Komáromi Lapok, 1934. július-december (55. évfolyam, 53-103. szám)
1934-08-18 / 66. szám
Lapunk mai száma a jövő heti teljesRádió-müsort tartalmazza Ötvenötödik évfolyam. 66. szám. Szombat, 1634. angngztns 18 Előfizetési ár csehszlovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel egész évre 80 KC, félévre 40 Kö. negyedévre 20 K5. - Külföldön 120 Ké. Egyesszám ára 1 korona. ’ Alapította: TUBA JÁNOS. Felelős főszerkesztő-? GAAL GYULA dr. Szerkesztő: BARANYAY JÓZSEF dr. Kőmunkatársaki? ALARY GYULA dr. és FÜLöE ZSIGMOND. Szerkesztőség és kiadóhivatal Nádor-n. 29. Megjelenik hetenként kétszer: szerdán és szombaton A marsai! politikai végrendelete. Komárom, augusztus 17. Hindenburg német birodalmi elnököt eltemették a kivételes emberi nagyságokat megillető gyászpompával és emlékét hirdetni fogja — ha azt emberi rosszindulat el is törölne a föld színéről — maga a történelem. Hindenburg teste az enyészeté, de szelleme nem halt meg: az él és ez idő szerint is ellentétes vélemények kereszttüzében hirdeti meggyőződését. Ez a meggyőződése az öreg marsallnak az, hogy a mai német államforma nem fejezi ki a német nép egyéniségét. Tehát a német népnek nem a köztársaság államformája alkotja életsíkját, hanem a császárság. És itt meg kell értenünk az öreg birodalmi elnök gondolatvilágát. Mint fiatal hadnagy 1871-ben ott járt francia földön, ahol a porosz katona csizmája és kitartóbb menetelése legyőzte a romlott harmadik császárság vitéz, de kitartásban gyengébb hadseregét. Olt hurrázott Versaillesben, ahol a huszonhét német fejedelem megválasztotta I. Vilmost a Bismarck zsenijétől megálmodott német birodalom első császárává. Frankfurtban már a császár kancellárja diktálta a békét és a császár jelenti a legfőbb hatalmat nemcsak a politikában, de a hadseregben, a közigazgatás, közgazdasági élet minden exekulivájában. A császár szimbólum, egy nagy nép egységének a megszemélyesítője és csodálkozhat-e valaki, ha az ebben a légkörben élt aggastyán az emberi élet magas csúcsán nem lát ennél jobbat, szebbet és megfelelőbbet. »A császárság a szikla, melyre már atyáink lehorgonyozták reménységüket, — a német császárság sziklája.« Milyen jól eshettek ezek a szavak a doorni remeiének, aki egy nagy korszaknak volt a vezető egyénisége és uralkodása alalt a német császárság nem csak az európai, de a világ kultúrája élére lendült. Viszont milyen kedvetlenül olvasta ezeket a sorokat Anglia közvéleménye, mely nem felejti el II. Vilmosnak a flotta-versenyt, a rémületet, melyet a szigetország közvéleményében tudott kelteni. Ez az alavisztikus félelem még ma is ott él a brit agyvelőkben, amelyek a kontinens légi támadásától félnek és ehhez képest a légi flotta kibővítését, száz és száz repülőgép építését határozzák el, hogy »biztonságuk« tökéletes legyen. Csak természetes, hogy az öreg tábornagy a német hadsereget az állam ujjáépítőjének képzeli cs vallja. A hadsereg a nemzeti erények gyüjtőmedencéje, amelyben kötelességtudás, bajtársi szeretet és egyszerűség alkotják az állam biztonságának pilléreit. De viszont a hadsereg infaktságál is hangsúlyozza a birodalmi elnök, mert a hadsereg nem lehet játékszer a politikai pártok kezében, hanem annak egyedül és kizárólag az államhatalom eszközének kell lennie, az állami tekintély őrének és a külföld élőit is reprezentálnia kell a német erőt, becsületet és a német nép jövőjét. De az öreg katona végrendeletének legszebb sorai mégis azok, amelyek a német kultúráról szólanák. »Németországnak nemcsak Komárom, augusztus 17. Két esztendő lesz a tényleges katonai szolgálati idő. Több ízben írtak már a prágai lapok a hadügyi kormánynak arról a tervéről, hogy a tényleges katonai szolgálati időt fölemelik. Most a kormánytámogaló Cseszké Szlovo — megbízható helyen szerzett értesüléseire hivatkozva — jelenti, hogy a lényleges katonai szolgálat idejét 24 hónapra emelik, tehát a rendes szolgálati idő két évig tart. A lap szerint eddig még nem történt döntés az 1933. sorozási évfolyam beliekről. A nevezett lap más helyen arról számol be, hogy a vezérkari tiszteknek különösen az előléptetésnél, de más téren is számos előnyt élvező csoportját megszüntetik, s e tiszteket, a vezérkari csoportban szerzett rangsori számmal, a sortisztek csoportjába iktatják. A Cseszké Szlovo ezt az intézkedést örömmel fogadja anynyival is inkább, mert azt hiszi, hogy ilyen módon elejét lehet venni háború esetén a vezérkar és a csapatok között előfordulható ellentéteknek. Azt óhajtja a lap, hogy ez az átcsoportosítás ne történjék a sortisztek érdekeinek rovására. Külföldi állampolgárok jelentkezési kötelezettsége. A kormány az ősszel be akarja terjeszteni a képviselőházban a külföldi állampolgárok jelentkezési kötelezettségéről s tartózkodásáról szóló törvényjavaslatot, amely a ma érvényes intézkedéseket unifikálná s modern alapra helyezné. A prágai lapok értesülése szerint a javaslat az idegen állampolgárokat illetően lakóhelyeket és tartózkodási helyet különböztet meg; kötelezővé teszi a külföldi álönmagáért kell élnie, hanem mert a német nemzet a nyugati kultúra zászlóvivője«. Hogy mennyi igazság van ezekben a mondatokban, azt megérti mindenki, aki ismeri az utolsó száz esztendőnek történetét. A világháborúig tényleg a német kultúra állott az emberi haladás élén, ahonnan a vesztes háború után gyűlölet taszította viszsza. A német tudomány azonban mai alárendeltebbnek látszó helyzetében is készen áll arra, hogy a vezetést átvegye. A politikai végrendelet legérdekesebb és leginkább vitatott része Hiller Adolf munkájáról szól, aki egyesíteni tudta a német nemzetet. Ebben a kérdésben megoszolnak a vélemények. Sokan gúnyosan, vagy fölényes mosollyal térnek fölötte napirendre. Hitler egyénisége ma olyan, mint a fény és az árnyék. Hívei rajonganak érte, ellenlampolgároknak külön nyilvántartási jegyzékekbe való foglalását és pedig az illetők kora, foglalkozása, a tartózkodás időbeli tartama és célja szerint. A javaslat szerint a külföldi állampolgár tartózkodási engedélyt köteles kérni, ha két hónapnál hosszabb ideig marad az állam területén. Aki kereseti foglalkozást akar űzni, az a tartózkodási idő tartamára való figyelem nélkül engedélyt köteles kérni. A hivatal a tartózkodási engedélyt bizonyos feltételek mellett adja és azt időben s a tartózkodási helyet illetően korlátozhatja. Külföldinek tartanak mindenkit, aki nein tudja igazolni csehszlovák állampolgárságát, tehát az úgynevezett hontalanokat is. A törvényjavaslat nem vonatkozik az exterritoriális jogot élvező személyekre és a konzulokra. Viszonosság esetén a kormány enyhébb feltételeket is szabhat. Az egyik rendőrségi körzetből a másikba költöző idegen állampolgárok nyilvántartását külön rendelet fogja szabályozni. Júliusban aktív volt a külkereskedelmi mérleg. A külkereskedelmi forgalom július havi mérlegének adatait most tette közzé a statisztikai hivatal. A jelentésből kitűnik, hogy július folyamán 568 millió korona értékű árut importáltak Csehszlovákiába. Ezzel egyidejűén a csehszlovák köztársaság területéről 615,851.000 korona értékű árú került külföldre. A külkereskedelmi forgalom júliusi mérlege tehát 47 millió 485.000 koronával aktív. A tavalyi év azonos szakában Csehszlovákia importja 582,215.000 korona és kivitele 496,996.000 korona értéket képviselt. Tavaly júliusban a külkereskedelmi forgalom 85,219.000 korona ségei a leglesujtóbb véleménnyel vélekednek róla. A kivételes rajongás és a hallatlanul felfokozott gyűlölet mégis csak egyet bizonyít, hogy nagy egyéniség. Szédítő az emelkedés, amely köznapi embereknek szinte beláthatatlan csúcsokra állította. Hogy bukása is olyan hallatlanul korszakalkotó lesz-e, mint yolt az emelkedése, az a jövő titka. A német nép törekvéseit, vágyait ma ez az egy ember testesíti meg és Hindenburg is ezt a pszihózist tükrözi vissza utolsó írásában. Akiben generációkra terjedő élettapasztalat, bölcseség inkarnálódott, mint Hindcnburgban, bizonyára nem ment a tévedéstől. De viszont senki se kényszerítette, hogy ezeket leírja. Hindenburg politikai végrendeletében milliók lelke szólalt meg, mert rámutat az építés irányaira, ami annyit jelent, mint a német nép jövője. passzívumot eredményezett. Az 1934. év első hét hónapja során a behozatal értéke 3614,965.000 és a kivitel értéke 3764,077.000 koronára rúgott. A januártól júliusig terjedő időszak külkereskedelmi forgalma 149,112.000 koronával aktív. A múlt év első hét hónapja külkereskedelmi forgalmának mérlege 63,683.000 koronával passzív volt. 100 millió államsegély a szárazság okozta károk enyhítésére. A kormány elhatározta, hogy az idei elemi csapások, ezek között a nagy szárazság által a mezőgazdaságban okozott mérhetetlen nagy károk enyhítésére 100 millió korona rendkívüli segélyt fog a törvényhozás által kiutalványoztatni. Az erre vonatkozó törvényjavaslatot a földmivelésügyi minisztérium dolgozza ki és a kormány szeptemberben vagy októberben fogja a parlament elé terjeszteni. Hogy miként és milyen szabályok szerint fogják a segélyt felhasználni, eddig még nem állapították meg. Az egyes kerületeknek augusztus 15-ig kellett jelentésüket beszolgáltatni a kerületben (járásban) előfordult károkról, ez azonban még több kerületből nem érkezett he. Az összegyűjtött anyagnak szeptember elejéig kell együtt lennie, hogy a segélyek az őszi mezőgazdasági munkák megkezdése idejében már folyósíthatok legyenek. Novella a műemlékvédő törvény- és a szinházalapról szóló iörvénybez. Prágai jelentés szerint az iskolaügyi minisztérium a kérdőívekkel egybegyűjtött anyag alapján kidolgozta a műemlékvédő törvény novelláját. Ezenfelül az iskolaügyi minisztérium POLITIKAI SZEMLE T
