Komáromi Lapok, 1934. január-június (55. évfolyam, 1-52. szám)
1934-02-07 / 11. szám
»KOMÁROMI LAPOK _ . .. ! • í-2 oM»l ’I l -------!----* irányzott 60000 K összeget teljes egészében törölte. Érintetlenül elfogadta a kiküldött bizottság: a vámszedők díjazása, a népkonyha, az ifjúság gondozó, a tuberkulózis elleni védelem, a humanitárius kiadások, egészségügy, öntöző autók, az ültetvények személyi kiadásai, a gőzfürdő dologi kiadásai és a kegyúri kiadások tételeit. A bevételek közül a rétek jövedelmét találta fokozandónak. Az így átdolgozott költségvetést a városnak visszaküldi a járási választmány új tárgyalás végett. A munkások díjazásának középmértékéül a következő napibéreket állapítja meg a választmány: a magasabb képesítésű munkásoknak 36—34 K, kisebb képesítésű munkásoknak 32 —26 K. napszámbérek 25 —20 K. Az összes törlések 158785 K-t tesznek ki, melyek a felebbezés folytán állottak elő. A szociális irányú tételeket a nagy nyomor miatt a választmány nem kívánta leszállítani. Az öntözést szükségesnek találja a járási választmány a tuberkulózis elleni védelem gyanánt. A gőzfürdőben és a dögtéren új munkálatokra van szükség. A felebbezés azon kívánalmának, hogy a központi műhely lxirbeadassék, nem adott helyet a járási választmány, amennyiben ez nem önálló vállalat. (És ha nem önálló vállalat a járási választmány szerint, akkor miért ad be a kiírt munkáknál árajánlatokat? A szerk.) A választmány a várostól letárgyalt költségvetési újból tárgyalás alá veszi. Mező István választmányi tag azl kérdezi, hogy kik voltak a szakértők a költségvetés elbírálásánál? R i s z t i c s Dimitri dr. előadó azt válaszolja, hogy a város előadói, Prazsák József földmivesiskolai igazgató, a járási közegészségügyi előadó, a járási állatorvos és Kunovjánek Ferenc a villamosművek igazgatója. Király József (keresztényszocialista) azt kéri, hogy a megtakarított összeg az adósságok törlesztésére használtassák fel, mire a járási főnök szerint a költségvetés rendes tárgyalásánál kerülhet a sor. Ugyancsak Király József a városi zárószámadások ügyét is kérdés tárgyává teszi, mire Risztics előadó azt a felvilágosítást adja, hogy azokból niár csak az 1932. évi van hátralékban. A Központi Szociális Biztosító' 3 millió korona kölcsönre jelzálog! biztosítékot kér. A városi tanács üléséből. Komárom, február 6. Komárom város tanácsa február 6-án, kedden délután C s i z m a z i a György városbíró elnöklete melleit rendes ülést tartott, amelyen Sándor Ernő főszámvevő ismertette a város egyik hitelezőjének, a prágai Központi Szociális Biztosítópénztárnak megkeresését, A város a nevezett biztosítótól három évvel ezelőtt 3 millió koronát veti kölcsön, amelyből i milliót á kórház kibővítési munkálatokra, 2 milliói pedig a tervbevett vágóhíd felépítési költségeire folyósítottak a városnak. Mint ismeretes, a város a kórházi tüdőbeteg-pavillon építésére egy milliót fordított, a vágóhídra folyósított két millió koronából pedig, mivel a vágóhídhoz szükséges telket a város nem tudta megszerezni és az építkezést ezért meg sem kezdhette. — az uccaszabályozások folyó költségeinek egy részét fedezte. A prágai Központi Szociális Biztosító értesülvén erről, megkeresést intézett á város vezetőségéhez, amelyet fölhívott arra. hogy jelöljön meg a város tulajdonát képező olyan ingatlant, amely a kölcsön jel zálog i biztosításának érték és jövedelmezőség szempontjából legjobban megfelel és közölje á város ezt a: Szociális Biztosítóval február 14-ig, hogy á hitelező intézet igazgatósága megtárgyalhassa és felértékelhesse a kijelölt ingatlant abban az irányban, hogy megfelel-e a 3 miRiós- kölcsön biztosítékának. A Szociális Biztosító olyan ingatlant Jáván zálogjogi bekebelezésre felajánlani, amelynek hozadéka biztosítja a, kölcsön évi annuitását. Amennyiben a város a kitűzött határnapig nem értesítené a hitelező pénztárt elhatározásáról, akkor bírói úton fog föllépni Komárom Város ellen; A főszámvevő bejelentene a tanácsnak, hogy azáltal, hogy a kél milliót nem a vágóhídra, hanem az ilccák kövezésére fordította a város, kár nem származott egyik félre sem. Különben is a kérdéses két milliónak hovafordítása közgyűlési határozaton alapszik és a kölcsönnek annuitását 1934. éiprilis 1-ig kifizette a város, tehát a hitelezővel szemben nincs hátralékban. Mindazonáltal javasolta, hogy a tanács tegyen eleget a hitelező kívánságának és jelölje ki a kölcsön jelzálogi biztosítására a városi vízművek 6,613.000 korona értékű ingatlanait és felszerelését. A kérdéshez Fried Jenő tanácstag szólalt, aki azl indítványozta, hogy célszerűnek tartaná, ha ezt az ügyet a város vezetősége személyes tárgyalás utján intézné el a hitelezővel. Csizmazia György röviden reflektálva a felszólalásra, ismertette az ügy előzményeit és megvilágította azokat az okokat, amelyek eddig lehetetlenné tették a vágóhíd fölépítését. A városnak ebben á tárgyban hozott képviselőtestületi határozatát megfelebbezték és a járási hivatal a feljebbezésnek helyt adotl. Uj telek után kelleti nézni és a megfelelő, de a kincstár tulajdonát képező új telek elnyerése Sokáig húzódik Remény van végre arra, hogy a telek a város birtokába jut. Ajánlja a számvevőség javaslatának elfogadását. Fijlőp Zsigmond b. városbíró szerint a hitelező intézet kívánságánál á hangsúly azon van, hogy olyan ingatlant jelöljön ki a város bekebelezésre, amelynek hozama biztosítja a törlesztési részleteket is. Sándor Ernő főszámvevő a költségvetésből számszerű adattal igazolja, hogy a fedezet megvan, mely után a tanács egyhangúan elfogadta a javaslatot és megbízta a város vezetőségét, hogy személyes tárgyalás útján intézze el az ügyet. A tanácskozás további folyamán a tanács a kórházi gyógyszerszállítással az 1934. évre a helybeli gyógyszerészeknek egymás közötti megállapodása szeri ni Kováé. Ii Tihamér és Nádasdy Géza gyógyszerészeket bízta meg. Á városi központi műhely jelentésére a vízmű részére égy új gázmérő beszerzését és a vízmérők javítását határozta el a tanács. A város ingatlanainak tűzbiztosításával még a decemberben lartpll tanácsülés’ öt biztosítóintézetet bízott meg. Ezt a határozatot most megfellebbezte a Földmives Kölcsönös Pénztár, mint a- Kárpátiba ügynöksége. A tanács hosszabb viLa* után úgy határozott, -Hogy a fellebbezést fölterjeszti a képviselőt esi ölel közgyűléséhez,/ de e tárgyban hozott határozatát a város. érdekében továbbra is fenntartja. A járási hivatal leírt a városhoz, hogy ezentúl a város részére szállított áruk értékének, és á Végzett munkák dijainak utalványozása csak a tanács által történhetik' Ebből kifolyólag Sándor Ernő főszám vevő beterjesztette az esedékessé váll számlákat és nyugtákat, melyeket a tanács utalványozott. Minthogy Kürthy Gyula városi gyepmester ezen állásáról lemondott, a tanács elhatározta, hogy az állásra a költségvetéssel és a vonatkozó szabályrendelettel biztosított fizetés és járandóságok melleit pályázatot hirdet. A városi magyar könyvtártanács jelentését a könyvtár 1933. évi működéséről a tanács tudomásul vette, az iskolaorvosi leendők végzéséért járó díjakat a Vörös Kereszt egyesület megkeresésére a tanács kiutalta. Olvassa és terjessze a legjobb magyar lapot, a Komáromi Lapokat « | Forgó Ignác | 1859-1934. Budapesten, ahol csak rövid idő óta élvezte a nyugalom napjait, ez év február 2-án, életének 75. évében csendesen elhunyt Forgó Ignác nyug. miniszteri osztálytanácsos, a Vágjobbparli Ármentesítő Társulat nyugalmazott igazgató-főmérnöke, annak a régi magyar műszaki gárdának a tagja, amely a vízépítés terén valóban korszakalkotó munkál végzett. Ennek a gárdának voll egyik szerény, de alkotásaiban annál kiválóbb, nagvtiidásu. tagja: Forgó Ignác. Több, mint félszázadot meghaladó időt töltött a műszaki pályán és a tiszai vízépítési munkálatoknál szerzett nagy tapasztalatokat. Működött a budapesti folyammérnöki hivatalnál is, majd Darányi Ignác dr. magyar földmívelésügyi miniszter intézkedése folytán, akinek mindenkor teljes bizalmát bírta, a komáromi állami folyammérnöki hivatal élére került, ahol vezetése alatt úgy a Dunán, mint a komáromi folyammérnöki hivatal működése körébe beosztod Vág folyón nagyszabású állami munkákat végzett. Kiváló működésének elismeréséül 1909. év elején soronkívül műszaki tanácsossá nevez le ki a miniszter. Komáromban a társadahni életben is rendkívül élénk szerepet vili családjával együtt és a legszélesebb körökben osztatlan nagyrabecsülés és tisztelet környezte. Mikor a Vágjobbparti Ármeníesítő Társulat megtisztelő meghívását elfogadva az állami szolgálatból kilépeti, hogy átvegye a Vágjobbparti árterület védd inéi. mint a társulat igazgatófőmérnöke: a minisztérium osztálytanácsosává nevezlek lei érdemes és lelkiismeretesen töltőd szolgálatai elismeréséül. A Vágjobbparti Ármeníesítő Társulatnál csaknem , két évtizedet töltött és 1913-tól kezdve ölt működött az 1932. évig amikor szemei gyengülni kezdtek és a nyugalomba vonult. A legteljesebb harmóniában a társulat illusztris elnökével Szalavszky Gyula voll miniszterrel és földbirtokossal. valamint az egész jobbparti érdekeltséggel, mintaszerűen építette Aki a vágjobbparti árvédelmet. A vele egy üli dolgozó műszaki munkatársainak mindig a legmegérlőbb kollégája voll és Vágsellyén is, ahova Komáromból került, a legteljesebb tiszteletnek örvendett. Rendkívüli munkabírás. kiváló műszaki tapasztalatok és gyakorlati ismerőiek jellemezték működéséi, mindenkivel előzékeny, lekötelező modora sok jó barátot és tisztelőt szerezlek számára," akik most fájdalmas szívvel veszik távozását. A megboldogult példásan szép családi' életet élt és 42 évi házasélet után vált niég szeretteitől. Halál riiély gyászba borította hűséges élettársát sz. Juslh Margitét és négy.' gyermeké. Forgó Sarolta pcilg, iskolai tanárnő, Fabricius Bélánó sz. Forgó Erzsébet, Forgó Margit és lloiia veszítette él benne a gyöngéd lelkű; gondos- és szerető édesapái. Temetése február 1-én meid végbe Budán, a Farkasréti temetőben nagy részvét mellett. Emlékét megőrzik alkotásai .és .tisztelőinek nagy serege. , (a.gy.) Kitünően sikerült a Kath. Legényegylet világkörüli bálja. A komáromi farsangok történetében rendszerint a Legényegylet bálját illeti meg az egyik vezetőszerep. A Legényegylet bálja mindig nagyon jól sikerül, a hangulat igen kellemes, a látogatók zsúfoltig megtöltik a termékéi, a tánc világos hajnalig tart, — olyan meleg, kedélyes a levegő a Legényegylet minden termében, amilyen mostanában igen ritkán található. A Legényegylet rendezőgárdája, a mulatságok irányító-testülete annyi lelkes és agilis taggal rendelkezik, hogy ezek munkássága föltétlenül csak nagy sikert eredményezhet. Szerencséje ezenfelül a Legényegyletnek, hogy Harmos Károly professzori kéri föl ilyenkor a bál külső képének megrendezésére és Harmos Károly min, 1934. február, , dig lud kitűnő ötlettel szolgálni, amely vonzóvá teszi a hálál s kiemeli az egyszerű táncmulatságok sorából. Tavaly a »Perzsavásár volt a bál jeligéje, most »Utazás a világ körük . A bál a világkörüli csavargás jegyében született meg. A Legényegylet ifjúsága a világkörüli utazást Nemesik Valter lanár, ügyvezető elnök vezetésével hetek óta készítette elő. A diszílés igen stílusos volt: a menynyezet egei ábrázolt, csillagokkal, a táncterem hajófedélzetnek volt átalakítva, árbóckosarakkal, kormánykerékkel, a terem oldalfalain exotikus országok és népek képei gyönyörködtették a nézői. A sikerhez hozzájárult az is, hogy a konyhán Riszdorfer Károlyné, Riszdorfer Maca, Wojtovitz Richárdné buzgólkodtak szívesen. Az emeleti bárhelység külön sikert aratott. Az estnek ügyes műsora is volt: Balogh Kálmán üdvözölte a megjelenteket s jelentette, hogy a parancsnokság intézkedésére elindult a világkörüli hajó. Tíz órakor Palermoba ért a hajó, ahol nyolc táncoló pár fogadta az utasokat, a zenekari Katona Rudolf vezette. Kairóban négerek táncoltak: Pirstitz Manci és Balogh Kálmán. Kalkuttában fakir jelentkezett, az Egyenlítőnél a malária elleni orvosságok üvegéi kellett kibontani, mindenki ihatott egy pohárkával. Így érkeztek meg a Sandvvicliszígetekre az utasok, majd visszajöttek Japánba, ahol Herman Bus és Lóránt János járt el egy kínai-japán táncot, Kamcsatka és a Spitzbergák után szünetet kellett tartani. Aberdeenben a skót viziszörny jelentkezeti. Az utasok mindjárt fel is vágták a szörny hasát s a halikrából többen kaplak kóstolót. Madeirában búvár, Gibraltárban virágárus jött, így érkezett a hajó vissza Komáromba, még mindig zsúfolva utasokkal, akik azonban reggelig nem is hagyták el a hajói, hanem vidáman láncoltak. A nagyközönség panaszkönyve. A színház vasárnap délutáni előadásai. Tisztelt szerkesztő úr! A Komáromi Lapok a közönségé, — szíveskedjék tehát a közönség panaszát megszellőztetni: Vasárnap délután zsúfolt ház várta a »Tessék beszállni előadását. Meglepetés érte a közönséget. Az esli előadáson az egyik női főszerepet S. M. játszotta,. délután pedig egy kis górt. A délutáni közönség éppúgy fizet, mint az esti, — ha kevesebbet is, de a közönséget a szerepcserékkel lebecsülni mégsem szabad, azzal, »'Ezeknek jó lesz c.z is . Nem lesz jó, sőt a jövőben előfordulhat, hogy viszjszakerjük a pénzt. Nem hisszük, és nem is hihetjük, hogy a színészek, vagy a színésznők saját jószánlukból iiém akarnak játszani, ha a színház vezetősége pedig , . próbaelőadásokat ak^r tartani' azl ne a délutáni közönség Zsellére rendezze, különösen akkor. ha a kiugrott > színésznő végignézi a beugrott« játékát. A Vásárnál) délutáni előadásokkal egyébként sem vagyunk megelégedve, néha nemcsak a beugrott görl kínlódik, hanem a közönség is, mert a darab rövidítve kerül színre, kurtán, akárhogy, csak menjen, hajrá! Túlzott lelkiismerel nem erénye a délutáni előadóknak. Szives soraim közzétételét kérve, maradtam tisztelettel: aláírás. Most jelent meg SINCLAIR LEWIS: Művészek (Work of art) Ké 2880 1934 nagy regényeseménye. A pénz művészetének és a művészet kontárjának izgalmas életversenye Kaphatók a SPITZER-féle könyvesboltban Komárom.
