Komáromi Lapok, 1934. július-december (55. évfolyam, 53-103. szám)
1934-11-21 / 93. szám
2 oldal. »KOMÁROMI LAPOK* 1934. november 21. pe 8 az! kívánja, hogy ideiglenesen lélesíttessék a szlovenszkói egyetemen, yagy a prágai egyetemen tanszék a magyar nyelv és irodalom részére. Az iskolai ifjúság gondozására szánt öszszegből nagyon kevés jut a magyar ifjúságra s ugyancsak aránytalanul kevés az az összeg, mely a magyar kiscbbség kulturigényeinek kielégítését szolgálja. A magyar tannyelvű középiskolákon követelte a német nyelv tanítását és végül tiltakozott egyes magyar könyveknek a közkönyvtárakból való kirekesztése ellen. Mojtó képviselő a szlovenszkói felekezeti iskoláknak. mint önálló intézményeknekfenlartását és u ISO szlovenszkói óvónő íizetésrendezésél követelte. Krecsmár is kola ügyi miniszter a vita végén reflektált a felszólalásokra és kijelentette, hogy különösen a népiskolák terén még nagy feladatokai kell megoldani. Az igazságosság követeli meg kis cseh kisebbségi iskolák fentartását. A mesterkélt átvitelekre nézve megjegyezte a miniszter, hogy a minisztériumnak ebben semmi része sincs. A más nemzetiségű gyermekeknek csehszlovák iskolába való járatásának kél oka lehel, vagy a nyelv megtanulása, vagy lélekhalászás. Az iskolaügyi minisztérium határozottan a lélekhalászás ellen foglalt állást. A középiskolák között n reálgimnázium vezet, míg a reáliskola haldoklik. Majd bejelenti a miniszter, hogy az egész köztársaságban található könytárak központi nyilvántartását fogja végrehajtani. Reformra szorul nemcsak a népiskolai tanítói kérdés, hanem a középiskolai tanárképzés, sőt az egyetemi tanárképzés is. A tankönyvkérdésben a miniszter nem helyesli az állami könyvkiadóvállalat monopóliumát. mert az esetleg megdrágítaná a könyveket, ellenben különös gonddal törekszik a tankönyvek gyors megváltoztatásának. kicserélgetésének megakadályozására. Beismeri a miniszter, hogy az egyetemi fiatalság szociális gondozása elégtelen, ennek oka azonban főleg az alapítványügy rendezetlensége. Pártregisztrálás, egységes választási reform, őszi választás. A pártregisztrálási törvény javaslata a Prager Presse és a Lid. Növény egyértelmű jelentése szerint nehezen készül. Vitás nevezetesen az államhű és államellenes párt fogalmának meghatározása n ezt a jogászok és a politikusok sem tudják kellőképpen formába önteni. libben a kendben konkréten a kommunisták. Henlein-mozgalom és a íasizáló csoportok jönnek szóba. Vitás ezenkívül, hogy a regisztrálást valamely közigazgatási hivatalra. vagy bíróságra bizzák-e. Ezzel szemben szépen előrehaladt a tárgyalás az egységes választási reform kérdéséhen. Ez a reformjavaslat egységesen szabályozná a törvényhozói, tartományi, járási és községi választásokat is. Az aktív és passzív választói kor emelésére irányuló kívánságnak nem sok kilátása van a teljesíthetésre. Ezt különösen a szlovenszkói 'politikusok kívánták. Szó volt arról, hogy az aktív szavazati jogot egységesen 28, esetleg 30 évhez kötnék. a Prager Presse szerint azonban ezek a tervek elesnek. Az egész választási reform ennek következtében az állandó választói névjegyzékek előírásainak módosítására zsugorodik ősz sze s abból áll, hogy a választások előtt is reklamálható még a szavazó ti pg. A Lid. Noviny szerint a koalícióban nem "biztos, hogy mikor lesznek az új választások. Valamennyi koalíciós pártban vaunak tényezők, akik a választást a jövő év őszére akarják. De egyes politikusok azzal spekulálnak, hogy nem volna-c célszerűbb a tavaszi választás. Emellett a meglepetési törekvéseknek semmi értelmük nincs, mert a koalíciós pártok mindegyike már ma fel van készülve a választásra. Tárgyi okok az őszi választás Komárom, november 20. A magyar nemzeti párt folyó hó 18-án után rendezett nagygyűlést. A nagy csallóközi mezőváros már sok gyűlési látott falai között, ez a gyűlés azonban minden eddigiekei jelűimül! és örökké emlékezetében marad (fűta és vidéke lakosságának. Az eddig szer leszaggatott mezőváros lakosságának ünnepévé lett ez a gyűlés, mely annak nemzeti öntudata újraébredésél és nemzeti együttérzésének dokumentálását jelentette. A gyűlésre több mini 3000 ember gyűlt össze és azon megjelentek a szomszédos Kamocsa. Szi mő. Megyercs. Keszegfalva és Bogyarét szervezeteinek kiküldöttei is. A gyűlés megnyitása előtt, a nagyszámban résztvevő magyar ruhás lányok üdvözlő csoportjától Kubányi Blanka, virággal és kedves szavakkal köszöntötte a párt küldötteit. Utána Zabcsik .lózsel'né, könnyekig megható beszédben üdvözölte a magyar összetartás igéjének hordozóit, kifejezést adva annak, hogy amíg magyar anyák lesznek, nem fog elmúlni a magyar szó és magyar gondolat. Gogh Jenő a magyar monkásság nevében üdvözölte a párt vezetőit, kijelentve, hogy a magyar munkásság tudatára jött annak. hogy eddig téves utakon járt és a nemzeti eszme jegyéljen, egységesen egy akarattal kíván az egész itlélő magyarsággal együtt a közös célok szolgálatába állani. Ezután Varga Gyula, a helyi szervezet elnöke üdvözölte a megjelenteket, ./arass Andort, a párt országos elnökét, Koczor Gyulái a párl helyettes elnökét, Füssy Kálmán szenátort, Hotota János dr. nemzetgyűlési képviselőt. Vareclia József munkásszakosztályi titkárt, valamiül a megjelent hallgatóságot és az ülést megnyitotta. Ja ross Andor lartománygyűlési képviselő köszönetét mondott azért a megható szives fogadtatásért, melyben a párl küldötteit részesítették. A munkásság megbízottjának adoll kézszorításban az egész magyar munkásságnak testvéri kézszorítását adta át, mert hiszi, hogy a magyar munkásság is megtalálja helyéi a nemzeti egységben, ahol szeretettel várják. Kegyelete* szavakkal emlékezett meg Molitórisz Géza kántortanítóról, aki 35 éven ál volt oktatója a község lakosainak s akit aznap délután kísértek utolsó óljára. Elitéli a háború után kialakult nézeteket, amikor minden foglalkozásnak. minden felekezetitek külön pál lok alakítását hirdették a boldogsághoz vezető út gyanánt és a magyar ember szavazatára mindenki számítón. Ha Európán végigtekintünk, látjuk, hogy az egynemzetűek a legtöbb helyen megtalálták a megértés útját Nekünk sem szabad tehát kérdeznünk, hogy ki milyen foglalkozású, hogy ki milyen templomban imádja az egy igaz Isteni, hanem egymásra kell találnunk. Kiadjuk tehát a hívó szól: Csehszlovákia magvarjai egyesüljetek' Sokszor felvetik velünk szemben azl a kérdési, hogy milyen állásponton vagyunk az állammal szemben. Ügy mint a múltban, ma is nyíltan és határozottan válaszolunk erre: Fiismerjük az államot, teljesítjük azzal szemben kötelességeinket, törvénytisztelők vagyunk, de egyenlők akarunk tenni az egyenlők között. Masaryk mondotta: úgy kell berendezni az államot, hogy a kisebbség otthon érezze magát. Mi is ezt akarjuk, mindaddig azonban, mellett vannak. Különösen fontos a nemzetközi helyzet, amely ép [jen a tavaszi hónapokban a Saar-vidéki szavazás után a nemzeti és állami erők összefogását fogja megkövetelni. De a belső gazdasági és szociális problémák megoldása is azt követeli, hogy a választás ősszel legyen. amíg egyenjogúságunkat el nem ismerik és ezt a gyakorlatban is meg nem valósítják, mert hisz a törvények erre módot adnak, addig a leghatározottabb ellenzéki álláspontot kell elfoglalnunk a kormánnyal szemben. Demokráciát akarunk, igazi demokráciát és ellene vagyunk minden olyan uralomnak, mely egy-két ember uralmát akarja a népakarat felett. A béke megtartását a legfontosabbnak tartja és nem hiszi, hogy akadna államférfid, aki ennek felborításáért felelősséget merne vállalni. Vareclia József munkásszakosztályi titkár a magyar nemzeti pártban tömörült munkásság üdvözletét tolmácsolja, akik belátták, hogy nekik a magyarság minden rétegével kezei kell fogni. Amíg a magyar munkásság erre a belátásra jutott, keserves árat fizetett ltj évvel ezelőtt u magyar munkásság leszakadt a nemzet testéről, mert vezérei azl prédikálták neki. hogy ő nemzetközi, semmi köze a többi magyar sorsához. így vezették a «jeliszlovák vezérek parancsszava alá. A magyar munkásságnak nem lehet célja. hogy kínai, orosz, német slb. érdekekért küzdjön és magára hagyja vértestvéreit, akiknek sorsa pedig közös az övével. A Tusár kormány tiszta szociáldemokrata volt s mindig arra hivatkozott, hogy a munkásság kormánya. Ennek minisztere Winter dr mondotta, hogy le kel] építeni a szlovenszkói gyáripart. Ez a szomorú esemény. épp úgy, mint a földbirlokrel'orm végrehajtása, tehát a szocialista kormány nevéhez fűződik. Amikor ezekben csalódott a magyar munkásság, a kommunista táborba tódult, ahol világmegváltási hirdettek neki és ígéretekkel t rak tál Iák. Ismét csalódott. De nem is leheteti ez máskén!, mert amikor a cseh és morva munkás büszke cseh vagy morva voltára, akkor mi sem járhatunk más utakon és nekünk kisebljségi magyaroknak kétszeresen büszkéknek kell lennünk, hogy magyarok vagyunk. A magyar munkásság lő évet veszteit életéből, fel kell eszmélnie, hogy többé ne tévedjen. Csak egy út van. megtalálni az utal a nemzeti eszme jegyében. A magyai- munkás nem tagadhatja meg önmagái és kell. hogy az egész magyarság helyzete a magyar munkásságot is összekovácsolja a nemzet többi rétegeivel. Koczor Gyula volt nemzelgy. képviselő a kisipar kérdéseiről beszélt. Az elhibázott gazdasági politikái okolja a kisipar pusztulásáért. Az igazság, a szociáliznnis és demokrácia gyengéd védelmét követeli. Ez nincs meg. A nagytőke van uralmon és uralmát legjobban a szocialisták támogatják. A bankok és kartellek uralma az. egész gazdasági életei veszélyezteti. A banktörvény és a kartclllörvény nem felelt meg a hozzáfűzött várakozásoknak. A kartellek segítségével a nagyipar olyan helyzetet teremtett magának. melyben a kisiparnak el kelt pusztulnia, pedig nem a nagytőkés vállalatok léte a fontos, hanem az. hogy minél több ember biztos kenyérhez jusson. A sokféle politikai és párt jelszó mellett nem csoda, ha az emberek nem tudják mit csináljanak. Nekünk azonban meg kell értenünk. hogy sorsunk javulását csak a magyarság összes erőinek összefogás i hozhatja meg. Meg kell teremteni a magyar dolgozó rétegek őszinte öszszefogását. Aki becsületes magyar [>olitikát akar folytatni, az nem csilláiba! külön városi, külön falu polili kát, nem csinálhat külön gazda, iparos. vagy munkás politikát, nem csinálhat semmiféle felekezeti politikái, annak egyetemes magyar politikát kelt folytatnia. Felhívja Gúla becsületes magyar népét és az egész magyarságot, a magyarság nemzeti egységének megteremtésére és annak a reménynek ad kifejezést, hogy a magyar nép megérti az idők szavát és kötelességét, isi küszöböl minden ellentétet és egy akaratban forr össze. Majd Fiissg Kálmán szenátor szólalt föl. aki kijelenti, hogy 14 évvel ezelőtt is állott már ezen a helyen, akkor azonban forradalmi idők zűr zavaros eszméivel találta magát szemben. örömmel állapítja meg, hogy az akkor elvetett mag kezdi meghozni termését, amelyből Isten segítségével a magyarság megértése fog kivirulni A parlamenti életről és a politikai helyzetről nehéz beszámolót mondani, mert nem sok megnyugtatót talál abban. Sajnálattal kell megállapítani, hogy a magyarság a törvények kezelésénél nem részesül abban az elbánásban, amelyet az egyenlőség alapján megkívánhatna. A különféle kormányrendszerek állandóan csak a magyarság hűségére apellálnak, amiben nincs is háiny, meri a magyarság mindig törvény tisztelő volt, az is mamit, az is akar lenni, ezzel szemben azonban elvárhatja, hogy jogait a legteljesebb mértékben elismerjék A magyar anyákhoz lordul és arra kéri őket. hogy oltsák gyermekeik szivébe a fajukhoz való hűségei és nemzetük szeretetét, mert ezzel olyan lelki kincset adnak neki. mely nemcsak mint egyéneknek, hanem minL nemzetnek is a jövő boldogulásának zálogát hordja magában. Azl kívánja, hogy az igazi megértés és szereld minden magyar lelkében otthonra talál jón, meri csak akkor leszünk képesek sorsunk jobbraíorditására. IJolota János nemzetgyűlési képviselő rámutat arra, hogy a prágai parlamentijén 450 törvényhozó közül csak nyolc nemzeti párti és bél kcrszoc. törvényhozó van. Ezeknek egész Szlovenszkón dolgozniuk kell, nem úgy, minL a. tmül than, amikor égy képviselőnek egy járása volt. Ezt a nagy feladatot több munkával és több szorgalommal pótolják. A parlamenti életről beszélve, beszámol arról, hogy a mull év a törvényszigorítások éve volt. Megszigorították a rendtörvényt és a sajtótörvényt, életbeléptették a parlamenti beszédek cenzúráját, létrehozták a felhatalmazási törvényt, melynek segélyével a kormány rendeletekkel pótolhatja a törvényeket. Ilyen rendelet a gabonamonopóliumról szóló is. A gazdaadósságok rendezését elkerülhetetlennek tartja és meg van győződve, hogy ez elöl a kormány nem tud kitérni. A gazdaadósságok rendezésére vonatkozólag különben párt lunk lelte meg a kezdeményező lépéseket s nyújtott be törvényjavaslatot, amely szintén bizonyítéka annak, hogy a párl minden kérdéssel komolyan foglalkozik. A munkásbiztosítóról megemlékezve azt mondja, hogy Korláth állapította meg, hogy két év alatt kétezer millióval többet szedtek be, mint kellett volna, s ezért Korláth javaslatot nyújtott be, Imgy két évig szüneteltessék a díjak fizetését. Ezt a helyzetet kénytelenek voltak elismerni, bizonyos engedményekei tellek is, melyek azonban nem kielégítők. Megemlékezett ezek után. a pártok regisztrálásáról, melynél a magyarságot vigyázatra inti, valamint a községek anyagi helyzetének rendezéséről. Külpolitikai tekintetben Benes külügyminiszter beszédére hivatkozva kijelentette, hogy a párt aggodalommal nézi a tej estet! bizonytalanságot és olyan politikát követel, amely megegyezést teremt a szomszédokkal és főitől len megőrzi a békét. Mindaddig, míg sérelmeink vannak, kötelességünknek tartja az ellenzéki politikát. Ezután Varga Gyula elnök köszönetét mondott a párt kiküldötteinek s a gyűlés résztvevőinek, akik a gyűlés hosszú ideje alatt mindvégig kitartottak, majd lelkes szavakkal bezárta azt. A gyűlés befejeztével nagy társas ebéd volt a Mihola-féle vendéglőben. A magyar nemzeti párt lélekemelő nagygyűlése Gúlán Több mint 3000 résztvevő- — A nemzeti együttérzés nagyszerű megnyilvánulása. — Megható fogadtatás.
