Komáromi Lapok, 1934. július-december (55. évfolyam, 53-103. szám)
1934-11-07 / 89. szám
1934. november 7. > KOMÁROMI LAPOK« 3. oldal. Molnár János apátplébános szülőházát emléktáblával jelölte meg Tát község-Vasárnap délelőtt folyt le az emléktábla leleplezése. — Saját tudósitónktól. — Komárom, november 6. Vasárnap délelőll kegyeletes ünnepség folyt le Tát, esztergommegyei községben, mely a várostól nem meszsze, a Duna partján fekszik. Az odavezető út a legszebb panorámákat nyújtja az utasnak, aki nem tud belelni a fejedelmi Duna szépségeivel. Egymásután maradnak cl Szőny, Almás, Neszmély, Süttő, Piszke, Lábatlen, Nyergesujfalu községek, egyik szebb, mint a másik, a nagyszerű, aszfaltozott autó-túraúton könnyen, könnyen, minden rázás nélkül szalad az autó, mely Tát előtt egy tízkilométeres egyenesben megy tova, ahol turaversenyeket is szoktak tartani. Tát község ünneplőt öltött ezen a napon. Nagy fia, Molnár Nép. János ill született 1850. május 5-én, hogy nagy és kivételes tehetségével gyorsan emelkedjék magas egyházi méltóságokra. Korán vízivárosi plébános, majd Meszlényi Gyula után komáromi plébános lesz 1882-ben és csakhamar a Mindenszentekről nevezett egedi címzetes apátsággal tüntetik ki. Molnár János lelkipásztori működése Komáromban a legérdekesebb pályafutások egyike. A nép rajongásig szerette, mert Molnárnál kiválóbb, jobb, aszkélább lelkű pap ritkán akadt és lelke tárva-nyitva állott a szegénység felé. Akkor élte a liberalizmus fénykorát és a honorácior osztály ebben helyezkedett el. Ezeket nem tudta Molnár meghódítani, sőt mikor a történelmi jelentőségű el keresztelési harcok megindultak, Molnár János Zichy Nándor gróffal megalapította a néppártot. A liberális városi hatóság nem adott Komáromban népgyűlésre engedélyt, amelyet azután a Becsalicsárda területén tízezer embernyi tömeg előtt tartottak meg, ezen a gyűlésen résztvett a fiatal Pruliászka Ottokár is, a század legnagyobb papi alakja. 1903-ban azután végleg elhagyta Komáromot Molnár János, melynek plébániáját távollétében adminisztrátorok vezették. Esztergomi kanonok és pápai prelátus, emellett a néppártnak vezetője lett, a parlamentnek sok cikluson át tagja. A néppárt tudvalevőleg hatvanhetes alapon állott, de a liberális nemzetiségű politika helyett mást követelt a nemzetiségek számává. A jelszavaktól elkábult tömeg, de még a világosabb fejek sem vették észre, hogy a (57—18 küzdelme aláássa az országot. A bekövetkezett világháború és annak következményei a A milliomos nagynéni. A Kath. Legényegylet derék műkedvelő gárdája zajos sikerrel mutatta be a lenti kedves vígjátékot vasárnap este. Saját tudósítónktól. — nov. 6. Műkedvelő gárdáink között a legnagyobb tevékenységet fejt ki a Kath. Legényegylet gárdája, amelynek agilis vezetősége és a gárda ambíciója nem engedi, hogy a tehetségek a semmittevésben megrozsdásodjanak, mert mindig újabb és újabb alkalmat adnak a gárdának, hogy játszhassanak. Alig zajlik le egy-egy előadás, máris azon gondolkodnak, hogy melyik darabot hozzák színre. Vasárnap este megint kellemes órákat szerzett a törekvő gárda a komárami közönségnek. Egy végtelen kedves angol vígjátékot, A milliomos nagynéni (Charley nénje) cimüt mutatták be, olyan tetszést és kacagást váltván ki a nagyszámú közönségből, hogy sokszor attól tartottunk, hogy leszakadnak a karzatok az orkánszerüen nevető közönség alatt. Képzeljék el olvasóink, hogy a közönség kedvence, Balogh Kálmán női szerepet adott. Ehhez azt hisszük, nem kell kommentár. Már puszta megjelenésével hatalmas kacagást váltót! ki, hát amikor megszólalt és illegett, billegett és tetszelgett a színpadon, abba néppárt politikáját mindenben igazolták. Az országos tekintélynek örvendő férfiú a háború végén súlyos beteg lett, az 1919. tavaszán uralkodó influenza járvány támadta meg és két nappal a koraműn kitörése előtt, 1919 március 19-én elhunyd. Végrendelete szerint Komáromban a Jézus szentséges szívéről nevezett temető kápolnában temette el a helyi katolikus egyházközség és kívánsága szerint sírfelirata ennyi: Itt nyugszik egy voll plébánostok. Imádkozzatok érette.« Molnár János alapította meg ezelőtt 50 évvel a r. kát. autonóm egyházközséget és több katolikus intézmény (Katolikus Énekkar, Katolikus Legényegylet) neki köszöni alapítását. Az emléktábla leleplezése előtt Ernszl Sándor prelátus, volt miniszter ünnepélyes szentmisét celebrált, melyen a magyar-komáromi templomi énekkar Bischof karnagy vezetése alatt művészien énekelt. Az emléktábla leleplezésére számos vendég érkezett Budapestről is. Kosztics Milán képviselő üdvözölte Ernszt Sándort, a keresztény gazd. párt vezérét, aki meghaló beszédet mondott és Molnár Jánosban az erkölcs és a hit alapján álló, megalkuvást nem ismerő, lángoló lelkű és nemesszívű papot, a a rendkívüli szociális adottságú embert és a becsületes politikust jellemezte a közvetlen, nemes barátság meleg színeivel. Huszár Károly volt miniszterelnök a néppárt szerepét és programját és a keresztény alapon álló pártok küzdelmét vázolta, ezt indította el Molnár János Komáromban 1891-ben. Molnár azt kívánta, hogy a régi Magyarország minden polgára jól érezze magát és a politikai jogok kiterjesztése volt politikai hitvallása. Majd a keresztény ifjúság szónoka teli hitvallást Molnár nagy és történelmi hivatása mellett. Ezek után a koszorúk letétele következett, és a magyar-komáromi r. kát. egyházközség koszorúját Alapy Gáspár kormányfőtanácsos, polgármester, egyházközségi elnök tette le néhány kegyeletes szóval, a komáromi egyházközség nevében pedig dr. Alapy Gyula egyházközségi világi elnök emlékezett meg Komárom nagy plébánosáról, mint emberről és a katolikus pap mintaképéről, egykori egyházközsége koszorúját helyezvén az emléktábla alá. Majd a község főjegyzője vette át az emléktáblát és ezzel a kegyeletes ünnepség végétért. aztán valósággal belepukkadt a nevető közönség. A két szerelmes kislányt, Pirstitz Manci és Paál Edith leányos bájjal kedvesen játszották meg. Dobis llus a címszerepben diszkrét, finom játékot produkált, Sovány Ili kis szerepében is kedves volt. A két pajkos, vidám diákot Kadlicsek István és Sovány Lajos nagy átérzéssel és élénkséggel adták. Veleba József, mint ezredes diszkrét, finom játékával tűnt ki. Dónay Győző pompásan alakította az oxfordi ügyvéd groteszk figuráját. Riszdorfer László a szolga szerepében kitűnő volt. Játéka egyike volt a legjobbaknak. Az ambiciós gárda nagy sikert aratott játékán kívül még meg kell dicsérnünk a Legényegylet hálás, megértő és könnyen fölmelegedő közönségét is. Komáromban egy egyesület se dicsekedhetik ilyen lelkes közönséggel, amely kötelességének tartja, hogy az egyesületének előadásait látogatni kell. A többi egyesület közönnyel, nemtörődömséggel találkozik legtöbbször. A Legényegylet közönsége annyira áldozatra kész, hogy igen sokan ötször, tízszer is megnéznek egy darabot. így aztán a gárda nem veszíti el a kedvét, sőt mindegyre fokozódik az. A rendezés Riszdorfer László érdeme. Az előadást f. hó 18-án, vasárnap este 8 órakor megismétlik. A tanács nem fogadta el a város 1935. évi kéltségvetésére vonatkozó számvevőségi javaslatot. 350% pőtadó a hiány fedezésére ? Komárom, november 6. A város számvevői hivatala összeállította Komárom 1935. évre szóló költségvetését, amelyet a város tanácsa november hó 6-án, délután Csizmazia György városbiró elnöklete melleit tartott ülésén tárgyalt. A költségvetési javaslatot Sándor Ernő főszámvevő ismertette, aki a részletekre nézve a jelenlevő Herczegh István h. főszámvevővel együtt a kért felvilágosítást is megadta. A város 1935. évi rendes szükséglete a számvevőségi javaslat szerint 9.625.53t Kc-l tesz ki, rendes fedezete pedig 7.624.057 Kc-t. A rendes költségvetési tételek közölt tehát 2.001.474 Ke hiány mutatkozik. A rendkívüli szükségletei 777.585 Kc-ra irányozza elő a javaslat, melynek fedezetéül 50.000 Kc-l állítottak be a költségvetésbe. A költségvetésnél mutatkozó összes hiány, a passzív hátralékkal együtt 4,744.783 Ivc-l lesz ki, — amely összeg pótadó kivetése és részben államsegély utján nyerne fedezetet. A javaslat szerint a házbéradó után 250o/o, a többi adó után 265»«, a rendkívüli kiadások fedezetére 85»;« pótadó volna kivetendő és a még így fedezetlenül maradt 620.619 Ke összegre pedig államsegély kérendő. A javaslat felett hosszabb vita folyt, amelyben resztvettek Csizmazia városbírón kívül Fried Jenő, Fülöp Zsigmond és Kudelka József vezető főjegyző. Csizmazia városbiró kijelentette, hogy a költségvetést a számvevőség a legnagyobb körültekintéssel, a város súlyos anyagi helyzetének szigorú figyelembevételével készítette el. A mutatkozó nagy hiány abból állott elő, hogy a múlt évig az adósságok törlesztésére beállított összeget a felveendő kölcsönből vélle a város fedezni, azonban ci're jelenleg semmi kilátás sincsen s így a pótadók emelésével kénytelen fedezetet kapni. Beruházásra semmit sem vettek föl és csak a legszükségesebb kiadásokat irányozták elő. Kérte a tanácsot a javaslat elfogadására. Fried Jenő hivatkozik az adózó polgárság szomorú helyzetiére s lehetetlennek tartja, hogy a lényegesen fölemelt pótadókkal fedezendő 1935. évi költségvetést a képviselőtestület tagjai közül csak egy is megszavazza. Senki sem veheti magára azt, hogy egy ilyen súlyos költségvetés elfogadásával polgártársait koldusbotra juttassa, mert az adózók az eddigi 180 százalékos pótadói sem képesek megfizetni, a tetemesen fölemelt pótadó behajtására semmi kilátás nincsen. Fülöp Zsigmond h. városbiró szintén elfogadhatatlannak tartja a költségvetést. Azért, hogy csak papiroson legyen meg a költségvetés és a fölemelt pótadókat előírják az adózók terhére, amikor azok egyáltalában lie nem hajthatók, az ilyen papirosköltségvetésnek reális alapja nincsen. De adómorál szempontjából sem tartja helyesnek, hogy a fölemelt pótadókkal azt a 100—150 adózót sújtsa a város, aki még eddig rendesen megfizette az adóját és azután is kötelességének fogja azt tartani. Mintegy ötmillió hátralék van nyilvántartva a városnál, amelynek behajtása ezidő szerint illuzórius, mert az elnyomorodott adózók nem képesek fizetni, a város vezetősége hiú ábrándokat kerget, ha azt reméli, bogy a fölemelendő pótadókat képes lesz behajtani. Az állam segítsége nélkül nem tartja lehetségesnek a kibontakozást. Kijelenti, hogy a költségvetést nem fogadja el és célszerűnek tartaná, ha a város ebben a kérdésben a felügyelő hatósághoz fordulna irányításért, de természetesen föl kell tárni előtte a város mai kétségbeejtő helyzetét a maga valóságában. Kudelka József főjegyző felvilágosító szavai után Fried Jenő szólalt még fel, majd az elnöklő városbiró szavazásra telte föl a költségvetési javaslatot, amelynek eredménye az volt, hogy ;t tanács nem fogadta el a költségvetést és azl sem a pénzügyi bizottságnak, sem a képviselőtestületnek elfogadásra nem ajánlotta. A határozat után Csizmazia városbiró bejelentette, hogy a tanács állásfoglalásáról értesíteni fogja a járási hivatalt, mely után az ülés nyolc órakor végétért. Komáromi Ház és Telektulajdonosok Egyesületének közleményei Sok szó esett már a napi sajtóban, meg a "háztulajdonosok körében is, hogy a házak javítási költségei számíttassanak le az adóalapból. Megmozgatott ez ügyben mindent a háztulajdonosok országos szövetsége,mozgósítottak e téren a vidéki háztulajdono ok egyesületei, s helyi egyesületünk ez évi közgyűlése is foglalkozott ez üggyel s memorandumot tér jesztett let az illetékes helyekre. Végre hosszú vajúdás után, bár a régi házak javítására nyújtandó adókedvezményről szóló törvény napvilágot ugyan nem látott, azonban felhatalmazási törvény alapján 1934. július 25-én megjelent 159. sz. kormányrendelet meghozta a régi házak javítására vonatkozó adókedvezményt. Tagadhatatlan tény az. hogy minden osztály eléggé meg van terhelve az adókkal, de azért annyira még sincs egy osztály se megterhelve, mint a háztulajdonosok osztálya. Egyszer már kimutattuk, hogy spécid Komáromban milyen a háztulajdonosok helyzete. Példának áliítottunk egy 1000 Ke nyers házbérjövedeltnet hozó házal, mely után a következő adókat kell fizetni: bérösszeg utáni adó 2()o/0 200.— vízdíj 10o/o 100.— csatornadíj 5o/o 50.— szemétki hordási dí j 5 o/o 50.— állami adó 8 °/o 80.— községi pótadó 19<)o/o 152.— járási pótadó 15o/o 36.— tartományi pótadó 1G0 o/o 128.— orsz. betegápolási 7o/o 5.60 összesen: 801.60 De ha ehhez még hozzávesszük a? egyházi adót, a kéményseprési díjat, a jövedelmi adót, hát azt látjuk, hogy az 1000 korona bevétellel szemben 1000 koronát meghaladó kiadás jelentkezik. Hogyan képzelhető lehat ily viszonyok közepette a házak javítása, jókarban tartása, különösen azoknál, akiknek semmi jövedelműik s házukon kívül egyéb vagyonuk nincsen? Tehát evidens, hogy éppen az utolsó órában jelent meg a régi házak javítására nyújtandó adókedvezményes rendelet. Valójában hát mit is hozott ezen rendelet, javított-e ezen a szomorú helyzeten? Mi azl hisszük, hogy semmit se javított, sőt elmondhatjuk: adtál Uram, de nincs köszönet benne.« Az adókedvezmény abból áll, hogy mindazok, akik 1924. július 25-től 1935. április 30-ig házukon javítási munkálatokat végeztettek, mely kiadás 500 koronánál kevesebb nem lehel, azon kedvezményben részesülnek, hogy az 1935/36. évi házbéradó kivetési alapból 30—30o/o-a azon összegnek, mely a ház javítására fordítva Jeli, levonásba hozatik. Ezen kedvezmény nem valami nagy. de mégis csak valami, ha általános volna s kivétel nélkül minden házra vonatkozna. Csakhogy ám nem minden házra vonatkozik, hanem csakis azokra, amely házakban 1934. március végéig a bérelt helyiségnek legalább egyhart
