Komáromi Lapok, 1934. július-december (55. évfolyam, 53-103. szám)

1934-11-24 / 94. szám

4. oldal »KOMÁROMI LAPOK« odamenckiilne. Ez ellen a hely ellen Lalán azl a kifogást lehetne emelni, hogy a víz állóvíz és a folyóvizet szerető halak nem szívesen tanyáz­nának oll. De ez is kétséges még. Mindenesetre csak sajnálni lehet, hogy Komárom egyik messzeföldön ismert nevezetessége, a komáromi ha­lászai már végnapjait éli és a szegény komáromi halászok is sokkal jobb sorsra érdemesek. Ezek jutottak az eszembe, amikor tegnap az Erzsébet-szigel nagydunai utján sétáltunk és egv érdekes je­lenségnek lettünk a nézői. A komáromi halászok, mivel a háló száz féle fajtájával való ha­lászat nem vezet már célra, kény­telenek az indiai tengerek szivacs­os gyöngyhalászai módjára le­szállói a vizek mélyére és olt megfogni a halat. A komáromi halászok a modern halászat leg­újabb módszerét vezették be: bú­várral halásznak. Leszerződte ttek egy dunai búvárt, akinek rendes búvár öltözete van. Beülnek vele a csónakba, a búvár leszáll a mélybe, ahonnét gumicső vezet a csónakban levő légszivattyú­hoz, amelynek segítségével állandó­an szivattyúzzák a levegői a búvár acélsisakjába. A komáromi halászok már tudják, hogy hol vannak a Duna fenekén tőkék, malomkarók, régi hidlábakés levert cölöpök. A víz sodra által hó­zott ágak, gallyak otl lenne a vízfené­ken ezekben megakadnak és sűrű bo­­zólszerű búvóhelyet alkotnak a ha­laknak. Ide mennek a halak pihenni és aludni. Ez a halak fészke. Ide száll U' a búvár és ilt fogja meg a halakal. Érdekes, hogy itt a halfészekben megszűnik a iial ösztö­nös félelme az idegen tárgytól, vagy élőlénytől. Itt kézzel fogja meg a bú­vár a halakat. Gumikcztyüs kezével nem sikerűi mindig az első fogásra megfogni a halat és érdekes, hogy a hal az első sikertelen hozzányúlás után se menekül el, hanem hagyja magát megfogni. A búvár aztán a nála levő zsákba teszi a halat. A fészekben pihenő hal ösztöne még nem fejlődött ki az iránt, hogy a fészekben is vigyáznia kell. Ha a bú­várral való halászai köznapivá lesz, akkor majd a halak ösztöne ez irány­ban is kifejlődik és a legkisebb nesz­re majd a fészkeikből is menekülni fognak. tollával. Egész élete egyetlen lázas, vad hajsza, küzdelem az örökkévaló­ságért, hírnévért. Mint rendesen, a tüdőbajosokat, őt is valami belső for­róság fűti és express tempóban akar­ja rövid életének minden percét ki­élni. Mindig szerelmes, de tulajdon­képpen a szerelem nem igazán fon­tos neki, ez is csak hiúság, ez is csak eszköz az érvényesüléshez. Kivétel ta­lán utolsó szerelme, Bastien-Lepage iránt, amely érzés hatása alatt a már nagybeteg leány napról-napra elhul­latja egy-egy földi hiúságon alapuló hibáját, hogy megtisztulva kerülhes­sen az égi Bíró elé. Szegény Mairie Baskircsev! Az életben sokszor el­ítélték, ki is gúnyolták lázas hiúsá­gaiért. Kora halaiéval azután elhall­­gatlatoll minden rosszaié hangol, mert hisz mindennek magyarázatát adta. A legnagyobb francia költők éne­kelték meg. álltak a sírja mellett és hódolatuk tömegével burkolták be a misztikumnak abba a szivárványszínű fátylába, amin keresztül valóságos le­gendás alakká változott. Vájjon, ha nem halt volna meg olyan fiatalon, vájjon ő hogyan oldotta volna meg később az életét? Szóval, ezek a legismertebb alakjai a művészettörténetnek. A kevesek, akiknek sikerült. Hány és hány le­hetett, épp akkora, vagy még na­gyobb tehetség, akit a viszonyok, vagy asszony volta nem engedett, vagy nem engedtek kifejlődni. Sokan, még férfiak is hisznek benne, hogy a nő el fogja érni teljesen á férfi alkotó­­képességének a mértékét, amint a tár­sadalmi fejlődés, a közös konyhák, boardinghouseok stb. megszabadítják lekötöttségének nagy részétől. 1934. novernl.er 2 í Vigyázat, alsócsallóköziek, jönnek a tolvaj vándorcigányok! A vándorcigányok a „felsővégröl“ az „alsóvégre“ verekedték magukat s székhelyüket egyik járásból a másikba helyezik. — Az állatok ösztönös védekezésé­nek fejlődési módja csodálatos. Min­den öreg ember emlékszik arra. hogy amikor még a messzehordó vadász­­fegyverek nem voltak, a nyulak sok­kal kisebb távolságra bevárták a va­dászt, mint most, amikor a fegyverek messzehordanak. Amikor aztán lenn a víz mélyén teleszedte hallal zsákját a búvár, jelt ád és fölhúzzák a búvárt. A csónak oldalán levő kis létra segítségével jut a csónakba. Egy ilyen zsák tartalmát láttuk, amikor kiürítették, 12 nagy hal volt benne. Később a közelben levő bárkába helyezték el azokat. Az elhelyezés közben már föllépett ben­nük a menekülési ösztön és ugyan­csak ficánkoltak. Az ilyen búvári szolgálat nem könnyű dolog és bár 5—6 óráig is lenn tud lenni a búvár a vízfenéken, de nagyon megviseli a szervezetet, különösen a tüdőt, meri a lélegzés mégse természetes. (bj) Budapest nagy színházi eseménye Békeffy István — Vadnay László — Lajtay Lajos uj zenés vígjátékának a „Nápolyi kalandénak előadása a Fővárosi Operett Szinház-ban. A darabban a legkiválóbb magyar színművészek játszanak. Főszereplők: Honthy Hanna, Verebes Ernő, Kabos Gyula, Huszár Károly (Pufi), Szokolay Olly, Békássy István, Fenyő Emil, Keleti László. A cselekmény egy palermói hotelben és egy luxus hajó fedélzetén játszó­dik le, ahol a legmulatságosabb for­dulatok és a legkacagtatóbb jelenetek során, csodás táncszámok és kápráza­tos díszletek váltják fel egymást. Honthy Hanna a Fővárosi Operett Színház kiváló primadonnája, ezen operettben is nagyszerű alakítást nyújt. A filmről ismert kiváló komikus triász: Verebes, Kabos, Huszár (Pufi) , egész estén át kacagtatják a közönséget. A többi szereplők: Szokolay Olly, Békássy István, Fenyő Emil, Keleti László, minő elsőrangú alakítást nyúj­tanak. Felejthetetlen színházi élményben lesz része, ha mielőbb megnézi a „Nápolyi kaland“-oi a Fővárosi Ope­rett színházban. Én nem hiszem, meg akkor se, ha a gyermekeket Madách falanszter­­rendszere szerint már az állam ne­velné. Akárhogy is el van látva az a gyerek, lehetetlen, hogy gondolat­ban többel ne foglalkozzon vele az asszony, aki keserves szenvedéssel hozta a világra, mint az apa, akihez, hiába, a pici gyerek olyan közel nem állhat soha. Mindenesetre mindig nő a tehetsé­ges nők kifejlődésének tere a jövő szociális berendezkedése folytán, de szellemi produkcióban csak nagyon kevés fogja a férfi-mértéket megütni. És ez így szép és jó. Miért muszáj nekünk versenyezni a férfiakkal? Hát nem szebb-e, édesebb-e, megnyugta­­lóbb érzés-e, ha a nő azt érezheti, hogy az, akii szeret, okosabb, tehet­ségesebb, műveltebb nála? Nem gyö­nyörű érzés-e az asszonynak felnézni az urára? Mindig meg szeretném kér­dezni a nagy ambíciójú asszonyoktól, nem akarnak-e olyan nagy lábakat, csonlos kezeket, széles vállakat is, mint a férfiaknak van? Ne, ne akar­junk mi több lenni, mint aminek az isién leremlett. Maradjunk egyszerű, közvetlen asszonyoknak. Azoknak a fiatal lányoknak, akik­nek művészi ambícióik vannak, csak azt tudom ajánlani: soha. soha mű­vészeiért, dicsőségért ne adják oda a boldogság lehetőségét. Akit vallásos elhivatottság kérdés­be hív: menjen, repüljön. Az a leg­boldogabb. De a valláson kívül nincs a világon semmi, de semmi, ami egy ránkkacagó gyerekarcocskát pótolni tudjon. Ez, ez az igazság. — november 23. A Csallóközt is igen veszélyeztelik a • vándorcigányok. Ez a nyughatat­lan, lócsiszár, tolvaj nép soha nem tud nyugodni, veszélyezteti az or­szágutakat, a közbiztonságot, s a va­gyonbiztonságot: örök élő problémája egész Szlovenszkónak. Közlekedési rendjük ugyan szigorúan meg van szabva, minden cigánykaraván útját kijelölték s csak azon szabad mozog­­niok, a cigányok ujjlenyomatos iga­zolványt kaptak, egy-egy község hatá­rában három napnál tovább nem tar­tózkodhatnak, akkor is csak a községi biró engedélyével, mindez azonban nem akadályozza meg a cigányokat abban, hogy kél ország közölt ide­­oda no vándoroljanak, hogy ne lopja­nak sűrűén s támadásokat ne tervez­zenek gyanútlan emberek ellen. A na­pokban a somorjai járásban húsz be­törési, lopási köveitek el s magában Somorjában egy éj alall hat helyen törtek be. A cigánytábor az elmúlt napokig Nagymagyar mellett volt. A somorjai kerületi csendőrparancsnok­ság értesítést kapott, hogy a főbűnö­­zők, Lakatos Ignác Farkas és Szlojka Ferenc Lolo megjelentek a nagyma­­gyari búcsún s azonnal kerékpáros csendőrjárőrL küldtek a veszélyezte-Jókai Egyesületben vasárnap. Ifj. Alapy Gyula, Mihola Gyuszi s Petrogalli Klára estje. — november 23= A Jókai Egyesület ujult erővel lát hozzá, hogy kulturprogrammját a vi­­hozzá, hogy kuli űrprogramját teljesít­se s különböző korosztályok külön­böző érdeklődési köröket felölelő elő­adásaival járuljon a nyilvánosság elé. A kultúránkét, amelyet lapunk ha­sábjain lefolytattunk, szép közönsé­get s megfelelő érdeklődést hozott. Ezúttal a fiatalságon a sor, bog}’ meg­mutassa munkakészségét s munkájá­val szervesen egyesüljön a Jókai Egyesülethez. A komáromi »utánpót­lás termékenynek látszik. Holnap, vasárnap, november 25-én délután ß ói'ai kezdettel érdekes előadóestje ígérkezik a Jókai Egyesületnek: Bcl­­rogalli Klára fogja bemutatni szavaló­­lalentumát, ifj. Alapy Gyula most debütál a közönség elölt, mint előadó, »Társadalompolitikai megmozdulások a római birodalomban« címmel érde­kes problémafelvctő előadást fog tar­­lani. Mihola Gyuszit mindenki ismeri népszerű nótái révén Komáromban, édes-bús magyar dalai grammofón­­lemezen is ismeretesek már. Régen nem hallottuk a pódiumon Mihola Gyuszit, — aki közben a doktori cí­met is megszerezte. Most ismét fellép, cigánykíséret mellett acija elő néhány szőj) új dalát. Az est érdekesnek igérke/uk. Jegymegváltás 3 és 1 ko­rona. Komáromi Ház és Telektulajdonosok Egyesületének közleményei A komáromi ház- és lelektulajdo­­nosok egyesülete f. évi november hó 15-én tartott választmányi ülést, ame­lyen a folyóügyek elintézése után ki­merítően foglalkozott a város vezető­ségének a községi pótadó felemelése tárgyábani tervezetével. Megdöbbentően érintette a háztu­lajdonosokat a város vezetőségének ezen szándéka. Hiszen itl Komárom­ban a háztulajdon már annyira meg van terhelve adóval, hogy annak jö­vedelmét az adók már tejjesen meg­emésztik. De meg városunkban na­gyon sok ház van vályogból, fazsin­delyes tetőzettel s oly sok rossz ház van, melyekben már a lakhatás is telt vidékre, mert ahol ezek kelten megjelennek, rendszerint vér is fo­lyik. A csendőrök még oda sem ér­tek, a cigányság már összeverekedett családi alapon, az egyik öreg Szlojka nem jó szemmel nézte, hogy leánya szeretője Lakatos Ignác Farkasnak, s végighasította a jövendőbeli vő arcát. Nagy riadalom, ordítás leli a vége, a hatalmasan vérző Farkas a szere­tőjével szökni próbált, de a csend­őrök útját állották s először is orvos­hoz vitték a jajgató cigányt. Erre ki­töri a eigányháborúság. a csendőrök megérkezésének hírére mintegy száz­ötven főnyi lömeg vonult az orvos háza elé s Farkasuk kiadatásai köve­telték. Nagy zavar támadt, kövekkel dobálták az orvos ablakát, a túlerő ellen nem leheteti lenni s Farkas megszökött. A somorjai csendőrpa­­rancsnokság azonnal razziát rendelt el a cigányokra: a két főbűnöst letar­tóztatták s a bíbort majdnem kor­donnal vették körül. A cigányság erre összeült s hosszú, lármás megbeszélés után elhatározta, hogy áttelcpcdik a szerdahelyi járásba. Felsőcsallóköz egyelőre biztonságban van, de most Alsócsallóközön a sor. Az alsócsalló­közi falvak vegyes érzelmekkel fogad­ják a garázda népséget. veszélyes, de mivel a ház jövedel­mét az adó megemészti, így nem ke­rül a javításra. Komárom városnak is vannak házai s így nagyon jól tudja, hogy mit jövedelmeznek azok, csak szaporítják a város deficitjéL Végre ha körülnézünk, látjuk, hogy. mennyi városunkban az eladó ház s nem akad rájuk vevő, s milyen sok lakás és üzlet áll üresen, hogy a la­kók nagy része nem bírja a lakbért fizetni. Mindezeket a város vezetősége igen jól tudja, miként gondolhat pótadó. emelésre, mikor éppen ä leszállítás volna a helyén való, mit az az osz­tály, mely a város legnagyobb teher­viselője, joggal el is várhatott volna. A választmány a város ezen eljá­rása ellen nemcsak tiltakozó szavát emeli fel, de egyben megkeresi a községi képviselőtestületben képviselt pártokat is és felír a járási hivatal­hoz és a városi képviselőtestülethez is, hogy a póLadó felemelését meg­akadályozza. Mélyen leszállított árak a városi gőz- és kádfürdőben. Délelőtti gőzfürdő Ke 6,50 Délutáni gőzfürdő Ke 5,20 I oszt. kádfürdő Ke 7.— Ií. oszt. kádfürdő Ke 5.50 I. o csal. kádfürdő Ke 10 — II. o. csal. kádfürdő Ke 7 50 Zuhany fürdő Ke 1.50 fiíM bérlet 12 drb jegy Ke 65 -Nyitva: péntek és szombaton 8 órától 20 óráig, vasárnap 7 órától 12 óráig. Köznapo­kon 19 órától 20 óráig kedvezményes gőzfürdőjegy ára Ke 3. — Szives támogatást kér Széles Gergely 382 bérlő. Eladók törzskönyvezett drótszőrü német vizsla kölykök darabonkint 250 koronáért. „Bogya-kennel“ 389 Botfa komárnoi járás. • fiatalság hangja a

Next

/
Thumbnails
Contents