Komáromi Lapok, 1934. július-december (55. évfolyam, 53-103. szám)
1934-07-21 / 58. szám
I 1934 julius 21. »KOMÁROMI LAPOK« 3. oldal. A komáromi diákmenzán 47 gimnáziumi tanuló nevelkedett az elmúlt iskolai évben. Az aggkori és rokkant biztosítási díj leszállítása. A diákmenza most nagy étkező- és dolgozó teremmel, valamint tágas játszótérrel bővül ki. Saját tudósítónktól. Komárom, — július 20. Néhai nagynevű Palkovich Viktor áldozatkészsége juttatta hajlékhoz a komáromi diákmenzát, mely azóta az ő nevét is viseli. A menza épületén most dolgos munkáskezek fáradoznak, hogy azt átalakítva, alkalmassá tegyék a szegény magyar diákok számára és kellemes otthonukká legyen. A diákmenza felügyelő bizottsága most tartotta záróülését dr. Alapy Gyula tartományi képviselő, a nemes intézmény egyik életrehivójának elnöklete mellett, ahol Gödör K. János bencés igazgatótanár adta elő jelentését a menza múlt évi működéséről. Az előadást sokszor meg kellett szakítania, mivel az elért eredmények minden várakozáson felül fényes sikert igazoltak. Az intézetben 47 tanuló kapott nagyrészben lakást és ellátást, többen pedig csak ellátást és ezek közül 20 jeles, 22 jó és 5 egyszerű eredménnyel végzett. Ugyanis a jó tanulók kötelezve vannak a gyengébbeket állandóan tanítani. Az egészségi állapot kitűnőnek mondható és a felügyeletet dr. Bardocz József orvos az ifjúság iránt való szerétéiből teljesen ingyen látta el, amiért a menza felügyelő bizottsága háláját fejezte ki. Az intézetnek bevétele 98236 K-t, kiadása pedig 82772 K-t tettek ki, tekintélyes értéket képvisel a természetben való adományok összege is. Egy jóltevője névtelenül 1100 K-t ajánlott fel a menza céljaira, mig Panghy özséb ny. főiskolai tanár 5000 K-t adott a menza építkezésére, melyre több jóltevő is adakozott. kapja. Az intézet gondnoka az elmúlt évben is Halasy jenő polgári iskolai tanár volt. Az elért nagyszerű eredmények azonban mégis egy ember tevékeny munkásságához fűződnek, aki lelkiismeretes gonddal őrködött a kultúrintézmény felett és azt példásan vezette. A menza felügyelő bizottsága ezért Gödör K. János igazgató-tanárnak a legteljesebb elismerését és háláját nyilvánította, mert neki köszönhető, hogy a diákmenza fennállásának tizenötödik évébe teljesen megujhodva, kibővítve, a közegészségügy követelményeinek megfelelően köszönt bele. Komárom igazi iskolaváros és ehhez képest kiépültek diákjóléti intézményei is. Ezek sorában az első Palkovich diákmenza, ezt követte a Marianum katolikus fiuinternátus és kisszeminárium, melyben hatvan diák talál magának otthont. Ezek teszik a várost kulturvárossá, amelyben több mint 200J elemi iskolás, 6C0 polgárista és 650 gimnazista tanuló végzi tanulmányait. A tanintézetekkel a társadalom is a legmelegebb kapcsolatban van és a diákmenza is élvezi annak jótékonyságát. A jövő iskolai évben körülbelül 40 tanuló kap a diákmenzán részint teljes fizetéssel, vagy kedvezményekkel, néhányan pedig, kitűnő és szegény tanulók teljesen ingyen bennlakást és ellátást. A kiváló intézmény tehát a jövő magyar társadalmát segíti kiépíteni és e magasztos munkája mindenkinek elismerésére érdemes. Köszönetét szavazott a felügyelő bizottság a város tanácsának, mely játszótérül a menza épülete mögött 168 négyszögölnyi területet engedett át. Az uj építkezés a közeli hetekben befejeződik és a menza berendezése is teljesen megújul, ezzel a kényelmi és higiéniai viszonyok is tökéletesednek. Az uj ebédlő terem és a tanulószoba a legmodernebb berendezést Szív- és oíi IM eUiíiiií Burgenland nummm Ásvány, moor- és természetes szénsavas-forrásfiirdők. - Olcsó pensiőárak. - Felvilágosítás és prospektus: und Kurkomission Bad Tatsmannsdorf Burgenland csak lát! Látja, amint a magasra rakott osztagot körülfogják a huhogó lángok. Három nagy boglyába van gyűjtve az élet. Egy hatalmas, süvegformára tornyozott: az a búza. A két kisebb: a többi... A tűz mind a háromba, minden oldalról belekapott már. Szó sem lehet oltásról. ban belenyalnak az érintetlen részekbe. Fellegnél is nagyobb füsttömegek emelkednek fel. Olyanok, mint egy-egy felszálló léggömb megduzzadt, potrohos hasa... Felrepül az egyik, nyomban utána fellökődik a második, a harmadik, a tizedik füstgömb. Végeszakadatlan... János meg sem tud moccanni. Áll Hatan is toporognak a kútkáva körül ... egy-egy kiszalad a csoportból, rohan a vödörrel... és ott mindenki visszatorpan a hatalmas tűz hőségköre előtt. Meg sem lehet közeliteni. A vödrösök nagy lendülettel a tűz felé locscsantják a köpésnyi vizet. Vékony, nevetséges sugárka egy ilyen vödör viz. A kiloccsantolt nedvesség el sem ér a boglya tövéig. Mások villákkal próbálkoznak, ugrándozva, neki-nekiszaladva, messziről. A villahegyekre égő csóvák ragadnak, azt a parányi keveset aztán el lehet rázni róluk és taposni, lábbal. Nincsen itt más hátra, mint a szörnyű, vérfagyasztó látványosság. Az asszonyok, a gyerekek, az öregek, akik a messzi határból hirtelen öszszeíutottak, legyökerezett lábbal állnak. Nézik... Most a tűz fel akarja emelni és szét akarja robbantani martalékát. Az ép részek kévéi alól kénsárga kígyók bújnak elő. Egyszerre nagyot huhhan valami s a középső boglya oldala kifordul. A piros lángnyelvek nyomós nézi. ... Lám csak ... a középső boglya mintha megroggyant volna. Nem, nem ... már feleakkora sincsen, mint amekkorára ő fölhányta. Hiszen ő csak tudja ezt! Lajtorján mászott a hegyibe, Róza adogatta alulról. Óh, óh... a harmadik napon elfáradt a szegény asszony, a derekát fájlalja... Ugyan mit csinál mostan?... Jelentéktelen apróságok kötik le figyelmét. Sokáig megbámul egy kinyúló, ép búzaszálat. Mindjárt eléri a láng... mindjárt. Most fogott tüzet a töve. A kalász feje messzire kilóg a levegőbe és ő most csak azt figyeli, azt az egyetlenegyet. Nini, most megrezdült... a tűz pillanatok alatt emészti, falja... Most meghajlik, lefelé billen... most leesett! ... Valamerre, az út alatt lódobogás neszei. Egy legény érkezik a szőrén lovagolt paripán. János odapillant... nem ismeri meg. Sokan körülveszik és kiáltoznak hozzá... Nem tudja, miket. A három asztag mindjobban összerogy, de a tűz ereje nem hagy alább. — Fontos figyelmeztetés, mezőgazdák részére. — Komárom, — július 20. A Magyar Nemzeti Párt komáromi központja az alábbiakra nyomatékosan felhívja a földmiveléssel foglalkozók figyelmét: a 112/934. számú kormányrendelet III. fejezetének 4. §-a értelmében kizárólag a mezőgazdaságban foglalkoztatott alkalmazottak aggkori- és rokkantbiztositására vonatkozólag, a munkaadók 1934. julius l-lől 1936. junius 30-ig terjedő átmeneti időre a fizetendő dij csökkentésének kedvezményében részesülnek. A dijleszállitás az alábbiakra vonatkozik: a) Aggkor és rokkantság esetére biztosításra köteles mezőgazdasági alkalmazottak, gazdasági cselédek, konvenciósok, állandó mezőgazdasági munkások (napszámosok), akik megélhetésükkel ezen keresetre vannak utalva és ugyanazon munkaadónál 3 hónapon át havonként legkevesebb 16 napig dolgoznak. b) Azon mezőgazdasági alkalmazottak, akik nincsenek felvéve az a) pontban foglalt egyének csoportjában, áz aggkor és rokkantbiztositás alól kivétetnek, de azért betegbiztositás alá tartoznak. c) Az a) alatt feltüntetett egyének kötelező aggkor és rokkantbiztositási járuléka egy napra kitesz az Aa) osztályban 10 fillért, az Ab) osztályban 20 fillért. (Az Aa) osztályba a havi 150 K. készpénzt és ellátást, a Ab) osztályba a havi 250 K fizetést és ellátást élvezők tartoznak. Az ezek után fizetett dij tehát 30 napra, 3 K-t, illetve 6 K-t tesz ki.) ' A mezőgazdasági alkalmazottat foglalkoztató munkaadó köteles a bejelentő lapon és a változást jelentő lapon feltüntetni, a b és c pontokban megjelölt kedvezmények elnyeréséhez szükséges feltételeket, még pedig alkalmazottjának munkábalépése napjától, illetve az alkalmazott fizetési viszonyainak változása napjától számitolt 6 napon belül, mely bejelentő lappal, egyidejűleg a kedvezményre Mintha még örjöngőbben huhogna, mintha a felszálló ballonok még nagyobbak lennének. Az udvar már egészen teli van néppel. Valaki a karját szorongatja. Odanéz. Egy ember. való igény is bejelentendő, vagyis á munkaadónak nyilatkoznia kell, hogy kívánja-e a fenti ked vezményeket. Ha a munkaadó nem jelenti be igényét a kedvezményre, a kedvezmény csak a bejelentéseknek az intézetbe» való beérkezte napját követő első járuléki időszak napjától számíttatik. Az 1934 július 1-e előtt és a mai napig is állandóan alkalmaztatott, a betegsegéjyző intézetnél bejelentett munkások csak akkor részesülnek a megjelölt kedvezményben, ha a munkaadó legkésőbb 1934 június 31-ig, az eire a célra szolgáló nyomtatványon érvényesíti igényét. A nyomtatvány a betegsegélyző intézetnél drb-ként 10 fillérért kapható, a nyomtatvány ára és a postaköltség előzetes beküldése ellenében. (A nyomtatványok kiküldésére azok darabszáma szerint elegendő 20—30 fillért csatolni.) A kedvezmény kizárólag a mezőgazdaságban foglalkoztatottakra vonatkozik. A kedvezmény tehát nem vehető igénybe háztartási alkalmazottakra, ipari és kereskedelmi alkalmazottakra, segédekre és tanoncokra. Azok a mezőgazdasági alkalmazottak (napszámosok), akik a fent idézett kormányrendelet értelmében kivétetnek az aggkori és rokkantbiztosításból, az idézett rendelet 4. §-nak 7. pontja szerint eddigi aggkori és rokkant biztosításuk tovább folytatódik, de kötelesek, a kötelező aggkori és rokkant biztosítás alá tartozók munkából való kilépésük napjától számított 24 hónapon belül a betegsegélyző intézetnek kérvényt benyújtani, hogy ne veszítsék el az eddigi biztosításból eredő jogaikat. Ezúttal figyelmeztetjük a munkaadókat arra is, hogy a késedelmes járulék fizetésének késedelmi kamata felemeltetik és a betegbiztosító a jövőben intési költség címén 3 Kc-tól 10 Kc-ig terjedő összeget'fog felszámítani. A Magyar Nemzeti Párt ismételten felhívja az érdekeltek figyelmét az ismertetett s nagyfontosságú ügyre és egyúttal közli, hogy a párt titkárságai ebben a dologban a tagok rendelkezésére állanak és a szükséges kérdéseket is elintézik. — Ki ez?... — Olyan ismerős. Megint elmúlik egy perc... megint elmúlik egy végtelenség. Ekkor vad orditozásolc hallatszanak és János egy emberalakot pillant meg a tanyaház tetőgerincén. — Vigyázz, hé! — suttogja és öszszerázkődik. — Leesel, hé! Egy létraváz mozdul át a levegőben, de lecsap a füst és megint összekavar mindent. Szélroham csap át a fejek felett és mindenki felnéz az égre. És mindenki látja, hogy az égen nem ragyog már a nap. Éppen olyan színű felhők gomolyognak rajta, mint amilyeneket ez a tűz fellőve!. — Ahán! — röhhenti el magát János, mert ő az egyetlen, aki tudja, hogy a tűzvész füstje az, amely színül tig betöltötte a mennyek boltozatját. Mindjárt megvillan közöttük a tűz is, az égi tűz ... Éppen olyan lesz a színe, mint ezé a másiké itt lenn. — Vigyázz! Belekapott már! Ég a lány a! Megint kiabálnak, szaladoznak, ordítanak. János nem bírja nézni őket, oldalt pillant. És látja, hogy messziről, az urasági földek felől, a nyárfás utón négyökrös szekér cammog. Egy óriási hordót húznak az ökrök, de nagyon lassan, csigalépésben közelednek. Két gatyás ember ostornyéllel veri az ökröket, mások is lelkendeznek a fogat körül. — Ostobák, — higgyed le János szájaszéle, — minek ütitek azokat az ökröket?... Nem tud az ökör járomban futni. A tűz most csapott át a színre, a hombár már lángol... Az ökrösszekér közeledik---- Ég a háztatő! Nagyon messziről, mintha a föld túlsó oldaláról jönne, megmordul az ég. — Úristen! — kiáltja valaki, — Esőt! Esőt! Mások is kiáltoznak összevissza: — Viszi a szél a zsarátot!... Hiába már minden. A négy ökör közeledik s nem tudni, mennyi idő múlott el idáig. Tompa, tejszerü a világosság fénye és tüszkölni kell, mert az orr tekervényeit valami éktelen nehéz büdösség csiklandozza. Egyszerre csak, lám, lám ... már olt áll a négyökrös fogat az udvar közepén. Felmásznak az óriási hordóra s oldalt előtűnik a hatalmas facsap. Vödrök és ibrikek csörömpölnek ... a három boglyából a két kisebb porig égett már. Csak a középső, a búza, az tartja magát... — A búza, a búza! Eddig bírta János. Akkor összeesett.
