Komáromi Lapok, 1934. január-június (55. évfolyam, 1-52. szám)
1934-01-06 / 2. szám
»KOMÁROMI LAPOK« 2. oldal. 1934 január 6. 1 Az új esztendőben HT ip-T( 1 TI c*P°t vesz. 1 boldog lesz, ha X P ÍJ K o m á r n o, M Nádor-ucca 15. sz. A kisantant Zágrábban is tart konferenciát. A kisantant külügyminiszterei január 8-án Zágrábban konferenciát tartanak. A konferencia legfontosabb pontját a nemzetek szövetségének reorganizálására vonatkozó tervezet megbeszélése képezi. A kisantant ugyanis semmi szin alatt nem hajlandó feladni a nemzetek Közegészségügy Az elmúlt 1933 .év közegészségügyi szempontból általában kedvezőnek mondható. Komárom vízfogyasztó lakossága a mosatlan vízvezető csövekből kifolyó vízben sokszor talált vörösesbarna színű moszatos ülledéket, amelyet a járási hivatal közegészségügyi utón felülvizsgáltatott és a vizsgálat eredménye megállapította, hogy azok az egészségre nézve ártalmatlanok. Az anya- és csecsemővédelemről a Vörös Kereszt intézménye gondoskodik Komáromban és az 1000-ik csecsemőt vette vizsgálat alá és az anyát tanáccsal látta el. A Vörös Kereszt, valamint a tuberkulózis ellen védekező Masaryk Liga az év idolján tartották közgyűlésüket. Sajnálattal állapította meg az előadói jelentés azt. egyenjogúságának elvét s nem enged érvényesülni oly irányzatot, amely kiváltságos hatalmi csoportok alakulásához vezetne. Azzal a hírrel kapcsolatban, hogy Titulescu román külügyminiszter állítólagos lemondása miatt a zágrábi konferencia elmarad, a belgrádi külügyminisztérium hivatalosan közli, hogy a konferenciát az eredeti terv szerint megtartják. hogy főleg a tuberkulózis terjedése dolgában a komáromi járás nyújtja a legkedvezőtlenebb statisztikát. Járványok nem pusztítottak, leszámítva a tavaszutón felépített influenza járványt, mely azonban enyhébb lefolyásával komplikáltabb eseteket nem igen vetett fel. Az ősz folyamán vörhenv lépett fel Komárom területén, de nem öltött nagyobb mérvet. Fel kell említeni a naszvadi húsmérgezési esetet, ahol 48 súlyos testi sértést okozott a romlott húsból származó hentesáru kimérése. Az ügy a bíróság elé került és a tettes egy hónapi fogházbüntetéssel szabadult negyvennyolc esetben elkövetett egészségháhorílás felelőssége alól. Közbiztonság A közbiztonság főképen a vagyon ellen elkövetett bűncselekmények száma az elmúlt évben is szaporodott. A város területén is elég számit lopást követtek el, de az államrendőrség az esetek legnagyobb részét kinyomozta. Ellenben a falvakon valóságos betörőbandák működtek. Leleplezni sikerült a Csúz, Perbele, Udvard, Bátorkeszi, Köbölkút, Muzsla ségekben végrehajtott sorozatos lopások tetteseit. Ellenben a már esztendők óla Délszlovenszkón garázdálkodó betörőbandát, amely az elmúlt évben is több kasszafúrást követett el, ártalmatlanná tenni nem sikerült. Ezek a kasszafúrók a Csallóköznek több pontján, (Dunaszerdahely, Somorja) követtek el kasszafúrásokat. Igen sok gondot okoztak a közbiztonság őreinek a cigányok. akik egvre vakmerőbben lépnek fel és rablást rablás után követik el. Igv Kamocsa és Érsekújvár közt, Megyercs község mellett. Keszcgfalván álarcos betörők követtek el rablást és tetteseiket valószínűleg ezek közt keresik. Komáromban nagyobb bűnügy nem fordult elő. De falbontó betörők kísérleteztek egy alkalommal és egy a déli órákban a Nádor uccában történt betörés előfordult. A rendőrség vagönfoszlogatókat leplezett le és dohány tolva jókat is nyomozott ki. A közbiztonságot Komáromban sokszor veszélyeztette a munkanélküliek tüntetése, akik a város belső részeibe kívántak behatolni, amit azonban az éber rendőrség megakadályozott. Egy alkalommal 37 előállítás történt. A munkásságot mesterségesen felizgatták, hogy a kapott élelmiszcrjegyekért munkát ne végezzenek. Másik alkalommal egy kommunista tüntetésen öl letartóztatás történt. Elfogta a rendőrség az éjjeli rajzolókat is, akik sok épületet piszkoltak be felirataikkal. Komáromban egy halálos elgázolás történi az Apáti szigeten közlekedő iparvasuton. Partosajtelepen isméi halálos gombamérgezés fordult elő, a fürdési szezon alatt pedig két halálos áldozatot köveiéit a Vág. A tüzesetek száma általában csökkent. A tűzoltóságok szervezésével, azok munkája is hathatósabbá válik. Nagyobb tüzesetek fordultak elő Naszvad és Komáromszentpéter községekben, Udvardon, Gután kazlak égtel el nagy számmal, valamint Nemesócsán is, ezenkívül Megyercs községben volt tüzeset. A járási tüzoltószövetség Komáromban tartotta évi közgyűlését. Fel kell említeni a nagymegyeri tűzoltóság öfven éves működésének megünneplését. Gyújtogatás Csúz községben fordult elő. Egyházak a) /?. kát. egyház. 1933. évben ülte meg a r. kát. egyház Krisztus vértanú-halálának tizenkilenc évszázados évfordulóját és a pápa ezért szent évnek nyilvánította az 1933. évet. Ennek p hatása alatt ház is. A nagy nyomor enyhítésére fellendült a szociális-karitativ tevékenység, melynek érdekében az Irgalmas Nővérektől vezetett Mária Kongregáció, a Szent Erzsébet Egylet, a főgimnáziumi leánynövendékek Mária Kongregációja, főképen pedig az egyházközség Karitúsz akciója a Szociális Testvérek vezetése alatt végzett Az 1933. év története Irta: Memor. Akiből az Űr szava szólott. Irta: Szombatiig Viktor Bóráié Gyalog Andris, a csizmadia, világélelében hallgatag ember volt. nem igen zavarta semmi, ő sem zavart senkii. Az volt az elmélete, hogy csendesen jó a világ, miben! lárma van, ódaíogni kell onnan. Róráté volt a ragadványneve, merthogy kél évig ő volt az egyedüli férfiember, aki a decemberi hidegekben felkelt, hogy rórátéra menjen, de ha a keresztkomájának hinni lehet, sose jutott cl odáig, meri közbeakadt mindig a Hét furkó kocsma, ahová Gyalog Andris mindig be-betéregetett arra az egy pohár sligovicára. a nagy egyedülvalóságában. Hál az. lehel igaz is. nem is, annyi biztos, hogy Róráté Gyalog Andrist a pap is megdicsérte, amiért szorgalmasabban jár templomba egv uccahad női népségnél, viszont az is való. hogy némely nap a rörátéról a déli harangszó vetette haza. Ott ült a Hét furkó -ban. Nagy csendesen, egyedül, még csak be sem rúgott: egyetlen kupica sligovicával húzta ki délig. Még mindig jobb itt, — mondta Andris ilyenkor, — mint az asszonyt hallgatni odahaza. Mert ha Andrist Róráté Gyalog Andrisnak keresztelték el a jámborsága miatt, addig életepárja bízvást hordhatta magán a Mennydörgő Zsuzsi néni emléknevet. Ám a világ sorja zavaros, egyideig csakmegvmendegél lassan, hogy egy pillantás alatt viharosra fordullyék a nóta. Téli illő járt. mikor a nagy vihar betört Róráté Gyalog Andris portáján. A nagy vihar az oktató úr vetít, aki nem sokai kertelt, mikor belül került a konyhán, csak annyit mondott a szemüvege mögül pislogva:- No. Andris, maga lesz az Úristen! Andris közeiébbkerült a tanító úrhoz s lopva szippantott egyel a levegőben. A szippantás iránya, célja a tanító úr szájából kiáramló levegő volt. Hanem onnan semmi szeszes nem felhozott elő. Avagy akkor nem torokban, hanem fejben volna a baj? A tanító úr nevetett. — Nagy és szép szerep, Andris bácsi, Úristen szerepe. . Hát ezzel kezdődött a baj. Mert, hogy mindennek van magyarázata, úgy ennek is. Az Űristenség a színházzal magyarázódon meg, mert a tanító úr, aki mindig rendez valamit, most színházon törte a fejét, már találtak is színjátékot, el van osztva a szerep mindenkinek (gyönyörű lesz az, városi urak szakajtóstul hozzák majd a pénzt, hogy ilyet lássanak), csak éppen az Úristen hangjára nem akadt vállalkozó.- Magára gondoltunk, Andris bácsi, a tisztelendő úrral - ült le a lócára az oktató úr, — maga mégis jámbor, derek ember, aztán meg mélyebb, gyönyörűbb hangja igazán nincs senkinek. ha magának nem. Róráté Gyalog Andris kifeszítette a mellét. Dörgedelmes öreg-hangjára büszke volt. Az orgona legmélyebb dudáját is lepipálta akárhányszor, ha úgy nekídurálta magát. Tetszett neki a szerep. Lám. a tehetséget elismerik mindenütt. — Az Úristen is ilyen hanggal szólott, vert a vállára a tanító, — vétek ilyen hangot nem kamatoztatni. Gyalog András komolyan bólintott. Csak az nem tetszett neki. mikor a szinlapon az. Úristen hangjának helyettesítőjét három csillaggal tállá nyomtatva: Úristen hangja.. *** Rossz, nyál ázott eeruzavéggel neki-nekitámaszkodott a házfalaknak hajnalonta s görbe, verébfejbetükkel írta a három csillag helyébe: Úristen hangja.. R. Gyalog Andrásból.. Nem volt sok a szerep, de kiadósán lehetett bömbölni. Mire az előadásra került a sor, R. Gyalog Andris olyan mélyen dörögte az igéket, hogy deszkák, téglák rezegtek, ha elkezdte: — Rcsszkess, földi bűn ítélete, csak a jóknak van ill élete! Róráté Gyalog Andris volt az ítélkezés. Sírt mindenki, amint szavát meghallották, megható volt rettentő módon. Eleinte nem verődött észre semmi. A szinimulatság elmúlt, R. Gyalog Andris babérjain pihent. ugv látszott, minden marad a régiben. Csak egy hét múlva, a községtanácsban ugrott elő a nagy újság. Róráté Gyalog Andrissal nem lehetett bírni egyszerre. Eddig olyan csendes volt, hogy piszkálni kellett az igen-jéért, vagy nemiéért, most az első tárgyba rögtön belekötött. S olyan mély hangon, akkora kevélységgel bömbölt. ahogy talán még ember nem. Nem egyezek bele! — ütött az asztalra. Mindenki ijedten rántotta meg nyaka zsinórjával a fejét. Nini, Gyalog Andris. Részeg-e, avagy tisztul? De Gyalog Andris józan volt. Színjózan. Nem értette a tréfát. Néha beleegyezően dörgött valamibe, néha ellenkezett, mindig közbeavatkozott azonban, nem lehetett vele bírni. Végre is az egyik testületi tag rászólt a túlsó végről: De Andris, csendesebben már! Órád jött-e el, vagy színházat játszol? Andris kevélyen kapta fel a fejét s olyan mélyen bömbölt bele a csendbe, mint eddig még I soha: — Belőlem az Úristen hangja szólott! Megártott neki a színjátszás. Azóta R. Gyalog András teljesen megváltozott. Ő volt a falu diktátora. Zsuzsi asszony régi dicsősége romjait látta az otthoni uralomból, Andris otthon is pattogott, vásárokon pedig egyedüli úr lett a csizmadiák birodalmában, mintha újra született volna, egészen más embernek. Nem lehetett vele bírni. A községtanácsban ő vitte a szól, az iskolaszékben helyet kért, — mert ki állana közelebb Úristenhez papon s tanítón kívül, mint éppen ő s arról volt szó, hogy a járási képviselőtestületbe vagy öl küldjék ki, vagy senki más. Róráté Gyalog András szavát mindenütt hallatta, ö akart dönteni elevenek, holtak fölött, szentenciázása szent volt. — Erre is ráfizettünk alaposan, — vakarta meg kopasz fej eb ú b j á t a tanító, mikor arról volt szó éppen, hogy mi módon lehetne alább hagyatni Gyalog András ambícióját isteni kiküldetésében. Éppen községi gyűlés volt másnap és jóelőre lehetett félni Róráté András vélemény hangoztatásaitól. Aminthogy úgyis volt. Alig kezdték meg az első pontot, mikor -R. Gyalog hangja, dörgőbben. mint máskor, közbeiramodott: — Nem úgy véleménykedek! Kérték, kapacitálták, — hiába. Andris bácsi nekiszegezte bütykös ujját a levegőnek, mint rendesen: — Az Úristen is belőlem szólott! Mélyen, komoran zengett a hangja, miként az öregágyú. S ekkor egy még mélyebb, még dörgőbb, kegyetlenül morgó hang emelkedett a túlsó széken: Az Úristen hangjának ezentúl én vagyok a követe! Rezgett a hang, mint az öreg hegyek morajlása. Róráté Gyalog András belekapaszkodott a székbe. Nem ismerte a különös, borotváltképű urat. Facér színész volt, a szomszéd városból kerítette elő a tanító, a múlt hetivásárkor beszélte meg vele a dolgot. Róráté Gyalog András csak a hangot figyelte. És a megelégedetten mosolygó arcokat. a kegyetlenül dörgő mély hang hallatán. Soha ilyen mély, öblös hangot nem hallott. A5 különös hang gazdája még hozzádörögte: Netalántán írásokat kívánna? Küldetésben vagyok! Héj! — s Ordítván retteneteset, az asztalra csapott. Róráté Gyalog András még egy keserves pillantást vetett az asztalra, minden romban hevert :*nár előtte azonban. Vette a kalapját s szint© ísuttogva mondta: — Lefőzött!
