Komáromi Lapok, 1934. január-június (55. évfolyam, 1-52. szám)

1934-02-07 / 11. szám

Ötvenötödik évfolyam 11. Kzám, N/orda, 103-4. febrnár 7, KOMAROMI LAPOK POLITIKAI LAP Előfizetési ár csehszlovák értékben: Helyben és1 vidékre postai szétküldéssel egész évre 80 Ke, félévre 40 Ke. negyed­­évre 20 Ké. — Külföldön 120 Kö. Egyesszám ára 1 korona. Alapította: TUBA JANOS. Felelős főszerkesztő: GAAL GYULA dr. Szerkesztő: BARANYAY JÓZSEF dr. Főmunkatársak: ALAPY GYULA dr. és FÜLöP ZSIGMOND. Szerkesztőség és kiadóhivatal Nádor-u. 29. Megjelenik hetenként kétszer: szerdán és szombaton A Stavisky fejlemények Komárom, február 6. Párizsban a napilapok híradásai szerint nem tért nyugovó pontra a Stavisky-ügy, amely eddig rész­leges kormányválságot és a párizsi rendőrfőnök csendes eltávolítását idézte elő. A felháborodás hullá­mai azonban elborították a vidéket Is. A kormány most már tisztán bal­oldali alakulattá változott, ami ért­hetően elkeseríti a francia jobb­oldal különböző árnyalatait. Nem szabad azt hinnünk, hogy a kor­mány átfestése valami lényeges vál­tozást idézhet elő, mert a kamará­nak hangulatát nem lehet kiszámí­tani és az percek alatt végezhet a Daladier-kormány sorsával. Az aggodalomkcltő ebben az egész ügyben a francia kispolgár felfogása, amely a Stavisky-féle botrányokkal nem lehet egy véle­ményen, mivel abban a saját osz­tályának megsértését látja. A kis­polgár megkuporgatott vagyonká­jának- védelme irányítja a harcot a kormány ellen, amely nem szer­zett tudomást a kalandor üzelmei­­ről, sőt a kalandor ügyvédeket, po­litikusokat nyert meg, hogy a bí­róság előtt levő ügyei! ne nagyon siessenek végrehajtani és őt kiszol­gáltatni az igazságszolgáltatás ré­szére. A felháborodást ez füti leg­jobban. Ha a kormány egy alapos tisztogatást akarna végezni, ez meg­nyugtatná a kedélyeket, de ebben a vizsgálatban maga a parlament nem intézkedhetik, mert több par­­lamentárius ellen szól a gyanú, hogy a nagy ügyben érdekeltek. A Stavisky-ügy hullámai azon­ban nem akarnak elsimulni. A Daladier kormány nem ura a meg­áradt vizeknek és fél rendszabá­lyokkal dolgozik. A tömeget ez nem elégíti ki és egész munkát köve­tel. Mindez a legnagyobb európai kérdések megoldása közben törté­nik, amelyek Párizsban várják a határozatokat, tehát határozottan rosszkor jönnek ezek a tüntetések a kormány ellen, amelynek a leg­nagyobb nyugalomra és a tömegek csendes támogatására lenne szük­sége. A panama azonban most űzött vaddá lett, a tömegek vették űző­be, melyek ki akarják teríteni. Az egészen meglátszik a francia lélefe­­a gyors hevülése, mely egészen a forrpontig gerjed és annak idején a feledésbe száműzte Lesseps Fer­­dinándot, a köztársaság legzseniá­lisabb emberét. Ugyanezt a lelki lázadást tapasztalhattuk a rendjel­szédelgés és a Dreyffus-ügy alkal­mával is. Azl kell hinnünk, hogy Chiappe feláldozásával a dolog aligha lesz elintézve és a közvéle­mény értékesebb fejeket követel. Nagy tehertételt jeleni ez a francia kormányra, amely a leg­életbevágóbb dolgokkal nem tud Komárom, február 6. Változatlanul megmarad a lakástör­vény hatálya 1934. december 31-ig. Igen nehezen indul meg az idén a nemzetgyűlés munkája, amelyet a kormány gazdasági és pénzügyi ter­vei teljes mértékben befolyásolnak. A februárban feltétlenül elintézendő törvényhozási munkálatok közül leg­fontosabb a lakástörvény meghosz­­szabbítása, amely a hónap végén le­jár. A lakástörvény tervbevett elinté­zésére nézve szociáldemokrata for­rásból eredő hírek szerint az a terv, hogy a ma érvényes törvény hatá­lyát az év végéig meghosszabbítják azzal, hogy 1935. január 1-től kezdve felszabadulnak a háromszobás laká­sok is. A kombinációkból következ­tetve, csak annyit lehet bizonyosra venni, hogy a lakástörvény ismét rész­letmegoldást hoz és nem vet véget ä háborús kötött gazdálkodás eme kinövésének, amely a háztulajdonos szabad rendelkezési jogát súlyosan korlátozza. A nemzetgyűlés május 17-én választja meg a köztársaság elnökét. M a s a r y k köztársasági elnök hét évre szóló államfői megbízatása ez év május 27-én jár le. Az alkotmány­törvény úgy rendelkezik, hogy a cik­lus lejárta előtt négy héten belül kell megejteni az új elnök megválasztását. Az elnökválasztás a képviselőház ter­mében történik a nemzetgyűlés mind­két házának közös ülésén. Mivel má­jus 27-ike vasárnapra esik, ezért a kormány az elnökválasztást a pün­kösd előtti csütörtöki napra, május 17-ére tűzeti ki. Az elnökválasztás ak­tusa ezidén az eddigieknél fényesebb keretek között fog lefolyni. Az alkot­mánytörvény értelmében ugyanaz a személy nem választható újból köz­­társasági elnökké, egyedüli kivétel e tekintetben a köztársaság első elnöke, T. G. Masaryk, aki akárhányszor újraválasztható. A Ceské Slovo je­lentése szerint a kormány már meg­egyezett a politikai pártokkal a leen­dő elnök személyére nézve s az új elnök ismét Masaryk lesz. Kompromisszum készül a kormány gazdasági és pénzügyi tervezete tár­gyában. A kormány küszöbönálló nagyje­lentőségű gazdasági és pénzügyi ha­tározatainak előkészítésén állandó ta­nácskozások folynak. Előtérben áll az Englis-féle tervezet, amelyre néz­szág'ra, hanem az egész müveit vi­lágra lehangoló, hogy az élen levő nagy nemzet alkotó ereje ilyen bel­ső bajokban őrlődikA demokrácia erejére lenne szükség, hogy rendet teremtene e válságok közölt és a közéleti erkölcsöt új alapokon épí­tené fel. ve nagyon is eltérőek a vélemények, bár az utóbbi napokban az ellentétes álláspontok nagy mértékben közeled­tek egymáshoz. A megbeszélések to­vábbi menetére jelentékeny befolyás­sal van az a körülmény, hogy idő­közben Roosevelt elnök stabilizálta a dollárt, ami megkönnyíti a tanács­kozások folytatását. Általános az a nézet, hogy a dollár megszilárdítása új korszak kezdetét jelenti. Az Englis­­tervezet, valamint a többi gazdasági tervezet körül folyó tanácskozások­ra biztató hatással van az agrárpárt álláspontjának kialakulása. Az agrár­párt radikális elemei mélyreható va­­lutáris intézkedéseket kívántak a kor­mánytól. Ezek a kívánságok az ellen­tétes álláspontot képviselő koalíciós pártok között heves ellenkezést vál­tottak ki. A cseh agrárpárt kebelé­ben most kompromisszumszerü állás­pont alakult ki, amennyiben a párt már nem kíván olyan valutáris intéz­kedéseket a kormánytól, amelyek ve­szélyeztetnék az eddigi deflációs po­litika eredményét. Az Englis-féle ter­vezet a prágai sajtó jelentése szerint az e héten tartandó minisztertaná­cson kerül megvitatásra, a koalíciós pártokban elterjedt vélemény szerint Komárom, február 6. A komáromi járás választmánya f. é. január 31-én tartott ülésében vet­te tárgyalás alá a város 1934. évi költségvetése ellen beadott Telebbezést, melyben érdemlegesen dolgozott, bár a munkával nem áll arányban az el­ért eredmény. A járási választmány­tól kiküldött szakértők munkájára vissza kell térnünk, amennyiben lehe­tetlennek tartjuk, hogy a sok milliós költségvetésből alig 100.000 K (98785) törlés végeztessék, a rendkívüli ki­adások közül pedig mindössze 60000 K. A járási választmánytól nem ezt a munkát várta a város adózó polgár­sága, amelyre úgy látszik, nem sok tekintettel van, hanem a város pénz­ügyeinek a bírálatát, amely felett a kiküldött szakértők elsikloilak, éppen ezért munkájuk nem nyugtathatja meg a város adózó rétegeit. * A járási választmány ülésén N o - v o t n y Ricliárd közigazgatási fő­tanácsos elnökölt, aki napirend előtt megemlékezett Hacker Richárdnak, a kormánynak állást kell a tervezet­hez foglalnia. Meghosszabbítják a gazdaárverések moratóriumát. A képviselőház februári munkájá­hoz tartozik a gazdaárverések elha­lasztásáról szóló törvény további meghosszabbítása is. Kétségtelen, hogy a törvényhozás ezt a törvényt meg fogja hosszabbítani, de kérdés, hogy milyen időtartamra. A Národni Osvobozeni egyik legutóbbi számában azt írja, hogy a törvény hatálya alól valószínűleg ki fogják vonni, vagyis árverési úton érvényesíteni lehet majd a gazdákkal szemben a munkaszerző­désekből eredő követeléseket, a szo­ciális biztosítási intézmények követe­léseit és a törvény hatálybalépése előtt jogerősen kivetett adókat. Ha a moratóriumot ilyen kivételekkel fog­ják meghosszabbítani, akkor annak előnyei igen problematikussá válnak az érdekeltekre nézve. 150 milliós kompenzációs üzlet Csehszlovákia és Magyarország között. A budapesti »Magyarország« c. lap prágai forrásból arról értesül, hogy Csehszlovákia 150 millió koronás kompenzációs üzletet készít elő Ma­gyarországgal. A 150 milliós tétel há­rom, 50 millió koronás részletben ke rülne lebonyolításra. Csehszlovákia elsősorban szenet és fát, mig Magyar­­ország sertést, zsírt és tengerit expor­tálna Csehszlovákiába. A javaslathoz, — mint a lap írja, — a csehszlovákok érdekes magyarázatot fűztek. Magyar részről nagy érdeklődést keltett a csehszlovák ajánlat és a közeli tár­gyalásoktól függ most, hogy az üzlet mielőbb létrejöjjön. a járási képviselőtestület tagjának el­­hunytáról, akinek nevét az ülés jegy­zőkönyvébe írták. Majd Nemesócsa, Tany, Hodzsafalva, Csicsó, Füss, Szi­­las és Turiszakállas községek 1934. évi költségvetéseit fogadta el egyhan­gúlag a választmány. Komárom város költségvetése. A költségvetésben egy városi alkal­mazottnak a fizetése kétszer volt előirányozva és ezen a címen az egyik összeg töröltetett. Törléseket végzett a kiküldött bizottság a: városmajor rovatnál 161566 (169486) K faiskola rovatnál 33000 (54000) K vásártér rovatnál 10414 (11811) K aszfalt-gondozás rov. 25164 (25564) K rokkantak segélye rov. 1000 (5000) K (ez csak adminisztrációs költség) dezinficiálás rovatnál 3040 (3400) K közvágóhíd rovatnál 25740 (26430) K vízellátás 645795 (653832) K uccatiszlítás 146550 (176555) K A rendkívüli kiadások összegében az új vámház épület létesítésére elő­foglalkozni beliigyei miatt. De ez nemcsak Franclaor-POLITIKAI SZEMLE A járási választmány Komárom város 1934. évi költségvetését 158.785 koronával csökkentette. Ez a csökkentés a felebbezésre vonatkozott, magát a költségvetést később veszik tárgyalás alá.

Next

/
Thumbnails
Contents