Komáromi Lapok, 1934. július-december (55. évfolyam, 53-103. szám)
1934-11-21 / 93. szám
03. szám. Szerda, 1034. november 81 Otv * ■ n ötödik «mbmhémbwwwmwhbimwwwwb am. sas KOMÁROMI LAPOK Blőfizelési ár csehszlovák értékben fittyben és vidékre post ni szétküldéssel egész évre Sfl Ke, félévre 4# Ke, negyed évre 20 Ké. — Külföldön 120 Ké r.j-Ví'ss/.ám ára 1 korona. POLITIKAI LAP Alapította: TUBA JÁNOS. Felelős főszerkesztő: GAAL GYULA dr. Szerkesztő: BÁRÁNY A Y JÓZSEF dr. Főmunkatársak: ALAPY GYULA dr. és Fl'LöP ZSIGMOND. Szerkesztőség és kiadóhivatni: Masaryk-u. 29. Megjelenik hetenként kétszer: szerda n és szombaton A lélekhalászat. POLITIKAI SZEMLE Benyújtják a véderőreform-javaslatokat. Komárom, november 20. Az iskolaügyi miniszter a költ séfjvetési bizottságban az iskolai és nemzetim velési tárca költségve- Iéséhez hozzászóló képviselőknek szószerint a következő választ adta: »Az igazságosság követeli meg kis cseh kisebbségi iskolák íentarlásál (a szudéla német vidéken). A másncmzctü gyermekek csehszlovák iskolába való járatásának kél oka lehel, vagy a nyelv megtanulása. vagy lélekhalászás. A minisztérium határozottan . a lélekhalászás ellen foglal állást.« Krémé? iskolaügyi miniszter, sót előde is többször kijelentették ezt, csakhogy a kijelentések szankciók nélkül vajmi elméleti dolgok, amelyeknek gyakorlati jelentőségük igen kevés. Ha az iskolaügyi miniszter azt jelentené ki, hogy a lélekhalászás büntetendő eselrkmény és üldözendő, ennek meg lehetne a keltő eredménye. A miniszter kijelentése teljesen tárgyilagos, mert csakugyan vannak magyar szülők is, akik csak azért, hogy megtanulják az államnyelvek valamelyiket, gyermekeiket nem magyar, hanem csehszlovák iskolába, különösen az úgynevezett kisebbségi iskolákba íratják be, azt gondolván, hogy az iskolában a nyelvet is elsajátítja az odajáró gyermek. Az úgynevezett kisebbségi iskola azonban — éppen azért, mert kisebbségnek épült — csekély számú iskolakötelessel rendelkezik. És ekkor indul meg a munka a dunamenti, ipoly- vagy garamvölgyi falvakban az iskola benépesítésére és különféle Ígéretekkel csalogatják oda a magyar szülők gyermekeit, úgy hogy ezekben az iskolákban nem egy helyen a magyar gyermekek vannak többségben. A magyar gyermek azonban nyelvi nehézségek miatt a kisebbségi iskolában alig tanul valamit és csak akadályt jelent a többi iskolaköteles előmenetele terén, amint ezt annak idején a komáromi csehszlovák iskolában is megállapította az iskola felügyeleti hatósága. De előfordultak ennél sokkal furcsább esetek is a keleti vidékeken, ahol a magyar nyelvvidéken létesített csehszlovák kisebbségi iskolában olyan sok magyar gyermeket írlak be, hogy a tanítást kénytelenek voltak magyar nyelven végezni. Már pedig ez nem lehet előnyös az iskola csehszlovák nemzetiségű tanulói részére. Mindebből az a tanulság, hogy minden nemzetnek meg kelt hagyni iskoláját és kultúráját. Arra, hogy csehszlovák gyermek magyar iskolába kerüljön, nincsen lehetőség, mert ez föltétien beavatkozást vonna maga után a felügyeleti hatóság részéről. Ellenben az Komárom, november 20. A gazdák tehermentesítése, segély a kisiparosoknak. Az állami költségvetés bizottsági ülésén a földmiveiésügyi és ipar ügyi minisztériumok tárcáinál fölszólalj Nitscli Andor szepesi néniéi képviselő is. aki a gazdák teher mentesítésének problémáját fejtegette, amit hosszúlejáratú záloglevelek segítségével kellene megoldani. Követelte, hogy a ruszinszkói és kárpáti falermelésnek biztosítson a kormain piacokat és hogy szenteljenek nagyobb gondol a szövetkezei ügynek. Ki idős segély! igényelt a kisiparosok részére hitelbiztosítással, adókönnyítésekkel és aszociális terhek enyhítésével. A gyáripar részére a kivitel előmozdítását követelte s végül az idegenforgalom támogatásai kívánta. Hodzsa földmiveiésügyi miniszter a kormány agrárpolitikájáról. Pénteken került lárgyalásra a költs. gvelt si bizottságban a iolduiivcles ügyi minisztérium költségvetése, amelynek. vitája után hosszabb beszédet mondott Hodzsa Milán dr. földmívelésiigyi miniszter is. Beszédében nyilatkozóit az. agrárpolitikáról, a gabonamonopóliumról és Páneurópáról is s töl) bek között a következőket mondotta: A középeurópai mezőgazdaság pénzügyi erejének fokozásával visszatér a középeurópai gazdák vásárlóereje és a mezőgazdaság megint az ipar fogyasztója lesz. Az agrárpolitikának természetesen védekeznie kell felesleges mezőgazdasági termékek behozatala ellen. Ez irányban sikerült a tény, hogy a magyar iskolakötelesek ezrei járnak ma csehszlovákiskolába, ami nem azért veszedelmes, mert a gyermek esetleg megtanulja a cseh vagy a szlovák nyelvel, aminek később esetleg előnyeit is láthatná, hanem a baj olt van, hogy a gyermek alapismereteit nem anyanyelvén szerzi meg és egész életében küzdeni fog a kétnyelvűség okozta fogalmi zavarokkal. Nem jelentene semmi hátrányt, ha a gyermek idősebb korában tanulna nyelvet, hiszen évtizedekkel előbb mennyire bevált a cseregyerek intézmény, amelynek révén magyarok németül vagy szlovákul, ezek gyermekei pedig magyarul tanultak meg, amikor új környezetbe kerüllek és ez a módszer bevált, Mi azl akarjuk, hogy iskoláinkban magyar gyermekek tanuljanak és azl követeljük, hogy legyen annyi iskolánk, hogy ezt gyakorlatilag meg lehessen valósítani is. A larlománygyűlésen egy magyar szónok fejtette ki statisztikai adatok alapján azl, hogy nincsen elegendő magyar iskola, a mezőgazdasági termékek behozalalál nemcsak a kontingensek és kompenzációk elve szerint, liánéin százalékos hányadokkal rendezni és ez az éhhé is vált. Középeiii'ópáhan ma a mezőgazdasági termékek száz százalékát kereskedelempolitikai és kompenzációs érdekekből hozzák 1h> é.s csak bizonyos részt hagynak meg a tengerentúli államoknak is. A gabonapiacnak a gabonamonopólium által való rendezését illetően nem tudja a földmiveiésügyi miniszter felfogni. miért ellenzi épen az ipar ezt a rendezési. Hiszen épen az ipar számíthat jobb fogyasztóra a bel földi piacon, mert a szilárd árakat élvező mezőgazdaság jobb fogyasztója az ipari termékeknek. A gabonamonopólium a külfölddel való összeköttetésben is kereskedelempolitikai pluszt jelent. Készek imgyunk úgymond' a miniszter, szükség szerint bizonyos búzamennyiségei .Magyarországból behozni, de ragaszkodnunk kell ahhoz, hogy a kom}, cuz ziós üzletek keret éber tócsák ipari termékeket, hanem fát is vihessünk ki oda. Az agrár Középeurópa 180 milliárd koronával tartozik Nyugateurópának és ezl az összeget nem fizetheti meg készpénzben, hanem csak fokozott kivitelben. Ezért a középeurópai államok agrárblokkjának megél én ki Lésére irányuló minden igyekezetei támogatni kell. A kereskedelmi kamarák a gabonamonopólium elfogult bírálása helyett olyan középeurópai szervezel megvalósításával foglalkozzanak, mely az ipari termékek nagyobb fogyasztását teszi leprágai parlament költségvetési bizottságában pedig egy elfogulatlan szlovák képviselő fejlette kj, hogy a magyar iskolák száma csekély és nem elegendő. Ezl a kérdést csak iskolák és magyar osztályok felállításával lehet és kell megoldani. A magyar kisebbség nem mondhat le arról az igényéről, hogy- a nyelvhatárokon, ahol megfelelő számban él és a lakosságnak felél vagy nagy százalékát alkotja, szintén kisebbségi iskolához és legalább is osztályokhoz jusson, ahol gyermekei magyar nyelven tanulhatnak. Mert ez olyan elemi jog, amely a kisebbség élétérdekét jelenti. Amint megértjük azl, bogy a cseh vagy a szlovák nemzet ragaszkodik nemzeti kultúrájához, melynek alapja az iskola, éppen olyan természetesnek találjuk, hogy mi is az iskolai kérdésben keressük nemzeti mívelődésiinknek egyedüli alapját. Ezt számunkra nemzetközi szerződések és állami alaptörvény biztosítja, tehát mi csak törvényes jogainkat hangsúlyozzuk ebben a kérdésben. Az A cseh nemzeti szocialista párt hivatalos lapja, a C.cské Slovo úgy értesül, hogy a héten a kormány benyújtja a parlamentben a katonai véderőreform-ja vasiatokul. A képviselőház javaslatokat még a költségvetés előtt le fogja tárgyalni. Az egyik javaslat bevezeti a kétéves katonai szolgálatot, amely az érettségizett fiatalságnak sem adna kedvezményeket, vagyis mindenki egyformán két évei köteles majd szolgálni. A másik javaslat a tényleges katonai szolgálati időnek a nvugdijakba való beszámítását rendezi Az iskolaügyi minisztérium költségvetésének tárgyalása. A képviselőház költségvetési bizottsága tárgyalta az iskolaügyi minisztérium költségvetéséi, amelynek során felszólalt Dobrámzky János kerszoc. párti nemzetgy. képviselő is. aki lx‘szédében reklamálta a szülök részére a jogot, hogy maguk határozzák meg. vájjon gyermekeik milyen nyelven, milyen szellemben neveltessenek. Védo a hivatalnok jelöltek követeléseit és kérte, hogy Szlovenszkón nagyobb számú hivatalnokjelölt vétessék föl az állami szolgálatba. Fölpanaszolta, hogy egyes egyetemi tanárok nem élnek helyesen az akadémikus szabadság jogával és hogy az iskolaügyre, egyházakra és népművelésre szánt összegek felosztása nem történik jog szerint. Szemrehányást tett az előadónak, hogy nem foglal 1 állást a magyar kisebbségi iskolák kérdésében és számadatokkal igazolja, hogy a szlenrenszkói magyar iskolaüyyre nagyobb összegeket keltene fordítani. A magyar kisebbségnek is van igénye egyetem> elegendő« számú iskola, melyei a törvény biztosít, bár számszerűen nem fejezi ki a kisebbségi jogigényt, de annyit mindenesetre jelent, hogy a magyar kisebbség számára is végrehajtassék a törvénynek az a rendelkezése, hogy ahol három éven keresztül átlagban negyven iskolaköteles voll, aki magyar oktatásra jelentkezett, akkor részükre iskola, vagy párhuzamos osztály létesítendő. Mi nem kívánunk többet, mini amenynyit a törvény megenged és a kisebbségek részére biztosít. Tisztán a törvény alapjára helyezkedve sohasem mondunk le annak a jogigényünknek biztosításáról, hogy elegendő számú iskoláink legyenek, ahol gyermekeink a magyar nyelvű oktatásban magyar nyelven véssék be emlékezetükbe a mivelődésnek alapelemeit. Ebből természetesen folyik az a megállapítás is, hogy ragaszkodnunk kell a magyar kisebbségi iskolák felállításához is, amely az alkotmány alapján a kisebbségi állampolgárok csoportjait is megilleti. betűvé.
