Komáromi Lapok, 1934. július-december (55. évfolyam, 53-103. szám)
1934-09-01 / 70. szám
1934. szeptember 1. »KOMÁROMI LAPOK« 7. oldal. V___I Z I P Ó LÓ Levonult a RFC. Saját tudósítónktól. A KSE szépen fejlődő vizipóló csapata péntekre az ÉSE pólócsapatát akarta lekötni egy barátságos mérkőzésre. A közbejött akadályok miatt azonban ez nem valósulhatott meg. így hirtelen a KFC csapatát hívták le, természetesen kizárólagosan csak edző mérkőzésre. Nagyon örültünk, hogy ez a két nagymultú egyesület végre a vizipóló keretén át a régvárt testvér jobbot nyújtotta egymásnak. Végre. Azonban a tegnapi nap egy kellemetlen incidens zavarta meg ezt a baráti együttműködést. Nem foglalkoznánk ezzel bővebben, de a magyar sport, a kisebbségi sport és különösen városunk sportéletének egészséges alapfeltétele ennek a két egyesületnek együttműködése, így még mielőtt újból elmérgesedne a helyzet, illetőleg — mert eddig még semmi sem mutat erre szakadás állna be, elejét vehessük. Szóval a barátságos és edzőmérkőzés folyik. Semleges bíró vezeti, így objektivitása ellen semmi kifogás sem merülhet fel és ilyesmivel egyáltalán nem is vádolható. Mostanában tanulta meg a szabályokat, nincs rutinja még — de hát ki tud Komáromban vizipólóbíráskodni ? Örülünk, hogy' vannak akik fognak tudni! Eleinte a KFC van némi fölényben, négy métereshez is jut, de gólt mégsem tud elérni. Lassan feljönnek a KSE csatárai és nekik többször is megy... Szóval már jócskán, magyarosan vezetnek. Az első félidő 4. percében vagyunk, pontosan 3’24” folyik a játék. Két játékos: egy KFC és egy' KSE kölcsönösen faultot vétnek. Nem olyan veszedelmes ez a vizipólónál, úgy hívják, hogy »gyúrják« egymást, de azért kiállítás jár érte a következő gólig. Erre a KFC csapatkapitánya, aki egyik »szenvedője« volt a kis magánjelenetnek, levonultatja a csapatát. Hát nem volt sportszerű. A bírónak teljesen igaza volt és addig se nyomta a KFC-t. Ilyen mentalitással, ilyen szellemmel nem lehet igazi sportot nevelni. Pedig ez nevelés volt: edzőmérkőzés, ahol nem számított volna még az sem, ha közvetlenül e miatt — feltéve azt a lehetetlen álláspontot, hogy a bírónak nem volt igaza — egy gólt is kapnak, ha emiatt kapnak ki, különösen a jelen esetben, amikor már a mérkőzés sorsa emberi számítás szeriül el volt döntve. Nem akarjuk vádolni az illető játékost sem, ez megtörtént már mással, sőt mindenkivel: idegességében elhamarkodta a dolgot, de nem szabad, hogy megegyszer így történjen. Mindenesetre reméljük, hogy azságát és ezentúl az ő szeme előtt is csak az egységes, baráti kézszorításokból fakadó kisebbségi sportunk lebeg. Azt hiszem a két egyesület, a kél szakosztály illetékesei is így ítélik meg a helyzetet és a baráti kapcsolat, az összefogás napról-napra csak bővülni, közeledni fog. Remélem, hogy én tettem az utolsó pontot e kis incidens lezárására, — y, — U■ A KSE—KFC félbeszakadt vizipóló mérkőzés beszámolójához, még ezt kell hozzáfűznünk: örömmel kell megállapítanunk, hogy mind a két csapat napról-napra szemmel láthatólag fejlődik. Különösen áll ez három KSE játékosra, Nagy Lacira, Erdős Janira ós Riszdorfer Mikire, akikben nagyon kellemesen csalódtunk. Kár, hogy nem tudtunk a félbeszakítás miatt általános képet kapni. A déli kerület II. osztályában a vasárnapi műsor a következő: Guta — KMTE, ÉSE 11 - E. Rapid, Bátorkeszi —Dunaváros, KFC !!—Köbölkút, A magyar profiliga első fordulóját most bonyolítják le. A párosítások ezek: Újpest-Hungária, Ferencváros-Phöbus, Budai l!-Bocskai, Soroksár-Kispest, Szeged Attila, Somogy-III. kerület. Ä KFC újonnan alakult úszószakosztályának a vezetősége Elnök Lóiánt Mihály, szakosztályvezető Sárkány Géza, tréningvezető Bastldes Ábris, jegyző Szabó Gábor, pénztáros Hacker István, ellenőrök Sziillő Gábor »és Szentendrei M. A vasút Karthágónak azért kellett etousztulnia, mert Rómának szüksége volt a hispániai ezüstbányákra. A harmincéves háborúnak csak külső dekorációja volt a vallásszabadság kérdése, a tulajdonképeni ok az egyes territoriális fejedelemségek gazdasági érdeke volt és körülbelül száz percentesen ált az a tétel, hogy minden háború mögött valamilyen gazdasági érdek húzódik meg. A világháború kitörésében is a gazdasági érdekeknek volt döntő szerepük és a fenyegető távolkeleti háború igazi indítófoka a vasul, amelyet a két egymással versenyző nagyhatalom, Japán és Oroszország sajnál egymástól. Ez a kínai vasút, amelyhez Kínának tulajdonképen nagyon kevés köze van, mert hiszen orosz tőkével épült, orosz igazgatás alatt áll, orosz hatalmi érdekek szolgálatába akarják befogni, Japánnak legalább is annyira szükséges, mint az újonnan teremtett mandzsuriai császárság. Japán most olyan kényszerhelyzetben van, amelyből alig látszik más kivezető út, csak a háború. A japán túlnépesedésnek és a túlméretezett japán iparnak valamiképpen új területeket kell szerezni és ehhez nem elég Mandzsúriának valóságos birtoklása, hiszen a mandzsuriai császárság csak cégér, amely mögött a japán birtoklás ténye húzódik meg, ehhez szükséges a vasút is, mert ha a vasút idegen kézben van, különösen orosz kézben, akkor Japánnak állandóan attól kell félnie, hogy elveszti Mandzsúriába invesztált óriási tőkéit és Mandzsúriában letelepített emberfölöslege is állandóan veszedelemben van. Oroszország számára nem annyira fontos Mandzsúria, mint Japánnak, de az orosz expanzív politikának majdnem félszázados programpontja a távolkeleti terjeszkedés, amelyet a szovjet örökségként vett át a cárizmustól és amióta a szovjet Európa felé nem terjesztheti tovább az orosz imperializmust, kénytelen a távolkeleten a legvégső eszközökkel is presztízsér edm én vekre törekedni. Oroszországnak nincsen pillanatnyilag olyan szüksége új területekre, mint Japánnak és az orosz iparnak még nincsen olyan nagy termelése, hogy akár háború árán is új felvevőpiacokat kelljen keresnie, de Oroszországnak Sikerekre van szüksége. A távolkeleti konfliktus Oroszország számára elsősorban presztízskérdés, de nagyjelentőségű gazdasági kérdés is. A végtelen mandzsuriai gazdasági lehetőségeket a szovjet is bevonta számításainak keretébe és a távolkeleti óriási szénterületek, gazdag érctelepek kiaknázása a szovjet iparának új lendületet adhatna. Valahogyan úgy lehet a dolgot érzékeltetni, hogy a két versengő közül Japán az a szegény, akinek a puszta életéért van szüksége az új területekre, Oroszország pedig az a gazdag, aki a gazdagságát új hódítással akarja gyarapítani. Az erkölcsi jog tehát inkább Japán oldalán áll, de nem szabad elfelejteni azt sem, hogy Japán Mandzsúriát gyarmatnak szánja, amelyet épp úgy kizsákmányolhat, mint Koreát, ezt a minden jog ellenére megszerzett ázsiai országot, már évtizedek óta a végsőkig kiaknázza. Japán az ázsiai összetartozásra, a sárga faj rokonságára és az ázsiai Monroe-elvre hivatkozik akkor, amikor a kontinensen igyekszik hatalmát és a japán ipar kizsákmányolását mindig nagyobb területekre kiterjeszteni, de egészen világos, hogy nem a mandzsuriaiak érdekei, hanem a legsajátosabb japáni érdekek támasztják már esztendők óta Japánban azt a háborús hangulatot, amely most már explozióval fenyeget. Erre az explozióra Oroszország már régen készül és a szovjet európai politikájának irányait Japán magatartása szabta meg. Amíg a mandzsuriai kérdés nem vált különösen égetővé, a szovjet Európa felé morcos és fenyegető arcot mutatott és tovább hangoztatta a világforradalmi jelszavakat, amelyek állandó idegenkedést és idegeskedést idéztek elő az európai diplomáciában. Amióta Japán a gazdasági válság erejétől szorítva és a háborús párt féktelen agitációjának hatása alatt mindig agresszívebben lépett fel a mandzsuriai kérdésekben, a szovjet diplomáciájának taktikája Európa felé teljesen megváltozott. A kínai vasút és a szovjet európai szerződései között szerves összefüggés van. A szovjetnek biztosítania kellett magát egy európai hátbatámadás lehetősége ellen, hogy teljes erővel fordulhasson a Távolkelet felé. A szovjetnek le kell küzdenie azt az óriási távolságot, amely a szovjethadsereg valószínű operációs területe és a gazdasági hinterland között van, tehát minden erejét a keleti hadsereg erősítésére és ellátására kell összpontosítania. Európai határait csak megfigyelő hadoszlopokkal védelmezheti, ha érvényesíteni akarja az utolsó esztendőkben teljesen modernizált, majdnem négymilliós szovjelhadsereg erejét a Távolkeleten. Ezért biztosította M magát a szovjet valóságos szerződésláncolattal Európa felé, amikor válj lamennyi vele szomszédos országgal ' különböző fokozatokban, de lényegben egy baráti szerződéseket kötött. I Ezek a szerződések nem jelentik azt, hogy egy távolkeleti háborúban európai szövetségesei lesznek a szovjetnek, de mindenesetre biztonságot adnak a szovjetnek arra, hogy nem lesznek európai ellenségei. Ez óriási előny Japánnal szemben, amelynek könnyen támadhat még egy ellensége egy távolkeleti háborúban, mert a szovjet valószínűleg teljes biztonsággal számít arra, hogy a kapitalista Japánnal szemben szövetségese lesz valamilyen formában a kapitalista Amerika. Minden elkészült a végső leszámolásra és lehetséges, hogy még sem kerül most sor erre a végső leszámolásra, meri Oroszország csak szárazföldi hadseregének fölényében bízhatik és Amerika esetleges segítsége nagyon problematikussá vált azóta, hogy Japán ós Anglia között egész szoros szövetség létesült. Az angol és a japán tengeri haderő olyan túlsúlyt jelent, amellyel szemben az amerikai flotta egyedül nem vállalhat semmiféle kockázatot. A Távolkelet háborúja így nem lehet új világháború kiindulópontja, legfeljebb lokális jellegű öszszeütközések állandósulása lesz. Á csata. Claude Farrére világhírű regényének hangos filmváltozata az orosz—japán háborúból Valery Inkisinov, Annabella és Charles Boyer. A leghatalmasabb hangos film, melyet valaha mozivászonra felvettek. Az orosz—japán háború állandóan kísértő témáját dolgozta fel Claude Farrere regénye és a film monumentális kivitelben a mai orosz japán helyzet zűrös mozgalmasságát tükrözi vissza. Farkas Miklós, a magyar rendező alapos munkát végzett és a legnagyobb nemzetközi filmmel ajándékozta meg a világot. A szovjetorosz és japán kormány nemcsak a haditengerészetet, de óriási tömegeket is bocsátott rendelkezésére, ami a film csodálatos méreteiben nyer kifejezést. A szereplők közül ki kell emelnünk Valery lukisinovo, aki Vihar Ázsia fölött néma filmben, majd legutóbb a Tájfunban a keleti filmművészet őstehetségének bizonyult. A csodaszép Annabella és Charles Boyer méltó partnerei. A hatalmas hangos filmkolosszus nagyságával megráz és szépségével elbűvöl. Bemutató szombat és vasárnap. Pótfilm: Fox hangos híradó. Bruce Gabot. A szenzációs amerikai hangos filmek között kivételes helyet f oglal el. A repülő ördögök nagy repülő dráma, melyben érdekes szerelmi történet is bontakozik ki. Bruce Gabot a repülőtiszt kemény férfiassága és Arline Judge buja szépsége is kölcsönöznek vonzerőt a filmnek, melyet hétfőn és kedden mutat be a Modern mozi gazdag pótműsor kíséretében, hangos PDC híradó és hangos vígjátékkal együtt. Bécsi lányt szerettem Werner F älterer, Gr éti Theimer és Verebes Ernő. A bécsi filmoperettek sosem tévesztik el a hatásukat. Ugyancsak érdeklődésre tart számot Bécsi lányt szerettem operett szerda és csütörtökön a Modern mozi műsorán. A főszereplők Werner F title rer, Gretl Theimer és Verebes Ernő sok tapsot fognak aratni és főleg örülünk annak, hogy Verebes Ernőt újra láthatjuk. Törvénykezés (§) Lopás büntette miatt vonta felelősségre a komáromi kerületi bíróság Szűcs József perbetei munkást, aki több bezárt ólból összesen 25 tyúkot vitt el Szűcs József beismerte a lopásokat s azzal védekezett, hogy kényszerűségből vitte el, mivel nem volt ennivalója. A károsultak nem kivánták a tolvaj megbüntetését s csak egy lopás vétségében lett bűnösnek mondva. Tizennégynapi fogházat kapott. (§) Jogtalan rádiótartás miatt vonta felelősségre a bíróság Markó Tivadar farnadi munkást, aki két éven keresztül engedély nélkül tartott rádiót a lakásában. Terhelt beismeri ezt s azzal védekezik, hogy ajándékba kapta a gépet, de nem használta. Jogerősen nyolcnapi fogház. — A nagy szörnyűségek színes filmremeke, a Panoptikum, a Bűnök háza, minden idők legtökéletesebb szines filmje kerül bemutatóra a magyarkomáromi Városi Filmszínházban ma, szombaton 6 és 1I29 órakor, holnap, vasárnap 3/44, 6 és Va9 órai kezdettel. A filmet csak felnőttek és erős idegzetüek nézhetik meg. E filmremeket Kertész Mihály rendezte. Főszereplők Lionell Atwill és Fay Wray. Kisérő műsor „Telefon“ revü operett és hangos magyar hiradó. — Titokzatos haláleset történt a nagysurányi cukorgyár műmalmában. Reggel hat órakor a molnárlegények észrevették, hogy a malom egyik munkása, névszerint Hrala János 45 éves bánkeszi lakos a malom harmadik emeletén eszméletlenül fekszik és fején és kezén sérülések láthatók. Azonnal orvoshoz vitték, majd az érsekujvári kórházbe szállították, de eszméletre nem tudták téríteni, mert hamarosan meghalt. így halálának okát nem lehetett kideríteni. Talán megszédült és esés közben halálos végű agyrázkódást szenvedett. A szerkesztésért a főszerkesztő a felelős. Lapkiadó: Spitzer Béla. Nyomatott Spitzer Sándor könyvnyomdád jában. Komárom. Kondorak Katona Rudolf oki. hangoló, a Bp. zeneakadémia zongorakészítője által kiképezve< Zongora vétel és eladás. Komámo-Komárom, 303 Fazekas-ucca 16. szám hangolását, tisztítását, jf bérezését olcsón és szakszerűen végzi
