Komáromi Lapok, 1934. július-december (55. évfolyam, 53-103. szám)
1934-10-24 / 85. szám
Ötvenötödik évfolyam 85. szám. Szerda., 1034. október 24. KOMÁROMI LAPOK POLITIKAI LAP Előfizetési ár csehszlovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel egész évre 80 Ke, félévre 40 Ke, negyedévre 20 Ké. — Külföldön 120 Ke. Egyesszám ára 1 korona. Alapította: TUBA JÁNOS. Felelős főszerkesztő: GAAL GYULA (Ír. Szerkesztő: BARANYAY JÓZSEF (Ír. Főmunkatársak: ALAPY GYULA <lr. és FÜLöP ZSIGMOND. A gazdaadósságok konverziója. Komárom, október 23. Végre annyi várakozás után megjeleni a gazdaadósságok konverziójának lerve. Nagyszabású munkát vári mindenki és mini a deák közmondás tartja, a hegyek vajúdásából mogsziilelell a kis egérke. Az eddig hivatalos becslések szeriül a gazdáknak a háború után 35 milliárd adósságuk keletkezett bizonyára nem azért, meri a soruk nagyon jól ment volna, liánéin azért, mert a rossz esztendők rossz konjunktúrái alatt, amire az adózlaíásnál semmi (ekinteltel sem voltak, eladósodni voltak kénytelenek. MosI már ezl a 35 milliárdo! akarják vagy szerelnék azzal a3.5 milliárddal, tehát pontosan az adósságok tizcdrészével rendezni. Ha tetiát az adósságok lizedrészét rendezik, akkor nem rendezhetnek mindéül és főleg nem mindenkit, hanem — a legjobb esetben — csak minden tizedik gazdát. Már pedig ez nem rendezés és akkor legjobb, ha semmit sem lesznek az eladósodott gazdaosziáh érdekében. A gazdák szanálását elsősorban a maradék bír tokosok szándékoznak igény bevenni, akik tudvalevőleg lapszerkesztők, párl(itkárok és más hasonló agrárfoglalkozásokból léptek elő földbirtokosokká és akik egy gazdasági szaklap megállapítása szerint olyan sikerrel gazdálkodtak, hogy birtokuk minden hektárját állagban 10000 korona adósság terheli. Ez a gazda-lap azt ajánlja, hogy a maradékhirtokosok ezúttal ne részesüljenek nemzeti ajándékban és az állam pénze maradjon meg az állam tartó pillérének,» kisgazdáknak és a törpebirtokosoknak a szanálására. Hiszen eléggé ismert és tudott dolog az, hogy a maradékbirlokosok nemcsak a birtokszerzésénél kaptak hallatlan kedvezményeket és kamatmentes kölcsönöket, adóleírásokat, hanem még a felszerelésnél is lámo gátasban részesüllek. Nagy és súlyos kárt jelentene minden fillér, amit a maradékbirlok szanálására fordítana a földmívelésügyi kormány, mert aki nem tud gazdálkodni, annak következményeit az állam nem viselheti. Ezek az urak tehát ismét legyenek lapszerkesztők és pártlitkárok, amiből ha nem is olyan urasan, de meg lehel élni. A földmivelésügyi miniszter nemrégen inondotl beszédet és abban a paraszt hivatását dicsőítette, majd meglátjuk, menynyit lúd lenni a parasztért, aki szerinte az állam fenntartója. A maradékbirtokosból sohasem lehet paraszt, hanem dzsentri, aki autóval száguldozik közöltünk és nem fogja meg az ekeszarvát. A legnagyobb aggodalmunk azonban a szanálásnak a módja képezi. A törvénytervezet szerint ezzel a bíróságokat bíznál, meg és egy bíró mellett két szakértő tenne javaslatot a szanálásra, melyet így bírói határozat mondana ki. Minden tiszteiéi mellett, amelyet a bírósággal szemben érzünk, ezl a módot a lehelő legnagyobb mértékben kifogásolnunk kell. A bíróságot nem szabad ilyen kérdésekbe belevonni, ahol a bírói funkciónak nincsen semmi értéke, de nem is lehet, mert nem a bíró, hanem a kél szakértő dönt. Az a két szakértő pedig kiknek a sorából kerül ki? Eíelöl teljesen tisztában lehetünk. mert a szakértőkből elég tapasztalataink vannak. Mikor az önkormányzati testületeket megalkották, azoknak egyharmadrészél kinevezték a törvény szerint szakértőkből« és ezt a belügyminiszter úgy hajtotta végre, hogy például a komáromi járásban kinevezett nyolc szakértő közül egy magyar van, a lobbi pedig nem magyar, vagyis a magyar nemzetiséghez tartozóknak vagy nincsen szakértelmük, nem ismerik a közigazgatást, nem értenek a pénzügyekhez és nem megfelelő gazdák, vagy pedig politikai szempontok miatt történt a mellőzésük az óriás többségében magyar já rásbun épen úgy, mini a többiben. Az országos képviselőtestületben pedig csakis az agrárok és a Iliin ka-íéle néppárt tagjai leheltek szakértők. mert ezeket nevezte ki a belügyminiszter. Hál ilyen szakértőkből igazán nem kérünk és ha ez a reform az agrárpártnak lesz a korteseszköze, amint azt a szociáldemokrata lapok napról-napra írják, akkor az egész reform elhibázoll és így nem éri el célját. A föld terhei rendezésének igazságosan személyválogatás nélkül kell megtörténnie. Ha ez nem így lesz és ha ezzel is pártérdemeket jutalmaznak, akkor a legnagyobb bizalmatlansággal fogadhatjuk ezt a reformot, amely pedig arra lett volna alkalmas, hogy egy érdemes gazdasági osztálynak, mely önhibáján kívül vergődik a megpróbáltatások közölt, segílségére siessen. POLITIKAI SZEMLE Komárom, október 23. Az őszi ülésszak első ülése a képviselőházban. A képviselőház október 25-én, csütörtökön délelőtt 11 órakor tartja első ülését az őszi ülésszakban. Az ülés tárgysorozatán szerepel a csehszlovák—osztrák egyezmény, az idegenforgalmi propaganda nyomtatványok kölcsönös kicseréléséről szóló egyezmény és három mentelmi ügy, ezek között van Szent-Ivány József magyar nemzeti párti képviselőnek ama két ügye, amelyben a mentelmi bizottság a képviselő kiadatását nem javasolja. A délelőtti ülésen az elnök elparenlálja Sándor jugoszláv királyt, Bariban francia külügyminisztert és Poincarét, majd a gyász jeléül az ülést félbeszakítják és csak délután 3 órakor folytatják. A délutáni ülésen dr. Trapl pénzügyminiszter expozé keretében beterjeszti az 1935. évi állami költségvetést. Egyes lapok értesülése szerint az ülésen Malypetr miniszterelnök is fog beszélni. Valószínűnek tartják, hogy az őszi idény kezdetén mindkét Házban fel fog szólalni Benes dr. külügyminiszter is, bár ennek pontos napja még nincsen megállapítva. A minisztertanács jóváhagyta az 1935. évi állami költségvetési tervezetet. A minisztertanács múlt hét végén ülést tartott, amelyen foglalkozott az 1935. évi állami költségvetéssel. A minisztertanács a költségvetés tervezetéi jóváhagyta, úgyszintén a kiviteli intézet alapszabályait tartalmazó kormányrendeletet, az italmérésekben használatos edények mértékhitelesítéséről szóló rendeletét és a bányafelügyelőségek területi beosztásáról szóló kormányrendelet alapelveit. A minisztertanács Tománek Ferdinándot nevezte ki a Zemská banka vezérigazgatójának. Elkészült a regisztrálásról szóló törvény javaslat. A kormány német nyelven szerkesztett félhivatalosának értesülése szerint a belügyminisztériumban teljesen elkészült a pártok regisztrálásáról szóló javaslat. A lap szerint a javaslat ismét számol az 500.000-nyi kvorummal, vagyis azzal, hogy csak olyan választási csoport kapna a nemzetgyűlésben képviseletet, amely az egész állam területén legalább félmillió szavazatot ért el. A javaslatot egyelőre még nem terjesztik a nemzetgyűlés elé és így azt nem is fogják tárgyalni. Ugyancsak a Prager Presse, valamint a Ycnkov c. lap is egész határozottsággal megállapítja, hogy a járási és tartományi választásokat egy évvel elhalasztják. Ezt azonban rendeletileg fogják elintézni. Október 25-én a szenátus is tart ülést. A szenátus október 25-én délután 5 órakor tart ja plenáris ülését. Az ülésen a szenátus elnöke meg fog emlékezni Sándor király, Barikon és Poincaré haláláról, majd a gyász jeléül felfüggesztik az ülést. A még aznap Szerkesztőség és kkulöliivatiil Nádor-u. 29. Megjelenik hetenként kétszer: szerdán és szombaton megtartandó második ülésen Trapl dr. pénzügyminiszter szintén megtartja az 1935. évi állami költségvetéssel kapcsolatban expozéját. Az ülés napirendjén még a francia kereskedelmi szerződés egyik pót egyezménye és két mentelmi ügy szerepel. S milliárdra rúg az 1935. évi költségvetés. A Národni Osvobozeni c. újságban Hrivna szerkesztő külön cikkben foglalkozik az 1935. évi költségvetéssel és többek között a következőket írja: — Az 1935. évi állami költségvetés bevételi és kiadási tételei is 350 millióval magasabbak, mint az 1934. évi, vagyis a költségvetés megközelíti a 8 milliárdot. A devalvációs törvény hatálya idején ez az első állami költségvetés, vagyis a devalvációi tényleg keresztülvilték és nem folytatják a deflációs politikát. A devalvációhoz fűzött remények teljesedtek. Megszűnt a pénzügyi piac feszültsége, félbeszakadt a hitelezők terheinek az adósokra való további áthárítása s a költségvetés új alapot ad a gazdasági éleinek. Igaz, hogy államgazdaságunk még mindig nincs megbízható egyensúlyban, a legutóbbi években a zárszámadások nagy hiányokat mutatnak. Az új költségvetés azért jobb a tavalyinál, mert számol az államadósságok becsületes törlesztésével. Nagy előnye a pénztári egyensúly, vagyis hogy nem számol újabb kölcsönökkel és hogy az államgazdaságnak mégis csak szilárdabb alapot ad, mint a devalváció előtti költségvetések. Az új házak adómentességének megszüntetése? A háztulajdonos egyesület hivatalos lapja, a Doma egyik legutóbbi számában azt írja, hogy a pénzügyminisztérium és a belügyminisztérium javaslatot dolgozott ki az önkormányzati testületek szanálásáról. A novella második szakaszában azt indítványozza a kormány, hogy az építkezési mozgalom elősegítéséről szóló törvénnyel nyújtott ideiglenes házadóelengcdést szüntessék meg 1935. január 1-től azokban a községekben, amelyekben házbéradót kell fizetni. Nemrégiben még a házadómentességet csak az 1927 év előtt épített házaknál akarták megszüntetni, az új javaslat azonban hatályon kívül helyezné az összes új épület adómentességét, sőt megszüntetné. A Poledni List című lap furcsának találja, hogy a legerősebb politikai párthoz, vagyis az agrárpárthoz tartozó egyesület nem ké]>es keresztülvinni a háztulajdonosok érdekvédelmét. Megszűnik a földhivatal. Már többször híre járt annak, hogy a kormány megszünteti a földhivatalt, amely feladatának túlnyomó részét már elvégezte. A kormány koalíciós lapok most ismét erről írnak és a közlemények szerint 1935. január 1-én megszűnik a földhivatal és ezen időtől kezdve a földmivelésügyi minisztérium egyik önálló osztályaként fog működni. Gondoskodni fognak Vozenilek elnök elhelyezéséről is, aki a szeszipari konszernban kap majd előkelő állást.
