Komáromi Lapok, 1934. július-december (55. évfolyam, 53-103. szám)

1934-11-07 / 89. szám

2. oldal. »KOMAROMI LAKOK« 1934. november 7. hívására sem terjeszti be a közigaz­gatási havatal a szükséges iratokat. Igv egyik esetben a bíróság 1931. ok­tóber 10-én kelt határozatával felhívta a pozsonyi vezérpénzügyigazgatóságot az adminisztratív iratok beterjeszté­sére. A felhívás eredménytelen maradt és sem az iratok, sem az ellenirat nem jöttek be. 1933. november 10-én a bíróság ismét felhívta a vezérpénz­­ügvigazgalóságot az iratok beterjeszté­sére, de az iratok akkor sem érkeztek meg a felsőbírósághoz, bár a határozat pzl a figyelmeztetést tartalmazta, hogy a panaszt csak az iratok tartalma sze­rint lehel elbírálni. Erre a körül­ményre való figyelemmel a legfelső közigazgatási bíróság az iratok nélkül kénytelen volt helyt adni a panasznak Hadseregek a Saar vidék határain.-— november 6. A középeurópai és a marseille-i problémák hosszabb időre eltérítet­ték a közvélemény figyelmét az euró­pai helyzet legfontosabb és legvesze­delmesebb kérdéséről, a Saar-kérdés­­ről. Alig csitultak le a keleti viharok máris sötét viharfellegek gyülekeznek a nyugati égen és a Saar-probléma az eddiginél szokatlanabb vehemenciával hirtelen újra a világpolitika előterébf kerüli. A népszövetség november hó 21-én foglalkozik véglegesen ezzel az üggyel, de már a tanács összehívása elölt hírek hangzottak el, hogy a ja­nuár 13-án esedékes Saar-vidéki nép­szavazást elodázzák. Ez a francia terv óriási felháborodást keltett Németor­szágban. Letagadhatatlan, hogy a né­met lapok és a közvélemény az általá­nos elkeseredésben nem parlamentá­ris kifejezésekre ragadtatták el magu­kat s elhangzott az a kijelentés is, hogy abban az esetben, ha a franciák és a népszövetség indokolatlanul és jogtalanul elodázza a népszavazást, vagy annak más formát ad, mint ahogy a versaillesi szerződés előírja, akkor a németek erőszakkal veszik birtokukba az őket megillető német földet. Csak c/.L várta Franciaország. Alig látta jelét a német agresszivitásnak, máris csapatokat vont össze a Saar­­vidék határán és kijelentette, hogy a legkisebb szabálytalanság esetén meg­szállja a Saar-területet és kiűzi onnét a német puccsistákat. A francia csa­patok Nancyban való összevonása fe­je tetejére állította a helyzetet. Pá­­risban, Berlinben és Genfben a lehe­tő legnagyobb idegesség uralkodik, sőt legújabban London is beleszólt a vitatkozásba. Mindenki érzi, hogy a veszedelmes fordulal, amely a Saar­­problémában bekövetkezett, végzetes következményekkel járhat. Egy ango1 lap kijelentene, hogy Németország két éves intenzív és az antant tiltako­zásával nem törődő fegyverkezés után katonailag elérte azt a magas szintet, amit a háború előtt képviselt. Nem valószínű tehát, hogy a franciák erő­szakos Saar-vidéki bevonulását a né­metek ugyanolyan tétlenül figyeljék, mini a Ruhr-vidék megszállását fo­­gadták tizenkét évvel ezelőtt. Lega­lább is ádáz guerilla-liarc törne ki Európa e legműveltebb és legsűrűb­ben lakott területén, s hogy hova ve­zetne a szabálytalan hál>oruskodás, azt csak a jövő tudná megmondani. Az angolok látják a helyzet vesze­delmét. Máris mindent elkövetnek, hogy mérséklésre intsék az ellenfele­kéi. A november 21-i genfi tanácsko­zást nagy érdeklődéssel kell várnj mert ott dől el a népszavazás sors.'i Mint ismeretes, a franciák szeretnél-' ha a Saar-vidék lakossága január hó 13-án három megoldás közölt választ­hatna. Az első az, hogy a Saar-vidék azonnal vissza akar-e kerülni Német­országhoz, a másik az, vájjon Fran­ciaországhoz csatlakozik-e (ami tel­jesen kilátástalan óhaj), a harmadik áz, vájjon a Saar-vidéki nép kitart-e a mai status quo mellett és továbbra is a népszövetség fennhatóságát óhajt­ja. E harmadik lehetőség elfogadási» esetén a népszövetség kilátásba he­lyezné, hogy néhány év múlva a Saar­­vidéki lakosság újból dönthet hova­­lartozandósága kérdésében. Köztudo­mású, hogy a franciák pénzt és mun­kál nem kímélve nagy aparátussal segítik elő a Hitler-ellenes Saar-vidéki mozgalom propagandáját. Sok ezer németországi emigráns él és agitál a kis területen, pompás sajtót dolgozol/ ki, karhatalmi osztagokkal rendelke­zik, a népszövetségi leigazoló hivatal pedig többnyire csak olyanokat is­mer el szavazóknak, akikről tudja, hogy nem igen Iiiller-párliak. Ezt a hatalmas agitáció! kiegészíti a Saar­­vidéken rendkívül erős katolikusok bizonyos animozitása Hitler ellen, s tekintetbe véve, hogy a lakosság öt év múlva ismét szavazhat, nem tel­jesen kilátástalan az, hogy a Saar­­vidék a status quo mellett foglal ál­lási. Ez a lehetőség, a franciák óriási erőfeszítései, a Saar-vidéki Hitler­­ellenes kampány furor ja, természete­sen idegességet vált ki a birodalom­ban s ebből magyarázhatók a meg­gondolatlan német kijelentések. He­tek óta nemzeti szocialista puccsról beszélnek a Saar-vidéken és Knox, a saarvidéki népszövetségi bizottság elnöke ilyen értelmű jelentést is kül­dött Genfbe, ami azzal az eredmény­nyel járt, hogy a franciák összevon­ták csapataikat a Saar-haláron. A helyzet jelenleg kritikus. A nagyha­talmak érdeklődése százszázalékosan Saarbrücken felé fordul. Mindenki ér­zi, hogy Európa sorsa függ az uj nyugati puskaporos hordótól. A leg­kisebb meggondolatlanság lángba bo­nthatja a rajnai határokat. Szívdo­bogva lesi a közvélemény a január 13-í népszavazás eredményét, s a nép­szövetség ez alkalommal valóban ér­tékes munkát végezhetne, ha össze tudná egyeztetni a Saar-vidéki ellen­téteket. Jogérzés és a mai idők. Ezzel a címmel Horácsek egyetemi tanár vezércikket írt a Národní Po­litikában. A cikkből a következőket idézzük: Egészen más új jogrendet, találunk Szovjeloroszországban. bárotl a szó régi értelmében vett jogról aligha beszélhetünk. És micsoda jog­­rendi változásokat hozott az olasz fasizmus és Hitler! De másutt, ná­lunk is találkozunk oly jogszabályal­­koláisi gyakorlattal, amely a régi jogi iskolából kikerült jogászokat egyene­sen kétségbeejti. A szerzett jogok jog­védelme ma már csaknem teljesen ismeretlen fogalom. Ma minden to­vábbi nélkül adnak ki törvényeket visszaható erővel, egyszerű rendele­tekkel megcsonkítják az úgynevezett polgári jogokat, korlátozzák a tulaj­donjogot. megváltoztatják a kétoldalú szerződéseket, ellenvetés nélkül enge­délyeznek moratóriumokat, leszállít­­tiatik a pénz értéke, egyoldalú beavat­kozással megváltoztatják az adós és hitelező jogviszonyát, a háztulajdonos és bérlője jogviszonyát, hivatalosan ál­lapítják meg a kamatlábat, az ára­kat. a béreket, korlátozzák az alkal­mazottak elbocsátásának lehetőségét, az üzembeszüntetést, stb. Mindez a legkülönfélébb, tetszetős jelszavak alatt történik, így a gyengébb védel­mének, a szolidaritás, a közérdek jel­szava alatt, amellett felejtik, hogy mindez a jogrend biztonsága sérelmé­re történik, hogy ezzel nyugtalanságot és bizalmatlanságot visznek a gazda­sági életbe, aláássák a magánvállal­kozás kezdeményező kedvét, megren­dítik a felelősségérzetet. És épen ebben van a mai akut gazdasági válságnak a főoka. A jogrenddel úgy vagyunk, mint a vattással, ha e pilléreket meg­rázzuk, amelyeken az egész emberi társadalom nyugszik, úgy az egész épület veszélyben van. Csallóközi napok. Kis csallóközi inoloroska a gúlái vicinális. Regénybe illő, film­re való, vicclapba kellene tenni. Szám­talanszor szülöttünk már a csallóközi közlekedésről, komolyan és tréfásan kifejtettük véleményünket az összes csallóközi vonatok felől, többi lap­társunk is velünk együtt emeli sza­vát, mindez azonban természetesen nem használ... Egy eredményt ért cl a vasúti igazgatás: az uszor— so­­morjai vasútvonalat akarja megszün­tetni s autóbuszjárattá alakítani. Po­zsonyból azonban Komáromba jutni még mindig igen körülményes és las­sú vállalkozás, a gúlái gyors azonban mindezek fölött áll. Nem is lehet a gutái vonalról megemlékezni máskép, csupán a humor jegyében. Ez a ka­landos természetű vonatka lépésben megy, köhögve, tapogatózva halad előre, kínlódik, fájdalmas hangokat hallat. Vasárnap, vagy ünnep elölt az egyetlen kiskocsi nem bírja a for­galmat s akkor még a lépcsőn is csüngenek emberek, a kocsi féloldali dől s egyszercsak fel fog borulni. Várakozik, tolat, neki nem sürgős, ha késik is, ide-odasétál a kis állomáso­kon, s ha megindul, felnyög. Az uta­sok élénk érdeklődése kíséri s a mo­toros minden egyes böffenését han­gos nevetés fogadja. Fogadások tör­ténnek: meddig bírja a masina: cl­­jut-c Komáromig, avagy már Keszeg­falunál megáll? Nincs derűsebb, lélekemelőbb uta­zás, mint a gútai expressz. Csupa finomság, csupa közvetlenség, csupa lüktető lendület... Tűz a falun. Valaki haragszik valakire s a halk sötétben gyufa lobban, szalma lángol, széna izzik, ég a félszer... De lehet, hogy gyerekek játszanak cigarettásdit a szalmakazal mögött, vagy gazduram pipájából hull ki a szikra. Olyan eset sem tagadható, hogy gazduram maga kísérletezik a biztosító intézet hiszé­kenységével s odatartja maga a gyu­­fácskát a szalmakazalhoz ... Virít már a lángvirág, lobog a tűz és gomolygó füst ül a tüdőre. Hej, emberek, ég az alvégen két kazal, vederre, kapára, oltani... Különös, lélekrendítő lárma tör fel most. A toronyban megkondítják a harangot, gong-kong, repeszti a fü­leket a félrevert harangnyelv, a ma­lom mélyhangú dudája Morse-jelek­­ben harsantja az ég felé a tűzi jelet, a tűzoltók kürtje vékonyan süvít bclf az estébe. Kondid, sivít, harsog, bőg minden hangszer. Emberek rohannak észnélkül, repül a lángpelyva, ropog a nádtető. — Emberek, segítsetek! Már jönnek a tűzoltók, fektetik a csöveket, de a kutak hamar kiapad­nak, egyre több s hosszabb cső kell, már vederre kapnak s úgy hordják a vizet. De csak a tűzoltók dolgoznak. A tengernyi nép áll szájtátva és közö­nyösen, senki nem nyúl vödörhöz, kapához, ujját nem billenti, lábát nem mozdítja, magyar a magyarnak így nézi pusztulását. — Emberek, segítsetek! Senki nem hallja. Eloldalognak, otthagyják a vödröt, a fejszét, senki nem segít, hiába minden. Végtelen közöny, káröröm a tűz­­től világított arcokon. Nem mozdul senki. Hadd égjen a másé... Mezei rend. Kihajtották az egyik nagyon nagy faluban a teheneket a legelőre. Visz­­sza is jöttek a tehenek rendre, csak az egyik gazda tehene nem került elő. Izgatottan keresték, kutatták, átsza­ladlak a legelőn, kérdeztek utána szomszédságban, folyóparton: a tehén nincsen, a borja sincsen. Két napig keresték. Harmadnap va­lakinek eszébe jutott, hogy még egy­szer át kellene vizsgálni a legelőt. Útnak indulnak az érdekeltek. A legelő közepén hatalmas giz-gaz, sem­mit nem érő száraz tördelek, haszon­talan gyom. Ebben találták meg a tehenet. A község legelője olyan gazos volt, hogy a szemétben két napig eltűnhetett a telién, borjával együtt. .. Két vitaest margójára. Az ifjúság, hála Istennek, nem csak beszél ,hanem cselekszik is. A kultúr ankcltal kapcsolatban hozzászóló fia­talok mind megegyezlek két pontban: egyöntetűen az aktuális problémákkal való foglalkozást sürgették és új for­mát. a vitaestek bevezetését ajánlot­ták. ürömmel kell regisztrálnunk, hogy ezt saját lehetőségeiken belül, -saját kis körükben már meg is való­sították. Kél előadásról, két vitaestről kelle­ne most beszámolnom, de helyette — bármennyire elismerem is az előadá­sokat, a vi laesick nemvári magas szín­vonalát, — mégis inkább kritikát írok. Eleget hallottuk újabban azt a vá­lla!. hogy a főiskolás élet. a főiskolás egyesületek meddők, feleslegesek és csak arra valók, hogy elvonják az ifjúság figyelmét a tanulástól. Tudom, hogy nem világot rengető cgy-egy ilyen vitaest, hogy nem fog javítaiy sem a mi, sem a mások helyzetén, — hogy minden vádat felsorakoztassak, — de kétségkívül egymás gondolatai­nak kicserélése, a rugékonv beszéd­­készség, viiamodor megszerzése már nem hiábavaló idő pocsékolás és hogy ma már van Komáromban egy-kég akadémikus, akit vitában meg is lehet győzni: eredmény. Kétségkívül több, mintha tudná a Somogy csatársorát betéve hátulról visszafelé és unalmá­ban belefaragná a Laky-padba. Nem ilyen szempontból akarok kri­tikát mondani. Két vitaest volt egy hét alatt, mind­kettőt komáromi magyar akadémiku­sok rendezték. Az egyik a Kultúrpa­lotában, a másik a Legényegyletben Az egyiket a KMAE, a másikat a Prohászka Kör rendezte. Mindkettő résztvevői, legalábbis aktív résztvevői ugyanazok voltak. Mindkettő általá­nos érdekű és értékű. (Az egyik a ko­máromi kultur ankéttal, a másik ^ magyar iparosság kérdésével foglal­kozott.) Mindkettőt ép úgy végighall­gathatta egy hithű izraelita, mint egy fanatikus katholikus, evangélikus vagy református. Tavaly a kél egyesület szépen megfért egymás mellett, közö­sen tartották vitaestjeiket, hiszen tag­jai mind azonosak, illetőleg minden Prohászkás a KMAE tagja is. Miért nem lehet ez az idén is így? Minek szétdarabolni az amúgy is kisszámy komáromi akadémikusokat, az egé­szen kevés érdeklődőt, amikor együt­tes munkával, közösen, sokkal nívó­­sabb, változatosabb programot állít­hatnának össze, sokkal élénkebb vita­esteket rendezhetnének. Érdekes, hogy éppen ezek hangoztatják legjobban a közös magyar munkál. <-y -y) — A Pajor-szanatórium (Budapest, Vas-ucca 17). Uj olcsó kórházi osz­tálya. A Vas uccai dr. Pajor-szana­tórium a gazdasági helyzethez alkal­mazkodva, kórházi osztályt nyitott szanatóriumi ellátással, napi 8 pengő ápolási díjjal. A különszobák árait is lényegesen leszállította. Különleges gyógytényezői: rádiumkezelések, bél­fürdők (enterocleaner, Darmbad), szívbetegeknek kímélő és pihenő­­kúrák (elektrocardiograph) szénsav­fürdők stb. Nagyszabású vízgyógy, zander és ortopád gyógytermek, asth­­maszobák, sebészeti osztály elsőran­gúan felszerelt műtermeivel, plaszti­kai sebészei, cmlöplasztika, orrkor­rekció, arcinegfiatalílás (ránceltünte­­tés) stb., urológiai osztályán a leg­modernebb berendezés és készülékek. Szülőosztály 10 napi lcgtnérsékeltebb átalányárban slb. Tájékozást nyújt szívességből: Szerecsen gyógyszertár Komárno. 314 — Berger F. Vilmos csemegeüzle­tében Komárom, állandóan friss pasz­­terizált zsámbokréti teavaj. Sajt­különlegességek. Prágai gyógysonka. Kitűnő olajos és pácolt halak. Torta- és ostyalapok, fajalmák, valamint a legfinomabb francia Oliva olaj, Hor­­nimans angol és orosz teák. Bel- és külföldi rum, likőrkülönlegességek. Asz­tali fajborok, Mumm és Pommery fran­cia pezsgők. Karlsbadi kétszersült és Graham kenyér. Római maróni. A legfinomabb fajkávék naponta fris­sen pörkölve, valamint Hág coffein­­mentes kávé kapható.

Next

/
Thumbnails
Contents