Komáromi Lapok, 1934. július-december (55. évfolyam, 53-103. szám)

1934-07-07 / 54. szám

Ötvenötödik évfolyam. 54. szám, Szombat, 1034. júline 7. Előfizetési ár csehszlovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel egész évre 80 Ké, félévre 40 Ké. negyed­évre 20 Ke. — Külföldön 120 Ki. Egy osszam ára 1 korona. Alapította: TUBA JANOS. Felelős főszerkesztői GAAL GYULA dr. Szerkesztő: BAR ANY AY JÓZSEF dr. Eőmunkatársakv ALARY GYULA dr. és FCLÖR ZSIGMOND. Szerkesztőség és kiadóhivatal Nádor-u. 29. Megjelenik hetenként kétszer« szerdán és szombaton Díszszemle a szövetségesek felett Komárom, július 6. Barlhou utazása Bukarestbe és Belgrádha az ő teátrális szerepé­vel nem mindenütt tette a várt hatást. Az Ankarától Moszkváig ki­épült szövetséges fal, amelyet szí­vesen neveznek keleti Locarnonak is, — nemcsak hogy folytonossági hiányokban szenved, hanem igen egyoldalú békemü, mint ezt az an­gol sajtó komoly része is megálla­pította. De a francia névnek van a világon a legnagyobb presztí­zse, állapítja meg odahaza Bar­lhou patétikus nyilatkozatában és ez hal a künnyenhrvülö francia lélekre. Meg kell jegyeznünk, hogy Románia és Jugoszlávia még nem az egész világ és az Ankarától Moszkváig kiépült falban Lengyel­­ország még nem látható, valamint ez a fal Bulgáriái is nélkülözni kénytelen. Barlhou dísz-szemléje a kélkis­­anlantállamban nagy revizióelle­­nes tüntetéssé szélesült, további vonásaiban a négyhatalmi paktum gyengítése volt a cél, valamint Olaszország befolyása gyengítése. De a legfőbb cél mégis csak Né­metország izolálása, amely már megtalálta az utat Kelet leié Ro­mánián és Jugoszlávián keresztül. Rarthou utazásának ez volt a tu­­lajdonképeni főcélja. Amit a ro­mán és jugoszláv nemzetek felől és azok történelmi múltja felől mon­dott, egyike azoknak a bájos téve­déseknek, melyeknek a legnagyobb franciák is áldozatul esnek, mivel tudásuk kerete ijesztően korláto­zott. A díszülések és a parlamenti üd­vözlések benyomásai mélyen ha­lottak lelkére és elhisszük, hogy lelkesedésének őszinteségéhez nem férhet szó. Az ünnepi hangulat azonban elpárolog és nyomába hétköznapok következnek. Most a jugoszláv—olasz közeledésen dol­gozik, hogy megtörje az olasz kül­politika erős vonalát, a négyhatal­mi paktumot, a római szerződési és az olasz-német orientációt. Természetesen hangsúlyozza, hogy az olasz—francia viszony a lehető legjobb, holott tudott dolog, hogy Olaszország a Földközi tenger ura akar lenni. Ezeket a diplomáciai felső foko­kat mindig le kell fokozni, hogy a tárgyilagos igazsághoz jussunk. Románia pénzügyei nagyon rosz­­szak és Jugoszláviára is ráférne egy kis nemzetközi kölcsön. Ban­kár azonban nem volt Barthou kí­séretében, csak kél gazdasági szak­értő, aki játszi könnyedséggel meg­oldotta a középeurópai gazdasági problémát és kimutatta, hogy a római szerződésnek sok hibája van. Ezek a szövetségi injekciók, ame­lyek Barlhou nevéhez fűződnek, nemcsak azt bizonyítják, hogy a francia külpolitika teljesen egyol­dalú beállítottságú, hanem az ér­zelmi részen kívül kritikára is ad alkalmai, mint azt egy kormány­körökhöz tartozó szónok kifejtette, hogy a francia barátság igen szép. A jövő fejlődése ebben az irány­ban halad. Lengyelország a leg­ridegebben utasította el a francia— lengyel kereskedelmi szerződés tár­gyalásánál a túlzott francia kíván­ságokat, mert nem akar ráfizetni a francia barátságra. Komárom, július 6. Szüliő Géza dr. nemzetgyűlési képviselő bírálata a külügyminiszter politikájáról. Benes dr. külügyminiszter expozéja fölött folytatott vitát a képviselőhöz legutóbbi ülésein s a vitában az egye­sült ellenzéki pártok nevében Szüliő Géza dr. nemzelgv. képviselő is részi­vel!. Hatalmas beszédben bírálta az expozét • és a külügyminiszter nagy­hatalmi politikáját s a három leg­utóbb elhangzott külügyminiszteri nyi­latkozatokkal szemben megjelölte azo­kat a kérdéseket, amelyek megoldás­ra várnak és amelyek a következők: 1. a lefegyverzés és a biztonság kér­dése, 2. a vilnai kérdés, 3. a litván kérdés. 1. a lengyel kérdés, 5. a te­­scheni kérdés, 6. a liroli Kérdés és 7. a magyar kérdés. Foglalkozott a leszere­lés problémájával, a kisantant gaz­dasági politikájával és a kisäntant­­nagyhatalommal. Ez utóbbival kapcso­latban Szüliő dr. kijelentette, hogy a nagyantant célja nem a mai helyzet megrögzítése, de a saját érdekeinek legteljesebb védelme. A kettő nem egy. Az angol külügyi politikában pld. nem játszik szerepet az. mi az érdeke Euró­pának, hanem az, hogy mi az érdeke a britl világbirodalomnak és ezért nem stabilis a mai helyzet. Nekünk — úgymond kisállamoknak ezt szám­ba kell vennünk. Nekünk olyan po­litikát kell folytatnunk, amely végett létrehozták a népszövetséget. Ebben a népszövetségben fix pontnak kell vennünk Wilson na k azt a tételét, amelyet 1918. szept. 27-én szögezett le, hogy nem lehet a népszövetségen kívül és belül külön politikai szer­ződés és nem lehet a népszövetségi tagok között különleges gazdasági szö­vetrég. Miután ez a Wilson-féle öt külön tétel nem lett megváltoztatva, sőt ezt a népszövetségi paktum ma­gában foglalja, azért tartom helyte­lennek a külön blokkok alakítását és ezért szereném, ha külügyi politikánk vezetésében a Wilsoni alaptételek első öt pontja volna a főirányító, mely A dísz-szemlék kora valahogyan lejárt.Egy katonai attasé többet tud megállapítani egy hadgyakorlaton, mint Barlhou a disz-szemléken. Minden azon fordul meg, hogy Franciaország kontinentális politi­kájához csatlakozik-e Anglia. Ha ezt nem fudja elérni Barlhou, ak­kor ulazhatik északtól délig, még­sem ér cl külpolitikája eredménye­ket. Hogy Wickham Slead éppen most leplezi le Németország ter­veit az Anglia ellen indítandó ba­cillus és gázháborúról, az nem je­lent sem többet, sem kevesebbel, mint hogy a diplomácia munkában van és Németország ellen megin­dul! a gőzhenger és az a kérdés, hogy meddig győzi gőzzel. szerint minden népfaj részére minden jog megadandó. A köztársaságnak a szomszédos ál­lamokkal való viszonyáról szólva, megállapította Szüliő dr., hogy Cseh­szlovákia hideg relációban van Ausz­triával, Németországgal igen hűvös a helyzet s Magyarországgal szemben fagyponton áll a megértés hőmérője és Lengyelországgal is igen sok kí­vánnivalói hagy fenn a szomszédi vi­szony. Kis államnak a szomszédaival kell baráti jó viszonyban tennie, amit a mai külpolitikai vezetés mellett na­gyon kétségesnek látok. Lengyelország és a respublika között a viharfészek Ruszinszkóban van. Majd rátért a kül­ügyminiszternek ama bejelentésére, hogy a katonai szolgálati időt fel fog­ják emelni, amivel megerősítette azt a véleményét, hogy nagyhatalmi politi­kát űz a kis állam külügyi kormánya. Hiába beszél úgymond Szüliő dr. — a külügyminiszter űr a békéről, de­mokráciáról, — az a tendencia, amely a véderőkészség erősítését célozza s a mititarizmust készíti elő, — ennek ellentmond s csak azt mutatja, hogy a külügyminiszter úr ügyes diplomata, aki békét hirdet, de inkább áll az ő magatartására a régi latin közmondás egy kis átalakítással: si vis bellum, para bellum! Az expozét ezért nem fogadja el. A képvisetőház megtagadta Szent- Ivány József képviselő kiadását. A képviselőház keddi ülésén a kül­ügyminiszter expozéja fölött megindult vita után több törvényjavaslattal fog­lalkoztak. .1 biztosító intézetek állami ellenőrzéséről szóló kormángjavasla­tot a képviselőház elfogadta, utána a jogtechnikusokra vonatkozó 1920. évi törvény novelláját tárgyalták, amelyet többek felszólalása után szintén meg­szavaztak. Az új törvény értelmében fogtechnikai ipar jogot szerezhet mind­az ,aki 1920. május 6-án, tehát az ere­deti törvény hatálybaléptekor már tanonckodott. Majd mentelmi ügyekkel foglalko­zott a képviselőház, amely megtagadta a mentelmi jog felfüggesztését Szent- Ivány József magyar nemzeti párti képviselőnek két rendtörvényes ügyé­ben, a Gálszécsen tavaly júniusban és Léván tavaly májusban tartott beszé­dei miatt. A sajtónovella a szenátusban. A szigorított sajtótörvényre vonat­kozó kormányjavaslatot a szenátus al­kotmányjogi bizottsága kedden tár­gyalta. A bizottság ülésén jelen volt Dérer dr. igazságügyminiszter is, aki hosszabb beszédben kelt védelmére a javaslat szigorú rendelkezéseinek. A szenátus alkotmányjogi bizottsága a sajtónovellát megszavazta. A szená­­lus plénuma a jövő héten fogja tár­gyalni a javaslatot. A szenátus ülésén befejezték ked­den Benes Ede dr. külügyminiszter expozéja fölött folytatott vitát, amely­ben sokan vettek részt. Végül az esti órákban az expozét a szenátus kor­mánypártjai tudomásul vették. A kulturális bizottság a főiskolák beszüntetése ellen. A képviselőház kulturális bizottsá­ga keddi ülésén a tanítók egyes fize­tésrendezési kérdéseivel, a tanítóképzés reformjával s a körzeti polgári is­kolák tervezetének kérdésével foglal­kozott a benyújtott petíciók alapján. A bizottság elnöke beszámolt a mi­niszterelnökkel folytatott tárgyalásai­ról s jelentése szerint a kormány rende­leti úton alkotja meg a szinházsegé­­lyezési alapot s idejében gondosko­dik a középiskola első osztályába bc­­irottaknak kellő elhelyezéséről. A bi­zottság végül foglalkozott a főiskolák beszüntetésének kérdésével is, amely terv ellen egyhangúan állást foglalt. A kormány megszavazta a gabonamonopóliumot. A gabonamonopólium kérdése körül folyó tanácskozások e héten véget értek és a monopóliumot életbeléptető szük­ségrendelet szombaton megjelent. A rendelet szerint a Gabonakereske­delmi rtság hatáskörét mindennemű gabonafajtára és takarmányra is kiter­jesztik. Egyedül a széna és szalma nem tartozik majd a Gabonakereske­­delmi rtság hatáskörébe. Amint a Ceské SÍ ovo értesül, az agrárok azt kívánják, hogy a búza árát 175 koro­nában állapítsák meg. Ez az ár azon­ban csak kezdő ár lenne, mert azt az előrehaladó idénnyel párhuzamosan egészen 205 koronáig emelnék. A rozs ára a búza árának 75 százalékát fogja kitenni, vagyis első árfolyama az idé­zett lap szerint 135 korona lenne. A gabonamonopólium gabonára, tenge­rire és takarmányárára terjed ki, nem terjed ki egyelőre lisztre és őrlemé­nyekre. A monopólium jogát a Cseh­szlovák Gabonakereskedelmi Rt. kap­ta, amely prágai és pozsonyi gabona­­kereskedelmi társaságokból és mal­mokból áll. A terményüzletek lebonyo­lításában a jogos terménykereskedő­ket is részesíteni kell. Az államkincs­tár szavatossága 60 millió koronáig terjed. Szlovenszkón és Kárpátalján fuvarparitás alapján fizetik a termést. Búza ára 170—190, a rozs 135—155 korona lesz. POLITIKAI SZEMLE

Next

/
Thumbnails
Contents