Komáromi Lapok, 1934. július-december (55. évfolyam, 53-103. szám)

1934-11-03 / 88. szám

»KOMÁROMI LAPOK< 1934. november 3. 6. oldal az összes hozzáoalókat Donlosan kimérne' es keoeroe Tartalmazza, kalácsok torták ás aprósüleményekhez 1 csomag Die 2'40. A Vörös Kereszt önkén­tes ápolónőinek Az október 31-én délután, a hely­beli hadosztálykórházban megtartott vizsgával ért véget a komáromi Csszl. Vörös Kereszt egyhónapos önkéntes ápolónői kurzusa. A vizsgán a tan­folyam hallgatói tanúságot lettek ar­ról a kitartásról és szorgalomról, mellyel az előirt anyagot elsajátittot­­ták, valamint az előadó orvosok ala­pos munkájáról. A tanfolyamnak, me­lyen az előadások párhuzamosan szlo­vák és magyar nyelven folytak, 40 csehszlovák és 25 magyar nyelvű hall­gatója volt. A szlovák kurzuson dr. Maleőek al­ezredes, dr. Chmpil törzskapitány, dr Hértik kapitány katonaorvosok, va­lamint Fenced törzskapitány és Ko­vács Ferenc, a Vörös Kereszt Egye­sület titkára tartottak előadásokat, a magyar nyelvű kurzuson pedig dr. Lipscher kórházigazgató, dr. Göndör állami városi főorvos, dr. Kovács Im­re állami városi orvos és dr. Kalva­­riszky Jenő, a Vörös Kereszt vezető főorvosa, valamint Hasenberg kapi­tány adtak elő. Az önkéntes ápolónők vizsgája a hadosztálykórház különtermében folyt le, meglepő volt a tanulók alapos el­méleti és gyakorlati készültsége. A vizsgát Novotny Richard járási főnök, a helybeli Vörös Kereszt Egye­sület elnöke nyitotta meg, utána pe­dig dr. Assmann ezredes-orvos, a hadosztály-kórház parancsnoka fejez­te ki köszönetét mindazoknak, akik a kurzus megrendezése és létrejötte kö­rül fáradoztak. Mindkét államnyelvű beszédet dr. Kalvariszky Jenő, a Vö­rös Kereszt ügyvezető aletnöke tolmá­csolta magyar nyelven. Az elméleti és gyakorlati vizsga befejezése után a Vörös Kereszt szlovenszkói divíziójá­nak igazgatója, dr. kínokat Ferenc ma­gyar és szlovák nyelvű beszédben kö­szöntötte a felavatott önkéntes ápoló­nőket, hangsúlyozva, hogy uj hivatá­sukban nemcsak egy, remélhetőleg so­ha többé meg nem ismétlődő háború esetében való segélynyújtásra készül­jenek fel, hanem a nyugodt béke idők olyan alkalmaira és eseményeire is, amikor szenvedő embertársaiknak kell segítséget nyújtani. 9 Majd Kovács Ferenc, a helybeli Vörös Kereszt Egyesület titkára olvas­ta fel szlovák és magyar nyelven a fogadalom szövegét, melyre ötvenné­gyen tették le a fogadalmát. Az uj önkéntes ápolónők nevében Prokop Karola szlovák nyelven és Kovács Ferencné magyar nyelvei! kö­szönte meg a tanfolyamot vezető or­vosok és funkcionárusok közreműkö­dését és fáradságát. Kedvesen búcsúz­tak el a tanfolyam oktató nővérétől, Klubál Bozsena okleveles ápolónőtől is. Végül dr. Kalvariszky Jenő, a hely­beli Vörös Kereszt Egyesület ügyve­zető alelnökc mondott köszönetét és az ünnepélyes vizsgát bezárta. A négy hétig tartó tanfolyamon részt vett hölgyek este 8 órakor a tiszti kaszinó helyiségeiben táncestélyt ren- . deztek, melyen Jelinek ezredes hely­őrségi parancsnok köszöntötte az uj önkéntes ápolónők testületét. vizsgája 362 Radio- Elektro-Mechanik Müller Komárno, Városház-u. 8, telefon 166. Előnyös fizetési feltételek mellett kaphatók: Telefunken- Standard-Mikrophona és egyéb márkás rádiók. Accumulatortöltés. — Szakszerű javítások és átalakítások 1 évi jótálással. — Alkalmi vételek használt rádiókból. Jókai rajongója. Komárom, nov. 1. Az 1904. virágnyitó májusa vitte el Komárom és a magyarság halha­tatlan nagy fiát. Jókai Mórt. A nagy­szerű mesefa hatvan esztendeig, két emberöltőn ál szórta magáról a pa­zar és hódító illatú virágokat. És eb­ben a hatvan esztendőben volt olyan húsz esztendő, 1849—1867 között, ami­kor egy letiporl nemzet lehetetlenül vergődő és ébren álmodó lelkének szomjúságát elfogatták az ő sorai. A másik halhatatlan komáromi tanító­­mester. Beöthy Zsolt, erről ezt mon­dotta koporsója felett: — Hogy a szolgaságnak erkölcsrontó láncait erkölcsi romlás nélkül visel­tük és ráztuk Je, — hogy csábító, mételyes világáramlatoktól mentesek tudtunk maradni kétségbeejtő hely­zetünkben, — hogy az erkölcsi erőt, mellyel jogainkat visszavívtuk, képe­sek voltunk megőrizni, hogy idea­lizmusunkban hitünket, reményünket, szeretetünket megtartottuk: volt-e mindebben bárkinek nagyobb része, mint a Te költészetednek?! Eszünkbe jutnak e szavak most is, amikor azt látjuk, hogy Jókai ne­mes idealizmusa, megvesztegető ro­mantikája, bűvösbájos komáromi sza­bású magyar nyelvezete nem lett a rohanó időnek áldozata. Az elmúlt hetekben Komáromban járt Jókainak egyik rajongója, messze idegenbe el­szakadt magyar mérnök-ember, aki megtudta, hogy most Komáromban tartózkodik a mesekirálynak egyetlen, kedves unokája, Feszty Masa, a hírne­ves festőművésznő édesanyjával, Fesz­ty Árpádné-Jókai Rózával. Hogy meg­ismerkedhessek azokkal, akik a nagy írónak közvetlen közelében élhették és azoktól hallhasson rajongva szere­tett írójáról, annak személyéről, éle­téről, az emberről intimitásokat, nem sajnálta a hatszáz kilométeres utat és eljött hozzájuk ide, Jókai városá­ba. S amit hallott, azt elvitte örök emlékül, életének egyik legszebb él­ménye gyanánt. Feszty Masa meg­küldte neki emlékül édesanyjának plasztikus, színes memoárjait és ab­ba meleg sorokat írt ajánlásul. Erre érkezett az a levél, melyből a mű­vésznő engedélyével néhány részletei közlünk: ... Oly gazdagnak érzem magamat, hogy szinte röstellem ezt a meg nem érdemlett gazdagságot, ezeket a meg nem érdemlett kincseket, melyekkel a sors megajándékozott. (A 'Jókai-ra­­jongó gyönyörű rózsákat hozott a mű­vésznőnek, aki azokat üveg alatt a Jó­­kai-szoba ereklyetárában helyezte el. Erre vonatkozik a következő mondat). ... Engedje meg, hogy magam elé kép­zeljem azokat a kezeket, melyek a szeretet rózsáit így fölmagasztalják s küldőjüket igy megtisztelték: magam elé képzeljem és megcsókoljam őket a hála, a tisztelet és szeretet kézcsókjá­val. Azt hiszem, ha akadtak is az élet küzdelmeiben emberek, kik a két már­tír fejére töviskoronát tettek: voltak mindig olyanok is, kik a meg nem ér­demlett fájdalmakat enyhítették. Ilye­nek voltak elsősorbau is az anyának: a leány, a leánynak: az anya. A Gond­viselés adott az anyának méltó gyer­meket s a leánynak méltó anyát, hogy egymást erősítsék az élet nehéz per­ceiben ... igy nagy viharok ellen is sikerrel lehet küzdeni, még akkor is, ha a »Mi hárman«-ból egy nagy Géni­usz hiányzik... így ír a huszadik század negyedik évtizedének idegenbe szakadt ma­gyarja, aki magát nem érzi egyedül, mert Jókai Mórral társalkodík ésvisz­­szaringatja magát a magyar álmokba. A gyár zúgó, zakatoló örök zöreje neki életritmust dalol, hiszen ezeket is mind megálmodta a nagy Mesemondó, aki negyven évvel a világháború előtt megírta a világháborút és a repülő lé­gi flották nagy harcát a Jövő század regényében. De megírta ragyogó képzeletének csodálatos színeivel az Aranyember mesevárosát, a Politikai divatok-ban. Az elátkozott család-hun, A tengersze­mei hölgy-ben, és A mi lengyelünk­ben. is szerencsétlen, tűzben, árvíz­ben. földindulásban összeomlott szülő­városa adja neki a regénytémákal Mert nincs még egy városa a magyar glóbusnak, amelynek ennyi emléke tá­madt volna irodalmunkban és mind­ez a Halhatatlan író pazar bőkezűsé­géből. Jertek ide, kik szerelmesei vagytok a legnagyobb meseköltőnek és merít­setek itt elő örök szellemének szépsé­ges emlékeiből. — Tanácsülés a városnál. Ko­márom város tanácsa november hó 6-án, kedden délután 5 órakor a vá­rosháza nagytermében ülést tart. Az ülés tárgyát a város 1935. évi költ­ségvetése képezi. — Halálozás. Mint őszinte rész­véttel értesülünk, Kollányi Istvánná szül. Röhrich Mária Magdolna, fiatal életének 24-ik, boldog házasságának 2-ik évében, rövid szenvedés után november 1-én elköltözött e földi élet­ből. A korán elhunyt kedves halott kihűlt porrészeit november 3-án, szom­baton délután 3 órakor fogják a buda­pesti kerepesi-uti temető halottasházá­ból a róm. kath. egyház szertartása szerint örök nyugalomra helyezni. A megboldogultat lesújtott férjén, Kollá­nyi Istvánon kívül id. Kollányi Miklós ny. főjegyző és neje mint apósa és anyósa. Kollányi Ferenc, ifj Kollányi Miklós és dr. Kamrás Józsefné mint sógorai és sógornője, a kiterjedt ro­konsággal együtt gyászolják. Legyen álma csendes! — Csallóközi régi népszokások. Szerdán este tartotta meg dr. Alapy Gyula tartományi képviselő Pozsony­ban a keresztényszocialista pártköz­pontban a keresztény munkás szak­­szervezet megnyitó kulturestéjén elő­adását a csallóközi régi népszokásokról- Az előadás előtt Lang elnök köszön­tötte a közönséget és az előadót, aki már előzőleg is tartott érdekes és ta­nulságos előadásokat. Majd a Keresz­tény Munkás Dalárda adott elő két kiválóan sikerült magyar népdalegy­veleget a legszebb sikerrel és a remek együttes méltán keltett feltűnést. Majd Alapy Gyula dr. tartotta meg előadá­sát és abban a régi Csallóköz szoká­sait vázolta fel, elsősorban az egyházi ünnepkörökhöz fűződő emlékeket, a Lucaszéke készítését, a karácsonyi Bet­­lehemes játékokat, a Háromkirályok járását, a farsangvégi „Bolondvasárnap“ sokféle mókáját, majd ismertette a régi magyar böjtöket, amikor a nép még zsírt sem használt ételeihez, ha­nem olajjal főzött. A húsvéti népszo­kások ismertetése után következett a a pünkösd királyság ismertetése és pünkösd királynéjáé Az elő­adó kiemelte az ezekben a szokások­ban megtalálható pogánykori elemeket, a regősök és énekmondók hatását. Az aratás és ünnepe, a kukoricafosztás szokásainak felsorolása után a családi ünnepek, a lakodalom, keresztelő, halá­lozás kerültek sorra ősi szokások fel­elevenítésével és a hozzájuk fűződő folklorisztikus anyag ismertetésével. De felidézte a gyermekkor kedves emlékeit is a gyermekversek felolva­sásával és nem egyszer keltett nagy derültséget, mikor a rontásról, igézés­­ről, boszorkánynyomásról beszélt. Fej­tegette a sámánizmus és a vámpírizmus lényegét és áttért a boszorkányhitre és annak egyes eseteit adta elő le­bilincselő előadásban. Végül a gazda­sági életből ragadott ki egy tárgyat, a zsellérember tehénkéjét és a babonák­nak egész sorozatát mondta el, hogyan veszik, tartják, gyógyítják a tehénkét, a család szemefényét, amelyből tulajdon­képen él a kis család. Külön fejezetet kapott Guta is és a hallgatóság hálás tapsokkal fejezte ki az előadónak el­ismerését. Az előadást a pozsonyi tár­sadalom számos kiváló tagja is meg­hallgatta, köztük Csallóköz régi ba­rátja, Sziillö Géza dr. nemzetgyűlési képviselő. — Tanító választás. Keszegfalván a r. kát. iskolában szervezett uj taní­tói állásra Tergina Kázmér lévai lakos okleveles tanitót választotta meg az iskolaszék. — Elveszett szemüvegek. Komá­rom területén julius havában a KFC. pályán és októberben két csontkeretes szemüveg és nov. 1-én délután a róm. kath. temetőben egy csontkeretü és sárgadrót fülakasztós szemüveg elve­szett. Becsületes megtaláló adja be illő jutalom ellenében Sprusánszky József detektivfelügyeiő címén a rendőrbiztos­ságra. ^ — A zsidó vallásos est iránt, mely vasárnap fél hat órakor kezdő­dik, általános érdeklődés nyilvánul meg, ami különösen az illusztris elő­adó személyének az érdeme. Dr. Klein Ernő érsekujvári főrabbi, az általánosan ismert nagyiudásu, világi és egyházi tudományokban egyaránt kiváló előadó fogja Mózes személyét és korát eddig még nem hajlott szempontokból is­mertetni. Megnyitó beszédet dr. Krausz Artur hitközségi elnök mondja. — Köszönet. A Pozsonyi Városi Takarékpénztár komáromi fiókja a köz­ségi népiskola 1. oszt. tanulói részére, — a takarékosság előmozdítása és meg­­kedveltetése céljából, — 5 Ke összegű törzsbetéttel ellátott betétkönyvecskéket ajándékozott, melyért ezúton is köszö­­tét fejezi ki Pét hő Sándor igazgató. — Fehér Artur jubileumi elő­adóestje november 10-én. A komá­romi zsidó hitközség kulturbizottsága rendezésében a zsidó hitközség nagy­termében rendezi meg Fehér Artur előadóestjét. Ünnepi hangulatot és je­lentőséget ad az estnek, hogy a nagy­nevű előadó ez alkalommal ünnepli művészi pályafutásának 25 éves jubi­leumát. A komáromi közönség már -többször élvezhette a nagyhatású sza­valatokat, melyekben nagy erővel szó­lalnak meg a költői érzések. A műso­ron szereplő világhírű költemények és prózai müvek a zsidó, magyar, szlovák és cseh irodalom legkiválóbb alkotásai. Jegyelővétel a november 4-iki akadé­mián és 5-től, hétfőtől kezdve Hermann ujságirodában. A feltűnően olcsó hely­árak: 7, 5, 3 Ke. Diákjegy P50 Ke. — A Pajor-szanatórium (Budapest, Vas-ucca 17). Uj olcsó kórházi osz­tálya. A Vas uccai dr. Pajor-szana­tórium a gazdasági helyzethez alkal­mazkodva, kórházi osztályt nyitott szanatóriumi ellátással, napi 8 pengő ápolási díjjal. A különszobák árait is lényegesen leszállította. Különleges gyógy tényezői: rádiumkezelések, bél­­fürdők (enlerocleaner, Darmbád), szívbetegeknek kímélő és pihenő­­kúrák (etektrocardiograph) szénsav­fürdők stb. Nagyszabású vízgyógy, zander és ortopäd gyógytermek, asth­­maszobák, sebészeti osztály elsőran­gúan felszerelt műtermeivel, plaszti­kai sebészet, emlőplasztika, orrkor­rekció, arcmegfiatalítás (ránceltünte­tés) stb., urológiai osztályán a leg­modernebb berendezés és készülékek. Szülőosztály 10 napi legmérsékeltebb átalányárban stb. Tájékozást nyújt szívességből: Szerecsen gyógyszertár Komárno. 314

Next

/
Thumbnails
Contents