Komáromi Lapok, 1934. július-december (55. évfolyam, 53-103. szám)
1934-12-15 / 100. szám
1??4 rip (*f naher 15. 3 oldal >KOMÁR»im U*E»«K< Azon vállalkozók, akik kötelesek fizetni úgy forgalmi, mint fényüzési adót, kötelesek a forgalmi adóvallomáson kivül még fényűzési adóvallomást is beadni. Vallomást kötelesek beadni úgyszintén azon vállalkozók is, akik az általányozásról szóló hirdetmény szerint átalányozott adót kötelesek fizetni, ha csak ezen hirdetmény értelmében ezen kötelességük alól nincsenek kimondottan felmentve. Az adófizetésre és adóbevallás benyújtására kötelezett vállalkozóknak tekintetnek a törvény 5. §-a 2. c. szerint azok a személyek, akik azon külföldiek számára közvetítik a belföldön található áruk szállítását, akiknek itten üzemük nincsen és pedig ezen szállításokat illetőleg, továbbá azon személyek, akik az ilyen árunak szállítását teljesitik, valamint azon személyek is, akik belföldön az illető külföldi nevében és számlájára szállítási szerződéseket kötnek oly árura vonatkozólag, amely a szállítási szerződés megkötésének idejében még külföldön van. A vállalkozónak kötelessége külön adóvallomásba foglalni azon áruknak az árait, melyeket nem vállalkozóktól vásárol és amelyekből az adót a törvény 5. §-a 6. c. szerint a szállító helyett köteles megfizetni. Úgy a forgalmi, mint a fényüzési adó fizetésére kötelezett vállalkozók kötelesek a negyedévi bevételükből járó adót befizetni minden hivatalos felhívás nélkül 6 héten belül az illető negyedév letelte után. Lakáskimutatások. Az egyenesadóról szóló törvény 304. §-a szerint a háztulajdonosok vagy azok megbízottai kötelesek évenkint beadni a házukban lakó személyek jegyzékét. Ezen jegyzékek az 1934. évre az 1934 évi december 31-iki állapotnak megfelelően kitöltve az illetékes adókivető hatóságnál (esetleg egyidejűleg a házbérvallomással) 1935. évi január hó 15. napjáig kell beadni, 5000 Kő rendbírság terhe alatt (idézett törvény 201 §). A házjegyzékben a lakások bérlőin kivül az egyéb helyiségek, például a boltok, irodák, raktárok, műhelyek, garázsok stb. bérlőit is fel kell tüntetni. Efféle helyiségek bérlői nem kötelesek a lakásjegyzéket kitölteni. Bérbe nem adott házak tulajdonosai, kik az 1933 évre jövedelemadóval voltak megróva, „a ház lakóinak jegyzékét“ („B“ minta) kötelesek kitölteni és hozzá csatolni a rokonok és egyéb lakótársak (8. pont) lakásjegyzékeit, karácsonyi sütemény csak Dr Oetkerféle süteménnyel készül amennyiben ezek a háztulajdonossal közös lakásban laknak és munkakeresményből, ingatlanból, tőkéből stb. eredő jövedelmük van. Szállodatulajdonosok ezenfelül kötelesek azon utasok neveit is kimutatni, kik náluk megszakítás nélkül 3 hónapnál hosszabb időn keresztül laknak. A jegyzékek kiállításához szükséges nyomtatványokat a községi hivatal fogja kézbesíteni. Az 1934. évi különleges kereseti adó-vallomások. Az 1934. adóévre kivetendő különleges kereseti adóhoz a vallomásokat az illető vállalat székhelye szerint illetékes pénzügyigazgatóságnál kell benyújtani az 1934 (1933) üzletév zárszámadásának közgyűlési jóváhagyásától számított 15 nap alatt, legkésőbben azonban a fentjelölt üzleti időszak leteltétől számított 6 hónap alatt. — Grémiumi tagok figyelmébe: Gyorsan és olcsón megtanítom üzleti könyveit vezetni és aki szakszerűen akarja adóvallomásait elkészíttetni, kérjen díjtalan felvilágosítást. Spielberger Béla, Komárno, Masaryk (Nádor) u. 61. — Kellemetlen fejfájása elmúlik, ha halántékait és homlokát „Alpával“ bedörzsöli. „Alpa“ enyhíti a rheumás fájdalmakat is. Néhány csepp „Alpa“ egy pohár vízben, kitűnő szájvíz. Támogossuk a várost a nyomor enyhítésére irányuló akciójában 1 Komárom város, mint minden télen, az idén is megnyitja a városi népkonyhát és annak fentartására a társadalom támogatását kéri. E célból Csizmazia György városbiró, mint a társadalmi segélyakció elnöke, a következő kérelmet intézte a város közönségéhez: Ismeretes a város közönsége előtt az az óriási nagy munkanélküliség és az ennek nyomán nőtt nagy nyomorúság amely ma már az egész világot sújtja s amely már városunkban is olyan nagy méreteket öltött, hogy a társadalom minden rétegének meg kell mozdulnia s minden tényezőnek össze kell fognia a nyomor enyhítésére. Az alanti rideg és mélyen megdöbbentő számok és tények, hogy városunkban kb. 1150 munkanélküli, dolgozni akaró és munkát kereső munkanélküli munkást tart nyilván a hatósági nyilvános munkaközvetítő hivatal, akiknek egy nagy része az egész nyáron a munkaszezonban is csak egy rövid ideig, s egy nagy része még ennyit sem dolgozott s majdnem semmit sem keresett és ha hozzávesszük ezen nagy számhoz a munkanélküliek nagy számban levő családtagjait, a legnagyobb megdöbbenéssel és mélyen elszomorodva kell megállapítani, hogy városunkban mintegy 4000-re tehető a legnagyobb nyomorban és nélkülözésben sínylődő azon lelkeknek a száma, akiknek napokon át egy falat kenyér sem jut táplálásukra. ^ Ezen nagy nyomorúságban élő és sínylődő város lakosain, embertársainkon akarunk segíteni akkor, amikor a népkonyhát meg akarjuk nyitni, hogy ott a tél idején legalább egy his meleg ételt és egy falat kenyeret juttassunk embertársainknak. Sajnosán kell megállapítani, hogy a város a jelenlegi roppant súlyos gazdasági helyzete mellett a városi népkonyhát tisztán a saját erejéből fenntartani nem tudja, nincsen meg hozzá a szükséges anyagi eszköze. Miért is a városi képviselőtestület tagjaiból alakult városi társadalmi segélyakció nevében és annak megbízásából azon nagy kéréssel fordulok városunk közönségéhez, hogy jószivü adományaikkal tegyék lehetővé, hogy a városi népkonyha 1935. év január 1-én megnyittatván, minél tovább működhessen. Köszönettel veszünk bár— Mi ketten hiába töltjük a drága időt. — Száznyolcvanat én is adok, — leszem az első ajánlatot. Egye fene, legyen kétszáz! Kötöm magam, ő sem enged.-T Adja meg, tekintetes úr, ha már mindenkit elijesztett innen! Azért lellem »tekintetes úr«, hogy így tán ráígérek valamit az árra. Rázom a fejem. — Legalább a vámot fizesse meg! — Fizesse a segesvári hóhér! Hanem tudja mit, legyen százkilencven! Az ember szeme felcsillan. Gondolkodik, tétováz, morog, elszomorodik. —• Adjon hát előpénzt!... Mit csináljak'?... Első vevő, hát nem sza- Vaszthatom el. Bár sohase láttam volna a tekéntetes urat. Közben a tehénkéket előkészíti az útra. — Hová hajtsak? — Csak ide ne, a vasúton túl a Wesselényi-uccába. Hó! — állítja meg a teheneket. — Mé nem mondta, hogy a másvilágon lakik? ... Estig sem érünk oda... Hány óra? kérdi kedvetlenül. Nincs mit csinálnia, mert az élőpénzt elfogadta. Nem is szólt hozzám az úton. Haladunk egymás mellett. A Bethlen-uccában a törvényszék előtt hirtelen megragadja a tehén szarvát. Hó!' Tanácstalanul néz rám. Most mit csináljak? \ — Valami baj van? — érdeklődöm. — Bajnak elég baj! — morcoskodik. Ide a törvényszékre tizenegykor bé kéne hogy adjak egy idézetet, mert mely pénzbeni vagy természetbeni adományt, amit kérünk a kibocsátott gyüjtőiveken feljegyezni s az adománnyal együtt legkésőbb 1935. évi január 20-ig a városházán, földszint 1. sz. helyiségbe eljuttatni. Meg vagyunk győződve arról, hogy ezen nemes akcióhoz városunk minden polgára tehetsegéhez képest hozzá fog járulni és segíteni fog az önhibájukon kivül nyomorba jutott embertársain az adományai elküldésével. Áddbirdetmények. Az 1934. adóévre szóló jövedelemadó (magasabb szóig, illetmények adója), általános kereseti adó és járadékadóra vonatkozó vallomást az egyenesadótörvény 307. §-a értelmében az adóköteles lakhelye (székhelye) szerint illetékes kivető hatóságnál (adóigazgatóságnál) kell benyújtani az 1935. évi január 1. és február 28. napja közötti időközben. A jövedelemadóhoz az köteles vallomást beadni, akinek adóköteles jövedelme, beleszámítva a feleség vagy élettárs és kiskorú gyermekek jövedelmeit is, az 1934. évben meghaladta a 7000 Kc-t. A több családtaggal biró családfő fel van mentve a vallomásadás kötelezettsége alól, ha jövedelme nem haladja meg: a 8200 Kc-t és van legalább 4 családtagja van (özvegy férfiak- és nőknek 3), a 920j Ké-t és van legalább 5 családtagja (özvegy férfiak- és nőknek 4), a 11000 Kc-t és van legalább 6 családtagja (özvegy férfiak- és nőknek 3). Kik szolgálati járandóságot élveznek, vagy ha egyéb forrásból eredő jövedelmük a családtagok jövedelmének beszámításával nem haladja meg az 500 Kő-t, a vallomásadás kötelezettsége alól fel vannak mentve, hacsak vallomásadásra külön felhíva nem lesznek. A magasabb szolgálati illetmények adója alá eső (évi 100.000 Ké-t meghaladó) járandóságokat a jövedelemadó vallomásban kell bevallani. Az összes jövedelmeket, nyereségeket és járandóságokat az 1934. évi kivetéshez azon összegben kell bevallani, amelyet ezek az 1934. évben kitettek. Az 1934. évi forgalmi és fényüzési adó bevallása és az adórészletek befizetése. A forgalmi, valamint a fényűzési adóra kötelezett vállalkozók kötelesek az 1934. évre szóló aáóbevallást az 1935. év január hó végéig benyújtani: ha nem, csúful megbüntetnek. Lelkem, tekéulelos úr! Nem állana meg addig a tehenek előtt, míg belépem vele. Tisztességes embernek látszik, segéjjen legalább annyit a szegény emberen ... Nem mondhatja... elég olcsón adtam a fát, ennyit legalább maga is megtehet... Hocci az ostort! — népieskedem. Menjen csak nyugodtan, igazijja a baját. De siessen! — Ahogy eresztünk,1 abbahejbe jövök. Pillanat alatt eltűnik a kapu mögött. Még tetszik is nekem a dolog, hogy így segíthetek az én szegény testvéremen. Orrom, fülem kék a hidegtől, szemeim könnyeznek és táncolnak a tehenek elölt, hogy meg ne fagyjak. Eltelik félóra, eltelik egy óra, de az én emberem csak nem jön. Már duplán látom a várost, kiszámítom, hogy mennyi az adósságom, megolvasom, hogy hány szőreszála van a csábéli tehénnek, de az én emberem mégse jön. Hazahajtanám személyesen a szekerei. de még azl hinné, hogy a marháit is elloptam. Kénytelen vagyok tovább várni. A tehenek már másodszor kérődzik az ételt, de az embernek nyoma veszett. Végre — éppen a delet harangozzák — idvezülleh, mosolygós arccal kilép a kapun. — Egy cseppet megvárattam, úgy-e?... Már ne haragudjék, de a tárgyalás elhúzódott... — áll? A tárgyalás? — Hát mér tőtöttem volna másképpen a törvényszéken a drága (időt? — Miféle ember maga? — bosszankodom. Ha már engem nem tekintetl, nézte volna ezt a két szegény állatot. Ezek beledöglenck ebbe a hidegbe. Nem lesz egyiküknek sem semmi baja — nyugtai meg kétértelműen. — Én a marhákhoz értek. Alig bírja a jókedvét visszatartani. Most ő van felül. Bele kell nyugodnom. — Legalább megnyerte a pert? — Meg az állam, de én es kibúttam. Ez azt jelenti, hogy megbüntették, de a büntetés végrehajtását felfüggesztették. Recseg a szekér a jó udvarhelyi kövezeten. Egyszer csak látom, hogy az embert nem látom. Nyugtalanul keresni kezdem a szememmel, s hát az egyik boltajlóból kiabál. — Eregejenek csak csendesen, mert mindjárt utolérem ... Éppen csak veszek valamit, nehogy az orrom előtt bezárják a boltot. Délután is ráér vásárolni — kiáltom, de az ember már benn is van a boltban. A méreg esz meg, de elhatározom, hogy többet nem álldogálok világ csúfjára. Ha jön, jön, ha nem jön, még a teheneket is eladom. — Csá, hó.jde! serkentem a két jószágot, hogy jobban haladjunk. Közben nézegetek vissza, de az ember nincs sehol. Aki megj", az halad. Mi is hazaérkezünk. Hol a lűz lángjában lopja a napol! — rivall rám a feleségem. Egy szál fa sincs, amivel ebédel főzzek, dél elmúlt s a gyerekeknek iskolába kell menniük.- Mindjárt, mindjárt! — vigasztalom. Az ember azonban nincs sehol. Magamnak kell megoldanom a szekeret és behordanom a fát. Az ujjam hegye fagyott hozzá, de még néhány szálat hirtelen fel is kellett vágnom. Javában fűrészeltem, mikor jött az emberem. Egy kicsit meg volt lódulva s a szemein is látszol!, hogy ivott. Emmá legén a talpán! — dicsért kedvesen. — Úgy forgolódik, mint a pereszlen. Ne, már fel is vágta a fát... Olyan fa ez kérőm, hogy csel>eg ki a zsír ja. Még a fűrész is örvend neki... Hol volt? — ordítok rá gorombán? Az ember meghökken. — Netcne! Egy órá ja keresem őket, tővé teszem az egész várost értük, míg megkapom, s még neki áll feljebb! Elkacagom magam és szó nélkül kifizetem a hátralékot. — Miért telte velem? — kérdezem szelíden. Az ember is megbékíti. — Nézze! — mondja bizalmasan.— Maga a drága tidőt eltopatta velem a piacon azért a pár koronáért. Nekem tárgyalásom volt s egy csomó dolgom. Legalább a fogadó árát bé kelle hoznom a tekéntetes úron, ha már a vámot se akarta megfizetni. Osztán ügye Igelett a marhákra és a fát is lerakta. Ritka tisztességes ember, az... az a... osztán ha Zelelakán találna járni, csak Mihók Pál Istvánt keresse. A legkiissebh gyermek is megmutassa, bőgj' hol lakik ... No jó találkozást!.. .
