Komáromi Lapok, 1934. július-december (55. évfolyam, 53-103. szám)
1934-09-26 / 77. szám
2. oldal »KOMAROMI LAPOK* 1934. szeptember 26 nck deklarálta és így a lefojtott szenvedélyek. az cl nyomorított ösztönök, a társadalmi korlátok által mesterségesen teremtett vágytorlódások befelé folytak, a lelket eltávolították, elfordították a földtől ,a földi intézmények, a reális élet követelményei iránt bizonyos közömbösséget támasztottak, így végtelen igazságtalanságok előidézőivé lett a kiélésnek lehetetlenné létek1. Amikor minden bűn volt. végül egészen eszeveszett bűnök támadtak, nemcsak az egyes emberek, hanem a közösségek életében is és a kiélés lehetőségének hiánya volt a középkori társadalmi igazságtalanságnak tulajdonképeni megteremtője. Az indusztrializálódás korában, amikor minden gondolatot lefoglal a profitkérgelés. amikor a betegesen megnövekedetl töke túlzottnak fejlesztett hatalmával már a természet ellen fordult, a kiélés belefulladt a tökéletes materializmusba. Ez volt a másik véglet. A középkor transzcendentalizmusa az isteni gondolat felé kényszert lelte az emberi leket és nem engedett meg semmiféle elkalandozást a földre. A tőke korszakának materializmusa a lelket bizonyos mértékig géppé sülyesztelle le, a számok és realitások, a materiális érdekek, a pillanatnyi hatalom, amelyet a gazdaság adhat, kiöltek az új létekből minden igazi magasabbrendü öröm iránti vágyakozást. Igv keletkezett az a sivár és teljesen önmagába visszatérő lelki folyamat, amely végül új telki válságokat idézett elő az emberekben és a tömegekben. Ezeknek a lelki válságoknak feszültsége már-már az erupcióhoz fejlődött és a lelki betegségeknek statisztikailag kimutaottt szaporodása épp úgy tünete, vagy bizonyítéka a materialista világnézet csődjének, mint ahogy a kapitalista gazdasági rend kudarcának bizonyítéka az az állandósított elégedetlenség. amellyel a világ dolgozóinak végtelen tömege a rendnek és a termelésnek mai csődjét nézi. Uj kiélési formákat és tehetőségeket kell keresni, hogy ez az elégedetlenség, ez a végtelen feszültség ne vezessen sorozatos robbanásokig, amelyek végül úgy szét pukkasztanák az egész mai gazdasági és társadalmi berendezkedést, ahogy a gyerekek játék- Ixallonja szétpukkad, ha bizonyos magasságon túl emelkedik. Az a ravaszság, amellyel mindenkor megtudták — szeptember 25. A népszövetség politikai főbizottságának hétfői ülésén Eckhardt Tibor magyar fődelegátus válaszolt a kisanlanl képviselőinek, valamint a nagyhatalmak népszövetségi megbizottainak legutóbbi felszólalásaira. Kijelentette, hogy elfogadja Benes dr. csehszlovák külügyminiszter szombati beszédében előterjesztett javaslatát és hangsúlyozta, hogy közösen kell rendezni egyrészt a Magyarország és Csehszlovákia és a többi szomszédos államok közöli felmerült vitás problémákat. Majd köszönetét mondott Alo.isi olasz delegátusnak és Edén angol főpccsétőrnek megértő felszólalásáért, azután válaszolt Antóniádé román és F o t i c s jugoszláv delegátusoknak megjegyzéseire. Ennek során hivatkozott arra, hogy Magyarországnak a kisebbségi kötelezettségek betartására vonatkozó joga, amelyet a kél említett delegátus kétségbe vont, a népszövetségi alapokmány 44. és 45. paragrafusai alapján fennáll. A felügyeleti jog azonban nem azt jelenti, hogy Magyarország közvetlenül avatkozik bele a kisebbségi védelem ellenőrzésébe és felügyeletet gyakorol, hanem Magyarországnak érdeke. hogy felügyeljen az ellenőrzés módja feleli. Sajnálatát fejezte ki, hogy felszólalása nem talált kellő megértésre a felszólalók egyrészénél és tiltakozott állásfoglalásának félremagyarázása ellen és azokkal a vádakkal szemben, amelyekkel a vita érdekeiket védelmezni, akik épen a hatalmon voltak, talált is bizonyos kivezető módokat. A tömeg élni akar. elégedetlen a maga életformáival, kell tehát teremteni egy olyan kisebb ere(jü. tehát kevésbé ellenál lóképes tömeget. amelyre a nyomorúságban vergődő tömeg mély lenézéssel tekinthessen le. Az emberi gonoszságnak is kell kiélési forma és a legkönnyebb az emberi komiszság vágyainak a kielégítése. Kevés a jog, vegyük el egyes emberek jogait, hogy legyenek olyanok. akiknek még kevesebb joguk van. Kevés a kenyér, vegyük el egyes emberektől a kenyérszerzés tehetőségének még a gondolatát is, akkor a tömeg nem fogja a maga teljes borzalmában érezni a kenyérkeresés és a munkanélküliség rettenetes megpróbáltatásait. Kevés a reménység a jövőre. rendezzünk régi mintára nagy felvonulásokat, parádékat, adjunk szép szavakat csengő frázisokat, hogy a tömegek elfelejthessék a nyomorúság létezéséi is, hogy a tömegek belekábulva a. jövő Ígéreteinek szépségeibe, ne láthassák meg a mának végtelen és fárasztó csúfságát. A kiélés receptjét ma már ismerik, adagolni tudják a kiélést, szabályozni tudják a formáját. Technikája van. Tulajdonképen a nagy társadalmi, gazdasági és politikai kérdésekben ugyanazt a receptet alkalmazzák, mint amelyet a kényelmes férjek használnak A kényelmes férjek, akik a bridzs-aszlal mellé ültetik a feleségeiket, hogy a végtelen kártyázás izgalmaiban elfeled tessék velük ä kielégítetlen vágyakat. Azok az asszonyok, akik igazán és teljes odaadással bridzseznek, jobban meg vannak védve minden csábítás ellen, mint a középkor aszszonyai, akiket erényővvel lakatoltak körül. Nincs idejük és gondolatuk másra, mint a bridzsre. Ezt a receptet használják fel azok. akik a nagy tömegek nyugtalanságát és reménységét úgy altatják el, hogy állandó izgalmakat teremtenek, állandóan uj problémákat adnak fel. állandóan uj ünnepségeket rendeznek, állandóan uj ígéretekkel támasztanak uj vágyakat. A vágyaknak ebbe a végtelen játékába, amely változatos és fordulataiban izgató, mint a bridzs, a tömegek lassan kiélik lefojtott hatatomszenvedélyüket és elfelejtik megnyomorított folyamán Magyarországot illették. Hivatkozott arra, hogy maga Benes dr. külügyminiszter is csatlakozott indítványához és kijelentette, hogy nem kíván mást, mint hogy a kötelesség és arányosság útján kell keresni a megoldást. Egyrészt Magyarország és Csehszlovákia, másrészt Magyarország és a többi környező államok között. Ne álljunk meg azonban ennél a pontnál úgymond . hanem végezzünk építő munkát. Az eljárás következő: . küldjön ki a népszövetség tanácsa egy vizsgáló bizottságot, mely a helyszínén tanulmányozza a magyar kisebbségek helyzetét és az eredményről legyen a tanácsnak jelentést. A tanács azután támaszkodva a jelentésre, oly módon rendezné a kérdést, amely kielégítő volna a dunavölgyi kisebbségek szempontjából. Antóniádé román delegátus elfogadta a javaslatot, utána pedig Ben e s Ede dr. külügyminiszter szólalt fel, aki köszönettel állapította meg, hogy Eckhardt békülékeny hangon fejezte be nyilatkozatát és a két jogi kérdésről a következőket mondotta: Magyarországnak azt a jogát, hogy ellenőrizze a külföldön élő magyar kisebbségeket és a népszövetségi közgyűlésnek ezekben az ügyekben való illetékességét itt nem kell vitatni, mert ez az ügy a népszövetségi tanács elé larlozik. Magyarország és Csehszlovákia közöli annál könnyebb lesz létrehozni megegyezést, mert Csehszlovákia nem kíván egyebet, mint amilyeneket a csehszlovákiai magyarok élveznek. A magyar delegáltnak arra az indítványára vonatkozóan, hogy létesítsenek nemzetközi bizottságot. Benes megjegyezte. hogy politikai bizottságnak ehhez nincs joga. Az ügy a népszövetségi tanács elé tartozik, de olt is természetesen csak az előírt módon, vagyis a fennálló szerződések értelmében járhatunk el. Csehszlovákia nem fél semmiféle nemzetközi ankéttől, itt azonban olyan ügyekben való nemzetközi interveniálásról van szó. amelyek az államok fenségjogát érintik, ami túl komoly problémát jelent, semhogy taktikai célokra szabadna felhasználni. A vadászok várvavárt évadja már beköszöntött. Először a fogolyvadászat kezdődött, de most már a nyálvadászati tilalom is megszűnt és a szegény tapsifülesek között ugyancsak nagy pusztítást visznek végbe a fürge vadászok. Ilyenkor aztán megismétlődnek a vidám vadásztörténetek, érdekes esetek. de sajnos, a csontos kezű halál a vidám történetek közé is belenyúl és a vidám mosolygást, nevelést sírásra változtatja át. Amint a fürdőszezonnak megvannak a halálos áldozatai, éppen úgy a vadász idénnyel megkezdődik a hírlapokban a vadász-szerencsétlenségek rovata is. Az alábbi sorok is ilyen megrázó szerencsétlenségről számolnak be. Egész Búcs község szerelte és becsülte Dobay János, 2(1 éves fiatal, előzékeny, jómodorú rokonszenves búcsi gazdálkodót. A jelek azt mutattak, hogy a szerencse rája mosolygott, korán megnősülhetett. Szép és szorgalmas asszonyt vitt a házhoz. Boldog házasságukat egy aranyos kis gyerekkel áldotta meg az ég. Ki sejtette volna, hogy boldogságuk egét olyan hirtelen sötét felhő homálvosítja el. Az egymást szerelő házaspár még a gondolatát is kitalálta a másiknak. Mindegyik azon törte a fejét, hogy mivel csinálhat a másiknak örömet. Dobay János a napokban elhatározta, hogy nyulpecsenyével lepi meg a kis menyecskét. Hogy a meglepetés teljes legyen, nem is igen jelentette be a családnak, hogy vadászni megy. Vállára kapta vadászpuskáját, azután Szívesen hallja, hagy a magyar kormány kész megállapodásokat létesíteni szomszédaival, mert csak ily iihhIoii lehet megegyezést létrehozni a Dunainedcncében. F o t i c s jugoszláv delegált csatlakozol! Benes nyilatkozatához, mely után Eckhardt Tibor magyar fődelegátus szólalt fel és megismételte a bizottság kiküldésére vonatkozó javaslatát, mire ismét válaszolt Benes dr. külügyminiszter, aki kijelentette, hogy nem ellenzi Eckhardt Tibor javaslatát, hogy a kérdéses ügyek a tanács elé kerüljenek. de olyan eljárást kell követni, mely tiszteletben tartja az államok szuverenitását. Végül Benes újra örömét fejezte ki a fölött,, hogy Eckhardt Tibor megmutatta, milyen úton kell haladni. — szeptember 25 ki a határba! Útközben ismerősökkel találkozott és azoknak sugárzó arccal újságolta el: — Nyulpecsenyével akarom meglepni az asszonyt. Meg is érdemli, feleltek rá az Ismerősök, mert szorgalmas, jóravaló asszony. Dobay János a kukoricásokba tért be, hogy nyúl at hajszoljon föl, mert ilyenkor nagyon szívesen lapulnak meg a nyulak a kukoricásokban. Dobaynak se kelleti sokáig várni a zsákmányra. Egy szép nyúl ugrott föl és egyenesen kifelé tartott a kukoricából. Dobay, hogy el ne szalassza a szép zsákmányt, a kukorica széléig akart szaladni, hogy azután ott, a szabad térségen könnyebben célbavehesse. A szerencsétlen ember azonban szabadás közben egy kukoricaszárban, megbotlott, az erős iramodás olyan lendületet adott neki, hogy arccal a földre bukott. Ez egy pillanat századrésze alatt történt, de mégis elég volt arra, hogy a kérlelhetetlen halál beleavatkozzék a dologba. Dobay puskájának ravasza föl volt húzva, esés közben a ravasz elcsattant, a lövés eldördült és a sörétes töltés a szerencsétlen ember hasába hatolt és ott halálos sérüléseket okozott. Hiába hozták be gyorsan Komáromba. hiába operálták meg azonnal a katonakórházban, az orvosi tudomány már nem tudta megmenteni az életét. Rettenetes kínok között löszén vedeli. Holttestét haza vitték Búcsra, ahol óriási részvét melleit kísérték ki a szerencsét len embert utolsó útjára. A kisebbségi kérdés genfi vitája. Vizsgálóbizottság kiküldését javasolta a magyar fődelegátus. — Benes dr. külügyminiszter nem ellenzi Eckhardt Tibor javaslatát. Drága nyúlpec senye: egy emberélet volt az ára. Amikor a fiatal férj nyulpecsenyével akarja meglepni a kis feleségét. — Megrázó vadász-szerencsétlenség. Saját tudósítónktól.
