Komáromi Lapok, 1934. július-december (55. évfolyam, 53-103. szám)
1934-07-18 / 57. szám
2. oldal »KOMÁROMI LAPOK« 1934. julius 18. után békekötéssel végétért az első búr háború. A békét azonban megzavarta és a második búr felkelési kikénvszeritetle Rhodes Cecil és Chamberlain Joc, (akkori angol gyarmatügyi miniszter) politikája. Krüger hiába tiltakozott. Albion cselvetései ellen a világfóriunokon s ezért 1899. oki. Síén ultimátumot küldött Angliának. Az ultimátumra Chamberlain röviden csak ezt felelte: Nem tárgyalok! Krüger erre a határon összegyűlt húr seregeknek csak annyit üzent: Ozloog! Háború!) És 1899. október 12-én már kitört a második búr szabadságharc. Ez a háború voltaképpen hároméves guerilla-harc voll. Krüger először otthon irányítóit és harcolt, majd mikor látta, hogy nem tudnak sikeresen megbirkózni a túlerővel (az angol sereg 237 ezer főre emelkedett 1902-ig. míg a búrok lassan 30 ezer főre fogytak), Európába hajózott és segítséget kéri Hollandiától, Franciaországtól és Németországtól. Azonban egy-két kalandot kereső katonán kívül semmit sem kapott, még Ígéreteket sem. Míg Krüger Európában kilincselt segítségért, odahaza elbukott a szabadság ügye. 1902. május 30-án aláírták Pretoriában a békét, amely a búrok szabadság-álmának teljes szerletoszlása volt. Krüger hontalanul, lélekben összetörve bolyongott Európában, majd Svájcban telepedett le, ahol a 79 éves öreg úr már nem bírta tovább a hazátlanság átkát s összeroskadt. \ele dőli sírba a búrok vallásos egyenes lelkének s szabadságának szőj) szimbóluma, a XIX. és XX. század egyik legnagyobb szabadsághőse. Léleknagyságban és sorstragédiájában rokon ő a mi Nagyságos Fejedelmünkkel: II. Rákóczi Ferenccel. (d. e.) I komáromi háziasszonyok panaszai a piaci elövásárltíkra. Mire kimennek a piacra, akkorra már letarolva találják a piac cgyrészet. — Még az iü-termett gyümölcsből se jut a komáromiaknak. — A befőzés gondjai kétszeresek. — A kishatárforgalom gyümölbehozatala. — Újabb nehézségek. — Saját tudósítónktól. Komárom — július 17. Itt a befőzések ideje és az élet általános gondjai melleit a befőzés gondjai kétszeresen nehezülnek a szegény komáromi háziasszonyok vállaira. Sok helyen az is nagy gondot okoz, hogy miből kerítsék elő a befőzés költségeit? Pedig lekvár nélkül a legszegényebb néposztály se lehet el, különösen, ahol gyerek van a háznál, a lekvár úgy kell, mini a falai kenyér, illetve a száraz falat kenyér is izlelesebl), élvezhető és táplálóbb lesz a gyerekeknek, ha az édesanyjuk egy Ids lekvárt ken arra. Amelyik családot nem verte meg a sors azzal, hogy nincs pénz a befőzésre és a pénz a gondos háziasszony rendelkezésére áll, ott még nem hárítottak el minden akadályt a befőzés elől. . Amikor a komáromi gazdaasszony, háziasszony hetivásáros nap reggelén a szokottnál jóval korábban kisiet a piacra, szomorúan látja, hogy már valaki, helyesebben valakik nagyon is megelőzték és már letarolva találja a piacot. A szebb, a válogatott gyümölcs már eltűnt, mint a kámfor és csak selejtes gyümölcsben válogathat a háziasszony, de ebben Se nagyon, mert sok az eszkimó és kevés a fóka és a sok vásárolni akaró közölt hamar elkel a selejtes is. Sokszor irtunk már erről a dologról és még nagyon sokszor fogunk írni. A komáromi piacra kerülő gyümölcsöt nagyon korán megveszik a kofák, de ez csak kevés, sokkal nagyobb, sőt túlnyomó részét kereskedők veszik meg, akik szállítják Cseh-és Morvaországba és más. messzebb fekvő vidékekre. A helyzet az, hogy a Komáromban, vagy közvetlen Komárom közelében termő gyümölcsből alig eszik valamit a komáromi, legfeljebb a selejtesből, de a java elkerül innét messzire. A szabadkereskedelem és a szabadforgalom korában erről nem igen téliét tenni, és ill nem lehet a termelők lokálpatriotizmusára se appelláhii. mert a termelő szívesebben adja el nagyban a kereskedőnek, vagy a kofának, meri az megveszi az egész termést. a leszedéséről is legtöbbször a vevő gondoskodik és nem kell félkilónként méreskétni és kicsiben piszmogni a terméssel, hanem gyorsan lebonyolul az egész üzlet. Itt tehát maguknak a komáromi családoknak kell megoldani a kérdést. Segíts magadon ... Minden komáromi családnak van ismeretsége, összeköttetése az itteni, vagy a monostori, neszmélyi, almási, baji gyümölcstermelőkkel és az innenső oldaliakkal is. Ezekkel már jól előre meg kell kötni az üzletet és előre lekötni a szükséges gyümölcsöt. A Komárom közelében fekvő falvak gyümölcstermelői közül is igen sokat ismernek a komáromi családok, ha azokkal jóelőre és nem az utolsó pillanatban beszélik meg a dolgot, minden komáromi család jó és egészséges gyümölcshöz jut. Évekkel ezelőtt egészen más volt a helyzet, mert a lulsó oldalról rengeteg gyümölcsöt hoztak be. Azóta azonban évről-évre jobban és jobban megnehezítik a behozatalt. Itteni munkásokkal kell dolgoztatni, itt kell beszerezni a műveléshez szükséges eszközöket, a vetőmagot, aztán bogár és féregvizsgálatol kell itteni szakemberekkel eszközöltetni a túlsó oldali gyümölcsösökben, szőlőkben, Ujabbi megszorítás, hogy amelyik gyümölcsösben a fák alja he van vetve valami növénnyel, abból a gyümölcsösből nem lehel behozni ide gyümölcsöt. Maholnap ha igy halad a megszigorító intézkedések lavinája, nem lehet semmi gyümölcsöt se áthozni. Pedig mi történt akkor, amikor szabadabban hozhatták ál a liatármenti termelők a gyümölcsöt? Az illeni termelők nem érezték meg, mert az árak nem csökkentek, csak azt eredményezte a szabadabb behozatal, hogy a szép gyümölcs konkurrenciája mellett azt a selejtes gyümölcsöt, amelyért most kénytelen kapkodni a közönség, a malacokkal kellett megetetniük a termelőknek, most meg emberi táplálékká avanzsáltak elő. A határmenti gyümölcstermésnek céltudatos és fokozatos kiszorítása igazán nem tudjuk, hogy milyen célt szolgál, mert a tulajdonosaik itteni állampolgárok és a fokozatos megszorítással a saját állampolgárait sujja a rendelkezés, ami igazán nem lehet cél. Amikór a határmenti gyümölcs szabadabban bejöhetett, annak jótékony hatását érezte itt mindenki, nemzetiségi különbség nélkül: a magyar, a cseh, a szlovák, a német és a zsidónemzetiségü egyaránt üdítő, egészséges gyümölcsöt ehetett Komáromban, sőt a kereskedés utján még távolabb fekvő vidékeken is. A walesi herceg a hirdetés íoníosságáről. Nagy beszédet mondott a walesi herceg az angol hirdetési vállalkozók szövetségének évi bankettjén. Méltatta a hirdetés jelentőségét a gazdasági életben. — A modern hirdetés hatalmasan fejlődött az utóbbi időben, — mondta. — A hirdetés hatása rendkívül megnövekedett. A nemzet életének egyik nagyfontosságu tényezője a hirdetés és jelentősége a jövőben még csak fokozódni fog. Súlyos konkurrencia folyik a piacon. Az angol termelőknek külföldi konkurensekkel kell megküzdeniök. Ebben a harcban az győz, aki leginkább méltányolja és kiaknázza a hirdetés értékét. Iskoláink értesítői. A városi zeneiskola évkönyve. Komárom város négy évtized óta fennálló zeneiskolájának az elmúlt tanévről közzéadott évkönyve az iskola megerősödését tanúsítja. Hangulatos, buzditó cikkben a zenére való nevelésről értekeznek, majd az 1933—34. iskolai év történetét örökíti meg az igazgatói beszámoló, amelyben a tanításról és a tanulók foglalkoztatásáról találunk adatokat. A tantestület határozatából a növendékek október havától kezdve házi hangversenyeket rendeztek, amelyeket október 14, november 18, december 16, január 20, február 24 és április 14-én tartottak. Ezek közül kiemelkedett az április 14-én, a Kultúrpalotában rendezett nagyszabású hangverseny, amelyet nagy közönség hallgatott végig a legnagyobb tetszés és elismerés mellett. De nemcsak a növendékek játékában gyönyörködhetett a zenekedvelő közönség, hanem maguk a zeneiskola tanárai is több Ízben felléptek nyilvánosan, művészi teljesítményeikkel általános elismerést aratva azokon az ünnepélyeken, amelyeknek magas nívójú műsorán közreműködtek. Weisz Emma zongoraművésznő, az iskola igazgatója Léván Farkas Márta hegedűművésznővel szerepelt, fellépett a pozsonyi stúdióban, továbbá a Masarykünnepélyen és a komáromi zsidó kulturakadémián. Schmidt Viktor hegedűtanár, mint a Komáromi Dalegyesület karnagya több sikeres hangversenyt vezényelt, a Dalegyesület működőkara több szerzeményét is előadta a kiváló karnagynak. Az évvégi vizsgákat junius 18-tól 22-ig tartották meg, a tanévet junius ^6-án zárták be A zeneiskola zongora- és hegedűtanszakból áll A zongora főtanszakon \heisz Emma igazgató és Tiel Janka zongoratanár, a hegedütanszakon Schmidt Viktor hegedűtanár, a Komáromi Dalegyeület karnagya működtek. Az elmúlt tanév eredményéből meg lehet állapítani, hogy munkájukat siker koronázta és hogy az ő irányításuk mellett a zeneiskolának további fejlődése biztosítva van. Az iskolába a múlt tanévben beiratkozott 108 növendék, akik közül a város tanácsa 17 tanulónak elengedte a tandijat. Kimaradt és elköltözött évközben 18 tanuló, vizsgázott 74 tanuló. A zaneiskolát, mely jövő évben éri el fennállásának negyvenedik évét, szívesen ajánljuk a zenekedvelő közönség pártfogásába. :%Wtt!MatiaüÍRHBaensS’9SHBnB9IHBBKtBBnBRD — Az álarcos idegen. Irta: Allan Luka. Fordította: Früchtl Ede. Álarcos rablók törnek be az Első Nemzeti Bank helyiségébe, a déli órákban, amikor csak hárman vannak ott. A pénztárt kirabolják, a pénztárost meggyilkolják és Hartford Tóni, a fiatal igazgató az egyedüli, akit leütnek ugyan, de élve marad. Nem csoda, ha a gyanú ellene fordul és a becsületét vesztett fiatalember, imádott menyasszonyát is otthagyva, eltűnik szem elől. Á bankrablások azonban agyafúrt kiszámitottsággal ismétlődnek és a zűrzavar tetőpontján itt is, ott is megjelenik az a feketeálarcos férfi, aki hajmeresztő vakmerőségével valósággal elképeszti az embereket. Morgan Dolly és Fekete Károly, a két rettegett bandavezér nevét harsogják a lapok, őket hajszolják a rendőrség emberei, de eredménytelenül. Nem nézheti mindezt ölbe tett kezekkel a bájos Hermine Durant sem, aki mindent elkövet, hogy eltűnt vőlegénye ártatlanságát bebizonyíthassa. De vájjon csakugyan ártatlan-e Hartford Tóni? . . Hátha ő maga Morgan Dolly vagy talán a Fekete Károly, aki a másik bandavezér minden rablását meghiúsítja? A halálos borzalmak legsötétebb szineit megdöbbentő kontrasztként váltják fel a szerelem és hűség, a baráti önfeláldozás megnyilatkozásai és az a mindig frissen ható humor, amely bőségesen árad szét a könyvnek lapjain és átsegíti az olvasót a válságos helyzeteken. A Palladis Früchtl Ede fordításában, a félpengős sorozatban bocsátja biztos sikert igéről útjára ezt a legújabb regényét. Ára 3 Ke. Kapható aSpitzer-féle könyvesboltban Komárno- Komárom. Grémiumi közlemény A Komárom-Járási Kereskedelmi Grémium a postai áruszállítás új feltételei tárgyában közli, hogy a csehszlovák posta 1934. július 16-tól kezdődőlég rendezte és kiterjesztette a 10 kg súlyig és i 00 Ke legmagasabb megadható értékig terjedő belföldi postai csomagküldeményeknek, mint „postaárunak“ kedvezményes díjtétel melletti felvételét olyképen, hogy a feladó egyszerre legalább öt postaáru-küldeményt tartozik feladni. Oly feladók, akik bizonyos napon már feladták egyszerre az előirt öt postaáru-küldeményt, aznap további feladásaiknál kisebb számú küldeményt is adhatnak fel. Ezen postaáru-küldemények „kifizetve“ vagy „nem kifizetve“ is feladhatók. A szállítási dij súly és távolság szerint a következő: közelebbi körzetben 5 kg-ig Kő 2 80, 7'5 kg-ig Ke 4-20 és 10 kg-ig Kő 5 60; távolabbi körzetben 5 kg-ig Kő 3'80, 7’5 kg-ig Kő 570 és 10 kg-ig Kő 7'60. A postai áruküldemények kisérőjegy nélkül adhatók fel és utánvéttel is megterhelhetők. Feladó köteles a postaárut külön feladókönyvvel, avagy pedig feladói vvel feladni. Arra nézve, hogy mely belföldi helységekbe irányíthatók ilyen postaáru-küldemények, külön helységkimutatás van a grémium birtokában. További felvilágosítással a grémium irodája készséggel szolgál, innwmr ixi«w-wr"",",ii,,,”TMrr iiihiiiii—iiiiiiiiii — Akik egymást keresik Irta: Christine Whiting Parmenter. Fordította Fekete Oszkár dr. A „Ragyogó palota“ és a „Rosemary átmegy a hidon“ című regények szerzője ismét olyan könyvvel lép a nyilvánosság elé, amely az emberi szív legzengőbb húrjait szólaltatja meg az olvasókban. Valami egészen csodálatos, istenáldotta tehetség az, amellyel az író szint és melegséget, napsugaras és könnyes, örök szépségeket tud varázsolni mindenbe, amihez csak hozzáér s az élet legegyszerűbb dolgait is felejthetetlen, művészi élménnyé fokozza. Két emberi sersot ábrázol ebben a regényében, két ikertestvér történetét, akiket az élet még •/senge korukban kivet a családi fészekből, azután messzire elsodor egymástól. „Én nem akarok nélküled kocsikázni inenni Dávid“, — súgja a kis Jerry, az árvaház előtt, kiszakítva magát a finomkesztyűs kézből, hogy testvérét még egyszer megölelje. De mit akarhat az ötesztendős csöppség a felnőttekkel szemben ? A két testvért mégis csak más-más nevelőszülő veszi gondozásba, az egyik fényes jómódba, a másik szegényes, egyszerű életsorba kerül, Az egyiknek szép, elegáns anyja van, aki büszkélkedik vele, de önző módon igyekszik elvágni minden utat, ami a kis Jerryt régi életéhez és elmaradt testvéréhez visszavezethetné, a másik gyermek nevelőanyjának nincs egyebe a szerető szivén kivül, de ezzel igyekszik boldoggá tenni fogadott gyermeke életét. Áthághatatlannek tetsző szakadékok tátongnak a két különböző sorsban élő testvér között, a lelkűk mélyén azonban mégis forrón sóvárognak egymás után. S hiába a fényes otthon és a szeretet melege, hiába még a szerelem és a család meghitt boldogsága is. nem nyugosznak addig, mig a szerető szivek vonzási törvényei — segítő kezek és gondviselésszerű véletlenek — ismét egymás karjába nem segiti őket. A Palladisnak ez a legújabb félpengős regénye Fekete Oszkár dr. fordításában jélent meg. - Kapható a Spitzer-féle könyvesboltban Komárno-Komárom. ■ «imiwiiiiiii—ii—hiiiiiiii« iiiiiminriiinin rni Idegesség és ösztönélet Irla: Dr. Feldmann Sándor. A ma emberének legaktuálisabb problémáiról beszél ez a könyv. A tartalomjegyzékből: Nemi zavarok lelki okairól. — A hipochonder — A jő és a rossz előérzes — Ideges szív — Alvás és álmatlanság. — Akarat és akaraígyer.geség — Lelkiismeret. — Áz önérzet és betegségei. — Dadogás. A sportoló nő. — Nyaralás és utazás. — Az elpirulás. — A peches^ ember. — Féltékenység — sib. Ára 18 Ke. Kapható a Spiízer-féle könyvesboltban Komárno Komárom, Nádorucca 29
