerő szavakért. A napirend. Ezek utáu a Katolikus Akció egyes szakosztályainak elnökei terjesztették elő beszámolójukat évi működésükről. A hitbuzgalmi és erkölcsvédelmi szakosztály h. elnöke, J a k a b István gondos jelentésben fogtállá össze azt a munkát, melyet ezen a téren végeztek. Elkezdve az iskolás gyermekek templomba járásától a házasságon kívül élőknek támogatásáig egész skálája nyílt meg a hitbuzgalmi kezdeményezéseknek az Akció keretében. A perifériákon megindul a vallásos élet megalapozása, megalakul a férfiak kongregációja, a vadházasságok törvényesítése érdekében munkát vállal az akció ez osztálya és elérkezik a Katolikus Kör megalapításáig. A kulturális szakosztály elnöke dr. B o r k a Géza tanár előadja, hogy 48 előadást, rendezett a szakosztály a tavasz és az ősz folyamán, melyeknek egyik legnagyobb sikere volt az, hogy a kültelkek lakossága is résztvett azokon, lő más előadás és 3 szinielőadás élénkítette még a katolikus társadalom életét. A másik nagy kérdés a kultúrház ügye. Ezen a téren a Katolikus Legényegylet olyat nyújt, mely kevés városban.van meg. A kibővítési akcióhoz 53612 K adományra számíthat az Akció, ennek már a legnagyobb része be is folyt. A kulturális munkából kivette részét a főgimnázium tanári kara, a Simor- és a Majláth iskolák tanítói kara és ifjúsága. A Karilász szakosztály elnöke, dr. Kőváry Józsefné helyett Gerstner Helga Szoc. Testvér adta elő azt a nagyszabású munkát, melyet a szakosztály végzett. Bevételei voltak a halottak napján terjesztett kereszt-akció, a karácsonyi gyertya akcióból 2076 K, a karácsonyi vásárból 4210 K. A tagok száma örvendetesen gyarapodik. 360 szegényt segéiyzett a szakosztály 10212 K összeggel, segélyben részesítette a szegény iskolás gyermekeket is. A Kantász dr. Kőváry Józsefné lelkes elnöklése alatt működött, a tagok száma 214-re emelkedett. A szervezési szakosztály elnöke, Yánkay László tanító nagyszerű keresztmetszetet nyújtott arról a munkáról, mely a propaganda érdekében folyik. Elkészült a kataszter a katolikus családokról és megindult a munka a katolikus sajtó terjesztése körül. Mindez egy kézbe fut össze és egész pontos áttekintés szerezhető a katolikus társadalom erejéről és szervezettségéről ennek utján. Az érdekes beszámolót lelkes tapsok követték. A sajtó szakosztálj- elnöke, Bíró Lucián tanár részletes áttekintést nyújtott a Katolikus Értesítő szerkesztési viszonyairól és annak elterjedéséről. Beszámolt a dolgozótársak munkásságáról és a sajtóról való véleményekről is. A szlovákiai püspöki kar kiváló sajtóorgánumnak tartja a komáromi Katolikus Értesítőt. A beszámolót nagy tetszés fogadta. A pénztárvizsgáló bizottság jelentését Gallé István nv. adófőtitkár adta elő. A Katolikus Akció legnagyobb vállalkozása a Katolikus Értesítő, mely az első évben is teljesen aktiv volt, nyomdai számlája rendezett. A második évfolyam előfizetései is jórészben befolytak, hirdetései emelkedtek és a lap megjelenése akadályba nem ütközik. A Katolikus Akció pénztári maradéka 19163 K volt az év végén. Majd részletesen ismerteti a lap viszonyait. Tisztújítás. A szakosztályok beszámolóit a tisztújítás követte, melynek eredményeként a Katolikus Akció egyházi elnöke dr. Majer Imre prelátus-plcbános, világi elnöke dr. Alá p y Gyula. Alelnökök: dr. Nagy András ny. fel-* sőbírósági tanácsos, Lestár Is Iván dr. szemináriumi igazg. Főtitkárok: Bíró Lucián, Jakab István. Pénztáros Gallé István, ellenőr: Óváry János, jegyző: Uhereczky Ottó. 1. Hitbuzgalmi és erkölcsvédelmi osztály: eblök Koval Béla dr., egyházi tanácsadó dr. Lestár István. 2. Kulturális szakosztály. Elnök: dr. Borka Géza, egyházi tanácsadó Nemesik Valter. Tanácsosok: Balogh Miklós, Tóth Géza, Vaskó Imre. 3. Karitativ szakosztály. Elnök: dr. Kőváry Józsefné, egyházi tanácsadó: Kovács Mihály. Tanácsosok: dr. Alapv Gyuláné, Gerstner Helga szoc. testvér. Zechmcisler Sándorné. 4. Sajtó szakosztály. Főszerkesztő: Bíró Lucián, felelős szerkesztő: dr. Kállay Endre. 5. Szervezési szakosztály. Elnök: Yánkay László, egyházi tanácsadó: Tóth János. A Katolikus Akció tanácsa 48 tagjának megválasztása után Yánkay László osztályelnök nagy elfoglaltságára való tekintettel munkakörének részbeni szétválasztását határozta el a közgyűlés, mely nagy elismeréssel vette nagy munkáját. Köszönetét szavazott Kovács Mihály káplánnak is, aki a kültelkeken nagyszabású miszsziós munkát teljesített: a legszebb eredménnyel. Gazdag volt eredményekben az első év últörö, nagy munkája, mely fokozza a dolgozók ambícióit. Komáromban nincs romantika Azt is Érsekújvártól kell kölcsönkérni. Komárom, március 12. Bizony, bizony nincs nálunk se romantika, se leleményesség, még azért is a szomszédba keli mennünk. A nálunk is megtartott villanysztrájk alatt a komáromi kávéházak nem csatlakozlak a sztrájkolok közé. Ez teljesen az ő dolguk, itt csak azt jegyezzük meg, hogy az érsekujvári kávéházak szomorú, lobogó gyertyafénnyel fogadlak a vendégeket és mit teli Isten??? A legrosszabbul menő kávéház is mind az öt nap alatt zsúfolt volt. hogy már sokan be se fértek. A dolog nyitja az, hogy az emberek szeretik a változatosságot, a nem mindennapit és a különleges dolgokat és a gyertyával világított kávéházakban ezt mind megkapták, sőt Wells időképéhez hasonlóan az emberek visszaszállhattak a nagyapáik és a nagyanyáik idejébe, amikor még a fényes Pilvax kávéházat is gyertyával világították. Először íaggyugyertyával, aztán jött a Mill-gyertya, amit népiesen miligyertyának szoktak nevezni. A szerelmesek szinte szidták, hogy már vége a villam’sztrájknak. Mindig nem inehetnek a moziba, hogy öszszesimuljanak, a gyertyavilágos kávéház diszkrét félhomályában is eléggé összebújhattak. Aztán a gyertyát véletlen készakarva el is lehetett dönteni, cl is lehetett köhögni és akkor fellegborult az erdőre, akarom mondani sölétség borult az asztalra és a környékére. Nem mindennapi dolog sörös és pezsgős üvegekbe dugott gyertyaszálak mellett visszagondolni a múltra, a romantikus világra, az elmúlt szép időkre! Aztán az érsekujvári cigánynak volt annyi élelmessége, hogy a miliőhöz méltóan előszedte a gyertyanótákat, amelyek lassankint feledésbe mennek és csak ilyenkor, villanysztrájk idején kerülnek elő, mint arríinő: Édes rózsám gyújtsál gyertyát, Mutasd meg az országutját, Merre van? Aztán meg az, hogy: Ég a gyertya, pedig drága, Ne égessük azt hiába Kettecskén. A másik, amelyik aszongya, hogy: Az asztalon ég a gyertya, Barna kisláng gyújtogatja, Hol meggyújtja, hol eloltja, Csak a szivem szomorítja. No meg aztán: Faggyúgyerlgát égetek éh, Barna kislyángt szeretek én, Erre gyere haj, ne menj arra haj. Mindjárt megcsókollak. Ezek mind régi, elfelejtésre Ítélt nóták, pedig nagyapáink, nagyanyáink ezek mellett szebben tudtak mulatni, mint mi a mostani szörnyszülött nótákon. Van azonban még egy gyertvanóla, amely még ma is kedvelt nóta, amelyikben az van. hogy: 1935. március !3. Kocsmárosné, Szú: szál gyertyát, száz icce hart' tegyék az asztalra. Ezt a gyönyörű Fráter nótát még ismeri a mai fiatalság is. Az érsekujváriak élelmességére vall,’hogy eljárták a gyertyaláncot is. amely a régi magyarok egyik kedvenc, figurákkal teli tánca volt. Az érsekujvári élelmesség még a sztrájkból is tudott kicsiholni valami hasznot, forgalmat, az ottani kávéházaknak soha jobban nem ment, mint ezen az öt napon. Az élelmességtől messze eső Komáromban az ezüst-tükrös kávéliázak" bizony ezt nem mondhatták el. A református V / egyház közgyűlése. Komárom, március 12. f Vasárnap, március 10-én tartotta a komáromi református keresztyén egyházközség ezévi rendes közgyűlését .a Kollégium nagytermében Galambos Zoltán ref. lelkész és Fülöp Zsigmond főgondnok együttes elnöklete mellett. A közgyűlésen az egyház tagjai nagy számban jelentek meg, akik nagy érdeklődéssel hallgatták meg az előterjesztett jelentéseket. Galambos Zoltán lelkészelnök áhitatos imája nyitotta meg a közgyűlést, melynek első tárgyát az elnöki jelentés képezte, amelyet Galambos Zoltán lelkész terjesztett elő. Az elnöki jelentés felölelte az egyház életében előfordult eseményeket és beszámolt mindazokról a munkákról, amelyeket a lelki élet terén és a belmisszió térülőién a szegénygondozás cs jótékonysági akciók keretében végeztek. Nagy elismeréssel emlékezett meg a lelkészelnök az egyház gondnokainak, prosbi téri urnának, diakónus testületének, diakonisszájának és a különböző nemescélú egyesületeknek eredményes munkásságáról és örömmel állapí.olla meg a hívek buzgóságának és áldozatkészségének fényes megnyilvánulását az 1934. évben. Az elnöki jelentést a közgyűlés egyhangúan tudomásul vette, azt egész terjedelmében jegyzőkönyvbe iktatta, és Galambos Zoltán lelkésznek fáradhatatlan és odaadó lelkipásztori működéséért hálás elismerését nyilvánította. Az 1934, évi zárszámadásokat Fülöp Zsigmond főgondnok ismertette a közgyűlés előtt. A közgyűlést az egyház 1934. évi zárszámadásait, nevezetesen a közpénztári számadásokat, az alapítványi pénztári, egyházfenntartó aiapi és temetőpénztári számadásokat tudomásul vette és azokat jóváhagyás végett az egyházmegyei főszámvevőszékhez felterjeszteni rendelte. Az 1935. évi költségvetést a presbitérium javaslata szerint egyhangúlag tudomásul Vette a közgyűlés, mely a szükségletet 126.108 Kc-ban, a fedezetet 91.900 Kc-ban, az egyházi adót pedig 34.208 Kc-ban irányozta elő. A költségvetést végleges megállapítás végett az egyházmegyéhez terjesztette föl a közgyűlés. A temetőszabályzat 23. 29. 38. és 18. §§-ainak módosítására vonatkozó, — a tiemetőőr sírgondozási díjainak és a ravatalozó használati díjainak megállapítását szabályozó presbitériumi javaslatokat a közgyűlés egyhangúan magáévá tette, mely után a közgyűlés véget ért. — Br. Pajor szanatórium és vizgyógyintézet Budapest, Vili. Vas u. 17. Szanatóriumi és kórházi osztályokkal napi S.— P-től. Az új Rheuma osztályon pöstyéni iszappakkolások. Fizikotherapia. Zander. Orthopäd gyógytermek. Bádiumkezeiés. Enterocleaner (béllurdők).— Bentlakó- és bejáró betegek kezelése. Szívbetegek vizsgálatára eleklrokardiograph, kezelésére speciális gyógymódok. Szénsavas és oxigénfürdők. Legmodernebb asthma kezelés. Anyagcsere vizsgálat. A sebészeti osztály látványosságszámba menő műtőtermeiben kozmetikus plaslikai operációk is végeztetnek: emlőplastika, orrkorrectio, arcmegfiatalítás, ránceltüntetés stb. Urológiai osztály. Szülő osztályon ÍO napos legmérsékeltebb átalányárak.
