Komáromi Lapok, 1934. január-június (55. évfolyam, 1-52. szám)
1934-02-03 / 10. szám
t ■ i '■';; • V17 T f. , V T *f f "t ,•( 1934. február 3. »KOMAROMI LAPOK* 5 oldal. Városi képviselőtestületi közgyűlés. A Technika zsolnai cég végelszámolása. — A Poznánszky és Srfélitz cég aszfaltozási murikák után fennmaradt másfél milliós követelés. — A város kiírja a város ügyészi állására a pályázatot. Az Apályi sziget átvágásával fölmerült telekügy. — A vasúti állomás kibővítésével kapcsolatos telekcsere. Komárom, február 2. Komárom város községi képviselőtestülete február 1-én, csütörtökön délután tartotta ez évben első rendes közgyűlését, amelyen több fontos ügyben hozott határozatot. Az ügyek letárgyalása rendes mederhen folyt és minden különösebb izgalom nélkül tárgyalták le a napirenden levő ügyeket. * C s i z m a z i a György városbíró megnyitván a közgyűlést, bejelentette a pártok rendelkezéseit a helyettesítésekre vonatkozólag. Mivel Németh László rokkantpárti helyettes képviselőtestületi tag ezúttal először jelent meg a közgyűlésen, a törvényes fogadalmat letette. A tanács javasolta a közgyűlésnek, hogy a vasút szomszédságában elterülő Kiséri dűlőre eső területet,, amelyet egy, előző közgyűlési határozat értelmében kivontak a felparcellázandó területek közül, ezen határozat megváltoztatásával parcelláztassa fel és adja el házhelyeknek. Fried Jenő ellenzi a felparcellázást, mert a kérdéses terület csupa ingovány, sülylyedt talajon fekszik és drága lenne azon a házépítés. Alkalmasabb volna ipartelep részére fentartani. D o s z - tál Jakab szerint a kérdéses területre akarják felépíteni a tanonciskolát s ezért nem lehet a parcellázást elrendelni. A közgyűlés Csizmazia 'György városbíró felszólalása után a tanács javaslatát 23 szóval 14 ellenében elfogadta s ,a terület parcellázását kimondotta. Milus Jánosnak a pénzügyi bizottsági tagságról történt lemondását a közgyűlés tudomásul vette. Helyébe a kér. szoc. párt Horváth István tanácstagot delegálta, amit szintén tudomásul vettek. Tudomásul vette a képyiselőtestület Kendi Zoltán dr.nak képviselőtestületi, pénzügyi, jogügyi és az esküdtek névjegyzékét öszszeállító bizottsági tagságáról történt lemondását is, akinek helyébe T a - rics Lajost delegálta a szociáldemokrata munkáspárt rendes képviselőtestületi tagnak. A jogügyi bizottságba Tarics Istvánt küldte be a szoc. dem. párt. B a r á t h Béla aziránt érdeklődött, hogy mi történt a segélyre szoruló kisiparosoknak ama jegyzékével, amelyet a múlt év májusában terjesztett be az Ipartársulat és miért nem kapták meg á kisiparosok a közgyűlés által megszavazott 10.000 korona segélyt. A segélyezés a jelen időben igen aktuális volna és kéri a városbírót, hogy adjon erre nézve felvilágosítást. Csizmazia György városbíró válasza szerint a segély folyósítását az a körülmény akadályozza meg, hogy eddig a város határozatát a felsőbb hatóság nem hagyta jóvá, de amikor ez megtörténik, a segély kiosztása is napirendre kerül. Csővár Ferenc élesen támadja a várost, hogy ezt a határozatot nem hajtja végre, osztálygyülölettől izzó beszéde folyamán használt egyik kifejezése miatt elnöki rendreutasításban részesült. A városbíró válaszát a képviselőtestület tudomásul vette. Sándor Ernő főszámvevó terjesztette elő a tanács és pénzügyi bizottságnak javaslatát a város italadó szabályrendeletének újabb hat évre leendő meghosszabbítása iránt, amelyet a közgyűlés egyhangúan elfogadott. Ugyancsak a főszámvévő ismertette a Technika zsolnai cégnek a várossal szemben fennálló követelését. A város, mint az köztudomású, évekkel ezelőtt a nevezett céggel végeztette el a Kossuth-tér, Rákóczi ucca, Gazda ucca, Megyercsi ucca, a gázgyár melletti út, Tehénállástér, Kisér-sor és Magyar uccai kövezést valamint a Jókai-, Városház uccai, Klapka-téri, Kossuth-téri aszfaltozási, továbbá a Thaly Kálmán-, Zámory-, Vársor uccai kövezéseket és aszfaltozási munkálatokat, beleértve a park melletti út egyrészének kövezési és aszfaltozási munkálatait is. Mindezen munkálatok 3,154.586 koronába kerültek, amelyre a város 1927—1931-ig fizetett a cégnek 2,880.000 koronát. Végső megállapítás szerint a város, miután fizetési kötelezettségének a szerződés szerint kikötött időben eleget tenni nem tudott, a kamatokkal együtt még 387.698 koronával adósa a cégnek, amely összeget a cég egyik zsolnai bankra engedményezte. Az építészeti bizottság a munkála. lókat átvette és ennek alapján javasolja a tanács és. a pénzügyi bizottság, hogy a bizottság ezen munkáját vegye tudomásul a közgyűlés, egyben pedig tegyen lépéseket a zsolnai banknál a hátralékos összeg visszafizetésére nézve kedvező törlesztési részletek elérése iránt. A közgyűlés a javaslatot egyhangúan elfogadta. Az Országos hivatalnak a Poznánszky és Stréiitz cég s Kíug Lajos vállalkozóknak aszfaltozási ügyében adott felebbezésre hozott határozatát Sándor főszámvevő ismertette részletesen, amelyből megállapítható, hogy az Országos hivatal helyt adott a felebbezésnek és helyben hagyta a városnak 1930-ban hozott közgyűlési határozatát, amely a céggel kötött szerződésre vonatkozik. A városnak e munkálatokból kifolyólag még másfél millió korona tartozása áll fenn a vállalkozó céggel szemben, amely összeget a cég a Légióbankra engedményezett. A közgyűlés a tanács és pénzügyi bizottság javaslatára egyhangúan kimondotta, hogy a jelentést tudomásul veszi és megbízza a városbírót, hogy a Légióbank komáromi fiókjával lépjen érintkezésbe a reá cédáit követelés kiegyenlítése oéljából felveendő hosszú lejáratú kölcsön elnyerése céljából. * Igó Aladár dr. rendőrkapitány-előadó referálta a járásbíróságnak városi közgyám kinevezése iránti átiratát, amelynek értelmében a közgyűlés Kalvariszky Jenő dr. és Csizmazia városbíró felszólalása után Wancz Róbert eddigi megbízottat a közgyámi teendőkkel a folyó évre ismét megbízta. A városi ügyészi állássá vonatkozó közgyűlési határozatot K üdelká József állami főjegyző megvétózta, amelyet a járási hivatal elfogadott és elrendelte, hogy a feltételek közé beveendő az államügyészi állásra kiírandó pályázatba az államnyelv tudása is. A közgyűlés a járási hivatal határozatát tudomásul vette és egyben elrendelte az ügyészi állás betöltésére vonatkozó pályázati hirdetmény közzétételét. A városi mérnöki állás betöltésére felhívta a járási hivatal a közgyűlést, amely tekintettel a város üzemeire, arra az álláspontra helyezkedett, hogy a mérnöki állást betölti. Az erre vonatkozó pályázat kiírását a közgyűlés elrendelte. A közgyűlés ifj. Kelemen István megválasztott városi hivatalnokot a 103-as törvény előírta fizetési osztályba besorozta és fizetését a megfelelő fokozat szerint megállapította. Hasonlóképen megállapította a közgyűlés Zsömbörgi Pál és Krausz Mátyás városi tüzoltó-soff őr üknek áll an dó illetményeit is. * Az Országos Hivatal és a város között az Apály! sziget átvágása következtében szükségessé vált telekcsere ügyében Igó dr. jelentett a képviselőtestületnek a novemberben itt járt küldöttséggel folytatott tárgyalásokról. Az évek óta húzódó ügyben, mint ismeretes, hat parcellának átadásáról van szó, amelyért a város az úgynevezett császári Apályi-szigetből nyerne 1:2 arányban rekompenzációt. Ezenkívül a kincstár köteles a város átengedeti íerületén kivágott gyümölcsfák értékét megtéríteni és a csőszházat a város által kívánt helyre áthelyezni és pedig úgy, hogy az átjáró komphoz közel essék. A novemberben ittjárt országos hivatali küldöttség azzal az indokolással, hogy a városnak megmaradt szigeti területét feltölti, azt a javaslatot terjesztette a város vezetősége elé, hogy a telekcsere 1:1 arányban állapíttassák meg. A tanács és pénzügyi bizottság az Országos Hivatalnak ezen javaslatát nem fogadta el, hanem javasolta a képviselőtestületnek, hogy ragaszkodjék a város az eredeti megállapodáshoz valamennyi rekompcnzációra nézve és a telekcserére nézve tartsa fenn továbbra is az 1:2 arányt. Csevár Ferenc azt javasolta, hogy hívja meg a város az Országos Hivatal illetékes képviseletét és állapodjék meg azzal az Apályi sziget ügyében az eredeti szerződés szerint. F ü 1 ö p Zsigmond h. városbíró, aki ez ügyben két ízben is résztvett a kiküldött bizottság tárgyalásaiban és a helyszíni szemléken, a tanács javaslatának elfogadását ajánlja. Mivel az a benyomása, hogy ebben az ügyben a sok tárgyalás inkább az ügy megoldásának elhúzódására, mint elintézésére vezethet, szükségesnek tartja, hogy a város sürgesse meg a döntést és követelje, hogy a munkát minél előbb fejezzék be, s ezáltal az évek óta újabb és újabb tárgyalások folytán halasztást szenvedő közmunka végre bevégeztessék. Indítványozza, hogy a tanács javaslatát ezzel a kiegészítéssel fogadja el a közgyűlés. Csizmazia György városbíró helyesli Fülöp indítványát, de szerinte szükséges, hogy a város meghatározott időt kössön ki a munkálatok befejezésére. Ezért javasolja, hogy az eredeti javaslat kiegészítésére vonatkozólag a közgyűlés mondja ki, hogy a munkálatokat még ebben az évben, 1934-ben kívánja az állam által befejeztetni. A közgyűlés a tanács és pénzügyi bizottság javaslatát a két városbíró indítványával kiegészítve egyhangúlag elfogadta. f * A város vizein gyakorolható halászati jogot a város szabályszerűen megtartott árverésen a legtöbbel Ígérő Czilling András és Czilling József halászok-Hajszálait, szemölcseit végi egese n, nyomtalanul eltávolítja villannyal Bibel Rózsi kozmetika Kotnárno, Hajnal u. 5 (Ssikvizgyár melleit). 504 Legmodernebb szépségápolás. — Ráncos, pattanásos, mitesszeres arcok kezelése. — Tartós szempillafestés, szemöldökformázás. Estélyi kikészítés. Tanácsadói rmliel dljatalannl. Oltsd HriiMzir. I Azt mondják, 9 napig tart egy nátha! Milyen kellemetlen napoki ön levert és rosszkedvű. A napi munkára is kihat tesű rosszérzése. Emiatt még sokáig érzi eme betegség hátrányait még a rossz napok elmúlta után is, még ha komolyabb következmények nincse‘nek is. Ne tegye ki magát ilyen kellemetlenségeknek. Egészsége érdekében zz edzést ajánljuk, amit legkönnyebben tesi-massageval érhet el. Használjon ehhez ALPA menthol-sósborszeszt. I nak évi 5450 koronáért kiadta: Ezt a halásztársulat nevében megfelebbezte Németh László társulati elnök és kérte az árverés megsemmisítését s a halászati jogot évi 3600 Ké bérért a társulatnak kiadni. A felebbezés mellett felszólalt Trencsik János ,aki azt mondotta, hogy a halásztársulat nem ismerte a föltételeket és azért nem árverezett. Németh László a felebbezésben előadott kérelemnek teljesítését kérte a várostól. Csizmazia György városbíró ismertette ebben az ügyben a három évvel ezelőtt megtartott árverés óta bekövetkezett fejleményeket és tárgyilagos megvilágításban mulatta be a halásztársulat eddigi magatartása folytán keletkezett állapotokat. Az árverést szabályszerűen tartotta meg a város, a föltételeket felolvasták, a városbíró megkérdezte a megjelentektől, hogy megértetlék-e azokat és csak amidőn erre igenlő választ kapott, rendelte el az árverést. A halásztársulat tagjai közül senki sem árverezett, Czillingék és Czeglédi Ármin Ígértek a bérletre és végül is a bérleti jog a legtöbbel Ígérő Czilling Andrásnak és Józsefnek adatott ki. A kérdésben szavazásra került a sor, amelynek eredménye az lett, hogy a tanács javaslatát 17 szóval 9 ellenében határozattá emelte a közgyűlés. * Még egy fontos ügy került tárgyalásra és pedig az államvasutak igazgatóságának átirata az állomás kibővítésére vonatkozó telekcsere ügyben, melyet Kendi Zoltán dr. ügyvéd ismertetett. Az ügy részleteit lapunk egyik közelebbi számában ismertettük. Arról van szó, hogy a cserébe adandó kincstári telkeket a katonai kincstár nem hajlandó átengedni, csak mintegy 13500 Ké ráfizetéssel. A pénzügyi bizottság javaslatát tette magáévá a képviselőtestület, amely az ebben az ügyben 1930. november 6-án tartott közgyűlés vonatkozó határozatát továbbra is fentartani véleményezte és a közgyűlés egyhangúan kimondotta: Az államkincstár igazgatóságának, illetve katonai igazgatásnak azon követelése, hogy a város az átengedett háztelkekre 13495 koronát ráfizessen acélból, hogy a 2078/1. és 2078/3. sz. parcellákat megkapja, elutasíttatik. Elutasíttatik az is, hogy a 2710. sz telek helyett értéktelen egyéb telkek adassanak a városnak. A város által átadott telkek értékének megállapítására felhívja a közgyűlés a városi építészeti hivatalt és a város továbbra is fenntartja magának az igényt arra, hogy ezen tárgyilagosan megállapított becsértéknek megfelelő becsértékű ingatlant kapjon. Erre nézve az államvasutak igazgatóságával, illetve a katonai hatóságokkal újabb tárgyalások indítandók meg. Sürgős nyilatkozattételre hivatnak fel azok, akik a fenti cseretelken az építkezést meg-
