Komáromi Lapok, 1934. július-december (55. évfolyam, 53-103. szám)

1934-10-13 / 82. szám

Lapunk mai száma a jövő heti teljesRádió-mtisort tartalmazza Ötvenötödik évlolyam._________________ 88. szám._________________Szombat, 1934. október 13. FJöfizelési ár csehszlovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel epész évre 8# Ki, félévre 4« Ke, negyed­évre 2# Ke. — Külföldön 12# Ke. Kgyesszátn ára 1 korona. Komárom, — okt. 12. A Géni uláni külpolitikai csend egyetlen szenzációját a román kor­mányválság jelentette az elmúlt na­pokban. Tatarescu első kormányá­nak bukása a szokásos bukaresti módon történt: Titulescu, az örök és nélkülözhetetlen külügyminisz­ter elvonult egy idillikus szépségű külföldi fürdőhelyre s onnan duz­zogva elküldte lemondását a ro­mán fővárosba. A váratlanul meg­táviratozott lemondás megindítot­ta a lavinát, amely azonban nem gördüli a mélybe, mert Titulescu önmaga jó előre megépítette azo­kat a gátakat, amelyek a zuhanó politikai tömegei megállították. Mint mindig, most is közbelépett a román király és a francia kor­mány, mint mindig, némi áldozat­tal. most is sikerült a duzzogó kül­ügyminisztert kibékíteni és a do­log maradt a régiben. Az európai közvélemény már mosolyogva fo­gadja az obiigái Tiluleseu-lemon­­dásokat, amelyek rendszerint vá­ratlanul következnek be. s ame­lyekről az a benyomása, hogy egy hiú ember pillanatnyi hangulat­­változásainak következményei. A dolog nem ennyire egyszerű. Elvitathatatlan, hogy Romániában hosszú idő óla két tendencia küzd egymással. Az egyik irányzat az, amely száz százalékban kitart a mai francia és kisanlant orientá­ció mellett, hűséges támasza és keresztülvivője a Párisból jött pa­rancsoknak és Nagyrománia üd­vét egyedül a nyugateurópai né­metellenes orientációban látja. En­nek az irányzatnak rendkívül te­hetséges és befolyásos vezérképvi­selője Titulescu, aki vagy mint külügyminiszter, vagy mint lon­doni kövei csaknem Beneshez ha­sonlítható állandósággal irányítja a bukaresti külpolitikát. Ezzel az irányzattal szemben áll a román ifjúság állásfoglalása, amely Franciaország bukaresti po­litikájában kizsákmányolást lát és azon a véleményen van, hogy Ro­mánia nemzeti és gazdasági érde­keit más külpolitikai orientációk jobban szolgálhatják, mint Titu­­tescu irányzata. Ez az irányzat an­tidemokratikus és németbarát. Kü­lönösen azóta erősödött meg, ami­óta Hitler hatalomra került a né­met birodalomban. Két évvel ez­előtt a Vasgárda tevékenységében érte el tetőpontját és Codreanu népszerűsége irányította. A kis­­aniant romániai megalapítójának és a francia orientáció egyik leg­hűségesebb hívének. Dúcának meg­gyilkolása után a Titulescuhoz kö­zelálló hatalom radikálisén leszá­mol! ezzel a franciaellenes irány­\lapította: TUBA IANOS. Felelős főszerkesztő: GAAL GYULA dr. Szerkesztő: BARANYAY JÓZSEF dr. Főmunkatársak: ALAPY GYULA dr. és FÜLÖP ZSIGMOND. S/prkcszloscft és kiadóhivatal Xádnr-u. 29. Megjelenik hetenként kétszer: szerdán és szombaton zattai s úgy látszott, mintha a pá­risi orientáció teljes győzelmei ara­ion volna. így larlott ez mindaddig, amíg nem jelentkezeti az európai aré­nán az önálló lengyel külpolitika. Míg Varsó Prága raiall soha sem volt hajlandó belépni a kisantanl­­ba, Bukaresthez régóta baráti vi­szony és külön szerződés fűzle. Varsó szakított a túlzott francia orientációval és bebizonyította, hogy a keleti népek önálló külpo­litikát követhetnének, ha az job­ban megfelel érdekeiknek. A len­gyel példa és a lengyei agitáció is­méi megerősítene a franciaellenes és néinelbarát orientációi Romá­niában. A látens mozgalom újból kristályosodni kezdett, most inár nem a Yasgárdához hasonló ag­resszív és vad formában. Titulescu észrevehette, hogy a lengyel ba­rátság napról-napra nő Romániá­ban, a bukaresti lengyel követ egy­re népszerűbb alakká válik és Ta­­larescu, a fiatal miniszterelnök, aki soha sem ismerte el Titulescu osztatlan presztízséi és maga igye­kezel) elfoglalni a külügyminiszter helyét, ugyancsak rokonszenvvel kiséri az erősödő franciaellenes irányzatot. Tatarescu öccsénck lap­ja nyíltan állást foglalt a franciák ellen és a lengyel-német közeledés mellett. Titulescut az is féltékennyé lelte, hogy Tatarescu egyre job­ban beavatkozol! a külpolitikába, amit elsősorban párisi kölcsöntár­­gvalásai és nagyjelentőségű belg­rádi látogatása igazolnak. A kül­ügyminiszter elérkezettnek látta az időt, hogy drámaian megrende­zett lemondásával a régi módszer­hez hasonlóan kikényszerílse a gyors megoldási és meggátolja az ellen irányzat megerősödését. Románia a jelen pillanatban any­­nyira érdekelve van a francia ori­entációban, hogy máról-holnapra nem szakíthat vele s ezért a ki­rály, sőt Tatarescu is, kényleien volt elfogadni Titulescu feltételeit, nehogy a Párisban rendkívül nép­szerű román állaraférfiú levonu­lása kellemetlen helyzetbe hozza a román gazdasági életet. Tata­rescu betiltotta öccsének lapját és lándzsát tört a francia orientáció melleit. Titulescu tehát ismét győ­zött és tovább irányíthatja a ro­mán külpolitikát. De kétségtelen, hogy a harc nincsen végleg befe­jezve. Talarescuban hallatlan am­bíció lakozik és kényszerű meghát­rálása nem tarthat örökké. Az if­júság köriilölle csoportosul. A len­gyel barátság napról-napra nő és az önérzetes román nemzedék vál­tig hangoztatja, ha Lengyelország­nak sikerül önálló politikát foly­tatnia, akkor miért nem sikerülhet ugyanez Nagy románjának? A ro­mán belpolitikai élet a közeljövő­ben a kél külpolitikai orientáció harcának jegyében fog állni. Mig Erdély románjai és a regáti fia­talok Tatarescu és a német orien­táció hívei, addig a bukaresti nagy­románok és a régi pártok Titules­­cuért lelkesednek. Az idő megfog­ja mulatni, hogv melyik irányzat erősebb. POLITIKAI SZEMLE Komárom, október 12. Készülődés az őszi parlamenti ülésszakra. A közeledő őszi parlamenti ülés­szak munkájának előkészületei már megkezdődtek. A héten több fontos tanácskozási tartottak, amelyek rész­ben tájékoztató, részben érdemleges jelleggel bírtak. A nemzetgyűlés ta­karékossági és ellenőrző bizottságának ülésén Tnij)l dr. pénzügyminiszter is megjelent, aki kimerítő jelentést tett a bizottság előtt azokról az alapvona­lakról, amelyek a múltbeli miniszter­tanács által az 1935. évi állami költ­ségvetés összeállításánál megállapítást nyertek. A tájékoztató jelentésből ki­tűnt, hogy egyes központi reszortok költségvetési végösszegére nézve még nem történt végleges megállapodás, ez a zárótárgyalásnak képezi tárgyát. Ülést tartott ezenkívül az agrárpárt is, amelyen Malypetr miniszterelnök expozét mondott a politikai helyzet­ről különös tekintettel a külpolitikai állapotokra, /forhsa Milán dr. I'öld­­inivelésügyi miniszter a mezőgazdaság aktuális kérdéseiről adott tájékoztatót. S tanéi: dr., a képviselőhöz elnöke pe­dig a képviselőház munkaprogram já­rói referál!. A csehszlovákiai néppárt Srámek dr. miniszter elnöklete mel­lett tartott ülést, amelyen szóbakerült a pártnak a szlovák néppárttal való cgyüttmunkálkodásának kérdése is. A kommunisták ajánlata együttmű­ködésre a szociáldemokratáknak és a nemzeti szocialistáknak. A kommunista párt lapja, a Rudé Právo c, újság legutóbbi számában fel­hívást intéz a cseh nemzeti szocialista és a szociáldemokrata párt vezetőihez, és jelajánl ja részvételét égy készülő baloldali blokkban. — Amint ismeretes önök előtt is, — írja a lap, — a cseh nemzeti de­mokratapárt egyesül a nemzeti ligá­val (Stribrny pártja) és a tőke urai egy csehszlovák fasiszta párt létreho­zásán fáradoznak. Uj politikai helyzet keletkezik ezzel, aminek következmé­nye az összes fasisztaellenes pártok­nak összefogása kell, hogy legyen. Az ügyek nem tűrnek halasztást s ezért indítványozzuk, üljenek össze párt­jaink megbízottai haladéktalanul a közös akció megbeszélésére. A felhí­vás hangsúlyozza: reméli, hogy éppen úgy, mint a francia, spanyol, olasz szociáldemokraták tették, Csehszlová­kiában is kezet adnak a szocialista pártok a nép ellenségeinek elűzésére. Nagy a kíváncsiság most politikai körökben, hogy a szociáldemokraták és nemzeti szocialisták mit fognak vá­laszolni a kommunisták felhívására. A fizetésié vonások lírtő. évben is megmaradnak. A parlamenti takarékossági és el­lenőrző bizottság kedden tartott éde­sén Trapl dr. pénzügyminiszter je­lenlétében a bizottság elnöksége fogad­ta az állami alkalmazónak bizottságát, amellyel a/, állam gazdasági helyzetét megbeszélték. A bizottság elnöke elő­terjesztette az állami alkalmazottak azon kérelmét is, amely a személyi takarékossági rendelkezések érvényé­nek a jövő évtől való megszüntetésére vonatkozik. Trapl dr. pénzügyminisz­ter válaszolva a kérelemre, széltagolta az 1935. évi állami költségvetést és rá­mutatott az elmúlt év zárszámadásai­nak eredményéire s arra a következte­lésre jutott, hogy semmi olyan javulás nem várható, amely lehetővé tenné a kormánynak, hogy az állami alkal­mazottak követelésen összhangba hoz­za az állampénztár szükségleteivel. Ami világosabban kifejezve annyit je­lent, hogy az állami tisztviselők és al­kalmazottak fizetéséből az eddigi le­marások továbbra is érvényben marad­nak. A takarékossági és ellenőrző bi­zottság egyébként biztosította az állam i alkalmazottak képviselőit, hogy szo­ros kapcsolatot tartanak fenn az álla­mi alkalmazottakat érintő kérdések üvegtárgya Iására nézve. Nem szabad pazarlóknak:: lenni a kisebbséggel szemben. Az egyik, soviniszta érzelmeiről is­mert prágai lap, a Národni Politika a kisebbségekről cikket közöl, amely­ben többek között ezeket írja: Büszkén ver jük a mellünket lép­­ten-nyomon, hogy nemzetiségi kisebb­ségeinknek löbb jogot adunk, mint amennyi a kötelező nemzetközi szer­­ződések értelmében nekik jár. Ezért a külföld már megdicsért bennünket, de kisebbségeink részéről egyetlen el­ismerő szó sem hangzott el, meri em­beri tulajdonság, hogy a könnyen szer­zel! dolgot nem becsülik meg. A peda­gógusok sokai beszélhetnének arról, hogy az el kényeztetés milyen rossz ha­tással van a nevelésre, — írja a lap nekünk pedig kisebbségeinket ki kell nevelnünk, mert mostanáig úgy viselkednek, mint az elkényeztetett, adoptált gyerekek, akik sokkal jobb bánásmódot követelnek, mint amit daj­kájuk saját, édes gyermekeinek tud Románia úí, belső harcai.

Next

/
Thumbnails
Contents