Komáromi Lapok, 1934. július-december (55. évfolyam, 53-103. szám)
1934-07-21 / 58. szám
4. oldal. »KOMAROMI LAPOK« 1934. julius 21. A partosnjtelepi és benei népiskolák ügyéhez. (Hozzászólás.) Komárom, július 20. A Komáromi Lapok már többízben foglalkozott a partosujtelcpi és a benei népiskola ügyével. A szerkesztőség nagy szociális érzékére és szerető gondosságára vall ez a kultúra terjesztésének érdekében kifejteti munkássága, amiért a város minden polgára a legnagyobb elismeréssel és hálával tartozik. Én, mint gyakorlati pedagógus, szintén megerősítem a K. L. helyzetjelentését. Valóban nagy áldozatot hoznak azok a tanulók, akik a Partosújtelepről, Benőből vagy a Singellőből naponta bejárnak a komáromi iskolákba. Különösen kellemetlen az iskolábajárás esőzések alkalmával és a nagy hidegben. Minden emberiesen érző szívnek meg kell mozdulnia ezen apró népek fázó didergésére. Mindenáron segíteni kell rajtuk. A K. 1,. úgy akar az emberiség kultúrájának e legkisebb szenvedőin segíteni, hogy a fenti telepeken új iskolákat óhajt létesíteni. Legyen szabad nekem, mint pedagógusnak. ezen kérdéshez hozzászólni s a problémát pedagógiai szempontból is megvilágítani s feladatunk leghelyesebb megoldásának útját (‘gyeliget ni. Ha Partosujtelepen, Benében és Sinrántsem kerülne annyiba, mintha ezen helyeken új iskolákat szervezne, ugyanakkor, amikor a városban elegendő számú iskolai helyiségekkel rendelkezik. Végül mégegvszer hangsúlyozom, hogy pedagógiai és kulturális szempontból az iskolák egységesítése elsőrendű fontossággal bír. Egij pedagógus. A Semmeringvasút nyolcvanéves. A Semmeringvasút első nagyobb alagutjának bejáratánál a következő latin nyelvű irás van a sziklába vésve: „1. Ferenc József, Asztria császára meghagyja, hogy az Adriai tenger a német tengerrel a személy- és áruforgalom számára összekapcsoltassék.“ Ezek a szavak is rávilágítanak, hogy annak idején technikai szempontból milyen merész lépés s milyen nagyarányú vasutépitkezés valósult meg a Semmeringvasuttal. Az idén július 17-én éppen nyolcvan éve, hogy felavatták ezt a bájos osztrák vidéken keresztül vezető hegyivasutat, amely megvalósításának technikai bravúrjával Freiherr von Ghega nevéhez fűződik. 1842-ben kezdődött meg Ghega mérnök tervei szerint a kontinens egyik legfontosabb és technikailag legnehezebb hegyivasutjainak építése. A kettős sínpárral vezetett pálya teljes hosszúsága a glognitz-i felmérő épület közepétől számítva a mürzzuschlag-i felmérő épület közepéig: 41.825 km., ebből az egyes vonalban előállított sínekre esik 21.360 km. és görbületekre 20.464 km. A meredek párkányon 1:40—1:50, elhelyezett pálya hossza 22.9 km. A Semmeringvasút legnagyobb és legimpozánsabb műve a főalagut, amely 1430.34 m. hosszú. Ennek a közepén éri el a pálya legmagasabb pontját: a tenger szine fölött 898 métert. A pályán 31 viadukt és alagút van, a leghíresebb viadukt a „kalte Rinne“ feletti 184 m. hosszú és 46 m. magas. Ezekből a számokból is könnyű következtetni az alkotás nagyságára, melyet méltán neveznek ma is Ausztria egyik díszének. Homáromtól sí Cirkusz csillagáig;. gellőn új iskolát létesítenének, ugv az, tekintettel a kevés tanulóra, csak osztatlan iskola lehetne. Hogy kultúrális szempontból mit jelent a községben az osztott, vagy osztatlan iskola, azt mi pedagógusok tudjuk legjobban. Ha meggondoljuk, hogy az osztatlan iskolában 8 osztályt egy tanító tanít, úgy a nem pedagógusok is be fogják látni azt, hogy az osztatlan iskola egy szükséges rossz. Miért ajándékozzuk ezzel a szükséges rosszal Par tosuj te lepel, Benőt és Singellőt, amikor itt Komáromban cgv országoshírű igenjói felszerelt, teljesen osztott községi népiskola s ugyancsak kiváló r. kath. iskola van. Kultúrális szempontból mindenkor az iskolák egységesítése az irányadó elv. Ezen elv alapján létesült annakidején a komáromi községi elemi népiskola is. Komárom városának mai súlyos anyagi helyzete sem teszi lehetővé az új iskolák felépítéséi. Vájjon, clőtudná-e teremteni a város ezen iskolák felépítéséhez szükséges anyagi eszközöket? Feltudná-e szerelni ezen iskoláit is a kor követelményeinek megfelelően? Biztosítani tudná-e tanítói helyi jövedelmét?... Azt hiszem, a legjobb akarat mellett sem. Ennek következtében a K. L. ilyirányú nemes fáradozása eredmény nélkül maradna s a szegény szóbanlévő tanulók továbbra is gyúrhatnák a sarai s fagyoskodhatnának a hosszú úton. Éppen mi pedagógusok, akik csaknem naponta látjuk c szánalomra méltó szegény gyermekek szenvedéseit, nem tudunk belenyugodni abba a gondolatba, hogy e kicsinyek szenvedése továbbra is tartson. E kis tanulóink érdekében szeretnénk más megoldási módot ajánlani. Miután kultúrális szempontból is kívánatos lenne az, hogy ezek a tanulók továbbra is csak részesüljenek a városi magasabb kultúra áldásaiban s járjanak továbbra is az itteni népiskolákba, azért azl az egyetlen akadályt, hogy az út hosszú, fárasztó és kellemetlen, a XX. század modern közlekedési eszközeivel kell legyőzni. Ma a távolságok nem választhatják szét az emberiséget, mert a technika vívmányai ledöntik a távolságok válaszfalait. Miért ne használjuk fel mi is vívmányok előnyeit. Kezdjen a város tárgyalásokat a helybeli autóbusz vállalatokkal s a város autóbuszon szállíttassa be naponta legalább reggel, a fenti telepek tanulóit az iskolába. Déltájban már könnyebben haza ballagnak szegények, miután legtöbbje az itteni gyermekkonyhán meleg étellel jóllakott. Egy ilyen, csupán iskolai célra beállított'autóbuszjárat a városnak ko-Kinek van igaza: Rökk Marikának, vagy Kiss Ferencnek? A régi jó operettek elmúlt világa. - Amikor a bengáliai tigris és a berber oroszlán haragszik. Saját tudósítónktól. Amikor megérkeztem Budapestre, a pályaudvaron váró rokon, mint befejezett tényt állapította meg az esti programot, hogy — Estére pedig megnézzük Rökk Marikát, a jegyet már meg is vettem 1 Valóságos Marika-láz van Budapesten, de nemcsak ott, hanem márBécsben is és erősen hívják őket, hogy a Cirkusz csillagát mutassák be Bécsben is. Isten csodálatos teremtése ez a Marika. Fiatal, 19 éves bájos leány, aki énekel, előadóművész, táncol, cigánykerekeket vet a levegőben, tenyéren jár, lovagol, mint egy műlovarnő, szédítő magasban tornászik, mint egy légtornász. Amit eddig 7—8 személy tudott csak produkálni, azt ez az ennivaló Marika egymagában összpontosítja. Ha ki talál kerülni Hollyvoodba, az összes filmcsillagok háttérbe szorulnak, mert Rökk Marikával a legcsodálatosabb cselekményü darabot el lehet játszatni. Szóval estére már elintéztük a programot. A délutáni programot pedig én szabtam meg: — Ki az állatkertbe! Gyermekkorunk legszebb álma tért vissza, amikor az elefánt-szobrok sorfalát mutató főkapun beléptünk. Lehet-e egy falusi gyereknek nagyobbat mondani, hogy elviszlek az állatkertbel De még a felnőtteknek is olyan szórakozás ez, amelyet sohase lehet megunni, különösen a budapestit, amely sokkal szebb a császári keggyel dédelgetett sehőnbrunni állatkertnél. Az állatok elhelyezése mindig stilszerü. Pl. az elefántok háza egy pompás indiai maharadzsa palotájának is megfelelne. Meg lehet-e unni, be lehet-e telni pl. egy gyönyörű bengáliai tigris, vagy egy berber oroszlán fenséges mozdulatainak a nézésével, különösen, amikor haragosak és bömbölnek, üvöltenek. Megrázóan fenségesek, gyönyörűek. Az árnyas ligetben elhelyezett és aszfaltos utú állatkertben nem is éreztük a fáradságot, pedig kora délutántól egészen az előadás kezdetéig sétáltunk a hatalmas parkban, nem kellett korábban elmennünk, mert a Beketov cirkusz, ahol a Cirkusz csillagát adják, közvetlen az állatkert mellett van. Közben egyik árnyas fa alatt a pádon azon töprengtem, hogy igaza van-e Kiss Ferencnek? Ez a nagy művész ugyanis erősen leszólta a Vígszínház művészeit, akik a színházból átléptek a homokos és fűrészporos cirkusz po-Komárom, — július 20. rondjára. AVigszinház együttese ugyanis az egész nyárra kibérelte Budapest városától a Beketov cirkuszt, amely mindig a magyar fővárosé volt és csak azért maradt rajta a Beketov név, mert a tragikus véget ért Beketov cirkuszigazgató évtizedeken át bérelte azt és játszott ott társulatával. A Vigszinháziak aztán Írattak egy cirkuszi történetet Bús Fekete Lászlóval egyenesen Rökk Marika számára. A zenéjét Békefi István verseire Eisemann Mihály és Komjáthy Károly szerezte. A cirkusztörténet minden szereplője az istállómestertől, a porond tisztaságát ellenőrző szolgától, a bohócoktól a cirkusz csillagáig (Rökk Marika) mind hivatásos színészek. Kivételt képeznek egyes állatidomítók, nyújtótornász, egyensúlyozó, kinai, japán zsonglőr csoportok, amelyeknek tagjai vérbeli artisták, de Goth Sándor, Gombaszögi Frida, Jávor, Rökk Marikáról nem is beszélvén, aki úgy lovagol és úgy dresszirozza a lovakat, mint a legmagasanb iskolát végző műlovas. Szóval Kiss Ferenc alaposan leszólta a szinészkollégáit, hogy a cirkuszi bohócságot se átallják és hogy vagy színész valaki, vagy artista. A Vígszínház művészei egészen új dologgal akarták meglepni a világot és ezt a célt el is érték, mert ilyen még nem volt a színészet történetében. Tódulnak is az emberek az előadásra és minden este zsúfolt nézőtér tombol és bámulja Rökk Marikát, akit eleinte a klikk nem akart szóhoz juttatni, de most már népszerűsége olyan nagy, hogy tehetségét nem lehet véka alá rejteni. Hogy a színház bement a cirkuszba, talán nem is olyan meglepő és csak viszonzása annak a látogatásnak, amelyet a cirkusz már előbb tett a színházban. Illetve talán nem is a cirkusz maga, csak a cirkuszi Ízlés. A mai modern operettek táncszámai nem mások-e, mint cirkuszi mutatványok ? A mai primadonnának, bonvivánnak nemcsak énekelni, játszani, táncolni kell, hanem bukfencet és cigánykerekeket is kell hányni. Az újabb kor operettjében uj alak lépett föl, a táncos komikus. Amint van a cirkuszoknak zenebohóca, éppen úgy van a mai operetteknek táncbohócaik és ez a táncos komikus. Négykézlábjárás, csak kézen, tenyéren járás, bukfenc, cigánykerék, fölugrás a zsinórpadlásig, talicskamódra kitolatni magát, vagy valakit kitolni a szinpad-Flgyelemi Figyelem I Háziasszonyok! Jön a befőzés ideje! Csak a hires Schreiberféle „HANA“ patent befőző üveget használják, mert ezekben a befőtt évekig is biztosan eláll. Ezidén leszállított árakon kapható. — Egyedüli elárusító hely és gyári lerakat 192 Kincs Mór Fia cégnél — Komárno. ról, erőmüvészkedni és partnerét, a primadonnát dobálni táncközben, a nyaka közé ültetni, mint mikor a gyerekek „Korpát vegyenek“-et játszanak, közben dobálni a primadonnát a hátára, a nyakszirtjére és az ölébe és végül a tánc fináléja el nem engedi, hogy a primadonnát a nyaka között vigye ki a színpadról. Hát nem akrobataság ez, hát nem cirkusz ez a Tháiia templomában, a színpadon? Mit szóltak volna ezekhez elődeink, akik a Rip-Ripnek, a Cornevillei harangoknak, a Madarásznak, a Szultánnak és a többi bájos operetteknek tapsoltak valamikor. Az emberek ízlése az őrület felé halad és ma már nincs szolidság, jóizlés a művészetekben se, ma az kell, ami uj, ami izgat, a fejetetejére állított Ízlés. Amikor a Beketov cirkuszban elfoglaltam a helyemet, én is nagyon megróttam magamban a színészeket és Kiss Ferencnek adtam igazat, de amikor láttam azt a káprázatos fényű előadást és az isteni tehetségű Rökk Marikát, egészen megvesztegettek és Rökk Marikának adtam igazat. Ha Kiss Ferenc nem akar eltántorodni az elveitől, világért se nézze meg az előadást, mert egészen biztos, hogy már az első jelenetek után beszaladna Rökk Marika öltözőjébe és elismerné, hogy igazatok van Marika! Én is szerettem volna ezt megtenni, berohanni az öltözőjébe és hódolatomat, elismerésemet a lábai eié rakni. Micsoda lábak! A világ legszebb lábai! Persze ezt csak gondolatban képzeltem el, az öltözőbe csak a fantázia szárnyain jutottam be, a valóságban nem tehettem mást, minthogy vörösre tapsoltam a tenyeremet, mint sok-sok ezren körülöttem. A tomboló elismerést megköszönő ennivaló, bájos mosolyából mégis csak jutott egy ezredrész nekem is. És ez is boldoggá tett ott mindenkit. Roosevelt édesanyja az ó'„derék fickójáról“. A Paris Soir londoni munkatársa Southampton-ba elébe utazott Roosevelt amerikai elnök 80 éves anyjának, aki szeretné a kontinens nagy városait meglátogatni. Még a kikötés előtt beszélt a francia hírlapíró az agg matrónával, aki bámulatosan friss, élénkbeszédü és csupa mozgékonyság. — Az én „boyom“ derék fickó, de én nem vagyok elvakult anya és nem látok benne semmi rendkívülit, — mondotta az öreg Rooseveitné. — Jól tudom, hogy vannak hibái, gyakran téved, de dicséretére legyen mondva, mindjárt be is ismeri tévedéseit és talán ez az ő nagy népszerűségének titka. Egyébként nem akarom kritizálni fiamat, mert az amerikai nevelésnek az az elve, hogy a szülők ne avatkozzanak gyermekeik dolgába. Én megnyugtatom magam azzal, hogy fiamnak bizonyára igaza van. Az amerikai viszonyokról azt mondta az elnök édesanyja, hogy a helyzet napról-napra szemlátomást javul. Két hétig akar Angliában maradni, azután az európai kontinensre utazik.
