Komáromi Lapok, 1934. január-június (55. évfolyam, 1-52. szám)

1934-02-03 / 10. szám

• i; -• ■ : <; V* L apunk m ai száma a j 5vő heti teljes Rádió-műsort tartalmazza Ótvenöiödlk évfolyam.__________________________IQ Wzomhat, 1934» Előfizetési ár csehszlovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel egész évre 80 Kí\ félévre 40 Ké. negyed­évre 20 Ké. - Külföldön 120 Ké. Egycsszám ára 1 korona. Alapította: TUBA JÁNOS. Felelős főszerkesztő: GAAL GYULA dr, Szerkesztő: BARANYAY JÓZSEF dr. Főmunkatársak ALAPV GYULA dr. és FCLOP ZSIGIWOND. Szerkesztőség és kiadóhivatal Nádor-u. 20. ‘ Megjelenik hetenként kétszer: szerdán és szombaton Az állástalanok nyi a kisebbség számarányának megfelel. Már pedig az alkotmánykvél sze­Ujabb kompenzációs tárgyalások lesznek február végén Magyar­­ország és Csehszlovákia között. Komárom, február 2. A hírek szerint a kormány terv­be vette az állásnélküli szellemi munkások összeírását, hogy a kor­mány teljes képet kapjon, mennyi intellektfiel van az államban mun­ka nélkül. Nem tudjuk, hogy ez csak a statisztikai adatgyűjtésre szolgál-e, avagy a kormánynak ter­vei vannak a szellemi munkások foglalkoztatását illetőleg is. Ha ez utóbbi lenne a cél, nagy megnyug­vást kellene mindenütt, mivel a krízis kegyetlenül bánt a szellemi munkásokkal is úgy a szabad pá lyákon, mint a hivatalokban, ahol a takarékosság vörös ceruzája igen sokat töröl! a szükségletek rova­tából. A szellemi munkások tragédiája az, hogy nem veszik észre őket, nem tudják, hogy nyomorognak, mert nem állanak sorba az élelmi­szerjegyekért és a népkonyha előtt, bár igen sokan erre is rászorulnak közülük. A legtöbb filozófus nyu­galommal várja a jobb sorsot és a jobb szerencsét, azonban soraik­ban is akad elég, aki az eíégüiet­­len emberek szokása szerint bal­sorsáért a társadalmat teszi fele­lőssé és annak ellenségévé válik, holott az egyszer igazán nem le­het felelős a társadalom a mai rendkívüli időkért és azok tragi­kus következményeiért. Ha ez az országos összeírás meg­történik és az állástalanok ponto­san jelentkezni fognak a kiosztott kérdőíveken és ha azokat lelkiis­meretesen átvizsgálják, kétségtele­nül meg fogják állapítani, hogy a magyar nemzeti kisebbség vezet arányszám tekintetében az első he­lyen a munkanélküli szellemi fog­lalkozásúak között. Minden ma­gyar városban és nagyobb község­ben egész korosztályok sétálnak a fiatalabb generáció sorából, akik szeretnének elhelyezkedni, de nem tudnak. Ezt csak részben lehet és szabad az általános gazdasági vi­szonyokkal megokolni. Ezek az ál­lásnélküli fiatalemberek nem tud­nak bejutni az állami szolgálatba sem, habár arra minden felké­szültségük megvan és a régi aka­dály, az államnyelv tudásának hiá­nya régesrégen megszűnt, mert az újabb nemzedék ezt éppen úgy bírja, mint tíz állam cseh vagy szlovák nemzetiségű fiatalsága. Megtanulják az iskolákban, az egye­temen és a katonaságnál. És az életben. A magyar nemzeti kisebbség csak azt látja, hogy az állami hi­vatalokban a középiskolát és az egyetemi tanulmányokat csak az imént végzett fiatalság helyezkedik el a magyar nyelvű vidékeken is. Az állami hivatalokban a törvényes előírások nem követe­lik meg imperative a kisebbségi nyelv tudását, csak az államnyel­vét, azonban súlyos közérdek vi­szont a mellett szól, hogy a hiva­talokban megértsék azokat, akik más nyelven, mint anyanyelvükőn, nem tudnak beszélni. És itt lenne az elhelyezkedésnek a lehetősége a kisebbségi fiatal állásnélküliek szá­mára. Ezelőtt tíz évvel a parlamentben megkérdezték a magyar nemzetisé­gű állami alkalmazottak számará­nyát az egyes igazgatási ágazatok­ban. Ez alkalommal csaknem min­den hivatali ágazat terén kisebb százalék mutatkozott, mint ameny-Március 31-én bocsájtják el a tényleges katonai kiszolgáltakat. A képviselöház véderő bizottsága ülést tartott, amelyen résztvett Bra­­dúcs nemzetvédelmi miniszter is. A bizottság többek között olyérteimű ha­tározatot hozott, hogy felhívja a kor­mányt, hogy haladéktalanul dolgozzon ki törvényjavaslatot, a katonai tény­leges szolgálati időnek a közalkalma­zottak nyugdíjába és előléptetésébe való egységes beszámításáról és hogy ez a beszámítás az állam nehéz pénz­ügyi helyzetére való figyelemmel az állampénztár újabb megterhelése nél­kül történjék. A nemzetvédelmi miniszter is fel­szólalt és több kérdésre válaszolt. Az 1934. év elején esedékes leszerelés kapcsán a miniszter kijelentette, hogy a kiszolgáltak korosztályát csak már­cius 31-én eresztik haza, vagyis sem­mi szin alatt sem korábban, mint például tavaly. A tényleges katonai szolgálati idő meghosszabbítására vonatkozólag Bra­­dács miniszter a következőket mon­dotta: — Amit e téren csinálunk,az a mai külpolitikai helyzet szükséges következménye. A vezérkarnak szám­ba kell vennie minden lehetőséget, s ezért a tényleges szolgálati idő meg­hosszabbítása mérlegelés tárgya. A kö­­zelmultban megszervezett államvédel­mi tanács a kérdésről még nem tár­gyalt. Természetes, hogy a végső dön­tés a törvényhozást illeti. A villamosművek üzemének, termelésének, árak és személyzeti kérdések állami szabályozása. A képviselőház műszaki bizottságá­ban hosszabb expozét mondott Dosta­rint semmi akadálya sem lehel an­nak, hogy a kisebbséghez tartozó állampolgárok, ha egyébként a szolgálat követelményeinek megfe­lelnek, alkalmazási találjanak. Ezért az állástalan szellemi mun­kások megszámlálását csak helye­selni tudjuk, mert annak végső adatai a nemzeti kisebbség kollek­­tivumát felette érdeklik. Az újabb nemzedék egyre nagyobb aggoda­lommal tekint jövője elé. Mivel pe­dig az állam közterhelnek viselésé­ben a magyar kisebbség is súlyo­sán van érdekelve, teljesen jogos az a kívánsága is, hogy fiatalsága elhelyezkedésre számíthasson az államigazgatás nagy gépezetében, amelynek kerékszerkezetét alkotja a kisebbség is. Ez a kívánság nem­csak jogos és törvényes, hanem természetes is. lek közmunkaügyi miniszter a villa­mossággal kapcsolatos kérdésekről. A miniszter ismertette Csehszlovákia ál­lami villamosításának fejlődését és megállapította, hogy a köztársaság te­rületén ’összesen 24 közhasznú villa­mosúi ü áll fenn, 497.000 kilowatt össz­teljesítménnyel. A társaságok tőkéje 567 millió koronát tesz ki, amelyből az állam 123 millió koronával részes. Az államvezetékek hossza meghaladja a 23.000 kilométert, a villamosáramot fogyasztó személyek száma 8 milliót tesz ki. Majd ismertette a minisztériumnak a villamoshálózat kiépítésére vonatko­zó terveit, a Szlovenszkóban tervezett zsolna—handlovai és zsolna—pozsonyi vezeték megépítését. Azután összeha­sonlította a miniszter a világ villamos­­áram fogyasztását és összehasonlítva Cseiiszlovákiának fogyasztását a többi államok fogyasztásával, megállapítot­ta, hogy Csehszlovákiában évente 210 kilowatt esik egy lakosra. Beszéde so­rán kifejtette a miniszter, hogy a vil­lamos erő a legszélesebb néprétegek életszükségletéhez tartozik és ezért ar­ra kell törekedni, hogy az áram árát, amennyire lehetséges, olcsóbbá tegyék. Bejelentette végül a közmunkaügyi miniszter, hogy a minisztérium tör­vényjavaslatot készít elő, amely lehe­tővé teszi a villamosáram árának meg­állapítását a közhasznú villamos mü­veknél, a müvek alkalmazottai fize­tésének szabályozását, a közhasznú villamos művek egyesítésének keresz­tülvitelét, az ellátott területek határá­nak megállapítását és annak megtil­tását, hogy villamos áramot az állam határán túl lehessen vezetni. A napokban a Prager Tagblatt azt a hírt közölte, hogy a csehszlovák ke­reskedelmi minisztériumban már meg­kezdték az előkészületeket a Magyar­­gyarországgal való áruforgalom sza­bályozását illetőleg és az erre vonat­kozó tárgyalásokat már február ele­jén megkezdik a két ország kiküldöt­tei. Budapesti jelentés szerint is meg­erősítik ezt, azonban azzal a módosí­tással, hogy a tárgyalásokra legfel­jebb február közepén, esetleg végén kerülhet sor, mert addig mindkét kor­mány kereskedelmi delegációi más tárgyalásokkal vannak elfoglalva, Tény az, hogy máris jegyzékcsere fo­lyik a kereskedelmi módus vivendi előkészítése céljából, amelynek alap­ján február végén újabb kompenzá­ciós megállapodást akarnak életbelép­tetni. Normális kereskedelmi szerző­dés megkötéséről magyar-csehszlovák relációban egyelőre nincsen szó. Prágai lapjelentések legújabban arról szólnak, hogy a csehszlovák-ma­gyar kompenzációs tárgyalások feb­ruár második felében Prágában meg­indulnak. Prágában jelenleg a beho­zatali tervezeten dolgoznak, amelyet sürgősen tető alá akarnak hozni. A régi kompenzációs szerződésből kifo­lyólag, mint egyes tételek, 1934. évre még hatezer sertés és hatezer vagon tűzifa kompenzációja maradt fenn. Ruszinszkóba ezer vagon tengerit szál­lítanak Magyarországból, 2700 köbmé­ter gömbfát a Tiszán fognak leha­józni Ruszinszkóból Magyarországba 4.5 millió korona értékben, amely ezenfelül még 6910 köbméter puha vá­gott fát és 800 tonna faszenet vesz át Csehszlovákiától. A nemzeti szocialista párt a köz­­igazgatás átszervezését követeli. Benes dr. külügyminiszter pártja, a cseh nemzeti szocialista párt szlo­­venszkói végrehajtó bizottsága Zsol­nán ülést tartott, amelyen azt a ha­tározati javaslatot hozták, hogy a köz­­igazgatást újból a zsuparendszer alap­jaira kell fektetni és ilyen szellemben átszervezni. Amíg ez meg nem valósul, átmenetileg körzeti felügyelőségek szervezését ajánlja. A körzeti felügye­lők a vidékkel kapcsolatot tartanának fenn s a körzetükben a kormány bi­zalmasaiként működnének. Minden tíz járás egy-egy körzetei alkotna s a felügyelő a járási főnökök valame­lyike lenne. A községi jegyzőségek he­lyett körjegyzőségeket ajánl a végre­hajtóbizottság, úgy, hogy a jegyzők működési köre is kibővülne. A kör­jegyzői rendszert a párt véleménye szerint a történelmi országrészek terü­letén is be kellene vezetni. — Eötvös-utca 48h uj complett ház (2 szoba) szabad kézből eladó. POLITIKAI SZEMLE

Next

/
Thumbnails
Contents