Komáromi Lapok, 1934. július-december (55. évfolyam, 53-103. szám)
1934-11-07 / 89. szám
2. oldal. »KOMAROMI LAKOK« 1934. november 7. hívására sem terjeszti be a közigazgatási havatal a szükséges iratokat. Igv egyik esetben a bíróság 1931. október 10-én kelt határozatával felhívta a pozsonyi vezérpénzügyigazgatóságot az adminisztratív iratok beterjesztésére. A felhívás eredménytelen maradt és sem az iratok, sem az ellenirat nem jöttek be. 1933. november 10-én a bíróság ismét felhívta a vezérpénzügvigazgalóságot az iratok beterjesztésére, de az iratok akkor sem érkeztek meg a felsőbírósághoz, bár a határozat pzl a figyelmeztetést tartalmazta, hogy a panaszt csak az iratok tartalma szerint lehel elbírálni. Erre a körülményre való figyelemmel a legfelső közigazgatási bíróság az iratok nélkül kénytelen volt helyt adni a panasznak Hadseregek a Saar vidék határain.-— november 6. A középeurópai és a marseille-i problémák hosszabb időre eltérítették a közvélemény figyelmét az európai helyzet legfontosabb és legveszedelmesebb kérdéséről, a Saar-kérdésről. Alig csitultak le a keleti viharok máris sötét viharfellegek gyülekeznek a nyugati égen és a Saar-probléma az eddiginél szokatlanabb vehemenciával hirtelen újra a világpolitika előterébf kerüli. A népszövetség november hó 21-én foglalkozik véglegesen ezzel az üggyel, de már a tanács összehívása elölt hírek hangzottak el, hogy a január 13-án esedékes Saar-vidéki népszavazást elodázzák. Ez a francia terv óriási felháborodást keltett Németországban. Letagadhatatlan, hogy a német lapok és a közvélemény az általános elkeseredésben nem parlamentáris kifejezésekre ragadtatták el magukat s elhangzott az a kijelentés is, hogy abban az esetben, ha a franciák és a népszövetség indokolatlanul és jogtalanul elodázza a népszavazást, vagy annak más formát ad, mint ahogy a versaillesi szerződés előírja, akkor a németek erőszakkal veszik birtokukba az őket megillető német földet. Csak c/.L várta Franciaország. Alig látta jelét a német agresszivitásnak, máris csapatokat vont össze a Saarvidék határán és kijelentette, hogy a legkisebb szabálytalanság esetén megszállja a Saar-területet és kiűzi onnét a német puccsistákat. A francia csapatok Nancyban való összevonása feje tetejére állította a helyzetet. Párisban, Berlinben és Genfben a lehető legnagyobb idegesség uralkodik, sőt legújabban London is beleszólt a vitatkozásba. Mindenki érzi, hogy a veszedelmes fordulal, amely a Saarproblémában bekövetkezett, végzetes következményekkel járhat. Egy ango1 lap kijelentene, hogy Németország két éves intenzív és az antant tiltakozásával nem törődő fegyverkezés után katonailag elérte azt a magas szintet, amit a háború előtt képviselt. Nem valószínű tehát, hogy a franciák erőszakos Saar-vidéki bevonulását a németek ugyanolyan tétlenül figyeljék, mini a Ruhr-vidék megszállását fogadták tizenkét évvel ezelőtt. Legalább is ádáz guerilla-liarc törne ki Európa e legműveltebb és legsűrűbben lakott területén, s hogy hova vezetne a szabálytalan hál>oruskodás, azt csak a jövő tudná megmondani. Az angolok látják a helyzet veszedelmét. Máris mindent elkövetnek, hogy mérséklésre intsék az ellenfelekéi. A november 21-i genfi tanácskozást nagy érdeklődéssel kell várnj mert ott dől el a népszavazás sors.'i Mint ismeretes, a franciák szeretnél-' ha a Saar-vidék lakossága január hó 13-án három megoldás közölt választhatna. Az első az, hogy a Saar-vidék azonnal vissza akar-e kerülni Németországhoz, a másik az, vájjon Franciaországhoz csatlakozik-e (ami teljesen kilátástalan óhaj), a harmadik áz, vájjon a Saar-vidéki nép kitart-e a mai status quo mellett és továbbra is a népszövetség fennhatóságát óhajtja. E harmadik lehetőség elfogadási» esetén a népszövetség kilátásba helyezné, hogy néhány év múlva a Saarvidéki lakosság újból dönthet hovalartozandósága kérdésében. Köztudomású, hogy a franciák pénzt és munkál nem kímélve nagy aparátussal segítik elő a Hitler-ellenes Saar-vidéki mozgalom propagandáját. Sok ezer németországi emigráns él és agitál a kis területen, pompás sajtót dolgozol/ ki, karhatalmi osztagokkal rendelkezik, a népszövetségi leigazoló hivatal pedig többnyire csak olyanokat ismer el szavazóknak, akikről tudja, hogy nem igen Iiiller-párliak. Ezt a hatalmas agitáció! kiegészíti a Saarvidéken rendkívül erős katolikusok bizonyos animozitása Hitler ellen, s tekintetbe véve, hogy a lakosság öt év múlva ismét szavazhat, nem teljesen kilátástalan az, hogy a Saarvidék a status quo mellett foglal állási. Ez a lehetőség, a franciák óriási erőfeszítései, a Saar-vidéki Hitlerellenes kampány furor ja, természetesen idegességet vált ki a birodalomban s ebből magyarázhatók a meggondolatlan német kijelentések. Hetek óta nemzeti szocialista puccsról beszélnek a Saar-vidéken és Knox, a saarvidéki népszövetségi bizottság elnöke ilyen értelmű jelentést is küldött Genfbe, ami azzal az eredménynyel járt, hogy a franciák összevonták csapataikat a Saar-haláron. A helyzet jelenleg kritikus. A nagyhatalmak érdeklődése százszázalékosan Saarbrücken felé fordul. Mindenki érzi, hogy Európa sorsa függ az uj nyugati puskaporos hordótól. A legkisebb meggondolatlanság lángba bonthatja a rajnai határokat. Szívdobogva lesi a közvélemény a január 13-í népszavazás eredményét, s a népszövetség ez alkalommal valóban értékes munkát végezhetne, ha össze tudná egyeztetni a Saar-vidéki ellentéteket. Jogérzés és a mai idők. Ezzel a címmel Horácsek egyetemi tanár vezércikket írt a Národní Politikában. A cikkből a következőket idézzük: Egészen más új jogrendet, találunk Szovjeloroszországban. bárotl a szó régi értelmében vett jogról aligha beszélhetünk. És micsoda jogrendi változásokat hozott az olasz fasizmus és Hitler! De másutt, nálunk is találkozunk oly jogszabályalkoláisi gyakorlattal, amely a régi jogi iskolából kikerült jogászokat egyenesen kétségbeejti. A szerzett jogok jogvédelme ma már csaknem teljesen ismeretlen fogalom. Ma minden további nélkül adnak ki törvényeket visszaható erővel, egyszerű rendeletekkel megcsonkítják az úgynevezett polgári jogokat, korlátozzák a tulajdonjogot. megváltoztatják a kétoldalú szerződéseket, ellenvetés nélkül engedélyeznek moratóriumokat, leszállíttiatik a pénz értéke, egyoldalú beavatkozással megváltoztatják az adós és hitelező jogviszonyát, a háztulajdonos és bérlője jogviszonyát, hivatalosan állapítják meg a kamatlábat, az árakat. a béreket, korlátozzák az alkalmazottak elbocsátásának lehetőségét, az üzembeszüntetést, stb. Mindez a legkülönfélébb, tetszetős jelszavak alatt történik, így a gyengébb védelmének, a szolidaritás, a közérdek jelszava alatt, amellett felejtik, hogy mindez a jogrend biztonsága sérelmére történik, hogy ezzel nyugtalanságot és bizalmatlanságot visznek a gazdasági életbe, aláássák a magánvállalkozás kezdeményező kedvét, megrendítik a felelősségérzetet. És épen ebben van a mai akut gazdasági válságnak a főoka. A jogrenddel úgy vagyunk, mint a vattással, ha e pilléreket megrázzuk, amelyeken az egész emberi társadalom nyugszik, úgy az egész épület veszélyben van. Csallóközi napok. Kis csallóközi inoloroska a gúlái vicinális. Regénybe illő, filmre való, vicclapba kellene tenni. Számtalanszor szülöttünk már a csallóközi közlekedésről, komolyan és tréfásan kifejtettük véleményünket az összes csallóközi vonatok felől, többi laptársunk is velünk együtt emeli szavát, mindez azonban természetesen nem használ... Egy eredményt ért cl a vasúti igazgatás: az uszor— somorjai vasútvonalat akarja megszüntetni s autóbuszjárattá alakítani. Pozsonyból azonban Komáromba jutni még mindig igen körülményes és lassú vállalkozás, a gúlái gyors azonban mindezek fölött áll. Nem is lehet a gutái vonalról megemlékezni máskép, csupán a humor jegyében. Ez a kalandos természetű vonatka lépésben megy, köhögve, tapogatózva halad előre, kínlódik, fájdalmas hangokat hallat. Vasárnap, vagy ünnep elölt az egyetlen kiskocsi nem bírja a forgalmat s akkor még a lépcsőn is csüngenek emberek, a kocsi féloldali dől s egyszercsak fel fog borulni. Várakozik, tolat, neki nem sürgős, ha késik is, ide-odasétál a kis állomásokon, s ha megindul, felnyög. Az utasok élénk érdeklődése kíséri s a motoros minden egyes böffenését hangos nevetés fogadja. Fogadások történnek: meddig bírja a masina: cljut-c Komáromig, avagy már Keszegfalunál megáll? Nincs derűsebb, lélekemelőbb utazás, mint a gútai expressz. Csupa finomság, csupa közvetlenség, csupa lüktető lendület... Tűz a falun. Valaki haragszik valakire s a halk sötétben gyufa lobban, szalma lángol, széna izzik, ég a félszer... De lehet, hogy gyerekek játszanak cigarettásdit a szalmakazal mögött, vagy gazduram pipájából hull ki a szikra. Olyan eset sem tagadható, hogy gazduram maga kísérletezik a biztosító intézet hiszékenységével s odatartja maga a gyufácskát a szalmakazalhoz ... Virít már a lángvirág, lobog a tűz és gomolygó füst ül a tüdőre. Hej, emberek, ég az alvégen két kazal, vederre, kapára, oltani... Különös, lélekrendítő lárma tör fel most. A toronyban megkondítják a harangot, gong-kong, repeszti a füleket a félrevert harangnyelv, a malom mélyhangú dudája Morse-jelekben harsantja az ég felé a tűzi jelet, a tűzoltók kürtje vékonyan süvít bclf az estébe. Kondid, sivít, harsog, bőg minden hangszer. Emberek rohannak észnélkül, repül a lángpelyva, ropog a nádtető. — Emberek, segítsetek! Már jönnek a tűzoltók, fektetik a csöveket, de a kutak hamar kiapadnak, egyre több s hosszabb cső kell, már vederre kapnak s úgy hordják a vizet. De csak a tűzoltók dolgoznak. A tengernyi nép áll szájtátva és közönyösen, senki nem nyúl vödörhöz, kapához, ujját nem billenti, lábát nem mozdítja, magyar a magyarnak így nézi pusztulását. — Emberek, segítsetek! Senki nem hallja. Eloldalognak, otthagyják a vödröt, a fejszét, senki nem segít, hiába minden. Végtelen közöny, káröröm a tűztől világított arcokon. Nem mozdul senki. Hadd égjen a másé... Mezei rend. Kihajtották az egyik nagyon nagy faluban a teheneket a legelőre. Viszsza is jöttek a tehenek rendre, csak az egyik gazda tehene nem került elő. Izgatottan keresték, kutatták, átszaladlak a legelőn, kérdeztek utána szomszédságban, folyóparton: a tehén nincsen, a borja sincsen. Két napig keresték. Harmadnap valakinek eszébe jutott, hogy még egyszer át kellene vizsgálni a legelőt. Útnak indulnak az érdekeltek. A legelő közepén hatalmas giz-gaz, semmit nem érő száraz tördelek, haszontalan gyom. Ebben találták meg a tehenet. A község legelője olyan gazos volt, hogy a szemétben két napig eltűnhetett a telién, borjával együtt. .. Két vitaest margójára. Az ifjúság, hála Istennek, nem csak beszél ,hanem cselekszik is. A kultúr ankcltal kapcsolatban hozzászóló fiatalok mind megegyezlek két pontban: egyöntetűen az aktuális problémákkal való foglalkozást sürgették és új formát. a vitaestek bevezetését ajánlották. ürömmel kell regisztrálnunk, hogy ezt saját lehetőségeiken belül, -saját kis körükben már meg is valósították. Kél előadásról, két vitaestről kellene most beszámolnom, de helyette — bármennyire elismerem is az előadásokat, a vi laesick nemvári magas színvonalát, — mégis inkább kritikát írok. Eleget hallottuk újabban azt a válla!. hogy a főiskolás élet. a főiskolás egyesületek meddők, feleslegesek és csak arra valók, hogy elvonják az ifjúság figyelmét a tanulástól. Tudom, hogy nem világot rengető cgy-egy ilyen vitaest, hogy nem fog javítaiy sem a mi, sem a mások helyzetén, — hogy minden vádat felsorakoztassak, — de kétségkívül egymás gondolatainak kicserélése, a rugékonv beszédkészség, viiamodor megszerzése már nem hiábavaló idő pocsékolás és hogy ma már van Komáromban egy-kég akadémikus, akit vitában meg is lehet győzni: eredmény. Kétségkívül több, mintha tudná a Somogy csatársorát betéve hátulról visszafelé és unalmában belefaragná a Laky-padba. Nem ilyen szempontból akarok kritikát mondani. Két vitaest volt egy hét alatt, mindkettőt komáromi magyar akadémikusok rendezték. Az egyik a Kultúrpalotában, a másik a Legényegyletben Az egyiket a KMAE, a másikat a Prohászka Kör rendezte. Mindkettő résztvevői, legalábbis aktív résztvevői ugyanazok voltak. Mindkettő általános érdekű és értékű. (Az egyik a komáromi kultur ankéttal, a másik ^ magyar iparosság kérdésével foglalkozott.) Mindkettőt ép úgy végighallgathatta egy hithű izraelita, mint egy fanatikus katholikus, evangélikus vagy református. Tavaly a kél egyesület szépen megfért egymás mellett, közösen tartották vitaestjeiket, hiszen tagjai mind azonosak, illetőleg minden Prohászkás a KMAE tagja is. Miért nem lehet ez az idén is így? Minek szétdarabolni az amúgy is kisszámy komáromi akadémikusokat, az egészen kevés érdeklődőt, amikor együttes munkával, közösen, sokkal nívósabb, változatosabb programot állíthatnának össze, sokkal élénkebb vitaesteket rendezhetnének. Érdekes, hogy éppen ezek hangoztatják legjobban a közös magyar munkál. <-y -y) — A Pajor-szanatórium (Budapest, Vas-ucca 17). Uj olcsó kórházi osztálya. A Vas uccai dr. Pajor-szanatórium a gazdasági helyzethez alkalmazkodva, kórházi osztályt nyitott szanatóriumi ellátással, napi 8 pengő ápolási díjjal. A különszobák árait is lényegesen leszállította. Különleges gyógytényezői: rádiumkezelések, bélfürdők (enterocleaner, Darmbad), szívbetegeknek kímélő és pihenőkúrák (elektrocardiograph) szénsavfürdők stb. Nagyszabású vízgyógy, zander és ortopád gyógytermek, asthmaszobák, sebészeti osztály elsőrangúan felszerelt műtermeivel, plasztikai sebészei, cmlöplasztika, orrkorrekció, arcinegfiatalílás (ránceltüntetés) stb., urológiai osztályán a legmodernebb berendezés és készülékek. Szülőosztály 10 napi lcgtnérsékeltebb átalányárban slb. Tájékozást nyújt szívességből: Szerecsen gyógyszertár Komárno. 314 — Berger F. Vilmos csemegeüzletében Komárom, állandóan friss paszterizált zsámbokréti teavaj. Sajtkülönlegességek. Prágai gyógysonka. Kitűnő olajos és pácolt halak. Torta- és ostyalapok, fajalmák, valamint a legfinomabb francia Oliva olaj, Hornimans angol és orosz teák. Bel- és külföldi rum, likőrkülönlegességek. Asztali fajborok, Mumm és Pommery francia pezsgők. Karlsbadi kétszersült és Graham kenyér. Római maróni. A legfinomabb fajkávék naponta frissen pörkölve, valamint Hág coffeinmentes kávé kapható.