Komáromi Lapok, 1934. január-június (55. évfolyam, 1-52. szám)
1934-01-06 / 2. szám
I‘A3 4 jtnu ír 6. >' KOMÁROMI i. VW*K* 3. oldal. a -viszonyokhoz képest igen- skép és eredményes munkát Komáromban. Általában a komáromi katolikus fgytortzközségbeii az egész esztendő alatt mozgalmas életnyih ámítások voltak észlelhetők. Több egyházi képviseleti ülésen - tárgyalták az egyházközség ügyeit és alkották meg ú j alapszabályai!. A böjti időszakban Kristóf Antal »egyedi' plébános, a jeles egyházi szónok tartott konferencia beszédeket. A pozsonyi Kat olikus Kaszinó meghívása folytán nagysikerű komáromi esiél rendezett néhány helyi katolikus közéleti egyéniség bevonásával (Alapy Gyula dr. egyházközségi vil. elnök, Biró Lucián O. S. B. és Schalkliáz Sára szociális testvér). A komáromi egyházközség állást foglalt a Dérer-iéle iskolai javaslatok ellen és csatlakozóit az országos mozgalomhoz. Sajnos, a katolikus egyház belső életét megzavarta Komárom város képviselőtestületi többségének határozata, amelyben a kegyúri terhek kifizetését beszüntette. A határozat ellen. jogorvoslattal éltek az érdekeltek és abban az elsőfokú politikai hatóság több tárgyalást is tartott, amelyek alapján meghozta határozatát, amelyben kötelezte a várost a terhek további viselésére. Ebben az ügyben az egyházközség is rendkívüli közgyűlésében hozott határozatokat. A nyár folyamán a szociális testvérek igen sikerült lcányif júsági kurzust rendeztek. Király József csicsói plébános, lapszerkesztő népes zarándoklatot vezetett a magyarok régi kegyhelyére, Máriacellbe. Az ősz folyamán ünnepelte meg az egyházközséég a szentével és azt összekapcsolta Krisztus királysága ünnepén rendezett katolikus mauifeszlációs körmeneíte). Az előkészítés munkáját teljes siker koronázta. A Katolikus Akció a komáromi katolikus tömegeket tettre hívfa és azok október 29-én, vasárnap, mintegy hatezer főnyi körmenetben ülték meg a szentéi: nagy ünnepét. A Katolikus Akció egyébként az év folyamán is derckas munkát végzett. Kiadta az Egyházi Értesítő című lapját, mely több ezer példányban forog közkézen. Az év utolsó napjaiban a katolikus családokat írta össze a férfiak nagybizollságáiiak hatvan lelkes tagja. A Katolikus Akadémia húsz előadásán zsúfolásig megtelt a Legéényegyleí színházterme és azok folytatására általános kívánságra sor kerül. Azok a támadások, melyek szociáldemokrata részről érték ezeket a megmozdulásokat, keményebbre kovácsolták a szunnyadó katolikus öntudatot. A komáromi plébániára került az év folyamán Gajdos Jakab és Horváth Mihály ál helyezése után Zeni anik Alajos segédlelkész. Március 26. Bús József tartotta ujmiséjét a Rozália templomban. Benve Ferenc tanügyi esperest az egyházi főhatóság az év végén Bajla község plébániájára helyezte át. A rendkívül munkás esperes távozását mély sajnálattal vette tudomásul a kerületi papság. Benye Ferenc nevéhez fűződik az ekeli katolikus templom renoválása, melynek felszentelése az év első napjaiban folyt le. Hosszas üresedés után "betöltötte az egyházi főhatóság az érsekiéli plébániái Csery István lelkésszel, akit utóbb az ekeli plébániára nevezett ki. Az év eseményei közé tartoznak Kelemen Krizoszlom apostoli koadjutoraak pannonhalmi főapáttá történt kinevezése, Kollámji Ferenc dr. prelátus, nagyváradi kanonok és jaki apát halála. Torna István plébánosnak szentszéki tanácsossá történi kineve-, zése, Nagy Péter kurtakeszi plébános ezüstmiséje. Fel kell említenünk n tardoskeddi templom restaurációját, melyet Hannos Károly tanár tervei' szerint festettek ki. mely messzemenő, feltűnést keltett. Az év elején alakult meg a katolikus írók Szent Pál szövetsége, melynek tudományos osztálya Alap;/ Gyulát választotta meg elnökévé. Az, ysz. folyamán a Szent Ágoston Társulat kezdte meg működését és igazgató1 tanácsába Biró Lucián! választotta meg, akit a püspöki kar a középiskolai katolikus tanulók országos moderátorává nevezett ki. Elindult a Kari túsz nagy munkája Schall:ház Sára szoc. testvér vezetése alatt és megalakult a komáromi katolikus női egyesületek szövetsége az együttműködés érdekében Alapy Gyuláné elnökiele alatt, b) Református egyház. Igen élénk egyháztársadalmi élet folyt a református egyház kebelében is. ahol a Galambos Zoltán ref. lelkész állal irányított bclmisszió épílő muri-1 kaja érdemel figyelmet. Az egyház a múlt évben is igeu érdemleges alkotásokat végzett. így határozatot hozott a református tanítóképzőnek felál lílása ügyében és annak számára telket engedett át, sőt ideiglenes megoldásul a Kollégium termeit is hajlandó megnyitni. Több egyházlanácsi ülést tartott, melyen előkészítette és tető alá liozla modern ravatalozóját, ezt az év utolján át is adta a használatnak. Az egyházközség állást foglalt a Dérer-féle iskolai javaslatok ellen. Az év folyamán több ülést tartóit az cgyházlanács, Jótékonysági szervei: a Prot. Jótékony Nőegylet, a diakónusok testületé s a Ref. Leánykor, mintaszerűen működtek és az év végén hatalmas összeggel (15.000 Ke érlékű élelmiszerrel és ruhaneművel) segítették' szegényeiket. Kulturális célú egyesülőiéi, az it j. egyesület, az énekkarok egyaránt derekasan működtek. Az egyház március 12.-én tartotta rendes; közgyűléséi. A komáromi egyházmegye Gy lőkaij László esperes lemondása következlélx>n Soós Károly bácsi lelkészt választotta meg esperesének, egyházmegyei gondnokká Nagy Nándor föld- , birtokost, egyházmegyei főjegyzőkké Csekes Béla lelkészt és T'iilöp Zsigmondot, a komáromi ref. egyház főgondnokát, míg aljegyzőkké Vágó Ede lelkészt és dr. Kehesscy Kálmánt. Az esperes ünnepies beiktatása' a tavaszi közgyűlésen ment végbe. A liszáninneni egyházkerületet- két Ízben is nagy gyász érte. Az év elején elveszítette Péter Mihály püspököt, akii utóda Idrúnyi Barna püspök a nyáron követte az örökkévalóságba. A kerület új püspökévé Magda Sándor dr. kerületi főjegyzőt választották meg. A dunáninneni egyházkerület közgyűlése december 11—13. napjain folyt le Pozsonyban Balogh Elemér püspök és Szilassy Béla főgondnok elnökletével. Az egyházmegyében történt változások közül felemlítjük Erdélyi Pál ref, lelkész megválasztásál a felsőgelléri egyház élére, c) Az ág. h .eu. egyház. A komáromi lélekszámra kicsiny, de áldozatkészségben nagy ág. h. ev. egyházközség életében is mozgalmas élet volt észlelhető. Számadó közgyűlését január 29-én tartotta és ezen az egyház gondnokává Szol lös y Ferenc egyháztanácsi tagol választotta meg. Kiemelkedő eseménye volt az esztendőnek az a szép ünnepség, ame- . Dr. Lipscher kórházi igazgató 1934 január 4. óta Dunarakpart 9. számú házban lakik Horvfith-vendéglő mellett. st6 íven 41 cgyházszeretot lelkipásztorának, Jóiipssy Fajos esperesnek arckép pét leplezték le az egyház tanácstermében. Ez az alkalom is módot iiyuj--' tolt iá híveknek, hogy kimutathassák, ragaszkodó szérctelüket lelkiatyjuk több ‘évtizedes munkássága iránt. , .Rendkívüli közgyűlés keretében ülte; meg az egyház az ősz folyamán a Lulher-jubileumot. melyet emlékezetessé tett (az egyház uj: harangjának, a Szentlélek: harangnak ünnepélyes lelszénfelésé. • A harangot a hívek áldozatkészsége öntette és a nagyszombati Fischer-féle műhelyben készült. Az egyházközség kebelében levő egyesületek szép működést fejtetlek ki. Az egyesületi éleiét ifj; Jánosig Lajos dr. vezette nagy buzgalommal és gyümölcsöző eredménnyel. d} .1 isidó hitközség. A komáromi kongresszusi izr. hitközségben február 20-án volt a közgyűlés, amelynek keretében a számadásokat tárgyalták és a költségvetést állapították meg. A hitélet kimélyílése érdekében dr. Waldmann Ernő főrabbi végzett eredményes munkát, aki sorozatos bibliamagyarázatokut lartott. Az egyesületi élet. terén kiemelkedő esemény voll az ifjúsági egyesület 25 éves jubileuma. Általában az egyesületek mind tevékeny élelet folytattak: igy a Deborah leányegyesület, a Zsidó Egyházi Énekkar több ízben adlak magukról életjelet és megbecsülésre méltó kullurmu utcát végeztek. Az újonnan alakult Makaói tornász- és sportügyiét bemutatkozása is szép sikerrel zajlott le. Kiemelkedik a hit község életében a Zsidó Jótékonysági Egyesület, melynek karitativ tevékenysége, a szegények segélyezése és a népkonyha ferní-A nátha ismét rjárváníszerüén lép lel; Előzze meg a ragályt idejében. A nátha-bacillusok a szájon és JégzőszervekeiT keresztül jutnak a testbe. Használjon a száj és garat öblögetésére mentholos sésborszefizt, amelyet csekély mennyiségben vízbe öntünk. — A!pa fertőtlenít — megakadályozza a ragályt. Tanácskozzék orvosával! tartása minden elismerésre érdemes. Az év közben lezajlott elöljáróság választó közgyűlés után a hitközség elnökévé dr. Krausz Artur gyakorló örvöst, társadalmunk ez általános tiszteletnek örvendő tagját választották újból, a Elnökökké pedig dr. fíaab .Mihály ügyvédet és Abclesz Ernőt, aki — a hitközség rendkívüli gyászára — elhunyt. Benne a hitközség méltán gyászolja egyik legtevékenyebb és legérdemesebb t ag j át. A járási választmány érdemben nem tár* gyalta a Komárom város költségvetése ellen beadott felebbezést, hanem előzetes sen megvizsgálja a városi adminisztrációt Komárom, — január 4. December 30-án, szombaton tartotta a járási választmány az év utolsó ülését Novotny Richárd dr. közigazgatási főtanácsos elnöklete alatt. Bemutatta dr. Starinsky uj közigazgatási biztost, akit Soltész Pál helyére nevezett ki a belügyminiszter, majd az elnöki bejelentések során közölte a választmány tagjaival, hogy az országos választmány jóváhagyta a járás 1 .-32. évi zárószámadását. Majd foglalkozott a járás községeinek költségvetéseivel és250°/0-os pótadót hagyott jóvá Bogy a, Alsó- és Felsögellér községek költségvetéseiben s igy ezek az országos választmányhoz kerülnek, mert az országos kiegyenlítő alapból tartanak igényt a segélyezésre. Giita és Kamocsa költségvetései az országos hivatal előtt feküsznek. Csiesd, Füss, Nemesócsa, Lak, Tany és Szilas községek költségvetései pótlás végett visszaküldettek. Komárom város költségvetése és az ellene benyújtott felebbezések. Annak idején kimerítően ismertettük a város 1934. évi költségvetését, melyet a kommunista, szociáldemokrata és a cseh pártok képviselőiből álló csonka képviselőtestület tárgyalt le. A költségvetés ellen Dosztdl Jakab és 42 társa, továbbá Deckert Jenő felebbezéseket nyújtottak be. Dosztdl és társainak felebbezése a képviselőtestület 17 tagjának a közös munkája és a költségvetés gazdasági, közegészségügyi, a központi műhely és a szociális fejezetek több tételét teszi birálat tárgyává. A javaslatot Risztics Vladimir dr. előadó ismertette és mivel a költségvetés terjedelmes számszaki elaborátum és a felebbezés is a részletekig hatol, ezért a járási hivatal szükségesnek látja egy szőkébb, szakemberekből álló bizottság kiküldését, mely a költségvetést felülvizsgálja, esetleg a város vezetőségével is érintkezik és ott is vizsgálatot végez. Király József (keresztényszocialista) arra kéri a választmányt, hogy a város költségvetését igazságos tárgyilagossággal és szigorral végezze és ahol megállapítja a könnyelmű gazdálkodás és vagyonkezelés tényáiacíékait, azokban a pontokban a felebbezők mellé álljon, Hacker Richárd (szoedem) a felebbezés elutasítását javasolja minden tárgyalás nélkül, Mező István (kommunista) a kegyúri kiadások ellen rohan ki Erre Király ismét felszólal és megállapítja, hogy ezek a felszólalások csak üres szaimacsépelést jelentenek. A felebbezés éle a könnyelmű gazdálkodás ellen irányul és kizárólag csakis ennek folytán most sem lúd segíteni a nélkülözőkön. A népkonyhát is meg kellett volna nyitni még decemberben, ha lett volna hozzá anyagi ereje. Ha a takarékosság jobban nem érvényesül, még ennyi sem fog jutni a szükölködőknek. Bízik a járási hivatal igazságérzetében és újból hangoztatja, hogy a költségvetést teljes rigorozitással kell felülvizsgálni. Ami az egyházak segélyezését illeti, azoknak törvényes jogalapjuk van, ezenkívül erkölcsi szempontok is emellett szólnak. Mert ha Komárom városát csak állatok laknák, akkor elegendő lenne élelemről gondoskodni, mivel azonban a város túlnyomó többségét Istenhivők alkotják, akik egyúttal a közterheket is viselik, igy az egyházakra, templomokra és igy Istenre is szükség van. A járási választmány egyhangúlag elfogadja a hivatalos javaslatot. Még Szimő község költségvetése ellen beadóit felebbezést intézte el a választmány. Segélyezések. A járási választmány mintegy 30 szegény rokkant és hadiözvegy családjának 50—200 K-ig terjedő segélyöszszegeket szavazott meg. Segélyeket kaptak: Keszegfalva község faültetésre 3000 K, a komáromi iparostanonc otthon 1000 K, a szoedem testedző egyesület, a r. k. zárdaiskola, a Karitasz 300 — 300 K összegeket. Majd elhullott állatok tulajdonosait kártalanította segélyekkel a választmány. A mezőgazdasági tételnél a földmives iskola kért népszerű gazdasági előadásokra, kiállításra, dohány, kukorica termelési és méhtenyésztési előadásokra segélyt, a járási választmány a rendelkezésre álló 4000 K hitelt ezekre megszavazta.
