Komáromi Lapok, 1934. július-december (55. évfolyam, 53-103. szám)

1934-07-21 / 58. szám

■é

Lapunk mai száma a jövő heti teljesBádió-másort tartalmazza

Ötvenötödik évfolyam. 58. szám,_____________________Szombat, 1934. jnlins 81.

ma

Előfizetési ár csehszlovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel egész évre SO Ké, félévre 40 Ké. negyedévre 20 Ké. — Külföldön 120 Ké. Egyesszám ára 1 korona.

Alapította: TUBA JÁNOS.

Felelős főszerkesztő; GAAL GYULA dr. Szerkesztő: B ARANY A Y JÓZSEF dr.

Főmunkatársak.! ALAPI GIULA dr. és FCLÖP ZSIGMOND.

■» m ■MiwnmmwMwiwwiiiiiiiiiiiM—

——

A keleti paktum ügye.

Komárom, — július 20.

Amint iizt előrelátni lehetett, egyre több akadály meredezik a keleti paktum. Barthou elgondolása elé. A dolog annyival inkább érdekelhet bennünket, mert Csehszlovákia külpolitikájának is programjává leli a keleti paktum. Benes expozéja szerint Barthou Csehszlovákiának is nagy szerepet szánt benne, mert nincsen benne sem többről, sem kevesebbről szó, mint a versaillesi szerződésnek a keleti határokra vonatkozó megrögzítéséről, melyet Németország a lefolyt tizenöl év alatt soha el nein ismeri és tudvalevőleg Anglia sem tartott véglegeseknek.

Sejthető voll a keleti paktum tervéről, hogy az akadályokba ütközik. váratlanul azonban olyan ellenállás támadt ellene, amelyre sem Barthou, sem Benes nem számíthattak. Ugyanis Lengyelország

a leghatározottabban ellenzi Franciaországnak orosz politikáját, már pedig az egész keleti paktum ezen épül fel. Barthou orosz barátságát teljesen elutasítja a lengyel külpolitika, mely az orosz szomszédsággal szemben eddig sem viseltetett valami nagy melegséggel. Németország, amely elten az egész keleti paktum éle irányul — hiszen a francia biztonság állandóan a német hatalom gyöngítésén épülhet csak fel — látszólag hajlandó belemenni a tárgyalásokba, azonban feltételei olyanok, hogy azt a francia külpolitika aligha fogadhatja el.

A két európai hatalom mellett azonban jelentkezik a harmadik és pedig keleti nagyhatalom, Japán, amely most szólt bele a paktum ügyébe és tiltakozik ellene, amennyiben a keleti paktum létrejötte esetén Oroszország szabadkezet nyerne a távol keleten és a mandzsu kérdés annyira kiéleződnék, hogy egy keleti háború és egy orosz vereség épen nem tartoznék a lehetetlenségek közé. Ez pedig most döntő érvvé sulyosodik ki, mert erre az akadályra Franciaország nem számított. Egyébként magában Franciaországban sem teljesen népszerű a keleti paktum terve, mert a közvélemény nem egységes vele szemben. Ez pedig igen szükséges a francia külügyek irányításához, mert enélkül a politikai egységet újabb veszedelem fenyegeti a Slavisky ügyből kifolyólag.

A döntő faktorok: Lengyelország és Németország — úgy látszik — egységesen dolgoznak Párizs ellen, mert mind a kettőnek sokkal kelégitőbb a német-lengyel

meg nem támadási paktum, mint a bizonytalan keleti paktum. A francia külpolitika ehhez a nagy vállalkozáshoz csodálatos nyíltsággal fogott és kiteregette kártyáit. Ezekből mindakéi érdekelt nagyhatalom észrevette, hogy ilt valami rendkívüli készül Franciaország és Oroszország közölt, amely a lengyel-német szövetségre nem telid előnyös. Utóbb azután már észrevette ezt az egész európai közvélemény is, hogy Franciaország, amely nem tudja többé életrehivni a nagy antantot, amely a háborúban együtt harcolt, ezt Oroszországgal igyekszik megvalósítani, minden ilyen háborús színezetű szövetség terve pedig nem tartozik a népszerű gondolatok közé.

Anglia meleg ajánlása, a brit államférfiak hűvös józansága és jóhiszeműsége mellett való bizonyíték, mert az angolok ldompilollák a Barthou-javaslatnak Németország ellen irányuló élét. Áldozatot egyesegyedüt Németországnak kellett volna hoznia és ezért megkapta volna azt a hallatlan nagy

Komárom, — július 20. Éleibe lép a szigorilofl sajtótörvény.

A törvények és rendeletek gyűjteményének 1934. július IG.-iki számámában közzétették az 1934. julius 10- iki törvény, amely a köztársaság védelméről szóló törvényt és a sajtótörvényt megváltoztatja és kiegészíti. A szigorított sajtótörvény a 140- es számot viseli. A törvényt a köztársasági elnök aláírásán kívül az egész kormány ellenjegyezte. A törvény zárórendelkezése szerint kihirdetésétől számitolt nyole nap elteltével, vagyis julius 24-én lép életbe. Julius 24-től a kormány elrendelhet lapbeliltásokat, bírósági ítélet nélkül megvonhatja a lapoktól a postai és vasúti szállítás jogát s a lapokat kormánynyilatkozatok közzétételére kötelezheti.

Megjelent a gazdanioratóriuniről és a munkanélküliek moratóriumáról szóló rendelet.

A kormány kezdeményezésére a törvényhozás törvényt alkotott a gazdaadósságok, valamint a munkanélküliek adósságának moratóriumáról. A törvény 1934 .december 31-ig marad érvényben. A moratórium nem terjed ki azokra a tartozásokra, amelyek 1933. május 9. utáni időben keletkeztek és nem terjed ki néhány követelésre, mint például napszám,

kedvezményt az egyenjogúság helyeit, hogy százezer katona helyett tarthatott volna esetleg kétszázezer főnyi hadseregei a nemzeti szocialista alakulatok feloszlatást kötelezettsége mellett. Olaszország kijelenlelte érdektelenségét és ez a semlegesség nem mulat nagyobb francia szimpátiákra.

így tehát a keleti paktum egyelőre megállásra kényszerült és nem látszik olyan egyszerűnek, mint amilyennek azt kezdetben lefestették. Eleinte gondosan eltakarta a francia diplomácia annak Németország ellen irányuló élél és Oroszország mellett való félreérlhellen kedvezményezést, amely csak a politikai és katonai szövetségest illetheti meg. Erre mutat rá Japán tiltakozása. Egyelőre lehál a keleti paktum eredeti kilátásai csökkenlek és hosszabb diplomáciai munkát fog igénybevenni annak ismét az egyenesbe való juttatása. Hogy ezt Barthou megéri-e mai helyén, azt nem lehet megjósolni. A francia belpolitika beállítottsága olyan, hogy annak állandóságot és hosszú életet tulajdonitani nem lehel, mert abban igen nagy része van a közhangulatnak, amely pedig napról-napra változik.

természetbeni ellátmány, biztositó intézetek illetményei, szerződésileg biztosított kamatok stb.

Az idei terméseredmények következtében a kormány elhatározta, hogy a moratóriumról szóló rendelet érvényét kiterjeszti a május 9-én túl keletkezett tartozásokra is. A törvények és rendeletek gyűjteményében 142. szám alatt most jelent meg a fölhatalmazási törvény alapján kiadott ama kormányrendelet, melynek értelmében a kormány moratóriumot rendel el 1937. szeptember 3ö-ig azokra a követelésekre is, melyek május 9. után keletkeztek és váltak esedékessé.

Ez ia rendelet nem érvényes a csehszlovák köztársaság egész teerülelén, csupán ama járások területére szól, amelyeknek termése az idén katasztrofálisan rossz. Ezek a járások Szloveszkó és Ruszinszkó területén: bártfai, pozsonyvídéki, losonci, malackai, dunaszerdahelyi, beregszászi, irsai és munkácsvidéki járások. A rendelet éri elmében a bíróságok szüneteltetik a rendeletben foglalt követelésekre vonatkozó peres eljárást, 1934. szeptember 30-ig elhalasztják az árveréseket is szüneteltetik a végrehajtási eljárásokat. Csődeljárás nem indítható szeptember 30-ig. A moratórium most sem terjed ki a munkabérekre és a gazdamoratóriumról szóló tör-POLITIKAI SZEMLE

Szerkesztőség és kiadóhivatal Nádor-u. 29. Megjelenik hetenként kétszer:

szerdán és szombaton

vény egyeli kivételeire. A gazdákon kívül a munkanélküliekre is érvényes a moratórium-rendelet.

A cselt nemzeti szocialista párt nem a

magyarokat akarja beszervezni a pártba.

A csehszlovák szociáldemokrata párt hivatalos orgánuma, a Právo Lidii egyik legutóbbi számában azt a bírt közölte, hogy a cseh nemzeti szociálisul párt ki akarja építeni szlovenszkói magyar sajtóját és e célból meg akarja vásárolni a Kassai Újságot.

A cseh nemzeti szocialisták szócsöve, a Ceské Slovo reflektál a hírre és azt írja, hogy a Právo Lidu durván félrevezetik a közvéleményt. »Politikai félrevezetést követ el — írja a lap, — mert olyan cikket közöl, melynek valótlanságáról meggyőződhetett volna, ha az Hiedelemre és az igazságra tekintettel akart volna lenni A nemzeti szocialisták pártja nemzeti és csehszlovák párt s azért sohasem lesz nemzetközivé. Etekül tetben nem akarnak versenyre kelni a szociáldemokráciával, mert mindenki tudja, hogy hova vezet az internacionalizmus. Nem tagadjuk azonban azt, — folytatja a Ceské Slovo — hogy a mi földmives szervezetünkbe sok földmives jelentkezik, akik el voltak magyarosítva s most visszatérnek a szlovák nyelvhez és a csehszlovák eszméhez. Ezeknek fölvételét nemzeti kötelességünknek tekintjük. Azonkívül azt is tudjuk, hogy a szociáldemokrácia válságban van Szlovenszkón és hogy vannak, akik hátat fordítanak neki. Az ilyen csehszlovák nemzeti gondolat alapján álló emberek a nemzeti szocialisták közé jönnek és fognak jönni. Ez magától értetődő fejlődés, amely talán fáj a szociáldemokrata sziveknek, de ennek ellenére nem kellene ferdíteni.«

A Ceské Slovo megállapítása a pártszervezésre vonatkozóan igen érdekes abban a tekintetben, hogy a pártba a nyelvileg visszaszlovákosodott magyarónokat veszik föl és nem a magyarokat. Ha ez így áll, akkor joggal kérdezhetni, hogy a párt szlovenszkói szervezője Csánki Aladár és társai milyen alapon kerülnek a cselinemzeti szocialista pártba?

I j építkezési rendeletet léptettek életbe.

A fölhatalmazási törvény alapján rendelet utján uj építési rendeletét léptetett a kormány életbe. Az új rendelet adóengedményl nyújt a javítási munkák esetére, ha az a ház állapotát egészségügyi és építéstechnikai tekintetben javítja vagy ha pincéket építenek légitámadás elleni búvóhelyül. A javítás költsége legalább is 500 korona kell hogy legyen. Adóengedmény van olyan javításokra is, ha a háznak legalább egyharmad része 1935. március végéig lakóvéde-