Komáromi Lapok, 1934. július-december (55. évfolyam, 53-103. szám)

1934-12-01 / 96. szám

Lapunk m ai száma a jövő heti teljesRádio-müsort tartalmazza Előfizetési ár csehszlovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel egész évre 80 Ke, félévre 40 Ke, negyed­évre 20 Kt*. — Külföldön 120 Ke. Egyesszám ára 1 korona. Alapította: TUBA JANOS. Felelős főszerkesztő: GAAL GYULA (Ír. Szerkesztő: BARANYAI’ JÓZSEF (Ír. Főmunkatársak: ALAPY GYULA dr. és FÜLöP ZSIGMOND. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Masaryk-u. 29. Megjelenik hetenként kétszer: szerdán és szombaton POLITIKAI SZEMLE A genfi per margójára. Komárom, november 30. Jugoszlávia benyújtotta a nem­zetek szövetségénél panaszát Ma­gyarország ellen abban a meggyő­ződésben, hogy a Marseilles-ben történt tragikus eseményért fele­lősséggel tartozik. A panaszt most memorandummal igyekszik alátá­masztani, amelyben vajmi kevés olyan ténybeli bizonyíték van fel­sorakoztatva, amit eddig a hírla­pok ne közöllek volna. A vád el­hangzott és most azt illeti meg a szó, akit a nagy világ ítélöszéke előtt a vádlottak padjára igyekszik ültetni nem csak Jugoszlávia, ha­nem a kisantant, amely a belgrá­di memorandummal mindenben azonosította magát. A panaszt an­nak rendje és módja szerint tár­gyalni fogja a nemzetek szövetsége és pedig kontradiktalórikus eljárás keretében, ahol a védelemnek is annyi joga van, mint a vádlónak, ítélni ugyanis nem szoktak annak meghallgatása nélkül, akit vádol­nak. Nincsen semmi oka senkinek, hogy a nemzetek szövetségének döntése elé vágni igyekezzék, mely­nek ítéletében mindenki megnyu­­godhatik. Mégis az a benyomásunk, hogy ezt a panaszt ilyen formában meg­tenni mégsem volt időszerű. Mert a nemzetek szövetségében csak egyhangú határozatot lehet hozni, már pedig nem valószínű, hogy ilyen nehezen alátámasztható vád­ban olyan meggyőző erejű bizo­nyítékok lehetnének, amelyek két­ségtelenül igazolnák egy állam kor­mányának a bűnösségét. Hiszen ilyenformán vádat lehetne emelni Franciaország ellen is, ahol szin­tén nagyszámú horvát emigráns él, Olaszország ellen is, hiszen ál­lítólag Milánóban tervezték ki a merénylet részleteit, meg Svájc el­len is, ahol menedékjogot talál­nak a legszélsőségesebb felforgató pártok tagjai és ahol a terroristák meggyilkolták Erzsébet királynét, ugyanott főzték ki a tervet az anar­­kisták Sadi-Carnot francia köztár­sasági elnök meggyilkolására is, amit szintén végrehajtottak anél­kül, hogy ennek Svájc ellen bárki is retorzióra gondolt volna. Ez a panasz ismét két táborba osztja Európát és lesznek a pa­nasznak támogatói, de bizonyára lesznek annak ellenzői is, akik azt fogják követelni, hogy a tanúval­lomásokat végezze semleges nem­zetközi szerv és minden befolyáso­lás nélkül, de ennél az aktusnál legyen meg úgy a vádnak, mint a védelemnek joga a tanúvallomáso­kat ellenőrizni és azt kimeríteni. Igen valószínű azonban, hogy erre Komárom, november 30. Az állami költségvetés parlamenti tárgyalása. November 28-án, szerdán délelőtt kezdte meg a képviselőház az 1935. évi állami költségvetés tárgyalását. A költségvetéssel egyben a pénzügyi tör­vény is tárgyalás alá kerül. A vitát 12 órára tervezik és úgy gondolják, hogy szerdától szombatig elintézik a költ­ségvetést. A vitára 50 szónok, illetve 21 ellenzéki szónok jelentkezett. Re­ines képviselő főelőadó ismertette a költségvetést, amelyről szóról-szóra art mondotta, hogy »a költségvetés számai realitásának megítélésénél a bizottsági tagok főként demokralikus rendsze­rünk képviselőinek méltóságára he­lyeztek súlyt.« Minden törekvésünkre az igazság pecsétjét kell rányomni. Az államvasutak passzivitásához nem csekély mértékben járulnak hozzá a nyugdíjak, amelyek a folyó közleke­dési költségvetési 800 millióval ter­helik meg. Behatóan foglalkozott az előadó az adóhátralékokkal és végül kérte a képviselőházat, hogy a költ­ségvetést a bizottság áltat jóváhagyott alakjában fogadják el. Nem függesztették föl Szent-Ivány képviselő mentelmi jogát. A képviselőház kedden délelőtt tar­tott plenáris ülésén beterjesztette a kormány a köztársaságnak az idegen­­forgalmi nyomtatványok kölcsönös ki­cserélése ügyében Ausztriával kötött nem kerül a sor. Már pedig a nép­­szövetség egyik tagállamát sem sztigmatizálhatja bizonyítékok nél­kül. A konlradiktórius eljárás so­rán nehéz lenne megvonni a ha­tárt, hogy a politikai gyilkosságok eddigi eseteire is ne történnék vo­natkozás, ami pedig egyes tagál­lamokra nézve nem lenne kívána­tos. De felmerülhet a horvát emig­ráció kérdése is, annak okai és teljes igazat adunk annak a prá­gai lapnak, mely azt írta a napok­ban, hogy a genfi pörben szóbake­­rülhet az is, miért van annyi emig­ráns horvát Európában és elége­detten állapítja meg, hogy a szlo­vákok közül nincsenek emigrán­sok, mert azok minden politikai jogot megkaptak. A genfi pör minden bizonnyal olyan nemzetközi egyezménnyel fog végződni, mely a terrorcselek­mények megakadályozását igyek­szik biztosítani. Nincs kétség, hogy ezt egyhangúlag fogadja el a nép­szövetség minden állama. Azon­ban a világ közvéleményének a figyelme mégis csak újból a Duna­­medcnce felé fordul, meri ez a gyilkosság is újból napirendre tű­zi a dunai államok nagy problé­máit és a megoldatlan középeuró­egyezményét, amelyet a képviselőház vita nélkül elfogadott. A rövid ideig tartó ülésen tárgyalt mentelmi ügyek során a képviselőház a mentelmi bi­zottság javaslatára nem függesztett° fel Szent-luány József magyar nem­zeti párti képviselőnek mentelmi jo­gát a Rimaszécsen 1933. június 26-áu tartott beszéde miatt, amelyben a hi­vatalos kiküldött, illetve az állami ügyész a köztársaság védelméről szóló törvény 14. §-ának 1. bekezdésébe üt­köző vétség tényálladékát látta fennfo­rogni. Szent-Ivánv képviselőnek a ri­­maszécsi pártgyülésen mondott beszé­dével kapcsolatos mentelmi ügye ez­zel végleg elintézést nyert. Két éves lesz a katonai szolgálat. A minisztertanács jóváhagyta a tényleges katonai szolgálatnak két év­re való fölemelésére vonatkozó tör­vényjavaslatot. A kormány a képvise­lőház csütörtöki ülésén terjesztette be a javaslatot, amely szerint általános lesz a kétévi szolgálat. A tartalékos lisztjelölteket úgy kárpótolják, hogy a tisztiiskola végén alhadnagyoknak lép­tetik elő. Családfenntartók póttartulé­­kosi kedvezményben — öthónapi szol­gálatban — részesíthetők. E kedvez­ményt nemcsak gazda és kisiparos, ha­nem mindenki kivétel nélkül, mun­kás és főiskolás is kérheti exisztenciá­­lis okókból, vagy mint családfenn­tartó. A középiskolai érettségivel ren­delkező fiatal ember már 18 éves ko­pai kérdést. A genfi panasz ebből a szempontból vizsgálva ezeket a nagy kérdéseket visszalöktc a ré­gi, bizonytalan állapotba, holott most kellett volna elérkeznie an­nak az időnek, hogy a középeuró­pai kérdés megoldás leié jusson. Most kínálkozott volna a lehető­ség arra, hogy a kisantant köze­ledjék Olaszország politikája felé és csatlakozzék a római egyez­ményhez, amely gazdasági tekin­tetben kétségtelen érdeke lett vol­na. A politikai légkör azonban nem kedvező most arra, hogy gazda­sági téren egyezmények létesülje­nek, ami kétségtelenül a mai rossz gazdasági viszonyoknak még in­kább a rovására megy. A nemzetek szövetségének a gen­fi panasszal szemben kettős fel­adata van: az egyik a panasz ala­pos megvizsgálása, a második pe­dig az európai békének a megóvá­sa minden barátságos eszközzel. Nem kételkedünk abban, hogy minden állam ezt az álláspontot teszi magáévá, amely Angliának egyébként hűvös és rezervált ma­gatartásából is kivehető. Magyar­­ország is panasszal volt kénytelen fordulni nemrégen a nemzetek szö­vetségéhez Jugoszlávia ellen, mert elviselhetetlenné vált a határszéli rában jelentkezhelik szolgálatra. A?. 1933-ban bevonultakat most szabad­ságra engedik február 1-ig, ezenkívül ez az évfolyam hosszabb húsvéti sza­badságban részesül. A katonai tényle­ges szolgálatot csak 1935. január 1-vel számítják be á polgári foglalkozásba és pedig a katonai szolgálatnak csak egy évét. Interpellációk a képviselőházban. A képviselőház keddi ülésén kiosz­tott javaslatok között szerepel llolota János dr., magyar nemzeti párti kép­viselő interpellációja az összkormány­­boz, amelyben a Vágsellyén folyó évi október hó 28-án rendezett s a járási főnök jelenlétében megtartott ünnep­ségeken történt igen súlyos magyar­ellenes kilengések orvoslását követeli. Hokky Károly dr. kerszoc. képviselő a földmivelésügyi miniszterhez intézett interpellációt a szőllősi járásban ki­osztott csíraképtelen vetőmag tárgyá­ban, ugyancsak Hokky intézett inter­pellációt a miniszterelnökhöz a szőllősi járás lakosságának 1928. októberijén Tiszaújlak, Tiszakeresztur és Salánk községeknek elcsatolása miatt beadott memoranduma tárgyában. Hlinka András dr. szlovák néppárti képvi­selő a pozsonyi cenzúra túlkapásai tárgyában a miniszterelnökhöz inté­zett egy interpellációt. Hokky dr. a pénzügyminiszterhez is benyújtott egy interpellációt, amelyben a ruszinszkói adóhivataloknak az adóvégrehajtások során követett helytelen eljárása el­len emel szót. helyzet. Néhány év alatt harminc­nál több magyar alattvalót lőttek le a jugoszláv határőrök,de a jugo­szláv kormány elzárkózott az elől a követelés elől, hogy ezeket az eseteket megvizsgálja és ameny­­nyiben a közös vizsgálat eredmé­nye úgy kívánná, úgy ezért elég­tételt és kárpótlást adjon. A pa­nasz kölcsönös tárgyalásokkal el­intézést nyert anélkül, hogy abban a nemzetek szövetségének dönte­nie kellett volna. Az európai béke érdeke így kívánta a megoldást és abban az érdekelt nemzetek is meg­nyugodtak. A genfi perben bizonyítani kell és a védekezésnek korlátlan lehe­tőség adandó, mint minden per­ben, a bizonyítékok kritikájára és az ellenbizonyítékok előter jesztésé­re. Csak ezek mérlegelése után le­het egy vitás ügyben döntést hoz­ni. Minden nemzet érzékenységét tisztelni kell, de viszont minden nemzetnek a presztízse is olyan nagy erkölcsi érléket jelent, ame­lyet megbántani szintén nem sza­bad, mert a konfliktusok soha nem vezetnek jóra. Az igazság kiderí­tése a legfőbb érdek és ennek ér­dekében nyugodtan kell megvárni a genfi pör eredményét. T

Next

/
Thumbnails
Contents