Komáromi Lapok, 1934. július-december (55. évfolyam, 53-103. szám)
1934-07-07 / 54. szám
Ötvenötödik évfolyam. 54. szám, Szombat, 1034. júline 7. Előfizetési ár csehszlovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel egész évre 80 Ké, félévre 40 Ké. negyedévre 20 Ke. — Külföldön 120 Ki. Egy osszam ára 1 korona. Alapította: TUBA JANOS. Felelős főszerkesztői GAAL GYULA dr. Szerkesztő: BAR ANY AY JÓZSEF dr. Eőmunkatársakv ALARY GYULA dr. és FCLÖR ZSIGMOND. Szerkesztőség és kiadóhivatal Nádor-u. 29. Megjelenik hetenként kétszer« szerdán és szombaton Díszszemle a szövetségesek felett Komárom, július 6. Barlhou utazása Bukarestbe és Belgrádha az ő teátrális szerepével nem mindenütt tette a várt hatást. Az Ankarától Moszkváig kiépült szövetséges fal, amelyet szívesen neveznek keleti Locarnonak is, — nemcsak hogy folytonossági hiányokban szenved, hanem igen egyoldalú békemü, mint ezt az angol sajtó komoly része is megállapította. De a francia névnek van a világon a legnagyobb presztízse, állapítja meg odahaza Barlhou patétikus nyilatkozatában és ez hal a künnyenhrvülö francia lélekre. Meg kell jegyeznünk, hogy Románia és Jugoszlávia még nem az egész világ és az Ankarától Moszkváig kiépült falban Lengyelország még nem látható, valamint ez a fal Bulgáriái is nélkülözni kénytelen. Barlhou dísz-szemléje a kélkisanlantállamban nagy revizióellenes tüntetéssé szélesült, további vonásaiban a négyhatalmi paktum gyengítése volt a cél, valamint Olaszország befolyása gyengítése. De a legfőbb cél mégis csak Németország izolálása, amely már megtalálta az utat Kelet leié Románián és Jugoszlávián keresztül. Rarthou utazásának ez volt a tulajdonképeni főcélja. Amit a román és jugoszláv nemzetek felől és azok történelmi múltja felől mondott, egyike azoknak a bájos tévedéseknek, melyeknek a legnagyobb franciák is áldozatul esnek, mivel tudásuk kerete ijesztően korlátozott. A díszülések és a parlamenti üdvözlések benyomásai mélyen halottak lelkére és elhisszük, hogy lelkesedésének őszinteségéhez nem férhet szó. Az ünnepi hangulat azonban elpárolog és nyomába hétköznapok következnek. Most a jugoszláv—olasz közeledésen dolgozik, hogy megtörje az olasz külpolitika erős vonalát, a négyhatalmi paktumot, a római szerződési és az olasz-német orientációt. Természetesen hangsúlyozza, hogy az olasz—francia viszony a lehető legjobb, holott tudott dolog, hogy Olaszország a Földközi tenger ura akar lenni. Ezeket a diplomáciai felső fokokat mindig le kell fokozni, hogy a tárgyilagos igazsághoz jussunk. Románia pénzügyei nagyon roszszak és Jugoszláviára is ráférne egy kis nemzetközi kölcsön. Bankár azonban nem volt Barthou kíséretében, csak kél gazdasági szakértő, aki játszi könnyedséggel megoldotta a középeurópai gazdasági problémát és kimutatta, hogy a római szerződésnek sok hibája van. Ezek a szövetségi injekciók, amelyek Barlhou nevéhez fűződnek, nemcsak azt bizonyítják, hogy a francia külpolitika teljesen egyoldalú beállítottságú, hanem az érzelmi részen kívül kritikára is ad alkalmai, mint azt egy kormánykörökhöz tartozó szónok kifejtette, hogy a francia barátság igen szép. A jövő fejlődése ebben az irányban halad. Lengyelország a legridegebben utasította el a francia— lengyel kereskedelmi szerződés tárgyalásánál a túlzott francia kívánságokat, mert nem akar ráfizetni a francia barátságra. Komárom, július 6. Szüliő Géza dr. nemzetgyűlési képviselő bírálata a külügyminiszter politikájáról. Benes dr. külügyminiszter expozéja fölött folytatott vitát a képviselőhöz legutóbbi ülésein s a vitában az egyesült ellenzéki pártok nevében Szüliő Géza dr. nemzelgv. képviselő is részivel!. Hatalmas beszédben bírálta az expozét • és a külügyminiszter nagyhatalmi politikáját s a három legutóbb elhangzott külügyminiszteri nyilatkozatokkal szemben megjelölte azokat a kérdéseket, amelyek megoldásra várnak és amelyek a következők: 1. a lefegyverzés és a biztonság kérdése, 2. a vilnai kérdés, 3. a litván kérdés. 1. a lengyel kérdés, 5. a tescheni kérdés, 6. a liroli Kérdés és 7. a magyar kérdés. Foglalkozott a leszerelés problémájával, a kisantant gazdasági politikájával és a kisäntantnagyhatalommal. Ez utóbbival kapcsolatban Szüliő dr. kijelentette, hogy a nagyantant célja nem a mai helyzet megrögzítése, de a saját érdekeinek legteljesebb védelme. A kettő nem egy. Az angol külügyi politikában pld. nem játszik szerepet az. mi az érdeke Európának, hanem az, hogy mi az érdeke a britl világbirodalomnak és ezért nem stabilis a mai helyzet. Nekünk — úgymond kisállamoknak ezt számba kell vennünk. Nekünk olyan politikát kell folytatnunk, amely végett létrehozták a népszövetséget. Ebben a népszövetségben fix pontnak kell vennünk Wilson na k azt a tételét, amelyet 1918. szept. 27-én szögezett le, hogy nem lehet a népszövetségen kívül és belül külön politikai szerződés és nem lehet a népszövetségi tagok között különleges gazdasági szövetrég. Miután ez a Wilson-féle öt külön tétel nem lett megváltoztatva, sőt ezt a népszövetségi paktum magában foglalja, azért tartom helytelennek a külön blokkok alakítását és ezért szereném, ha külügyi politikánk vezetésében a Wilsoni alaptételek első öt pontja volna a főirányító, mely A dísz-szemlék kora valahogyan lejárt.Egy katonai attasé többet tud megállapítani egy hadgyakorlaton, mint Barlhou a disz-szemléken. Minden azon fordul meg, hogy Franciaország kontinentális politikájához csatlakozik-e Anglia. Ha ezt nem fudja elérni Barlhou, akkor ulazhatik északtól délig, mégsem ér cl külpolitikája eredményeket. Hogy Wickham Slead éppen most leplezi le Németország terveit az Anglia ellen indítandó bacillus és gázháborúról, az nem jelent sem többet, sem kevesebbel, mint hogy a diplomácia munkában van és Németország ellen megindul! a gőzhenger és az a kérdés, hogy meddig győzi gőzzel. szerint minden népfaj részére minden jog megadandó. A köztársaságnak a szomszédos államokkal való viszonyáról szólva, megállapította Szüliő dr., hogy Csehszlovákia hideg relációban van Ausztriával, Németországgal igen hűvös a helyzet s Magyarországgal szemben fagyponton áll a megértés hőmérője és Lengyelországgal is igen sok kívánnivalói hagy fenn a szomszédi viszony. Kis államnak a szomszédaival kell baráti jó viszonyban tennie, amit a mai külpolitikai vezetés mellett nagyon kétségesnek látok. Lengyelország és a respublika között a viharfészek Ruszinszkóban van. Majd rátért a külügyminiszternek ama bejelentésére, hogy a katonai szolgálati időt fel fogják emelni, amivel megerősítette azt a véleményét, hogy nagyhatalmi politikát űz a kis állam külügyi kormánya. Hiába beszél úgymond Szüliő dr. — a külügyminiszter űr a békéről, demokráciáról, — az a tendencia, amely a véderőkészség erősítését célozza s a mititarizmust készíti elő, — ennek ellentmond s csak azt mutatja, hogy a külügyminiszter úr ügyes diplomata, aki békét hirdet, de inkább áll az ő magatartására a régi latin közmondás egy kis átalakítással: si vis bellum, para bellum! Az expozét ezért nem fogadja el. A képvisetőház megtagadta Szent- Ivány József képviselő kiadását. A képviselőház keddi ülésén a külügyminiszter expozéja fölött megindult vita után több törvényjavaslattal foglalkoztak. .1 biztosító intézetek állami ellenőrzéséről szóló kormángjavaslatot a képviselőház elfogadta, utána a jogtechnikusokra vonatkozó 1920. évi törvény novelláját tárgyalták, amelyet többek felszólalása után szintén megszavaztak. Az új törvény értelmében fogtechnikai ipar jogot szerezhet mindaz ,aki 1920. május 6-án, tehát az eredeti törvény hatálybaléptekor már tanonckodott. Majd mentelmi ügyekkel foglalkozott a képviselőház, amely megtagadta a mentelmi jog felfüggesztését Szent- Ivány József magyar nemzeti párti képviselőnek két rendtörvényes ügyében, a Gálszécsen tavaly júniusban és Léván tavaly májusban tartott beszédei miatt. A sajtónovella a szenátusban. A szigorított sajtótörvényre vonatkozó kormányjavaslatot a szenátus alkotmányjogi bizottsága kedden tárgyalta. A bizottság ülésén jelen volt Dérer dr. igazságügyminiszter is, aki hosszabb beszédben kelt védelmére a javaslat szigorú rendelkezéseinek. A szenátus alkotmányjogi bizottsága a sajtónovellát megszavazta. A szenálus plénuma a jövő héten fogja tárgyalni a javaslatot. A szenátus ülésén befejezték kedden Benes Ede dr. külügyminiszter expozéja fölött folytatott vitát, amelyben sokan vettek részt. Végül az esti órákban az expozét a szenátus kormánypártjai tudomásul vették. A kulturális bizottság a főiskolák beszüntetése ellen. A képviselőház kulturális bizottsága keddi ülésén a tanítók egyes fizetésrendezési kérdéseivel, a tanítóképzés reformjával s a körzeti polgári iskolák tervezetének kérdésével foglalkozott a benyújtott petíciók alapján. A bizottság elnöke beszámolt a miniszterelnökkel folytatott tárgyalásairól s jelentése szerint a kormány rendeleti úton alkotja meg a szinházsegélyezési alapot s idejében gondoskodik a középiskola első osztályába bcirottaknak kellő elhelyezéséről. A bizottság végül foglalkozott a főiskolák beszüntetésének kérdésével is, amely terv ellen egyhangúan állást foglalt. A kormány megszavazta a gabonamonopóliumot. A gabonamonopólium kérdése körül folyó tanácskozások e héten véget értek és a monopóliumot életbeléptető szükségrendelet szombaton megjelent. A rendelet szerint a Gabonakereskedelmi rtság hatáskörét mindennemű gabonafajtára és takarmányra is kiterjesztik. Egyedül a széna és szalma nem tartozik majd a Gabonakereskedelmi rtság hatáskörébe. Amint a Ceské SÍ ovo értesül, az agrárok azt kívánják, hogy a búza árát 175 koronában állapítsák meg. Ez az ár azonban csak kezdő ár lenne, mert azt az előrehaladó idénnyel párhuzamosan egészen 205 koronáig emelnék. A rozs ára a búza árának 75 százalékát fogja kitenni, vagyis első árfolyama az idézett lap szerint 135 korona lenne. A gabonamonopólium gabonára, tengerire és takarmányárára terjed ki, nem terjed ki egyelőre lisztre és őrleményekre. A monopólium jogát a Csehszlovák Gabonakereskedelmi Rt. kapta, amely prágai és pozsonyi gabonakereskedelmi társaságokból és malmokból áll. A terményüzletek lebonyolításában a jogos terménykereskedőket is részesíteni kell. Az államkincstár szavatossága 60 millió koronáig terjed. Szlovenszkón és Kárpátalján fuvarparitás alapján fizetik a termést. Búza ára 170—190, a rozs 135—155 korona lesz. POLITIKAI SZEMLE