Komáromi Lapok, 1935. január-június (56. évfolyam, 1-51. szám)

1935-02-23 / 16. szám

Lapunk mai stómaa jfi¥ő heti teljesRá-dió-müsort tartalmazza 4M» Ötvenhatodig évfolyam. 16. szám._________________Szombat. 1035. február 23, KOMÁBOM LAPOK POLITIKAI LAP Előfizetési ár csehszlovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel egész évre 80 Ke, félévre 40 Ké, negyed­évre ‘20 Ké. — Külföldön 120 Ké. Egyesszám ára 1 korona. Alapította: TUBA JÁNOS. Felelős főszerkesztő: GAAL GYULA dl*. Szerkesztő: BARANYAY JÓZSEF dr. Főni unkatársak: ALAPY GYULA dr. és FÜLöP ZSIGMOND. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Masaryk-u. 29. Megjelenik hetenként kétszer: szerdán és szombaton POLITIKAI SZEMLE Komárom, február 22. M lift! (®L Komárom, —febr. 22. Ami a londoni egyezmény után folyik az európai diplomáciában, az minden regénynél .érdekfeszí­­tőbb. A londoni egyezmény arra leli volna hivatott, hogy Néinet­­szág is odakerüljön a zöldasztal mellé, ahonnan olyan soká: g hiány­zott. A magas politika azonban nem mindig jár egyenes utakon és sokszor nem látni a rejtett uta­kat, melyeket meg keli tennie. Ép­pen ezért a német diplomácia vá­lasza a londoni kérdésre valóságos diplomáciai remekmű, mert az óva­tosság dolgában messzemenő vi­gyázatot tanúsít és nincsen egyet­len felesleges szava sem, melybe bele lehetne kötni. Ezért okozott a német válasz csalódást Paris­ban, inert a francia közvélemény közismert elbizottsága Németor­szággal szemben ismét vereséget szenvedett: Németország érdemle­ges választ nem adott és udvarias szavakkal fejezte ki félre nem ért­hető álláspontját. Talán Londoni is meglepte a német válasz, ahol pedig reálisabb politikusok ülnek a nagy hagyomá­nyokhoz képest kifejlődött diplo­máciában. —- London azonban óva­tos és reális, érzelmein mindenkor higgadtan tud uralkodni és igy bele kellett nyugodnia abba, hogy a né­metek még néhányat alusznak az érdemleges válasz elölt. Csakhogy a partner nem ilyen türelmes. La­val máris nyilvánosságra hozta nagy koncepcióját, hogy a lon­doni egy ezményt be akarja tetőzni a keleti paktummal. Ezzel szem­ben tudvalevőleg a németek már kezdetben is ösztönös ellenszenv­vel viselkedtek és ezt az álláspon­tot átvették tőlük a lengyelek is. A francia megoldás szerint a ke­leti paktumnak be nem vallott lé­nyege az, hogy biztosítsa Orosz­országnak és a kisantantnak keleti határait. Már pedig ez ennek a két államnak ezidőszerinl nem le­het érdeke az, hogy a francia ha­talom túlsúlyba kerüljön és ezzel szemben Németország és Lengyel­­ország alárendelt helyzetet fog­laljon el. Az annyira óvatos angol közvé­lemény is reagál erre a tervre és Laval aligha lehet ezzel megelé­gedve. A nagy angol lapok egyene­sen csapdának minősítik a keleti egyezményt, amely Oroszország po­litikáját szolgálja. .Mintegy válasz akar ez lenni arra az irányzatra, amit legutóbb az angol kormány magatartásában fel lehetett ismer­ni: a rokonszenvre a keleti pak­tum iránt. Az angol közvélemény nagy' határozottsággal utasítja el magától azt, hogy Angliát egy szov-Mit tárgyal a képviselőház március 5-iki ülésén? A képviselőház elnöksége ülést tar­tott, amelyen a március 5-én tartan­dó képviselőházi ülés tárgysorozatát a következőkben állapították meg. A délután 3 órakor tartandó ülésre a következő javaslatokat tűzték ki: 1. A csehszlovák—francia kereskedelmi szerződés egy pótegyezménye. 2. A csehszlovák német gazdasági egyez­mény egy pótjegyzőkönyve. 3. A cseh­szlovák—jugoszláv kereskedelmi szer­ződés egy pótegyezménye. 1. Cseh­szlovák—finn hajózási akta. 5. Cseh­szlovák-magyar halászati egyez­mény. ti. Kormányjavaslat a gazda­sági kémkedésről. 7. A választási bí­róság egy póttagjának választása. A képviselőház elnökségének ülésén részivel! Czech dr. közmunkaügyi miniszter s az állami hivatalok ré­szére való szénszállítások megvitatásában szólalt föl. A szenátus ugyancsak március 5-én tart plenáris ülést, de az ülés tárgy­sorozatát az elnökség még nem állí­totta össze. Március 7-én, a köztársa­ság elnökének 35-ik születésnapján úgy a képviselőház, mint a szenátus ünnepi ülést tart. A képviselőházban ez az ünnepi ülés délelőtt fél 10 óra­kor lesz. Elhalasztották a március hóra kiírt községi választásokat. Hogy a nemzetközi választásoktól csak hetek és nem hónapok válasz­tanak el, az kitűnik abból, hogy a bel ügyminisztérium utasítást adott az országos és járási hivataloknak, hogy jetvédelmi háborúba sodorják be­le. meri ez igazán nem áilhal a szigetország lakosságának, főleg pedig nem állhat a doininionok ér­dekében. A keleti paktumot tehát igen nehéz népszerűsíteni Angliá­ban, melynek közvéleménye meg­elégelte a loearnoi paktumot és belenyugodott abba a kijelentésbe, amelyet, az utóbbi években oly sok­szor ismételt meg Németország, hogy ünnepélyesen lemond Elzász- Lolharingiáról, tehát a francia nyugati határokat elismeri. LaValnak és a francia diplomá­ciának azonban ez nem elég. Ez a diplomácia egész munkát akar végezni és ezt tetőzné be a keleti paktum, amely nemcsak meg nem támadási szerződés, hanem az el­lenkezője: támadási kötelezettséget jelent azzal az állammal szemben, amely azt megsértené, esetleg te­hát háborúba sodorhatná az egyéb­ként vele barátságos viszonyban levő tagállammal is. Mível pedig Oroszország, a legújabb katonai szövetséges, ettől a paktumtól vár­a március hónapra kiírt községi vá­lasztások kiírását haludéklalumíl von­ják vissza. A községi választások ki­írására vonatkozó rendelkezéseket en­nek megfelelően mindenütt visszavon­ják s így ezek a választások halasz­tási szenvednek. Bizonyos források­ból eredő hírek azt jelentik, hogy a nemzetgyűlést március közepe tá­ján feloszlatják és az új választást április 14-re, virágvasárnapra írják ki. Benes külügyminiszter a sajtó és újságírás feladaairől. A külügyminiszter előadást tartott a csehszlovák rádióban a sajtó és az újságírás feladatairól. Előadásában többek között azt mondotta, hogy a sajtónak működését a nemzet, az ál­lam és a nyilvánosság érdekében mű­ködő hírszolgálatnak kell tekinteni. Ezért a sajtónak nem szabad szemé­lyi, nyerészkedési és egyéni célokai A sajtó feladatának taglalása után a hírlapíró jellemzésére lért ál Benes kiilügyminiszler. A hírlapírónak úgymond bizonyos személyi tulaj­donságul: kai is kell rendelkezni, min­denekelőtt erkölcsi felelősségérzettel, politikai jellemszilárdsággal, igazság­­szerelelíel, becsületérzéssel, nem sza­bad magát megvesztegetni engednie és nem szabad magát eladnia. Ezek nélkül az erkölcsi képességek nélkül a hírlapíró nem képes helyesen be­tölteni hivatását. A csehszlovák hírlapírótól azt kö­veteljük, fejezte be előadását a ja nyugodt fejlődését és bizton­ságúi, amelyet a keleti állain­­csoport vele szemben eddig nem garantált, ennélfogva a keleti pak­kon súlypontja egyelőre Orosz­ország megvédésére irányul. Nem csodálható, hogy ebbe a kötele­zettségbe sem Németország, sem Lengyelország nem siet belemenni. Az angol közvélemény sem ezért, sem pedig a kisantanl keleti biz­tonságáért nem mutat feltűnő lel­kesedést. Neki ez idegen és úgy érzi, hogy semmi érdeke nem fű­ződik ezeknek az államoknak kü­lönlegesebb biztonságához és egy­előre beéri az általános béke biz­tosításának a támogatásával, mely­ben minden európai állam egyfor­mán érdekeli. Laval tervei tehát egyelőre még aligha öltenek tes­tet és Anglia sem teheti már meg azl, amit megtett a viktoriánus kor­szakban, amikor bekerítette né­meteket Delcassé segítségével. Ma már mindenki tisztában van azzal, hogy az izolálás politikája tulaj­donképen kétélű fegyver, mert a san informáljon, becsületesen nevel­jen és egészséges politikai és kultu­rális idealizmusnak legyen hordozója, amennyiben nemzetét és államát tá­mogatja abban a feladatban, hogy megszilárdítsa a polgárság bizalmát és jólétét és a többi államokkal s nemzetekkel való harmonikus együtt­élésben érvényesítse pozitív értékeit. Ezek nem könnyű feladatok, de nem elérhetetlenek. Ezek a feladatok ál­talános műveltséget, igazi becsületes­séget, jóakaratot, a magas küldetés szem előtt tartását és igazi újságírói tehetséget követelnek meg, valamint azt, hogy a hírlapíró ne iparnak, ha­nem közszolgálatnak tekintse a hír­lapírást. Elhalasztják a katolikus kongresszust. A koalíciós sajtó több orgánuma arról ír, hogy a katolikus kongresz­­szus rendezőségében nagy az elked­­vetlenedés, mert az egyes program­­részletek korábban láttak napvilágot, mint az kívánatos volt. Nagy a zűr­zavar Szlovenszkón — írja a Poledni List - ahol a Hlinka-párt vette át a kongresszus látogatóinak megszer­vezését. A néppárt állító an amiatt van elkeseredve, hogy a »legnagyobb katolikus párt jelszóval az agrár­párt nagy agitációt fejt ki. Mindezek miatt a kongresszus rendezősége na­gyon erősen mérlegeli annak lehető­ségét, hogy a kongresszust a jövő év­re halasszák ti. különösen hogy a csehszlovák néppárt már határozot­tan látja, hogy a kongresszus a nem­zetgyűlési választások előtt semmi szín alatt sem tartható meg. Amint a tavaszi választások bizonyossá vál­tak, fölmerült oly terv is, hogy a ka­tolikus kongresszust is helyezzék előbbre, de ez a gondolat technikai­lag nem valósítható meg. háborús bonyodalmakhoz vezet, ezért pedig ma, amikor a békének intézményes biztosítása olyan nagy nehézségekbe ütközik, a felelőssé­get senki sem meri vállalni. Németország egyenjogúságához nem volt szükség kegyelmi té­nyekre és a német fegyverkezés lu­­lajdonképen természetesnek lát­szik akkor, amikor körülötte min­den állam fegyverkezik. A Versail­les! szerződés annyira megvan té­pázva — az idő maga tépázta meg — hogy senki sem gondolhat arra, hogy ismét olyan korszak virrad­jon reánk, amelyben egy hetven­­milliós néppel packázzanak. Vi­szont Németország nélkül hiába köt Európa minden nagyhatalmi szerződést egymással, mert az el­ső hatalom, ha nem is katonai te­kintetben, hanem kultúra, tudo­mány, technika,, gyakorlati szellem, szervezési tehetség dolgában még­is csak Németország, melyet figyel­men kívül hagyni annyit jelent, mint egy munkát megkezdeni és azt tökéletlenül végezni be. kérdésének követnie és a sajtó minden felelős té­nyezőjének valóban magasabb ideá­lis eélokal kellene szem előtt tartania. külügyminiszter, hogv tárgyilago-

Next

/
Thumbnails
Contents