Komáromi Lapok, 1934. július-december (55. évfolyam, 53-103. szám)
1934-11-24 / 94. szám
5. oldat. +34. november 24. »KOMAROMI LAPOK« A város 1935 évi költségvetése a pénzügyi bizottság előtt. A bizottság elfogadta a 200 százalékos pótadót. Enyhítsük a nyomort! A téli idők beálltával hatványozott mértékben szaporodnak fel azok a nyomasztó gondok, amelyeket a szegénység, a nyomorúság és legfőképen a munkanélküliség okoz a sors csapásai alatt görnyedő embereknek. Az általános gazdasági válság súlyos következményei az egész esztendőben érezhetőek voltak, ez az egész emberiségre kihatással volt, de legelsősorban azokra zúdult a kegyetlen sors sok keserűsége, akik a puszta élethez szükséges lehetőségeknek és eszközöknek megszerzéséhez 'való alkalmakhoz sem tudtak hozzájutni. Itt a tél és most már csak a reménye sincs meg annak, hogy a helyzet megváltozzék. Az államé elsősorban a nagy feladat, hogy gondoskodjék a nyomor enyhítéséről és ha már munkát nem képes adni vagy szerezni a foglalkozásnélkülieknek, tőle telhetőén el kell követnie mindent, hogy a köztársaság területén uralkodó munkanélküliség következményeit enyhítse és ezzel elejét vegy^a nagy elkeseredés esetleges kiroboanásainak. De az állam munkája nem elégséges, meg kell mozdulnia újra a társadalomnak s egyesült erővel kell törekednie arra, hogy anyagi erejéhez képest segítsen a nyomorultakon, az elhagyottakon, az aggokon, a minden foglalkozási lehetőségből kiöregedett szegény embereken. . Komárom városának nemes gondolkozásu társadalma évek óta nagy áldozatkészséggel vett részt abban a munkában, amelyet a város vezetősége szokott a téli idők beálltával megindítani, önzetlen szeretettel tárta ki jó szivét a nyomor csökkentése érdekében s bár saját nehéz sorsa is elég gondot okoz neki, a viszonyokengedte mértékben hathatós támasza, segitője volt a város vezetőségének. Tudjuk, hogy helyzete ebben az évben nem javult, hanem még nehezebbre fordult, mégis apellálni kell jó szivére, emberies gondolkozására és már most kell kérni arra, hogy a ránk következő téli évadban is legyen készséges pártfogója annak a törekvésnek, amely a Komáromban uralkodó nyomor enyhítésére fog irányulni. Mint értesülünk, a város vezetősége már foglalkozik azokkal a munkálatokkal, amelyek a nyoinorenyhitő akció előkészítésére irányulnak s ezirányu kezdő lépését már megtette azzal, hogy felkérte a város nemesszivü fakereskedőit a szokásos ingyen tüzelő szives adományozására, — de városunk vezetőségének igyekezete csak akkor válik eredményessé, ha a város lakossága támogatja munkájában. Meg vagyunk győződve arról, hogy Komárom társadalma ezúttal is megérti a nyomorúság enyhítésére irányuló mozgalom nagy horderejét és segítségére fog állani a nemes emberbaráti célokat szolgáló akciónak.__________ — A Pajor-szanatórium (Budapest, Vas-ucca 17). Uj olcsó kórházi osztálya. A Vas uccai dr. Pajor-szanatórium a gazdasági helyzethez alkalmazkodva, kórházi osztályt nyitott szanatóriumi ellátással, napi 8 pengő ápolási díjjal. A különszobák árait is lényegesen leszállította. Különleges gyógytényezői: rádiumkezelések, bélfürdők (enterocleaner, Darin bad), szívbetegeknek kímélő és pihenőkúrák (elektrocardiograph) szénsavfürdők stb. Nagyszabású vízgyógy, zander és ortopád győgytermek, aslhmaszobák, sebészeti osztály elsőrangúan felszerelt műtermeivel, plasztikai sebészet, cmlőplasztika, orrkorrekció, arcmegfiatalítás (ránceltüntetés) stb., urológiai osztályán a legmodernebb berendezés és készülékek. Szülőosztály 10 napi legmérsékeltebb átalányárban stb. Tájékozást nyújt szívességből: Szerecscn gyógyszertár Komárno. 311 Komárom, november 2;!. Komárom város képviselőtestületének pénzügyi bizottsága másodszori -összehívásban csütörtökön, november 22-én tartotta ülését F ü 1 ö p Zsigmond h. városbiró, bizottsági elnök vezetése mellett. A pénzügyi bizottság foglalkozott a város 1935. évi költségvetésével. melyet a többség magáévá tett. A költségvetésre vonatkozó tanácsi javaslatot Sándor Ernő főszámvevő ismertette, aki előterjesztette, hogy a tanács a város jövő évi pénzügyi gazdálkodására vonatkozólag a költségvetésben fennmaradó hiányra nézve akként határozott, hogy a rendes költségvetés hiányaként mutatkozó 2,361.507 Ke, valamint a passzív hátralékok címén mutatkozó 2,743.309 Ké 36 f., összesen 5.104.819 Ké 39 f. összeg fedezetére a következő összegeket irányozza elő: valószínű bevétel a községi póladók aktív hátralékából 589.955 Ke 80 f., valószínű bevétel a többi aktuális hátralékokból 3,718.650 Ke 86 f., összesen 4.308.909 Ké 99 f. Fentmaradó hiány 799.209 Ké 70 f. Erre az összegre pótadó volna kivetendő a következőkben: a házbéradó után 200%, mely 362.098 Ke 40 f. házadóalap után kitesz 724.196 Ké 801'., a többi adó után 55%. mely kitesz 125.842 Ké 20 f. adóalap lilán 69.213 Ké 10 f.-t, vagyis összesen 793.409 Ke 90 f.-t. A rendkívüli költségvetés kimutatott hiánya 178.023 Ké-t tesz ki. Erre fedezetül szolgálna a többi adók után kivetendő 145%, amely 182.272 Ké 20 f.-t tesz ki. Összegezve a pótadók itt kimutatott fedezeteit, a költségvetés 1.619 Ké 10 f. felesleggel zárul. A főszámvevő elfogadásra ajánlotta a tanács költségvetési javaslatát. Még mielőtt a pénzügyi bizottság hozzáfogott volna a. részletes vitába, Köllányi Miklós javaslatot tett. hogy a bizottság redukálja a szükségletet 97.588 Ké 05 f.-rel és akkor az így mutatkozó hiányt 180% pótadóval lehetne fedezni, vagyis nem kellene emelni busz százalékkal a póladót. A redukálást a költségvetés 7. »Egészségügy« és a 8. »Földm. és nemzetgazdasági célok« címek alatt felvett szükségleti összegekből lehet eszközölni. Nemes György azt indítványozta, hogy vegyen föl a bizottság az akliv hátralékok terhére 20%-kal többet s akkor is elegendő lesz a I8O0/0 póladó, melynél magasabbat nem hajlandó megszavazni. Amennyiben a bizottság e javaslatot elfogadja, nem kívánja a részletes tárgyalást. Kocsis Ernő a költségvetés részletes tárgyalását kívánja, Stern Bernát a költségvetésnek a tanácsi javaslat szerinti elfogadását javasolja. K üde lka József vezető főjegyző semmiképpen sem járulhat ahhoz, hogy a hátralékokból 80<>/o-ot vegyen föl a bizottság. Ezzel nem érne el a város jobb eredményt, mert a hátralékokból még a fölvett 60% behajtása is nehéz lesz. Horváth István az árverések megtartásánál egyenlő eljárást kíván. Gsizmazia György városbiró kijelenti, hogy a város egyelőre csak ingóárverést tűzött ki, de azok közül sem tartottak meg egyet sem. Egyforma eljárást követ á város minden adóhátralékossal szemben és ha a nagyobb összegekkel hátralékban levő adósok házát eddig nem árvereztette el a város, annak egyik oka az, hogy a megindított eljárás továbbfolytatására a bíróság súlyos tízezrek előre való befizetését kívánja, mert bírósági becsüs jár el az ingatlanok felbecsülésénél, az határozza meg, hogy az egyes házakat milyen áron lehet elárverezni és ez külön kiadással jár. Erre a városnak a mai viszonyok között pénze nincs. Másrészt pedig az árveréseken nincsenek vevők és ez is egyik akadálya annak, hogy a város árverést nem tud tartani. Az adóhátralékokra a város lefoglalja a házbéreket, de ezek az összegek is havi vagy negyedévi kis részletekben folynak be. Csizmazia György városbiró felvilágosító szavai után Sándor Ernő főszámvevő tájékoztatta az indítványozókat arról, hogy a költségvetést úgy állította össze a számvevőség, hogy az abban foglalt tételeken változtatni nem lehet, mert valamennyi tétel a jelenlegi viszonyok szerint, indokolt és törvényes rendelkezésre állíttatott he. Sem a városi közkórház, sem a vízmű, sem a legelő szükségletére beállított összegből nem lehet elvenni. A hiány fedezetére szolgáló aktiv hátralékokat megnagyobbítani, szintén lehetetlenség. A költségvetésben foglalt összeg 600/0-a a hátralékoknak, tehát jóval felül áll a törvény által megengedett százaléknak és kérdés, hogy az adózó polgárság mai nehéz helyzetében behajtható lesz-e ez az összeg is. A számvevőség első javaslala az aktiv hátralékokból egyetlen fillért sem veil fel, de akkor 350%-os pótadó leit volna szükséges a hiány fedezetére. Ezt a tanács egyhangúan elvetette s erre készüli a második javaslat, amelyet a tanács elfogadott és amelyet elfogadni kér a pénzügyi bizottság részéről is. A kimerítő vita után Fűlő p Zsigmond elnök azt javasolta, hogy a pénzügyi bizottság legelőször is fogadja el a tanács javaslatát a részletes tárgyalás alapjául és azután tárgyalja le részleteiben a költségvetési. A bizottság egyhangúan /elfogadta a költségvetést a tárgyalás alapjául, a részletekben való tárgyalásra nézve, miután a bizottság tagjainak volt idejük a részükre kikézbesített költségvetést részleteiben is megismerni, - akként határozott, hogy a pénzügyi bizottság tagjai az egyes címeknél megteszik észrevételeiket és indítványaikat. A költségvetés ilyeténképen történt lelárgyalása után szavazást rendelt el az elnök az indítványokra. A tanács javaslatát 7 szóval 4 ellenében elfogadta a pénzügyi bizottság, vagyis a bizottság az 1935. évre 200 százalékos pótadót véleményez a képviselőtestületnek. A tárgysorozaton levő többi pontokat a tanácsi javaslat szerint intézte el a pénzügyi bizottság. A r. kát. egyházközségnek IV. kápláni állás szervezésére vonatkozó kérelmét a bizottság Kollányi Miklós javaslatára 7 szóval 4 ellenében véleményezi, azonban azzal a feltétellel, hogy ebből a városra semmiféle újabb teher sem most, sem a jövőben nem fog hárulni. Apró hirdetések. Egy szép női perzsabunda eladó. Cim a kiadóban. 392 Keresek önálló, nőtlen, tapasztalt, munkáját értő pékmestert, állandó munkára. Fizetés megegyezés szerint. Leveleket „Önálló keresztény pékmester“ jeligére a kiadóba. 396 rum-citrom-mandula izekben •a tqjhI&C(i Áoruy/ui&a ^--------* KÉNYEIM««! kiadós; Szállítsák le Komáromban is a villanyárakat! — A pozsonyi „villanysztrájk“ eredménye. — A közvélemény osztatlan érdeklődése kisérte az elmúlt nai>ok pozsonyi eseményeit: a pozsonyi kereskedők, éttermek, kávéházak tulajdonosai, a mozitulajdonosokkal együtt csendes villanysztrájkba fogtak, mivel terhesnek találták a súlyos villanyárakat. A sztrájk a villany fogyasztók győzelmével végződött. Mi, Komáromban ugyan nem akarunk sztrájkot intonálni, sem hasonló lépést nem kezdeményezünk, annyit azonban bátran állíthatunk, hogy a komáromi s áltálában a délszlovenszkói villanyárakat is túlmagasnak találjuk. Igaz, hogy nemrégiben szállították le a tarifái 3 korona 50 fillérről 3 korona 20 fillérre, ez az ár sem fedi fedi azonban a mai indexet s ezzel párhuzamosan az ipari áramok szolgáltatását is drágáljuk. Egy kis háztartás 60—70 koronás világítási kiadása nagy tétel manapság. Felemeljük tehát szavunkat a villanyárak csökkentése érdekében. Bizonynyal csökkenteni lehet ezeket az (árakat. Ha a villányin'vezetés nem volna olyan drága, akkor több község is eszközölné. Az egyes községeket a túlságosan magas felszerelési ájr s a nehéz feltétele tartja vissza attól, hogy villamossá tegye világítását. A világítási egyeduralmat tartó villanygyárak főtörekvése az olcsó s minél szélesebb körben elterjesztett világítás legyen, ne pedig az üzleti jövedelem. Közhasznú vállalkozásról van szó. S ugyanekkor nyomatékosan megkérdjük, mint már annyiszor megteltük s mint már annyiszor eredménytelenül: mi van a komáromi közvilágítással? Nem tudjuk, s nem is keressük, mi az oka, hogy a komáromi közvilágítás még mindig a holdvilágra számít s odafolyamodik, valahányszor sötét lesz az ég alja. Külváros, belváros: egyaránt sötét, a vasúthoz vezető utak megvilágítása botrányos, a periféria még botrányosabb, de mit szóljunk, amikor a belvárosban is csak minden második lámpa ég? Ugylátszik, itt is ohTan Ígéretet kapott a város, mint a Bata-építkezésnél s mint rendesen, itt sem érvényesíti a város a jogait. .. 1 V |)j-Íj' XELiEHU^íKE14í SYSTEM HADIOTECHNA lio»ioort-I hi» 1 2 + 1 i Vételkényszer nélkül Koncert-Trial 3+1 bemutatta MÓROCZ Péter Ri<nó ,za!!li2,e,e Koneert-Snper — — Élete Masaryk u. (Nádor u) 15. Hibás és elhasznált lámpáit cseréltesse új TELEFUNKEN lámpákkal 1 380
