Komáromi Lapok, 1934. július-december (55. évfolyam, 53-103. szám)

1934-07-18 / 57. szám

Ötvenötödik éríolya 57. szám. Szerda, 1934. jftline IS. K0HA8ÜUAF0K i^ij^^maMumMJUMMUJWMiiiMMBiMiBJiíMgBrnnTnBrmrrTiTr—■rwBWTnTnrrrTviwrfnrf** ffimnran aH«i>ggiiBMgBWftJM»iwii « hviwuí^í«—bbm—B—maaBBaaiiiHMiiimtmBiiiii i— i iiMdWMWiwrrra in 11 llpllg Az uj osztrák kormány Alapította: TUBA JÁNOS. Felelős főszerkesztő-! GAAL GYULA dr. Szerkesztő: BARANYAI JÓZSEF dr. Eőmunkatársak-i ALAEV GYULA dr. és FÜLÖP ZSIGMOND. Előfizetési ár csehszlovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel egész évre 88 Ké, félévre 40 Kö. negyed­évre 20 Kö. - Külföldön 120 Ké. Egyesszám ára 1 korona. Komárom, — július 17. Az új rendi államban valaho­gyan mégsem akar visszaállni a társadalmi rend. Talán egy eszten­deje, hogy azt Irtuk: Ausztriában a nemzeti szocializmus mély gyö­keret vert. Szomorú elégtétel az, hogy azl az állításunkat a történel­mi események sokkal jobban iga­zollak, mind azl előre sejteni le­heteti. Az új kormány összetétele is olyan, hogy annak egyes ár­nyalatai a szívvel nemzeti szocia­lizmussal szemben nem idegenek. De nem csoda, ha az uj osztrák kormány erélyesen lép fel a me­rénylő lerrorislákkal szemben és sialáriálisan jár el velük. Most le­­hclellcn az, hogy ma itt, holnap amolt robbanjon fel vasúti pálya­lesi, híd, hivatali épület és ma­gánlakás. Ez nem nemzeti szocia­lizmus, hanem anarkizmus. Az új kormányra nagy feladatok hárulnak. Dollfuss és Mussolini ta­lálkozása irányi fog szabni an­nak a feladatkörnek, melyet az uj kormány betölteni hivatott. Meri nem lehel kétséges, hogy az egy­hetes családi látogatás mögött sok minden fog történni, ha a kél kor­­inányclnök egyedül marad és meg­beszélésekéi larl. Ausztria ma két­ségtelenül Európa legfigyeltebb állama. Ezt figyeli Franciaország, mely időnként megveregeti vállát politikájáért, ne is beszéljünk Né­metországról, amely a csatlakozás érdekében jó kampányt indítóit a különféle bombákkal. l)e rajla van Olaszország szeme is, meri a né­met hegemóniát nem tudja poli­tikájába beilleszteni. A közvetlen szomszédokat nem Is szükséges említeni. Csehszlovákia a meg­figyelő szerepére szorilkozott a januári események ulán, mig Ma­gyarország a római egyezmény ulán igen szoros viszonyba ke­rült Ausztriával. Ausztria függetlensége ina az európai béke kulcsa, tehát azérl vigyáznak rá, hogy a kulcs min­dig szem elölt legyen. Mivel állam­­gazdasági élelképtelenségét nép­­szövetségi kölcsönökkel foltozgat­lak egy darabig, mig most a ró­mai egyezmény lesz hivatott gaz­dasági mérlegéi megjavítani. Olasz­ország befolyása lehal új helyze­tei teremtett. Az új kormány te­hál szorosan együll fog haladni az olasz kormány politikai irányvo­nalával. Kis államnak nagyon fon­los érdeke, hogy legyen kire tá­maszkodnia. Különösen a mai időkben, amikor a küliigyminiszle­­lerek nyilatkozatai szerint hábo­rú és béke esélyei váltogatják egy­mást. Nem szenvedhet az sem kétsé­gei, hogy Ausztria kormánya gaz­dasági szövetségesével, Magyaror­szággal is karöltve működik, hi­szen érdekeik azonossága is igy kívánja ezt. Azonban mindezeknél is fontosabb, hogy nyugati hatal­mas szomszédja, Németország is megértse, hogy az uj osztrák kor­mány nehéz helyzetben van és ezt szándékosan jobban meg ne nehezítse. A Németországban le­játszódon forradalmi jelenség a német kormányt arra készteti, hogy belső politikájában mérsék­letet lantisilson és lehetőleg igye­kezzék barátokat szerezni. Nin­csen egyetlen európai állam sem, mely ne azl tanácsolná Németor­szágnak, hogy Ausztria irányá­ban legyen kimélellcl és lehetőleg tűrhető viszonyban. Egyebekben az uj osztrák kor­nrflBMBBBnHBHBKKBSMBiatKMBHiKKBi Komárom, — július 17. Az utolsó minisztertanács a törvényhozási szünet előtt. A minisztertanács szombaton fejezte be a pénteken megkezdett ülését. Az ülésen Benes dr. külügyminiszter je­lentést tett a legutóbbi külpolitikai ese­ményekről és az általános nemzetközi helyzetről. Ezután jóváhagyták a Jugo­szláviával kötött kereskedelmi szerző­dés pótegyezményét és tudomásul vet­ték a Magyarországgal kötött kom­penzációs szerződésről szóló jelentést. Szóba került a csehszlovák-német fi­zetési forgalom is, majd egyes törvény­­javaslatokat és a felhatalmazási törvény alapján kiadott kormányrendeleteket hagytak jóvá. Végül a gabonakereske­delem rendezésével összefüggő intéz­kedéseket állapították meg és jóvá­hagyták az államnak a csehszlovák gabonatársasággal kötött szerződését. A társaság elnökévé Feierabend László dr.-t, a gazdasági szövetkezetek köz­ponti szövetségének ■ főigazgatóját ne­vezték ki. A legközelebbi miniszterta­nácsot a vakáció után hívják egybe. A legközelebbi két év alatt meg­oldják a szlovák és ruszin kérdést. Benes dr. külügyminiszternek tiszte­letére vacsorát rendezett a csehszlovák újságírók szindikátusának külföldi bi­zottsága, amely a külügyminisztert abból az alkalomból ünnepelte, hogy ebben az évben töltötte be életének ötvene­dik évét. A felköszöntőkre hosszabb beszédben válaszolt Benes s többek között bejelentette, hogy a külföldre való sok utazásának jövő tavasszal va­­lószintileg vége szakad, mert akkorra a leszerelési konferencia igy vagy amúgy, de befejezést nyer. A külügyminiszter optimizmussal tekint a jövő elé. Opti­mista volt a háború alatt és az elmúlt many is bizonyára keresni fogja a kiegyenlítődés céljait nerazeltestvé­­rével szemben. Ausztriának számol­nia kell azzal, hogy a német nem­zeti szocializmus mágnese állandó­an felé fordul és sokakat rántott már magával. Ennek tudatában kell legyen az uj kormány is és amikor a terroristák ellen drákói szigorral lép fel, azt is tudja, hogy a politikai mozgalom ellen, mig az a törvényes rend keretei közt marad, ezt nem alkalmazhatja. Az a helyes kormány-politika, mely szembenéz a helyzettel és akkor válogatja meg eszközeit is. Nem lesz rózsákkal kipárnázva az tij kormány fejealja és éberen kell aludnia is, hogy helyén legyen, ha a szükség parancsolja. Ausztria na­gyobb bajokkal is szembeszállóit és épen került ki azokból, meg fogja úszni a nemzeti szocializ­must is és akkor az alkotó mun­ka útjára léphet. tizenöt év alatt s reméli, hogy mig a politikával foglalkozni fog — s ezt mintegy húsz évig óhajtja még foly­tatni - elkerülhetők lesznek Európá­ban a komolyabb konfliktusok. Opti­mizmusa a múltban sohasem hagyta cserben s nem voltak habozó pillanatai, csupán egyetlen egyszer életében érezte a pillanat nyomasztó felelősségérzetét, akkor, amikor miniszterelnök korában 1921-ben elrendelte a mozgósítást. A múlt év decemberét, ez év január és február hónapjait lehet mondani a közelmúlt legválságosabb szakaszának, amikor már-már úgy látszott, hogy kö­zel van a konfliktus veszélye. Akkor azonban gyülekezni kezdtek a kon­struktiv erők s a helyzet a megeny­­hülés képét mutatja. Majd azt az óhaját fejezte ki, hogy mielőbb jöjjön létre az Oroszország­ból, a balti államokból, Németország­ból, Lengyelországból, valamint Cseh­szlovákiából álló keleti paktum. A kö­vetkező két év alatt a csehszlovák po­litikának ki kell tartani mai irányvo­nala mellett, minden párt törekedjék a takarékosságra s akkor a jövő évi vá­lasztások jobb gazdasági viszonyok közt fognak majd lefolyni. A politikai élet egyszerűsödni fog a katolikus blokk révén és a többi párt konszolidálódá­sával. A cseh-német probléma megol­dása után a csehek és szlovákok vi­szonya, illetve a ruszin kérdés fog el­intéződni. Ezt kivánja az európai hely­zet, a szomszédsági viszonyok és a reviziós propaganda ellensúlyozása is. A csehszlovákoknak ki kell tartaniok kisebbségi politikájuk eddigi vonala mellett. Ez a kisebbségi politika — a külügyminiszter szerint —- óriási er­kölcsi tőkét jelent külföldön a cseh­szlovák külpolitika számára. Szerkesztőség és kiadóhivatal Nádor-u. 29. Megjelenik hetenként kétszer: szerdán és szombaton Bradács nemzetvédelmi miniszter a hadsereg felkészültségéről. Podjebrád városában vasárnap hon­védelmi napot turtottak, amelyen Bra­dács nemzetvédelmi miniszter is meg­jelent és beszédet mondott. A minisz­ter többek között a következőket mondotta: — A hadsereg vér a mi vérünkből, meg kell adni számára mindent, hogy eleget tehessen nagy felelősséggel járó kötelességének, hogy védelmezője lehessen a jognak és rendnek az államban s a polgárok ennek folytán konstruktiv munkának szentelhessék magukat. Tudnunk kell azt, hogy a szabadságot nem oly ne­héz megszerezni, mint megőrizni. A külföldnek meg kell győződve lenni arról, hogy ez a nemzet, amely ki tudta vívni szabadságát, azt meg is tudja őrizni Föl kell készülve lennünk minden ellenséges nyomásra, akárhon­nan jöjjön is az. Hiszünk külpoliti­kánk békés irányában, azonban ennek ellenére résen kell lennünk. Ma az egész világnak kijelentjük: igenis, föl vagyunk készülve és meg fogjuk tudni védeni államunk szabadságát és határait. ---rmrrrrniiii iiiiimnmmrriTniniBiiinrwiiiiiiiMBiiBii S. J. Paulus Krüger, a búr generális. Komárom, — július 17. Most, júliusban van harminc esz­tendeje annak, hogy Svájcban meg­halt Krüger Pál, a búrok legendáshí­rű vezére. A szabadságmozgalmak egyik világszerte ismert kiváló egyé­nisége volt, kis nemzet nagy fia, aki a büszke, de kalmárszellemű Albion (Nagy-Britannia) fiai ellen védte ha­zája függetlenségét. Szabadságharcát röviden délafrikai háborúnak nevezi a történelem. Ez a küzdelmes harc a legújabb kor egyik legcso­dálatosabb háborúskodása volt, ame­lyet a hatalmas Nagy-Britannia foly­tatott éveken át egy maroknyi haza­szerető, szabad nép, a búrok ellen, s amely a búrok páratlan hőstettei és bámulatra méltó szívóssága mel­lett is a XX. század elején, 1902-ben, azzal végződött, hogy Anglia beke­belezte a búr köztársaságot is gyar­matai sorába s teljesen urává lett Dél-Afrikának. A búrok tulajdonképen németalföl­di paraszt földmívelők, akik a XVII. században vándoroltak ki a Fok­földre, amely akkor holland gyarmat volt. A XIX. században, mikor Anglia foglalta, cl, a búrok egyideig hűsé­ges angol alattvalók voltak, de az angolok üldözése elől, (amely főleg gazdasági téren nyomta el őket,) a Fokföldről kivándoroltak, északfelé vonultak és megalapították Natal, Orajne Transvaal köztársaságokat. Ezek a kis országok aranyban és gyémántban, eddig ismeretlen mér­tékben gazdagok voltak. A kalmár­szellemű angolok újra rátették ke­züket a búrok gazdag tartományaira. Ekkor tört ki az első búr háború, amelynek híres és hős végigharco­ló! között volt Krüger Pál, a búr köz­társaságok elnöke és hadvezére (1825- ben született). Felemelte tiltakozó szavát Londonban eredmény nélkül. Fellázította tehát az országot és 1881- ben a Majuba-hegy szikláin táboro­zó angol hadat megsemmisítette. Ez-POLITIKAI SZEMLE

Next

/
Thumbnails
Contents