Komáromi Lapok, 1934. január-június (55. évfolyam, 1-52. szám)

1934-02-10 / 12. szám

KOMÁROMI LyPO* zásra,, ami őKel- nyugdíjba helyetzésü- Kft megéiőyőiég:'-mint''«Űrtrv'tisztvise­lőket megillette. Értesülésünk szerint már je lent kez­ünk is a szolgálat folytatására '4# él­maradt. járandóságuk kintallalására. \ • j ■ j 1 í A nagyközönség panaszkönyve. Ki beszéljen a színházban? Tisztelt szerkesztő ur! —örömmel olvastam, hogy helyet adtak olyan le­vélnek, amely a színház vasárnapi előadásait kritizálja, lla tehát szó le­hetett ebben a rovatban a színészek­ről, hadd eshessek szó magáról a kö­zönségről is. Hála a rendőri intéz­kedésnek, közönségünk a negycdki- Jcncrc hirdetett előadást félkilenckor ícl is keresi s így a »komáromi pon­tosságban;: hiba nincsen. A hiba ott van, hogy a közönség valószínűleg nem tudja befejezni kellő időben az esz­mecserét, vágj; pedig a régi ismerősök érzik adnak szükségét, hogy éppen a színházban, előadás alatt cseréljék ki napi tapasztalataikat és így a székso­rok között állandó suttogás, nevetgé- Jés hullámzik. Az még nem volna baj. ha a nézők gyors és halk megjegyzé­seiket az éppen »terítéken levő« szín­darabhoz. a színészekhez fűznék, azon­ban ennyivel nem elégednek meg. mert a komáromi színházlátogató kö­zönség napi problémáinak teljes egé­szét a színházban teszi megfontolás és megbeszélés tárgyává. Vájjon mi­ért jönnek .színházba azok. akik egyet­len pillanatig nem tudnak békében meglenni, akiknek nem az a fontos, hogy mi megy a színpadon, hanem az, hogy miről lehetne úgy csevegni, hogy a körülöttük ülők a hetedik határban is tudomást vehessenek róla. A szín­házban csak a színész beszéljen, de ne a közönség. Túl vagyunk azon a sekszpiri időn. amikor a közönség ha­tékonyan beleszólt az előadásba, na­rancsokat. vagy hagymákat dobált föl, álszólt egymásnak a páholyokból s amikor a habitüék még vacsoráztak is előadás közben s személyesen ráz­ták meg a kezét a jól játszónak, vagy ütötték meg azt, aki nem tetszett. Mon­dom, ha itt arról leime szó, hogy a színházzal kapcsolatos dolgokat be­szélnénk meg a széksorok között! De itt már valóságos kaszinózásról beszél­hetünk. Különösen a hölgyek érzik szükségét annak, hogy az előadás nyu­godt menetét s a figyelő szomszédokat zavarják. Miért jönnek akkor szín­házba? A sok beszéd zavarja a szí­nészt, nyugtalanítja a nézőt s vég­eredményben semmitől sem való, mert szünetben újra lehet folytatni. Kelle­mes dolog az is, amikor a leghalkabb jelenet közben megcsördül a cukorka­zacskó s abban a pillanatban, ami­kor a művésznő suttogni kezd a szín­padon, a tücsökcirpelésnél is kelle­metlenebb hangon cukorral kinálkoz­nak a szomszédok s a papír belezö­rög az előadásba. Nagy városban ezt nem lehetne megtenni. Kérem sora­im szives közzétételét, hátha használ valamennyire. A karzat dübörgése el­len sok kifogás hangzott el. Nos, azt azonban megmondhatom, hogy a kar­zat legalább figyelni tud. előadás köz­ben nem diskurál. Köszönettel és tisztelettel egy ball:özép-Cdéses. A dunamocsi autóbuszjárat, mint olyan. Kedves szerkesztő ur, — engedje meg, bong megkérjem arra: említse meg már eggszer a dunamocsi autó­buszt. Feltűnően kevés egyébként is ezen a vidéken az autóbuszjárat, abban a szögben, amelyet a Komárom Érsekúj­vár—Párkány vasúti vonal zűrbe, alig találunk autóbuszjáratokat, a mélyebben fekvő községekbe. Ma­dárra, Szentpéterre csak hosszas al­kudozások, kocsikázás és drága fuvar­­díj után lehet eljutni, de van egy já­4, .oldal, ______________ ratunk, Komárom- Párkány között. Dunamocson kérésziül, ez; a járat azonban annyira magújiviseli a provinciád lis bélyeget, hogy csak az száll­jon rá, akinek múlhatatlanul dol­ga van. A autóbusz menetrendje zavaros, A könyvekben található menetrend nem födi azt, ami a valóság. Aki a nyári menetrend szerint akar elutazni, t. i, csak ez van hirdetve, - az rosz­­szul. jár. mert az idéőpo ni e l toló­dások sok órát tesznek ki. Kein köz­lekedik rendszeresen, este például csak csütörtöki napon jár, míg a többi na­pokon csak délben megy ki vidékre. Szerencsém volt most csütörtökön utazni rajta. A Kossulh-lércn csak a bennszülöttel: tudják, hogyan s mi­kor megy az autóbusz, egyetlen érthető jel, menetrend­­táblúzat, díjtáblázat nincs kitéve sehol, a váraim zó nép megsturmolia a kocsit s aki bírta, az marta is. Ko­sarak. csomagok, ládéd: és kerekek kerültek az utasok fejére, lábéira, ölé­be, hegyin-hédán volt az ember, n ír gyón rossz szag terjengett a ko­csiban, amely hozzál még úgy rázott i s, hogy mindenki tengeribetegen ke-A városunkban működő, emberba­ráti célokat szolgáló különbözőegye­­sületek között elismcrésreméltó mun­kát fejt ki az 1928. év őszén alakul! Szabaduló Fegyenceket Támogató és Gondozó Egyesület, amelynek helyi fiókja a komáromi államfogház fe­gyelmeinek nyújt anyagi erejéhez mérten állandó segítségei. Minden feltűnés nélkül, csendben dolgozik ez az egyesület, altól az em­berbaráti, nemes gondolattól vezérel­ve, hogy segítő munkájával a társada­lom megtévelvedett tagjail készsége­sen támogatva, a társadalom javát mozdítja elő. Az a célja, hogy mun­kaszerzéssel, ruházattal, szükséges lét­­fellélelek megszerzésével és az egye­süld védenceire való helyes befo­lyással segélyben részesítse a fogház­ból szabaduló ama fegyenceket, akik a büntetés tartama alatt magavisele­tükkel, a bűncselekmény indító okai- és körülményeivel, valamint egyéni­ségükkel reményt ébresztenek, hogy az emberi társadalomnak újból ren­des tagjai lesznek Az egyesület működése legfőképen odairányul, hogy az általa pártfogol­tak önerejükből tisztességes megélhe­téshez jussanak és megvédje őket újabb megtévelyedéstől, újabb bűnbe­eséstől. A segélyezés nemcsak a fog­ház jómagaviseletű lakóira, hanem azok nyomorgó családjaira is kiter­jed és pénzbeli támogatásban része­sülnek azok a fegycncek is, akiket hazaboesátanak a fogházból. Valóban nemes célokat szolgál ez az egyesüld, amely most töltötte be működésének ötödik évét s amely ez idő alatt is dicséretes Umubizonysá-Rheumásfájdalmak és fáj­dalmas nőibajok gyógyke­zelése rövid hullámokkal SZANATÓRIUM Dr. SELYE KOMÁRNO, DEÄK-UTCA 3. Telefon sz. 68. rirlt-ki belőle. Az autóbusz azonban igen patriarkális, mivel minden k'k ndsajt háza elöli megáll, égy faluban sincsenek meghatározott nHegóillóhclyek, hanem kedélyesen ott lehel megállítani, ahol az ember akar­ja. — meg is teszi minden gazda, högy á saját háza előtt megállíttatja a ko­csit, amely egy hosszéi faluból ne­gyedórákig sem juthat ki s ebből kéé vétkezik, bogi/ a menetrendi idő he­lyeit már a negyedik községnél fél­órás túllépés van. Havonta két-három napig szabadságon van az autóbusz­vezető, amit nem is sajnálunk s ezt természetesnek tartjuk, viszont van helyette egy másik so ff őr. aki telje­sen ismeretlen a helyzettel s az uta­soktól kérdi meg a jegy árát s a menetirányt. Tegyük hozzá, hogy nagy jóakarattal s buzgalommal vezette a kocsit s szolgált ki mindenkit. Az, hogy térti jegy is van, amely olcsóbb, nincs feltüntetve sehol. Egyszóval sok a baj ezzel a: autóbusszá!, rossz a menetrend is, szűk a helye hetivásár után, ritkán közlekedik s ha az em­ber nem ismerős a viszonyokkal, két­szeresen fizet érte. A füstről, a benzin­szagról, a rázásról s a tömegről ne is beszéljünk. got tett arról, hogy feladatának ma­gaslatán áll. Az elmúlt öl év alatt. 1929-töl 1933-ig rab­­segélyekre fordított összesen 12115 koronát. amelyet állandó kisebb segélyek és útiköltség alakjában kaptak meg az egyesület védencei. Közel 500-ra rúg azoknak a fegyenceknek a száma, Komárom, február 9. A háztartási célokra, fűtésre, fő­zésre, fürdőszoba melegítésére föl­használt gáz árát a város az év ele­jétől tetemesen leszállította. A leszállítás nagyon is észrevehető, amennyiben köbméterét 1.80 Kc-ról 1.20 Kc-re mérsékelte. Eddig is nagy előnyei voltak a gáz­zal való fűtésnek és főzésnek, de ezek az előnyök az árleszállítással igazán szembeszökők. A gázzal való főzés, fűtés megszabadítja a háziasszonyt; 1. a szén és fa rendelés terhétől és attól az izgalomtól, hogy az Ígért ter­minusra szállítják-e a tüzelő anyagot, 2. nincsenek tűzgyújtási bosszankodá­­sok, hogy nem akar meggyulladni a vizes fa, vagy hogy kialudt a tűz, újra kell tüzetrakni, 3. vizes fát ka­pod a háztartás, vagy a szénben, kokszban sok a por, i. hányszor fe­lesleges a tűzhelyben, vagy a kályhá­ban a tűz, az ebéd, vacsora már meg­főtt. a szoba már elég meleg, de a túlbuzgó cseléd nagyon megrakta a tűzd és a drága tüzelőanyag hiába ég, 5. különösen az emeleti lakások­ban megszűnik a terhes tüzelőanyag íölhurcolása a pincéből, 6. későn es­te, vagy éjjel nem fordulhat elő az, hogy nincs fönn elég tüzelőanyag és későn lemenni a pincébe nem mind­egyik eselé<l mer, 7. nincs tűzhely-és akik érezték az egyesüld- .támogató szereidét. -Az' Egyesületnek szerény áiíyági eszközök állanak rendelkezésére! s ezért nem fejthet ki nagyobb és ered­ményesebb tevékenységet. Á társada­lom erről a humánus célú egyesület­ről alig nősz tudomást, tagjai leg­inkább jurákból, ügyészekből és ügy­védekből állanak, más társadalmi ré­tegek csekély számban vannak kép­viselve a kbmáfomi fiókban. Pedig a cél, amely végeredményben a tár­sadalom biztonsagának és nyugalmá­nak megerősítésére irányul, a leg­nagyobb mértékben megérdemelné, hogy támogatására siessenek az ideá­lisan gondolkodó emberbarátok mel­lett mindazok, akik vagyonos tagjai a társadalomnak. A tagsági díj évi 20 korona, amely igazán nem nagy áldozat a nemes cél érdekében. Az egyesület komáromi fiókjának élén S t e 1 c z e r Viktor prokurátor, az államügyészség vezetője mint el­nök és N a g y Géza dr. bírósági ta­nácsos mint ügyvezető gondnok álla­nak, akik önzetlen lelkesedéssel és nagy megértéssel vezetik az egyesület ügyeit. Mellettük E ü 1 ö p Zsigmondi népbanki igazgató a pénztárosi tisztet tölti be. Pazsouth Alajos dr., Soós Im­re dr., Baranyay József dr. és Hladkv Rudolf választmányi tagok intézik az egyesület ügyeit. Az egyesület VI. évi rendes közgyűlését 1934 február 10-én, szombaton d. u. 3 órakor a kerületi bíróság épületében (föld­szint 15 sz. a.) tartja a következő tárgyakkal: 1. Új választmányi tagok választása. 2. A választmány elmúlt évi működésére vonatkozó jelentése és annak helybenhagyása. 3. Pénztá­ros jelentése. 4. Ügyvezető jelentése. 5. Pénztáros és ügyvezető jelentésé­nek helybenhagyása, (i. Indítványok, melyek az elnöknél írásban adandók he. Ha az első határidőre a tagok nem jelennének meg határozatképes számban, egy órával később (4 óra­kor) lesz a közgyűlés megtartva.- ______ -1.934 téhniái; lö„ kályhatisztítás kellemetlenségének ki­téve a háztartás, 8. a kéményseprés is redukálható és nincs mérgelődés, hogy pont akkor jön a kéményseprő, mikor főznek, vagy amikor a padlás tele van teregetve kimosott ruhával, 9. a szénnel, koksszal való tüzelés még a legnagyobb elővigyázat mellett is piszkot, szennyet okoz. A gázzal való tüzelés ellenben a következő előnyökkel jár: 1. nem kell begyújtani, apró fáról gondoskodni, egy szál gyufa és ég a tűz, 2. a gáz­tűzhellyel biró konyha ragyogóan­­tiszta lehel, mint a szalon, mért nem kell a szénnel, koksszal, aprófával piszkot csinálni, 3. ha kész az ebéd, vacsora vagy a reggeli, abban a pil­lanatban elzárható a gáztüzelés, ép­pen úgy, mint amikor már elég me­leg a szoba, vagy a fürdővíz, 4. a gázlángot mindig lehel szabályozni, ha á főzés lassú tüzet kíván, a tü­zelőanyaggal való főzésnél nem le­hel a tüZet szabályozni, az ég és emészti á drága tüzelőt és a háziasz­­szony csak annyit teliét, hogy a las­sú főzést kívánó ételt kihúzza a tűz­hely szélére, de ezzel üem takarít meg semmi tüzelőanyagot, ü. olyan csalá­doknál, ahol a családtagok nem egy­szerre jönnek haza étkezni, milyen sokba kerül, hogy az ételeket mele­gen kell tartani, a gáztűzhelynél, re-Teljes tisztelettel: aláírós. A komáromi fogház lakóinak segélyezése. Egy csendben működő humánus célú egyesületről. Komárom, február 9. Főzzünk és tiltsunk gazzal! A város leszállította a gáz árát. A gázzal való főzés és fűtés sokkal olcsóbb és ezenkívül is igen sok előnye van. — Saját tudósitónktól. — Február 11-én 8 órakor az Iparoskor farsangi bálja Csillag IIus felléptével a Kultúrpalotában.

Next

/
Thumbnails
Contents