Komáromi Lapok, 1934. július-december (55. évfolyam, 53-103. szám)

1934-09-01 / 70. szám

1934. szeptember 1. »KOMÁROMI LAPOK« 7. oldal. V___I Z I P Ó LÓ Levonult a RFC. Saját tudósítónktól. A KSE szépen fejlődő vizipóló csa­pata péntekre az ÉSE pólócsapatát akarta lekötni egy barátságos mérkő­zésre. A közbejött akadályok miatt azonban ez nem valósulhatott meg. így hirtelen a KFC csapatát hívták le, természetesen kizárólagosan csak edző mérkőzésre. Nagyon örültünk, hogy ez a két nagymultú egyesület végre a vizipóló keretén át a régvárt testvér jobbot nyújtotta egymásnak. Végre. Azonban a tegnapi nap egy kellemetlen inci­dens zavarta meg ezt a baráti együtt­működést. Nem foglalkoznánk ezzel bővebben, de a magyar sport, a ki­sebbségi sport és különösen városunk sportéletének egészséges alapfeltétele ennek a két egyesületnek együttműkö­dése, így még mielőtt újból elmérge­sedne a helyzet, illetőleg — mert ed­dig még semmi sem mutat erre szakadás állna be, elejét vehessük. Szóval a barátságos és edzőmérkő­zés folyik. Semleges bíró vezeti, így objektivitása ellen semmi kifogás sem merülhet fel és ilyesmivel egyáltalán nem is vádolható. Mostanában tanulta meg a szabályokat, nincs rutinja még — de hát ki tud Komáromban vizipó­­lóbíráskodni ? Örülünk, hogy' vannak akik fognak tudni! Eleinte a KFC van némi fölényben, négy métereshez is jut, de gólt mégsem tud elérni. Lassan feljönnek a KSE csatárai és nekik többször is megy... Szóval már jócs­kán, magyarosan vezetnek. Az első félidő 4. percében vagyunk, pontosan 3’24” folyik a játék. Két játékos: egy KFC és egy' KSE kölcsönösen faultot vétnek. Nem olyan veszedelmes ez a vizipólónál, úgy hívják, hogy »gyúr­ják« egymást, de azért kiállítás jár érte a következő gólig. Erre a KFC csapatkapitánya, aki egyik »szenve­dője« volt a kis magánjelenetnek, le­vonultatja a csapatát. Hát nem volt sportszerű. A bírónak teljesen igaza volt és addig se nyomta a KFC-t. Ilyen mentalitással, ilyen szellemmel nem lehet igazi sportot nevelni. Pedig ez nevelés volt: edzőmérkőzés, ahol nem számított volna még az sem, ha közvetlenül e miatt — feltéve azt a lehetetlen álláspontot, hogy a bírónak nem volt igaza — egy gólt is kapnak, ha emiatt kapnak ki, különösen a jelen esetben, amikor már a mérkő­zés sorsa emberi számítás szeriül el volt döntve. Nem akarjuk vádolni az illető já­tékost sem, ez megtörtént már mással, sőt mindenkivel: idegességében elha­markodta a dolgot, de nem szabad, hogy megegyszer így történjen. Mindenesetre reméljük, hogy az­­ságát és ezentúl az ő szeme előtt is csak az egységes, baráti kézszorítások­ból fakadó kisebbségi sportunk lebeg. Azt hiszem a két egyesület, a kél szakosztály illetékesei is így ítélik meg a helyzetet és a baráti kapcsolat, az összefogás napról-napra csak bővülni, közeledni fog. Remélem, hogy én tettem az utolsó pontot e kis incidens lezárására, — y, — U■ A KSE—KFC félbeszakadt vizipóló mérkőzés beszámolójához, még ezt kell hozzáfűznünk: örömmel kell megálla­pítanunk, hogy mind a két csapat napról-napra szemmel láthatólag fej­lődik. Különösen áll ez három KSE játékosra, Nagy Lacira, Erdős Janira ós Riszdorfer Mikire, akikben nagyon kellemesen csalódtunk. Kár, hogy nem tudtunk a félbeszakítás miatt általá­nos képet kapni. A déli kerület II. osztályában a vasárnapi műsor a következő: Guta — KMTE, ÉSE 11 - E. Rapid, Bátorkeszi —Dunaváros, KFC !!—Köbölkút, A magyar profiliga első fordulóját most bonyolítják le. A párosítások ezek: Újpest-Hungária, Ferencváros-Phöbus, Budai l!-Bocskai, Soroksár-Kispest, Szeged Attila, Somogy-III. kerület. Ä KFC újonnan alakult úszó­­szakosztályának a vezetősége Elnök Lóiánt Mihály, szakosztályvezető Sár­kány Géza, tréningvezető Bastldes Ábris, jegyző Szabó Gábor, pénztáros Hacker István, ellenőrök Sziillő Gábor »és Szentendrei M. A vasút Karthágónak azért kellett etousz­­tulnia, mert Rómának szüksége volt a hispániai ezüstbányákra. A har­mincéves háborúnak csak külső de­korációja volt a vallásszabadság kér­dése, a tulajdonképeni ok az egyes territoriális fejedelemségek gazdasá­gi érdeke volt és körülbelül száz per­­centesen ált az a tétel, hogy minden háború mögött valamilyen gazdasági érdek húzódik meg. A világháború kitörésében is a gazdasági érdekek­nek volt döntő szerepük és a fenye­gető távolkeleti háború igazi indító­foka a vasul, amelyet a két egymással versenyző nagyhatalom, Japán és Oroszország sajnál egymástól. Ez a kínai vasút, amelyhez Kínának tu­lajdonképen nagyon kevés köze van, mert hiszen orosz tőkével épült, orosz igazgatás alatt áll, orosz hatalmi ér­dekek szolgálatába akarják befogni, Japánnak legalább is annyira szüksé­ges, mint az újonnan teremtett man­dzsuriai császárság. Japán most olyan kényszerhelyzet­ben van, amelyből alig látszik más ki­vezető út, csak a háború. A japán túlnépesedésnek és a túlméretezett ja­pán iparnak valamiképpen új terüle­teket kell szerezni és ehhez nem elég Mandzsúriának valóságos birtoklása, hiszen a mandzsuriai császárság csak cégér, amely mögött a japán birtok­lás ténye húzódik meg, ehhez szük­séges a vasút is, mert ha a vasút idegen kézben van, különösen orosz kézben, akkor Japánnak állandóan attól kell félnie, hogy elveszti Man­dzsúriába invesztált óriási tőkéit és Mandzsúriában letelepített emberfö­löslege is állandóan veszedelemben van. Oroszország számára nem annyi­ra fontos Mandzsúria, mint Japánnak, de az orosz expanzív politikának majdnem félszázados programpontja a távolkeleti terjeszkedés, amelyet a szovjet örökségként vett át a cáriz­mustól és amióta a szovjet Európa felé nem terjesztheti tovább az orosz imperializmust, kénytelen a távolke­leten a legvégső eszközökkel is presz­tízsér edm én vekre törekedni. Orosz­országnak nincsen pillanatnyilag olyan szüksége új területekre, mint Japánnak és az orosz iparnak még nincsen olyan nagy termelése, hogy akár háború árán is új felvevőpiaco­kat kelljen keresnie, de Oroszország­nak Sikerekre van szüksége. A távolkeleti konfliktus Oroszország számára elsősorban presztízskérdés, de nagyjelentőségű gazdasági kérdés is. A végtelen mandzsuriai gazdasági lehetőségeket a szovjet is bevonta számításainak keretébe és a távolke­­leti óriási szénterületek, gazdag érc­telepek kiaknázása a szovjet iparának új lendületet adhatna. Valahogyan úgy lehet a dolgot érzékeltetni, hogy a két versengő közül Japán az a sze­gény, akinek a puszta életéért van szüksége az új területekre, Orosz­ország pedig az a gazdag, aki a gaz­dagságát új hódítással akarja gyara­pítani. Az erkölcsi jog tehát inkább Japán oldalán áll, de nem szabad el­felejteni azt sem, hogy Japán Man­dzsúriát gyarmatnak szánja, amelyet épp úgy kizsákmányolhat, mint Ko­reát, ezt a minden jog ellenére meg­szerzett ázsiai országot, már évtize­dek óta a végsőkig kiaknázza. Japán az ázsiai összetartozásra, a sárga faj rokonságára és az ázsiai Monroe-elvre hivatkozik akkor, amikor a kontinen­sen igyekszik hatalmát és a japán ipar kizsákmányolását mindig na­gyobb területekre kiterjeszteni, de egészen világos, hogy nem a man­­dzsuriaiak érdekei, hanem a legsa­játosabb japáni érdekek támasztják már esztendők óta Japánban azt a háborús hangulatot, amely most már explozióval fenyeget. Erre az explozióra Oroszország már régen készül és a szovjet európai po­­litikájának irányait Japán magatar­tása szabta meg. Amíg a mandzsuriai kérdés nem vált különösen égetővé, a szovjet Európa felé morcos és fe­nyegető arcot mutatott és tovább hangoztatta a világforradalmi jelsza­vakat, amelyek állandó idegenkedést és idegeskedést idéztek elő az euró­pai diplomáciában. Amióta Japán a gazdasági válság erejétől szorítva és a háborús párt féktelen agitációjának hatása alatt mindig agresszívebben lé­pett fel a mandzsuriai kérdésekben, a szovjet diplomáciájának taktikája Európa felé teljesen megváltozott. A kínai vasút és a szovjet európai szer­ződései között szerves összefüggés van. A szovjetnek biztosítania kellett magát egy európai hátbatámadás le­hetősége ellen, hogy teljes erővel for­dulhasson a Távolkelet felé. A szov­jetnek le kell küzdenie azt az óriási távolságot, amely a szovjethadsereg valószínű operációs területe és a gaz­dasági hinterland között van, tehát minden erejét a keleti hadsereg erő­sítésére és ellátására kell összponto­sítania. Európai határait csak meg­figyelő hadoszlopokkal védelmezheti, ha érvényesíteni akarja az utolsó esz­tendőkben teljesen modernizált, majd­nem négymilliós szovjelhadsereg ere­jét a Távolkeleten. Ezért biztosította M magát a szovjet valóságos szerződés­láncolattal Európa felé, amikor vá­lj lamennyi vele szomszédos országgal ' különböző fokozatokban, de lényeg­ben egy baráti szerződéseket kötött. I Ezek a szerződések nem jelentik azt, hogy egy távolkeleti háborúban európai szövetségesei lesznek a szov­jetnek, de mindenesetre biztonságot adnak a szovjetnek arra, hogy nem lesznek európai ellenségei. Ez óriási előny Japánnal szemben, amelynek könnyen támadhat még egy ellensége egy távolkeleti háborúban, mert a szovjet valószínűleg teljes biztonság­gal számít arra, hogy a kapitalista Japánnal szemben szövetségese lesz valamilyen formában a kapitalista Amerika. Minden elkészült a végső leszámo­lásra és lehetséges, hogy még sem ke­rül most sor erre a végső leszámolás­ra, meri Oroszország csak szárazföldi hadseregének fölényében bízhatik és Amerika esetleges segítsége nagyon problematikussá vált azóta, hogy Ja­pán ós Anglia között egész szoros szö­vetség létesült. Az angol és a japán tengeri haderő olyan túlsúlyt jelent, amellyel szemben az amerikai flotta egyedül nem vállalhat semmiféle koc­kázatot. A Távolkelet háborúja így nem lehet új világháború kiinduló­pontja, legfeljebb lokális jellegű ösz­­szeütközések állandósulása lesz. Á csata. Claude Farrére világhírű re­gényének hangos filmváltoza­ta az orosz—japán háborúból Valery Inkisinov, Annabella és Charles Boyer. A leghatalmasabb hangos film, me­lyet valaha mozivászonra felvettek. Az orosz—japán háború állandóan kísértő témáját dolgozta fel Claude Farrere regénye és a film monumentális kivi­telben a mai orosz japán helyzet zűrös mozgalmasságát tükrözi vissza. Farkas Miklós, a magyar rendező ala­pos munkát végzett és a legnagyobb nemzetközi filmmel ajándékozta meg a világot. A szovjetorosz és japán kormány nemcsak a haditengerészetet, de óriási tömegeket is bocsátott ren­delkezésére, ami a film csodálatos mé­reteiben nyer kifejezést. A szereplők közül ki kell emelnünk Valery luki­­sinovo, aki Vihar Ázsia fölött néma filmben, majd legutóbb a Tájfunban a keleti filmművészet őstehetségének bi­zonyult. A csodaszép Annabella és Charles Boyer méltó partnerei. A ha­talmas hangos filmkolosszus nagysá­gával megráz és szépségével elbűvöl. Bemutató szombat és vasárnap. Pót­film: Fox hangos híradó. Bruce Gabot. A szenzációs amerikai hangos fil­mek között kivételes helyet f oglal el. A repülő ördögök nagy repülő dráma, melyben érdekes szerelmi történet is bontakozik ki. Bruce Gabot a repülő­tiszt kemény férfiassága és Arline Judge buja szépsége is kölcsönöznek vonzerőt a filmnek, melyet hétfőn és kedden mutat be a Modern mozi gaz­dag pótműsor kíséretében, hangos PDC híradó és hangos vígjátékkal együtt. Bécsi lányt szerettem Werner F älterer, Gr éti Thei­mer és Verebes Ernő. A bécsi filmoperettek sosem tévesz­tik el a hatásukat. Ugyancsak érdek­lődésre tart számot Bécsi lányt sze­rettem operett szerda és csütörtökön a Modern mozi műsorán. A főszerep­lők Werner F title rer, Gretl Theimer és Verebes Ernő sok tapsot fognak aratni és főleg örülünk annak, hogy Verebes Ernőt újra láthatjuk. Törvénykezés (§) Lopás büntette miatt vonta felelősségre a komáromi kerületi bíró­ság Szűcs József perbetei munkást, aki több bezárt ólból összesen 25 tyúkot vitt el Szűcs József beismerte a lopá­sokat s azzal védekezett, hogy kény­szerűségből vitte el, mivel nem volt ennivalója. A károsultak nem kivánták a tolvaj megbüntetését s csak egy lopás vétségében lett bűnösnek mondva. Tizennégynapi fogházat kapott. (§) Jogtalan rádiótartás miatt vonta felelősségre a bíróság Markó Tivadar farnadi munkást, aki két éven keresztül engedély nélkül tartott rádiót a lakásában. Terhelt beismeri ezt s azzal védekezik, hogy ajándékba kapta a gépet, de nem használta. Jogerősen nyolcnapi fogház. — A nagy szörnyűségek színes filmremeke, a Panoptikum, a Bűnök háza, minden idők legtökéletesebb szines filmje kerül bemutatóra a ma­gyarkomáromi Városi Filmszínházban ma, szombaton 6 és 1I29 órakor, holnap, vasárnap 3/44, 6 és Va9 órai kezdettel. A filmet csak felnőttek és erős idegzetüek nézhetik meg. E film­remeket Kertész Mihály rendezte. Fő­szereplők Lionell Atwill és Fay Wray. Kisérő műsor „Telefon“ revü operett és hangos magyar hiradó. — Titokzatos haláleset történt a nagysurányi cukorgyár műmalmában. Reggel hat órakor a molnárlegények észrevették, hogy a malom egyik mun­kása, névszerint Hrala János 45 éves bánkeszi lakos a malom harmadik emeletén eszméletlenül fekszik és fején és kezén sérülések láthatók. Azonnal orvoshoz vitték, majd az érsekujvári kórházbe szállították, de eszméletre nem tudták téríteni, mert hamarosan meghalt. így halálának okát nem lehe­tett kideríteni. Talán megszédült és esés közben halálos végű agyrázkó­dást szenvedett. A szerkesztésért a főszerkesztő a felelős. Lapkiadó: Spitzer Béla. Nyomatott Spitzer Sándor könyvnyomdád jában. Komárom. Kondorak Katona Rudolf oki. hangoló, a Bp. zeneakadémia zongorakészítője által kiképezve< Zongora vétel és eladás. Komámo-Komárom, 303 Fazekas-ucca 16. szám hangolását, tisztítását, jf bérezését olcsón és szakszerűen végzi

Next

/
Thumbnails
Contents