Komáromi Lapok, 1934. július-december (55. évfolyam, 53-103. szám)

1934-09-08 / 72. szám

Lapunk mai ss&maa jövö heti t eljesR.á.d.ió-mÍLSort tartalmazza Ötvenötödik évíolyam. 72. szám.___________Szombat, 1034. szeptember 8. Előfizetési ár csehszlovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel egész évre 80 Kf. félévre 40 K(. negyed­évre 20 K5. — Külföldön 120 K6. Egy esszém ára 1 korona. Alapította: TUBA JANOS. Felelős főszerkesztői GAAL GYULA dr. Szerkesztő: BÁRÁNY A Y JÓZSEF dr. Eőmunkatársak-i ALARY GYULA dr. és FÜLöP ZSIGMOND. Szerkesztőség és kiadóhivatal Nádor-u. 29. Megjelenik hetenként kétszer: szerdán és szombaton ■ m mm !■—imri nini i Iimwimám ■lm ftii—■mmzmmm—hwübbbmbmm ■ A szovjet a népszövetségben. Komárom, szeptember 7. A népszövetség genfi ülésszaká­nak egyik nevezetes tárgysorozati pontja lesz a Szovjetek Oroszor­­szagának a népszövetség tagjául való felvétele. Mivel a világon a diplomácia sohasem teszi azt, amit magában érez és minden diplomá­ciai tépés mögött jogosan kell ke­resni olyan magyarázatot, amely megfelel a lényeknek, az oroszok belépése is olyan esemény, amely­nek céljaival tisztában kell len­nünk. Hogy Moszkva ezidöszerint való urainak a szíve mennyire do­bog a népszövetségért, azt köny­­nyen meg lehet állapítani koráb­bi magalartásukból és nyilatkoza­taikból. A népszövetségre tiszte­lettel vagy anélkül fütyültek egész mostanáig, mert az bizonyos meg­kötöttséget jelent, amelyet a szov­jet tűrni nem hajlandó és ha most mégis bemegy a világ legkapitalis­tább országának, Franciaország külügyminiszterének karján Litvi­nov úr a népszövetségbe, ezt sem lehet szerelemnek nevezni. Franciaországnak egyszerűen szö­vetségesre van szüksége és ezt Oroszországban találja meg, mcly­­lyel már egyszer szövetségben ál­lott és harcolt is egy darabig a világháború folyamán. Ez a fran­cia németellenes politikának egyik igen erős láncszemét alkotja. A má­sik dolog a keleti paktum ügye, amelyet viszont Franciaország szál­lít szívességből Oroszországnak ar­ra az esetre, ha Japánnal csak­ugyan konfliktusra kerülne a sor, ez a paktum Oroszország hátát be­takarja Európa felől. így érthető, hogy a paktumot miért ellenzi olyan hevesen Lengyelország és Németország. Keleti paktum, nép­­szövetségi tagság ez mind a fran­cia hatalmi politikának egy-egy lé­pésre való előre törését jelenti. Azonban a szovjet felvétele még­sem megy olyan símán, mint azt Párisban gondolták. Egész sereg kisállam, nem is beszélve a német és lengyel nagyhatalmakról, ellen­zi annak a Szovjetnek a felvételét, amely világforradalommal foglal­kozik és tüzcsóvákat dobál az eu­rópai fővárosokba és emellett az úgynevezett polgári osztályt kiir­totta és ismét nem is kell arról beszélnünk, hogy mit tett a többi neki nem kívánatos társadalmi osz­tállyal, valamint a vallásokkal. Legújabban ugyanis az a moszkvai bélyeggel ellátott nyilatkozat ter­jed el a vörös színezetű sajtóban, hogy a szovjet a vallással nem tö rődik és csak azt követeli meg, hogy az egyházak ne legyenek ál­lamellenesek. Ez sem felel meg a tényeknek, meri az Istenellenes egyesületek propagandája egészen inast bizonyít. Mindez nem lelkesíti a szovjet iránt a népszövetségnek főbb tag­államát, amelyek felvételét ellen­zik. Ezek élén Svájc áll, lehal az az állam, amely nagy és nemes tra­díciói alapján mindenkor az embe­ri szabadság és jogokért küzdötl és vérzett. Vannak jóhiszemű em­berek, akik azl remélik, hogy a szovjet jelenléte a népszövetségben korlátozni fogja a világpropagan­dát és enyhíti a szovjeti kormány­zati és közigazgatási viszonyokat, amelyek európai emberek számára eddig elviselhetetlenek voltak. Er­re nézve nagy tanulságokat rejtettek magukban az angol és a német mér­nökök elten indított perek, ahol csak az erélyes fellépésen mull, hogy európai kuiturembereket nem állítottak arccal a fal mellé. A hatalmak gondoskodtak a több­ségről, hogy az meglegyen a tag­felvételnél. Oroszországnak ez a lépése egyúttal tüntetést is jeleni ma a népszövetségből kilépett Ja­pánnal szemben és így ennek poli­tikai jelentősége fel nem becsülhe­tő. Oroszország népszövetségi tag­ságával is igazolni akarja azt, hogy szándékai a távol keleten is béké­sek, amelyben csak a politikai kis­korúak hisznek. Oroszországnak ma nincsen pénze háborút viselni Japán ellen és ez idő szerint a győzhetetlen orosz sereg bizonyos vereséget szenvedne a jobban fel­készült Japánnal szemben, amely­nek Mandzsúria nemcsak kitűnő mögöttes országa, de biztos után­pótlása is és ezzel szemben a transzszibériai vasútvonal mellett épített óriási orosz raktárak jelen­tősége, valamint a hadiszergyárak teljesítőképessége is eltörpülnek. Az orosz delegátus a népszövet­ségben mégis jelent valamit. Ez a valami a leszerelés. Ebben az ügy­ben is szövetségesre van szüksége Franciaországnak, mert sem Ang­lia, sem Olaszország nem hajlan­dók kezességet vállalni a francia javaslatokért. Oroszország erre. ké­szen ált annak ellenére, hogy va­lamikor a teljes leszerelést akarta megvalósítani. Erről az álláspont­járól azonban nagyon is eltávolo­dott Franciaország felé. Ma bizo­nyára Oroszország sem áll az ab­szolút leszerelés álláspontján, sőt sok oka van féltenie határait. Es ezért lelkesedik a keleti paktumért. Azonban Lengyelország és Német­ország olyan katonai érték, amely­­tyel számolni kell Moszkvában ép­pen úgy, mint Párisban. A francia politika a békét hangsúlyozza Genfben és mindenütt, ennek azon­ban könnyű a chiffre-kulcsál meg­találni a figyelmes szemlélőnek. Ha a viszonyok nem volnának olya­nok, mint amivé elfajultak, örven­deni lehetett volna az oroszok be­lépésének a népszövetségbe. így azonban csak annyit látunk benne, amennyit ér: egy katonai szövet­ségnek a megpecsételése, egy for­ma, amely mögött hiába keressük az ideális elgondolást, mert alku eredménye. POLITIKAI SZEMLE Komárom, szeptember 7. A kisebbségvédelem fejlődésének útjai. A nemzeti kisebbségek tizedik kon­ferenciáját tartják Bernben nagy ér­deklődés mellett. A konferencián részi­vel! S z ü I I ő Géza dr. nemzetgyűlési képviselő, egyesült ellenzéki pártja­ink klubjának elnöke és nagy figye­lemmel hallgatott beszédet mondóit a kisebbségvédelemről. Beszédében töb­­lK‘k között a következőket mondotta: A nemzetiségek között különbség van. Meg kell különböztetni olyan nemzetiségeket, amelyek öntudatra éb- i eltek, és saját maguk felelt imprri­­ummal bírnak, — ezek a nemzeti államok. Ha nincs impériumuk, azok a fejlődésükben meggátolt nemzetisé­gek, ha volt impériumuk és azt elvesz­tették, akkor legyőzött nemzetiségek­ről van szó. Vannak olyan nemzetisé­gek is, amelyek önállóságra nem tö­rekednek, de olyan nincs, amely ainalgamizálódni akarna, mert az már nem élő, de balolt faj volna. A nemzetiségi kérdések tehát nagyok és nehezek s annál nehezebbek, mert a »kisebbségi védelemről« szóló nem­zetközi szerződések teoretikusai, mint Wilson és társai, a jogi formák és pa­ragrafusok tömkelegében elejtették a lényeget. Politikai kérdést jogilag, jogi' kérdést politikailag megoldani nem lehet, ez a bajok egyik fő oka. — Nekünk nemzetiségünkkel szem­ben egy kötelességünk van: hogy jogainkat megvédjük s keresztülvi­gyük azt az elvet, hogy az egyes álla­mok olyan keretek legyenek, ame­lyekben minden nemzetiség egyenlő joggal élheti nemzeti életét, ahol a fajok testvérek legyenek, de ne bibli­kus értelemben, mint Kain és Ábel. Küzdjünk, ne féljünk s ne feledjük Talleyrand tanítását, hogy a sikerek kulcsa az, hogy túl kell élni tudni ellenfeleinket. Hétfőn lesz az első minisztertanács. Malypelr miniszterelnök a politikai nyári szabadságidő után tartandó el­ső minisztertanácsot szeptember hó 10-ére, hétfő délutánra tűzte ki. Az őszi munkaprogram tárgyában a meg­beszéléseket a különböző pártok már megkezdték. Malypetr miniszterelnök kedden visszaérkezett Prágába és Be­­chyné miniszterrel, aki a miniszter­­elnököt a nyári szabadsága alatt he­lyettesítette és Benes dr. külügymi­niszterrel tanácskozott a csehszlovák politika aktuális kérdéseiről. Emelkedőit a munkanélküliek száma. A népjóléti minisztériumnak a nyil­vántartott munkanélküliekről szóló jelentése szerint Csehszlovákiában a munkaközvetítő hivatalok által nyil­vántartott munkanélküliek száma a mull hóban emelkedett. A kiadott je­lentés szerint augusztus 31-én 572.366 munkanélkülit tartottak nyilván, ez a szám az előző július hó végén köz­zétett kimutatással összehasonlítva, amely 569.450-et tett ki, 2916 főnyi szaporodási mutat. Február hó óta elsőízben augusztusban emelkedett a munkanélküliség, ami 0.5 százaléknak felel meg. A tavalyi év azonos sza­kának adataihoz viszonyítva, a mun­kanélküliek száma 53.478-al, azaz 8.6 százalékkal kisebbedéit. A munkanél­küliek számának emelkedését aszlo­­venszkói munkanélküliség fokozása idézte elő. Szlovenszkó területén a munkanélküliek száma aránylag a legnagyobb mértékben emelkedett. A történelmi országokban és a Kárpát­alján alig változott a munkanélküli­ek száma. A kormány a szeptember 25-én tar­tandó képviselőházi ülésen be akarja lerjeszteni a költségvetést. A kormány a jövő héten megkezdi munkáját. Legsürgősebb és legelső fel­adatának az 1935. évi állami költség­­vetés összeállítását tartja. Evégből a minisztertanács minden erővel kezdi meg a munkát, hogy az állami költ­ségvetés a szeptember 25-ére össze­hívandó képviselőházi ülésen beter­jeszthető legyen. A kormány biztosra veszi, hogy a képviselőházat legkésőbb szeptember 25-ig összehívhatják. A képviselőház összehívására nézve a képviselőház elnöksége a jövő hét kö­zepén tartandó ülésén fog határozni. Törvény a végeladások szabályozásáról. A csehszlovák kereskedelmi kama­rák központja amiak idején törvény­javaslatot készített a végeladások sza­bályozásáról. A törvényjavaslat terve­zetét az illetékes szaktestületek letár­gyalták és visszajuttatták a kamarai központhoz. Most a kereskedelmi mi­nisztérium elé került a javaslat, ame­lyet rövidesen valamennyi miniszté­rium meg fog kapni. Valószínű, hogy a javaslat csakhamar a nemzetgyűlés elé kerül, mivel a legtöbb szakvéle­mény kívánatosnak tartja a végeladás kérdésének mielőbbi szabályozását. Az illetékes tényezők azon vannak,

Next

/
Thumbnails
Contents