Komáromi Lapok, 1934. július-december (55. évfolyam, 53-103. szám)
1934-12-15 / 100. szám
4. oldal »KOMÁROMI LAPOK« 1934. december 15. 180°q a városi pótadó az 1935. évre. Siker koronázta a polgári pártoknak a pótadó emelése elleni állásfoglalását — A város képviselőtestületének közgyűlése. — A város képviselőtesületének december 12-én, szerdán tartott rendes közgyűlése foglalkozott Komárom város 1935, évi költségvetésével, amelyet a közgyűlés az eredeti javaslattól eltérően fogadott el. Ismeretes, hogy a város számvevősége két javaslatot terjesztett a tanács elé, amelyek közül az első javaslat úgy akarta megoldani a mutatkozó hiány fedezetét, hogy a törvény által megengedett 350°/o legmagasabb pótadó kivetését indítványozta. Ezt a javaslatot a tanács egyhangúan elutasította és felhívta a számvevőséget, hogy készítsen uj költségvetést. A számvevőség erre egy második javaslatot terjesztett elő a tanácsnak, amely az aktiv és passzív hátralékoknak az első költségvetésnél nagyobb arányú beállításával a hiányra 200 /0 pótadó kivetését hozta javaslatba fedezet gyanánt Ezt a második javaslatot a tanács és a pénzügyi bizottság elfogadta és a közgyűlés elé terjesztette. A polgári pártok azonban határozott állást foglaltak a pótadó emelése ellen és a közgyűlésen mindent elkövettek, hogy a város igen súlyos helyzetben levő adófizető lakosságát megóvják az újabb tehertől. Állásfoglalásukat siker koronázta, mert a költségvetés rendkívüli előirányzatában találtak olyan összeget, amellyel a szükségleti összeget redukálni lehetett s igy a pótadó emelését elhárították. A városi pótadót l80°!0-ban állapították meg az 1935. évre, vagyis a jövő évre is a folyó évi százalék maradt meg. Megnyitás, kisebb ügyek. A közgyűlést Csizmazia György városbiró nyitotta meg, aki a határozatképesség megállapítása után bejelentette a képviselőtestületi tagok helyettesítésére vonatkozó intézkedéseket, majd az elnöki jelentés során előterjesztette, hogy a város vezetősége a városi népkonyhát január 1 én fogja megnyitni, amit a közgyűlés tudomásul vett. özv. Farkas Béláné özvegyi nyugdijának megállapítására vonatkozó javaslatot a közgyűlés elfogadta és nevezettnek a törvényes nyugdijat megállapította. A Haász és Mády cégnek a várostól birt területek bérletének leszállítására vonatkozó kérelmét a közgyűlés a tanács és pénzügyi bizottság javaslata szerint honorálta, hülöp Zsigmond és iá. Kollányi Miklós beadványára a közgyűlés a prágai, brünni és pozsonyi egyetemi hallgatók magyar menzájának évi 500 koronát szavazott meg segélyképen. A költségvetés tárgyalása. Ezután áttért a közgyűlés az 1935, évi városi költségvetés tárgyalására, melyet Sándor Ernő főszámvevő terjesztett elő. A költségvetéssel kapcsolatban ismertette a tanács a pénzügyi bizottság javaslatait és megindokolta a számvevőségnek a költségvetés összeállításánál alkalmazott irányelveit. Javasolta a hiány fedezetére a városi pótzdónak 20°/°-kal való fölemelését, vagyis az 1935 évre 200%-ban való megáll.pitdsát. A főszamvevő a pótadó emelésére nézve előadta, hogy az emelés azért vált szükségessé, mert köztudomású, hogy a különféle beruházásokból, úgymint uccák kövezése és aszfaltozása, csatornázás, vízvezeték kibővítése és egyéb beruházásokból felmerült tartozásokra a legszorgosabb utánjárás után sem lehetett az általános gazdasági és pénzügyi viszonyok miatt a kölcsönt megszerezni és igy —Komárom, december 14. kénytelen volt a város a fennálló tartozások törlesztésére a költségvetésbe egy kisebbmérvü résztörlesztést beállítani addig is, amig a kölcsön felvétele időszerűvé válik. A költségvetésbe a befolyható hátralékok a valószínűség határain belül akként állíttattak be, hogy az aktiv hátralékokból 25°'0l a passzív hátralékokból pedig 60%-ot vettek fel az előirányzatba. Kéri a képviselőtestületet, hogy a tanács és pénzügyi bizottság egyező javaslatait elfogadni szíveskedjék. A főszámvevő előterjesztése után Csevár Ferenc kommunista párti szólalt föl és kijelentette, hogy a költségvetést a város szocialista többsége nem fogadhatja el, mert abban a munkanélküliek részére semmi sincsen fölvéve. A városnak szocialista starostája és szocialista többsége van és mégsem gondoskodtak arról, hogy a munkanélkülieknek segélyezésére beállítottak volna egy összeget. Indítványozza, hogy a munkanélküliek részére heti 25 koronás segélynek megfelelő öszszeget vegyenek föl. Javasolja, hogy az évi 20000 koronán felüli jövedelemmel rendelkezőkkel szemben 250%ban, az annál kisebb jövedelemmel bírók ellen pedig löO^o-ban állapíttassák meg a pótadó. Beszédében azt állítja, hogy a város vezetősége a gázgyárat le akarja „égetni“ és kijelenti, hogy a költségvetést nem fogadja el. Iá. Kollányi Miklós a keresztényszocialista párt nevében szólal föl és kifogásolja, hogy az előterjesztett 1935. évi költségvetésbe a szükségletet 380.000 koronával emelték, ami csak újabb terhet ró az adózó közönségre. Ezt a mai súlyos viszonyok között helytelennek tartja. Egyébként kijelenti, hogy a költségvetést az általános tárgyalás alapjául elfogadja Csizmazia György városbiró válaszolva a felszólalóknak, Csővárnak tudomására hozza, hogy a város a szociális célokra 387.420 Kc-t veti föl ezidén is a k öli ség vetésbe, ami 120 százalék pólódénak felel meg. A városnak sokszor nincsen pénze, hogy a gázgyárnak rendelt szenet kiváltsa és ezért fordul elő, hogy az üzemben bizonyos nehézségek merülnek fel. A város vezetőségétől távol áll, hogy a gázmüvet, — amint a felszólaló mondotta: leégesse«. Erre az üzemre szükség van és azl minden erővel fenn kell tartani. A népkonyhára ezúttal is a régi összeget állítottuk be. Könnyű azt mondani, hogy a munkanélkülieken segíteni kell. Ebben a tekintetben sem érheti a várost szemrehányás, meri a város súlyos helyzetében mindent elkövet, azonban a rendelkezésére álló saját eszközei nem elégségesek már a helyzet radikális megjavítására. A terheket emelni már nem lehet, mert hiszen az eddigi terhes kötelezettségeknek sem tud a város polgársága eleget tenni. A pótadónak olyan megoszlása, hogy a húszezer koronán felüli jövedelemmel bírók 250°,o-ot és annál kevesebb jövedelemmel rendelkezők pedig 150"o pótadót fizessenek, elfogadhatatlan. Ami a szükségletnek felemelését illeti, hivatkozik a számvevői jelentéire, mely szerint a költségvetésbe csak a legszükségesebbet vették be és figyelembe vették az adózók teherviselési képességét. Ezután föltette a kérdést, hogy elfogadj a-e a közgyűlés általánosságban a költségvetési. 31 szóval 10 ellenében a közgyűlés a költségvetést általánosságban elfogadta. A részletes tárgyalás módjára nézve Eülöp Zsigmond h. városbiro lelt indítványt, amelyet a közgyűlés elfogadva, kimondotta, hogy a költségvetés egyes fejezetének címeinél a képviselőtestület tagjai tegyék meg indítványaikat, vágj’ esetleges megjegyzéseiket. Részletes tárgyalás. A részletes tárgyalás során id. Kollányi Miklós kifogásolt több tételt a Központi igazgatás fejezet alatt előirányzott tételeknél és redukálni kívánt egyes szükségleti összegeket a községi vagyon tételeinél is. Javaslatát a többség elvetette. Kifogásolta Kollányi az Egészségügy c. fejezetben a vízműnél, valamint a személkihordásnál fölvett szükségleti összegeket és összehasonlítva az 1933. évi eredménnyel, azoknak csökkentését kívánta. A csatornák és zsilipek karbantartási összegét is mérsékelni kívánta, mert az 1933. évi eredménynél tetemesen magasabb összeget vettek fel. Fried Jenő zsidó gazdasági párti helyesli Kollányi felszólalását. Nem lehet úgy összeállítani a költségvetést, hogy figyelembe ne vegyék az előző évi eredményt. K u d e 1 k a József vezető főjegyző a költségvetésnek összeállítására vonatkozó rendelkezésekéi ismerteti, H e r c z e g h István h. főszámvevő véleménye szerint a kifogásolt szükségleli tételt benn kell hagyni a költségvetésben, mert a csatornatisztílás és a vele kapcsolatos zsilipek karbantartási kiadásai attól függnek, hogy esős vagy száraz időjárás lesz-e a jövő évben. Hasonló értelemben szólal föl Csizmazia városbiró is. A munkáspártok tagjai nagy zajongással fogadják a redukcióra vonatkozó terveket és éles megjegyzéseket tesznek a polgári pártok felé. F ü I ö j) Zsigmond magyar nemzeti párti felszólalásában kifejezésre juttatja. hogy a tételek csökkenését csakis akkor lehel tárgyalni, ha konkrét indítvány van a közgyűlés előtt. Szivesen hozzájárul a szükségletek indokolt redukálásához, de kéri Kollárnál, hogy konkrét javaslatot terjesszen elő. A polgári pártoknak az a céljuk, hogy ne emeljék a pótadót, mert hiszen az eddigi ÍS()°/o-ol sem képesek megfizetni az adózó polgárok. A hátralékos adók behajtásánál, bárki is üljön a városbírói székben, senki sem tudna a mai rettenetes helyzetben többet elérni, noha a város vezetősége mindent elkövet, hogy az adókat behajtsa. A polgári pártok részéről tett javaslatok arra irányulnak, hogy ne okozzunk nagyobb megterhelést az eddiginél, ha már terhein nincs módunkban könnyíteni. Kéri a közgyűlést, hogy ezzel a gondolattal fogadják mindama javaslatokat, amelyek a kiadások redukálására tétetnek. S á n d o r Ernő főszámvevő a pótadó fölemelésének elkerülhetetlen voltát hangoztatja, mert a költségvetés csak úgy tartható egyensúlyban. A mai súlyos helyzetet az idézte elő, hogy a megígért kölcsönt nem kaptuk meg és így a folyó bevételekből kellett fedezni olyan kiadásokat, amelyek csak kölcsönből lettek volna fedezhetők. Közben polemizál Erie d Jenővel, aki azután azl a javaslatot teszi meg, hogy mondja ki a közgyűlés, hogy az 1935. évre 180°/o-ban állapítja meg a városi pótadót. Hogy ezt a javaslatot a pártok megbeszélhessék, az elnöklő városbiró felfüggeszti a közgyűlést. Redukálják a költségvetést Szünet után Kollányi Miklós a megbeszélés alapján javasolja a közgyűlésnek, hogy a Rendkívüli költségveLegjobb minőségű tekintsék meg, melyeket minden vételkényszer nélkül díjmentesen bemutatunk. Mindennemű elektro árut, csillárokat a legjutányosabb árban adunk. — Továbbá nickelezést és chrómozást vállalunk. Elektro — Radio T JJ íé Weisz Pál Komárno, Baross u. 5. Telefon 119. 420 f tés 2. Községi építkezések fejezetében a katonai harak áthelyezési költségeiből (25.000 Ke) 8000 Ive és az 5. Adósságok rendkívüli törlesztése rovatban felvett 90.000 Ke összeg hozassák törlésbe, ami 20<y0 pőtadőnak felel meg. A javaslatot a közgyűlés Csizmazia városbíró kivételével elfogadta és ennek eredni ényeképen a a pótadót az 1935. évre lSOo/o-ban állapította meg. A közgyűlés eme határozata szerint az 1935. évi költségvetés a következő végösszegekkel állapíttatott meg: Szükséglet 10.215.816 Ke Fedezet 7,771,286 Ke összes hiány 2,441.530 Ke A megállapított 180"/o pótadóval erre fedezetül szolgál a 3(32.098 Kő házadó utáni pótadó 051.777 Ive 10 f., a 125.842 Ke egyéb adók utáni pótadó 226.515 Ke 80 f. Összes póladó fedezet lehűt 878.292 Ke 90 f. Fedezetül szolgálnak még a községi pótadók és egvéb aktiv hátralékokból 1,505.297 Ke 30 f„ vagyis az összes fedezet kitesz 2,443.59(1 Ke 2# fillért, amiből levonva a feni kimutatóit összes hiányt, marad fenn költségvetési felesleg 2080 Ke 20 f. * A közgyűlés többsége nem járult hozzá a róm. kát. hitközségnek a IV. kápláni állás megszervezésére vonatkozó kérelméhez. Majd megválasztotta a községi iskolaszék tagjait és elrendelte a város vadászati jogának bérbeadását. Több illetőségi cs községi kötelékbe való felvételi ügy elintézése után a közgyűlés este negyed 10 órakor ért véget. A kereskedők grémiumának közlése az aranyvasárnapról. A pozsonyi kereskedők grémiuma közli, hogy az 1933. szeptember 15-én a hivatalos lapban megjelent 229 sz. kormányrendelet alapján az üzletek december 23-án (aranyvasárnapon) délelőtt 10 órától este 6 óráig nyitva tarthatók. Az országos hivatal rendeleté alapján az üzletek december 17- től december 24-ig a déli szünet alatt nyitva tarthatók. Hétfőn, december 24-én a Szentestén a fennálló törvény alapján az üzletek dálután 5 órakor bezárandók. Az országos hivatal közli, hogy arra a körülményre való tekintettel, hogy a lakosság a karácsony és karácsony előtti időben minden szükségletét a teljes megelégedésre be fogja szerezhetni, az üzletek december 25. és 26-án zárva legyenek. Milus JállOS rnhafests. venytisztttő i >la"ll,a: 1M5-Komárno, Masaryk-u. 3. és 48. Leszállított áron fest, tisztít úri, női ruhákat, függönyöket stb. Külföldön szerzett tapasztalatok alapján szőrmék, rókák stb. bőrkabátok, szarvasbőrök szakszerű festése és tisztítása. Plissirozás minden nagyságban.
