Komáromi Lapok, 1934. július-december (55. évfolyam, 53-103. szám)
1934-09-29 / 78. szám
Ötvenötödik évíoiyani 78. szám. Szombat, 1034. szeptember 29. Előfizetési ár csehszlovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel egész évre 80 Ki*, félévre 40 Ke, negyed-Felelős évre 29 Ke. — Külföldön (20 Ke. Egy esszém ára 1 korona. Alapította: TUBA JANOS. Szerkesztőség és kiadédiivalal Nádor-u. 29. főszerkesztő: GAAL Főmunkatársak: GYULA dr. Szerkesztő: BARANYAY JÓZSEF dr. ALAPY GYULA dr. és FCLÖP ZSIGMOXD. Megjelenik hetenként kétszer: szerdán és szombaton A genfi kisebbségi vita. Komárom, szeptember 28. Mindenkor feszült figyelemmel lölt el bennünket, ha a kisebbségi kérdésnek valamelyes megoldásáról és ennek komoly formáiról hallunk, vagy olvasunk. így a genfi kisebbségi vita is — lia egyelőre elméleti téren is — de bizonyos mértékben előrevitte magát a kisebbségek »szent < ügyét, minlBriand a maga palélikus ékesszólásával jellemezte. A szent ügy azonban főleg Briand idejében akadt meg és nem ment előre, meri a nagyhatalmak fázlak a kisebbségi kérdésnek gyökeres megoldásától és azok az államok, melyekben kisebbségek élnek, a szuverénitásnak helytelenül értelmezett külső jelenlése alapjára helyezkedve fázlak minden lényegbe vágó megoldástól. Lengyelország dobla el a nagy követ a genfi nemzetközi állóvizekbe és most azok hatalmasán gyűrűznek. A lengyel javaslat vitája mintegy előjátéka volt annak a későbbi vitának, melyet Magyarország fődelegálusa indított meg kisebbségi javaslatával, amely gyakorlati életfeltételek alapján kiváltja a kérdést előrevinni. Eckhardt magyar fődelegálus és Benes csehszlovák külügyminiszter, a kisantant vezéregyénisége a kérdés felöl alapos vitába bocsátkoztak, amely egyáltalában nem volt az ügynek hátrányára. Sőt épen Benesnek részvétele a vitában és a megegyezésre nyújtóit hajlandóság kilátásai elsőrendű értékké fokozták a vita eredményét, melyben az olasz fődelegálus, Aloisi báró és az angol lőpecsétőr, Eden miniszter is résztveltek és komoly, súlyos szavakat mondottak a kisebbségi kérdés fontosságáról és a megoldásnak sürgős szükségessége felöl. A világ nta ntár lúl van egy nagy lépéssel a beolvasztás és az amalgainizálás elméletén, melyei kezdetben tanítottak a kisebbségek dilettáns szakértői. Ma ntár mindenki megegyezik abban, hogy a kisebbségek jogai alapjában nemzeti önállóságuk megtartásán, tehát nyelvi jogaik, iskolai intézményeik biztosításán alapszik és nem a beolvasztáson, mely a kisebbségi asszimiláció lassú munkájában bízva a kisebbségi kérdési megoldatlanul kívánta hagyni és annak nem akart kényelmi és politikai opportunizmusból a szemébe nézni. Hololl ez a kezdet kezdete. Ali mindenkor azt hangoztattuk a reálpolitika kezdetének, hogy a kormány kezdje meg a kisebbséggel a tárgyalásokat, meri az az álláspont, bogy a kisebbségek »sokkal többet kaplak, mint amennyi őket megillette volna« lehet szépen hangzó kiszólás, de értékben nem jelent sokat mindaddig, míg czl tények és bizonyítékok nem támasztják alá. Viszont ezzel szemben a kisebbségek azt állítják, hogy nincsenek birtokában azoknak a kisebbségi jogoknak sem, amelyeket részükre a törvények és a nemzetközi szerződések biztosítanak. Erre a kormány azt mondja, hogy »ez a negáeió álláspontja«. Min! minden jogvitában, úgy itt is, úgy hisszük, hogy középen van az igazság, amelyben a megegyezésnek feltételei rejtőznek el. Ezt azonban természetesen csakis és kizárólag egy kontradiktórikus eljárás keretében, tehát szóbeli tárgyaláson lehel tisztázni, amire lizenhaléven át nem volt alkalom. Az. aktivista roham most a kisebb-Komárom, szeptember 28. Az ellenzéki pártok közös parlamenti klubjának ülése. Az országos keresztényszocialista párt, a magyar nemzeti párt és a szepességi német párt parlamenti közös klubja szerdán Pozsonyban Sziiliő Géza dr. elnökletével ülést tartott. Az ülésen Szüllő Géza dr. ismertette a nemzetközi és belső politikai helyzet legújabb fejleményeit. Az elnök beszéde után részletes vita volt a politikai helyzetről. Megvitatták a Prágai Magyar Hírlap« betiltásának ügyét is. A közös parlamenti klub valamenynyi fölmerült kérdésben egységes álláspontot foglalt el és elhatározta, hogy a szlovenszkói és ruszinszkói őslakosság és különösen a magyar kisebbség jogaiért vívott küzdelmében eddigi ellenzéki álláspontját változatlanul fen tartja, mert csak ilymódon véli elérhetőnek az itt elő nemzeti kisebbségek jogainak teljességét és ezzel létfeltételeiknek megteremtését. A közös parlamenti klub hangsúlyozta, hogy a köztársaságban élő magyarság a nemzeti öncélúság alapján áll, politikáját változatlanul önmaga kívánja irányítani és állásfoglalásaiban magát semilyen oldalról és a nemzetközi helyzet hullámzásai által sem engedi befolyásoltatni. A közös parlamenti klub tiltakozott a P. M. Hírlap betiltása ellen, amelyben a magyar kisebbség jogainak csorbítását és a sajtószabadság súlyos sérelmét látja. Ezután még folyó ügyeket intézett el a parlamenti klub. A mezőgazdaság és az önkormányzati testületek szanálása. A parlamenti takarékossági és ellenőrző bizottság elnöksége újból ülést tartott, amelyen a képviselőház költségvetéséről tanácskoztak. Az 1935 ségek ellen megindult arról az oldalról, ahol a megegyezési úgy fogják fel, bogy a kisebbség lényegtelen engedmények árán hajlandó küzdelmének öncéluságát feladni. Ezek az urak nagyol tévednek. A reálpolitika nem az, hogy egy nemzeti kisebbség feladja évtizedes küzdelmét, hanem az, hogy mérlegeli gondosan, mit tud belőle megvalósítani. Tehát a do, ut des örök elve érvényesül a mindenkori kisebbségi politikában is. Ha a helyzet olyanná érik, bogy a megegyezés lehetőségei megvannak, akkor ezt az alkalmat nem fogja elmulasztani a nemzeti kisebbségbe ha ezek a realitások hiányzanak, akkor nem marad más bálra, mint folytatni a törvények keretén belül azt a küzdelmet, mely alkotmányos keretekben és területen a jogokért folyik és folynia kell egy nemzet életének törvényes biztosítékaiért. évi állami költségvetés még mindig nincs a bizottság előtt, mert a kormány kötségvetési munkája még mindig tart. Malypetr miniszterelnök nézete szerint a kormánynak a költségvetés alapelveinek megállapítására vonatkozó munkálata a héten befejezést nyer. Amennyiben a mezőgazdaság mentési akciója és az önkormányzati testületek szanálási kérdése tekintetbe jön s ez utóbbi a járások és községek adósságainak rendezésére is kiterjed, a munka a pártok illetékes bizottságaiban folyik tovább. Az agrárpárt elnöksége megvárja ezen munka eredményét, miértis ezen a héten nem tart pártvezetőségi ülést. A terv az, hogy a mezőgazdaság és önkormányzati testületek szanálását egységes szempontok szerint egy közös védelmi akcióba foglalják egybe. Az ilyen tervet alaposan át kell dolgozni, ha az illetékes bizottságok e súlyos pénzügyi problémának megoldására nézve megegyezést akarnak előkészíteni. Szüllő Géza dr. nyilatkozata a kisebbségvédelemről. Lengyelország külügyminiszterének a kisebbségvédelem kérdésében tett javaslata nemcsak a hatalmak, de a kisebbségek képviselői részéről sem talált támogatást. Szüllő Géza dr. nemzetgyűlési képviselő, az európai nemzeti kisebbségek konferenciájának egyik elnöke egy magyar lapnak adott interjújában nyilatkozott e kérdésről és többek között a következőket mondotta: — Lengyelország lépése ellen állásifoglalt a kisebbségi konferencia, ennek szövegét az elnökség át is nyújtotta a népszövetségi tanács elnökének. Szükségesnek tartottuk —.úgymond — fölemelni szavunkat azért, mert nekünk, nemzeti kisebbségeknek érdekünk, hogy fennmaradjon a jelenlegi rendszer, amely ha nem is jó, de ezzel meg tudjuk őrizni nemzeti individualitásunkat. Engem nagyon megnyugtat éppen ma az, hogy Lengyelország visszavonta javaslatát. Ebből látom, bogy a népszövetségnél keresztülmegy az a gondolatvilág, amelyet a kisebbség mindig hangsúlyozott, hogy a kisebbségvédelem kétoldalú szerződés, nemzetközi szerződés az egyes államok és a nagyhatalmak közölt, mit egyoldalúan megváltoztatni nem lehet, és amely nemzetközi szerződések mindegyikében benne van szószerint az, hogy minden olyan törvény, intézkedés, vagy rendelet, amely később keletkezik és ellentétben áll a nemzetközi szerződésben foglalt intézkedéssel, érvénytelen és a hágai nemzetközi bíróság által soha érvényesnek nem tartható. A külügyminiszter látogatása Rómában. A kisanlant államait érdeklő kérdések megtárgyalására a közeljövőben több politikus fog Rómában látogatást tenni, hogy Mussolinival találkozzék. Legelőbb Tilulescu román külügyminiszter utazik Rómába, később pedig Benes dr., Csehszlovákia külügyminisztere látogatja meg Mussolinit, akivel a kisantant államait érdeklő gazdasági kérdésekben fog tanácskozni. Benes dr. csak Barthou francia külügyminiszternek októberben teendő római útja után utazik Rómába. Benes külügyminiszter szerint a népszövetség feltétlenül szükséges. Egyik párizsi lap munkatársa kérdést intézett Benes Ede dr. csehszlovák külügyminiszterhez arra nézve, bogy a népszövetség képes volna-e a jövőben fegyveres konfliktust megakadályozni, amire Benes külügyminiszter következőket mondotta: — A népszövetség ma is még Hatalmat és a világ politikai organizmusainak egyik rendkívül fontos elemét jelenti. Olyan intézmény, amelyre a mai viszonyok közöli abszolút szükség van. Túlságos meggyengülése vagy megsemmisülése nagy zűrzavart okozna a világon. A genfi organizációnak azonban a leher oldalon kell elkönyvelnie, hogy két nagyhatalom: Németország és Japán kiléplek a népszövetségből. Ezt bizonyos körökben a népszövetség folytonos gyengülése biztos tünetének tartják. Meg kell állapítanom, hogy én ezt a véleményt nem osztom. A népszövetség egy kollektiv organizmus, amelynek élete természetesen alá van vetve különböző változásoknak. Ezért vannak magasságok és mélységek. A népszövetségnek bízni kell küldetésében és egyik vagy másik nagy tagjának távolléte ösztönzésül kell, hogy szolgáljon arra, hogy adott pillanatban megtegyük a szükséges előkészületet avégre, hogy az együttműködést az elveszett gyermekekkel újra fölvehessük. POLITIKAI SZEMLE
