Komáromi Lapok, 1934. július-december (55. évfolyam, 53-103. szám)

1934-07-14 / 56. szám

Lapunk mai száma a jövő heti teljesRádió-másort tartalmazza

Ötvenötödik évfolyam.

56. szám._______

Szombat, 1634. j üli tus 14.

Előfizetési ár csehszlovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel egész évre 80 KC, télévre 40 Ké. negyed-Alapitotta: TUBA JÁNOS.

Felelős főszerkesztő: GAAL GYULA dr. Szerkesztő: BARANYAY JÓZSEF dr.

Szerkesztőség és kiadóhivatal Nádor-u. 29. Megjelenik hetenként kétszer:

évre 20 Ké. — Külföldön 120 Ké. Egyesszám ára 1 korona.

Eőmunkatársak«! ALAPY GYULA dr. és FÜLÖP ZSIGMOND.

szerdán és szombaton

Az érdektelen Anglia.

Komárom, július Ili

Egyszer avatkozott bele Anglia a kontinens ügyeibe ebben az évszázadban, amikor VII. Edvárd diplomáciája bekerítette II. Vilmos német nagyhatalmát. A győztes angol diplomácia bele is kergette Angliát a világháborúba és ott vérzett az entente eordiale hadi ténykedéseiben, szájharmonikáin a lövészárkokban dúdolta a Tipcravy-t és szidta ostoba diplomatáit. Anglia a világháborúban egy két német gyarmaton kívül semmit sem nyert, ellenben mér hetetlen sokat vesztett. Adósságának kamatait — és erre büszke nemzeti önérzete indítja — ha képletesen, tíz százalékában a járandóságnak, megfizeti, úgy hogy Amerika nem írhatja a rossz, vagy nem fizető adósok listájára.

A háború után még ott van a bek emu vek létrehozása körül és Lloyd George a klasszikus tanú arra, hogy a békemüvektől nem lehel és nincs is Anglia elragadtatva. Mikor ezt érezték a franciák is és a zseniális ßriandnak olyan puha ellenfele akadt, mini Strcsémáim volt, ezek — Anglia tudtával — kifőzték a locarnoi egyezményt, mely garantálja Franciaország keleti határait. Németország ünnepélyesen lemondott Elzász-Lotharingiáról és Anglia ezl szintén garantálta, vagyis, ha valamikor Elzász- Lolharingia birtoka vitássá lenne, Anglia hadseregével is támogatná Franciaországot. Ezen túl Anglia soha sem mehet egy lépéssel sem.

Barlhou londoni látogatása annak a tervnek szólt, hogy a francia diplomácia meg akarná valósítani a keleti paktumot, amelyet eddig Olaszország, Németország és Lengyelország elutasított. Meg kellett főzni az angol diplomáciát, hogy a keleti paktum, vagy nevezzék Locarnónak, a béke garantálására szolgál. London azonbai,' udvariasan fogadta Barlhou urai, de kijelentette neki, hogy semmit sem ír alá keletet illetőleg. Hiszen érthető a keleti paktumot ellenzi,» államok felfogása és álláspontja. Mindenféle paktum csak a népszövetség jóváhagyásával létesíthető és ott becikkelyezendő. Franciaország ezen könnyen lúllcszi magát. Olaszország a paktumban a négyhatalmi szerződés dísztemetését látja, Németország teljes joggal tart elszigetelésétől, mert a keleti paktum csak arravaló, hogy Oroszország göröglűzíény mellett besétáljon a népszövetségbe, amelyet Lengyelország legkevésbbé nézhet jó szemmel.

Anglia ezzel szemben a désinleresseinenl álláspontjára helyezkedik és udvariasan hullára adta Barlhounak; hogy ám csinálja meg, ha tudja, azonban Angliát mindez nem érdekli. Udvariasnak udvarias az álláspont, de kosárnak mégis csak kosár, amit Barlhou hazavitt Londonból, amihez jó arcul kell csinálni és a sajtónak int a titkos karmesteri pálca, hogy játssza a megelégedettség és az öröm szimfóniáit.

Ellenben a flottakérdés természetesen érdekli * Angliát, sőt nagyon is érdekli. Földközi tenger, hisz éppen ez az, ami olyan nagyon is érdekében áll Angliának, hogy olt rend legyen. Hiszen övé mind a két kijárata: Gibraltár is, a Suezi csatorna is és az övé a hatalmas flollaházis Málta szigete a Földközi tengeren. Nélküle tehát hiába hoznak határozatokat Francia- és Olaszországok, mert Anglia egyetlen vétója szappan buborékká változtathat minden egyes egyezményt. így azután értiiető, hogy az előkelő lálogatók egyik tagja, Pielri francia lengerészeli miniszler meghosszabbította londoni tarlózkodását.

Hogy Olaszország, amely most jelentette be kél cirkáló-óriásnak építését, mit gondol a francia—angol földközi tengeri paktum felöl, az világos. Olaszország ragaszkodik földközi tengeri fölényéhez úgy Franciaország, mini Angliával szemben. És érlhelö is, meri ellenkező esetben a vizen teljesen izolálná ez a kél hatalom. Már pedig kereskedésének alapja a tenger és ezl nem engedheti kihúzni lábai alól. Ez a kérdés nem is olyan másodrendű, mint azt első pillanatra hinnők. Itt nagyhatalmak érdekeiről van szó, tehát fontos minden értekezletnek már a híre is, nemcsak tanácskozási anyaga.

Anglia érdektelen a kontinensen. Franciaország feladata puhítani a keleti paktum ellenzékét, hiszen erre a szovjettel kötött egyezsége is kötelezi. Ez kergette bele az ellenzékbe Lengyelországot, Franciaország szövetségesét és Németországot, amelynek egyedül volna vesztenivalója, — amivel azonban Franciaország nemcsak, hogy nem törődik, hanem éppen azért akarja létrehozni a keleti paktumot, hogy Németországot a sarokba szorítsa vele és onnan ki ne eressze.

Iíégi közmondás, hogy a levest nem eszik olyan forrón, mint ahogyan azt tálalják. A keleti paktum lehel előnyös néhány államra nézve, mely abból hasznot húz, mint például Oroszország, de egyes államokat teljesen izolálna. Anglia mossa kezeit és félreáll. Ez is világos álláspont. Csináld meg magad, mondja félreért hellénül Bar- Ihounak, nekünk közömbös. Hál ez nem a győzelem, amit beharangozlak Borthouék. Azt hisszük,

Komárom, július 13.

Füssy Kálmán szenátor kritikája a szociális biztosítás reformja ellen.

A szenátus legutolsó ‘ülésén a szociális biztosítás reformjáról szóló törvényjavaslat tárgyalásában résztvett Füssy Kálmán magyar nemzeti párti szenátor, aki kemény kritikában részesítette a javaslatot. A felszólaló véleménye szerint ez a törvény, amit a nemzetgyűlés kormányrendeletből I örvényrangra emelt, senkinek, sem az iparosnak, sem a kereskedőnek, sem a gazdának, sem pedig azok munkásainak semmiféle előnyt nem jeleni, sőt az eddig élvezett előnyöket sem biztosítja olyan mértékben, ahogyan azt a munkások eddig élvezték.

Hogy a kiadott rendelet a munkásságnak sem használ, az kitűnik abból, hogy a munkások, szociáldemokraták és kommunisták együttesen tiltakoztak a betegbiztosítás megrontása ellen. A törvényhozókat küldöttségek keresték föl és a szenátusi klubokhoz táviratokat intéztek a szociáldemokraták és a kommunista munkások, hogy ne merjék megszavazni a szociális és betegbiztosító törvényt megrontó szükségrendeletet. Vártuk úgymond Füssy szenátor, — bogy a reformtörvény tisztáz egyes olyan kérdéseket, amelyek az eredeti törvényben külön nem rendeztettek vagy amelyek az eredeti törvény végrehajtása során fölmerültek. Itt azonban erről szó sincs, mert ez a törvény nem egyéb, mint egy előbb kiadott rendeletnek törvényerőre való emelése és az eredeti törvény elrontása.

A szónok ezen megállapításánál Mikulicsek cseh szenátor magyarul helyeselt: Úgy van! Erre a szenátus többségi pártjai hangos nevetésben törtek ki és a derült hangulat csak akkor maradt abba, amikor Füssy szenátor tiltakozott a kormánypártiak komolytalan viselkedése ellen. Farkas dr .szociáldemokrata szenátor közbeszólására válaszolva Füssy Kálmán megjegyezte, hogy »éppen kolléga úr tudhatná, hogy a törvényhozásnak komolynak kell lenni s önök tették a szenátust mulatság székhelyévé. «

Végül emelt hangon állapította meg a szónok, hogy a szociális biztosítás reform kérdése nem lehet mulatság tárgya, s bejelentette, hogy klubtársaival egyetemben a javaslat ellen fog szavazni.

hogy a keleti paktum neheze még hátra van, amit a közel jövő fog megmutatni azoknak az optimistáknak. akik ebben nem kételkednek.

A szenátus is szabadságra ment.

A szenátus szerdán délután tartotta idényzáró plenáris ülését, amelyen a biztosított személyek érdekvédelméről s a magánbiztosítók állami ellenőrzéséről szóló képviselőházi határozatot tárgyalták és a javaslatot vita nélkül mindkét olvasásban elfogadlak. Nagyobb vitát váltott ki a szociális biztosítási törvény módosítására kiadott szükségrendeletnek törvényerőre emelését kimondó javaslat, amelyet vita után a szenátus szintén elfogadott. Még a magánalkalmazotlak szolgálati viszonyainak rendezéséről, a fogtechnikusokról, a polgári permid tartásról, valamint a végrehajtási és csődeljárásról szóló törvényjavaslatokat intézték el, mely után a szenátus ülését a tavaszi idényre bezárták.

A szenátus legközelebbi ülését írásban fogják összehívni.

Megszavazta a szenátus is a szigorított sajtőnoveliát.

A szigorított sajtónovellát a szenátus is letárgyalta. A vitában felszólal) Haviin cseh nemzeti demokrata, aki beszédében azt fejtegette, hogy a kormánynak a rendes büntető törvénykönyvek elegendő módot és eszközt nyújtanak a sajtó túlkapásainak letörésére. A novella 17. a) paragrafusához azt jegyzi meg, bogy a dolog odáig fejlődhet, hogy az ellenzéki politikai lapok végül csak a hivatalos és köteles cikkeket közölhetik.

Résztvett a vitában az egyesült ellenzéki pártok részéről Kereszlessy József keresztény szocialista szenátor is, aki a csorbítatlan sajtószabadságért szállt síkra. Beszédében rámutatott a sajtószabadság nagy fontosságára, amely szent tulajdona és joga minden állam polgárának, de kétszeresen szent egy demokratikus állam polgárának. Ha a törvényjavaslat, úgy, amint azt megszövegezték, be fog kerülni a törvénytárba, akkor egy új rend fog itt kialakulni. Ez az új rend azok lesznek, akik a hatalmat a kezükben tartják. Hatalmas rés fog támadni ennek a demokratikus államnak faián a rendi alkotmány felé. Majd hangsúlyozta a szónok, hogy a törvényjavaslat csak az ellenzéki sajtó letörésére, megsemmisítésére van tervezve, ezt bizonyítja az, hogy íme az ellenzéki sajtónak csaknem minden oldalán ott voltak már eddig is a nagy hézagok, a nagy fehér ablakok, az ellenzéki sajtó megnyilvánulásait lépten-nyomon megcenzuráz-POLITIKAI SZEMLE