Komáromi Lapok, 1934. január-június (55. évfolyam, 1-52. szám)

1934-06-30 / 52. szám

X

Lapunk mai száma a jövő heti teljesRad ií>-müsort tartalmazza

Ötvenötödik évíolyam. 52 szám. Szombat, 1934. jnnius 30.

KOMÁROMI L APOK

POLITIKAI LAP

Előfizetési ár csehszlovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel egész évre 80 Ké, félévre 40 Ke. negyedévre 20 Ké. — Külföldön 120 K5. Egyesszám ára 1 korona.

Alapította: TUBA JANOS.

Felelős főszerkesztő: GAAL GYULA dr. Szerkesztő: BARANYAY JÓZSEF dr.

Eőmunkatársak-s ALAPI GYULA dr. és FÜLÖP ZSIGMOND.

Sarajevo.

Komárom, június 29.

Húsz évvel ezelőtt dördüllek el a végzetes revolverlövések amelyek kioltották a trónörökös és felesége életét. A nagy szerb fanatizmus vak eszközei Gavrilo Prineip és társai golyói ölték meg Ferenc Ferdinand«! és a térjél saját testével védeni akaró feleségét, Chotek grófnői. A politikai merényletek klaszszikus földjén, a Balkánon elcsattant lövések egész Európában végzetesen visszhangoztak. A meglepetésből való fclocsúdás után a felháborodás moraja ébredt fel és követelte a bűnösök — nem a fanatizált diákok — hanem a felbujtók példás megbüntetését. Egy hómp'g tartott a diplomáciai huzavona, mikor a szerb kormány nem akart megfelelni az ultimatum követeléseinek, az osztrák-magyar követ elhagyta Betgrádoi, ahova megérkezett időközben a cári diplomácia ezerszavas buzdíió távirata. A háborút kikerülni nem lehetett.

Csak egyetlen egy magyar ember nem vesztette el fejét ezekben a nehéz napokban és ez volt Tisza István magyar miniszterelnök, aki ellenezte a háborút, mert tudta, hogy minden háború — legyen az győztes vagy vesztes — véráblozalokkai jár, nem is beszélve arról, hogy igénybeveszi a nemzet legnagyobb erőfeszítését is. Tisza István világosan fogalmazta meg álláspontját: területi nyereségre a monarkia nem törekedhetik és ha háborúi kénytelen viselni területének védelmére, ez elöl nem térhet ki. Tisza István levelezése ki van adva és ez mindenkit meggyőzhet arról, hogy a »magyar oligarkia« nemcsak iiáborút nem akart, hanem a legbecsületesebben viselte magát a hallatlan provokációval szemben.

Ami Sarajevo után következett arról most ne ejtsünk szót, hiszen a sebek még sajognak és nem gyógyultak be húsz év után. A hadiözvegyek milliói, a hadiárvák, kiknek édesapjuk soha nem tért viszsza, a hadirokkantak, akiknek keze-lába, tüdeje maradi a harctéren, még élnek és emlékeznek. A borzalmas vérzivatarban látszólag vannak győztesek és legyőzőitek. Azért mondjuk, hagy látszólag, mert m W- den harcoló nemzetnek megvannak a nagy és helyre nem hozható veszteségei. A győztesek azután békeszerződéseket fogalmaztak és azt változatlanul aláíratták a legyőzött államokkal és azt mondták, hogy jóvátételt fizetlek, hadiszereilekel megsemmisülitek és békén élhettek, aminek feltételeit mi szabjuk meg.

A magyar nemzetnek szarajevói

gyásznap, a győztesek szerint szarajevói nagy nap óta húsz esztendő lelt el, azonban a világ békéje most sem tért vissza régi medrébe, ahonnan a háború kiszorította. Az országok, győztesek és legyőzőitek nagyobbára elszegényedtek. A legyőzőitek jóvátételt fizetni nem tudtak. A határok megváltoztak és negyvenmilliónyi kisebbség keletkezett. A kisebbségi kérdés európaszeríe megoldatlan. Hiányzik tehát a békének az a leiki feltétele, amely nélkül a béke csak írott papírost jeleni, de nem jelents, nemzetek és nemzeti kisebbségek nyugalmát.

Sarajevo tehát rossz példát adott, mert a revolverdörrenések hangja még nem enyészett el és az erőszakosan kiömlesztett vér nyomán nem maradi el a vérontás. Szomorú dolog ez és csak az a vigasztaló, hogy a háborús bűnbaknak beállított magyar nemzet ebben teljesen tiszta és ártatlan maradt, a háborúért felelőssé nem tehető. S ha voltak olyanok, akik ennek az ellenkezőjét hirdették, azok a magyar nemzet ellenségei voltak. A történelem itélöszéke még nem mondta ki Ítéletét, de a magyar

i II MII—IWIHIPWIIH —IIIHIIHIIIillllllllll II Hip II

nemzet nyugodtan várhatja az Ítélkezést, mely reá nézve marasztaló nem tehet.

És még egyet: amint a magyar nemzet a reákény szeri telt háborút önérzetesen viselte anélkül, hogy megáhította volna szomszédjainak egy darabka földjét is, a háborúban a világnak egyetlen nemzete sem győzte le és mint katona is dicsőséggel harcolt, a háborúban foglyul esettekkel bajtársi módon bánt, szóval civilizált és kulturált ellenfélnek mutatkozott. Elírnék ezer és ezer beszélő bizonyítéka maradt ránk.

Sarajevo drámája beteljesedett. Szerbia balkáni nagyhatalommá lépett elő, hozzácsatolták Horvátországot is, mely ezer évig Magyarországnak volt társországa. Nagy és hatalmas állam lelt belőle. Mikor Horvátország szabadságjogait reklamálta, a szkuptinában megint működni kezdtek a sarajevoi revolverek és kioltották Radics István képviselő életét, ki a jogokat követelte. Nagy tanulságok vonhatók le tehát a sarajevoi gyilkos merényletből, melynek a szabadság útját kellett volna egyengetnie; Európát lángbaborílotla négy éven keresztül és véres örökséget hagyott reá.

POLITIKAI SZEMLE

Komárom, június 29.

Füssy szenátor felszólalása a hadfelszerelési novella ellen.

A szenátus véderőbizottsága a héten tárgyalta a hadsereg dologi szükségleteinek beszerzésére szolgáló alapról szóló törvény hatályának 1948. végéig leendő meghosszabbítására vonatkozó törvényjavaslatot, (amely azonkívül oly értelemben módosítja a törvényt, hogy a nemzetvédelmi minisztérium a jövőben előre is kiveheti az alajj évi 315 millió koronás dotációját. A javaslat ellen a bizottságban Füssy Kálmán magyar nemzeti párti szenátor szólalt föl, aki rámutatott arra, hogy a fegyverkezési alapról szóló törvény még két évig van érvényben s így nem kellene a meghosszabbítással sietni, ellenben sokkal fontosabb a második paragrafus, amely lehetővé teszi a dotációnak előre való fölvételét is. Különösnek találja, hogy a törvény novella még azt sem szabályozza, hogy hány évre vehető ki előre a dotáció, egy, kettő, öt vagy tíz évre? A javaslat szövege ugyanis ezt is megengedi.

Füssy szenátor kifogásolja azt, hogy a nemzetvédelmi minisztérium olyan időben jön a javaslattal, amikor négyezer középiskolás tanuló számára nincs hely a középiskolákban és amikor a kormány még újabb középiskolát zár be. A nemzetvédelmi minisztériumnak a most tárgyalt törvény alapján egy évben nem 315 milliót, hanem akár egy milliárd koronát is szabad lesz igényelnie, ami azt jelenti, hogy az államháztartás deficitje ennyivel növekszik. A nemzetvédelmi minisztérium — mondotta többek között Füssy szenátor — ezt a nagy áldozatot követelő javaslatot a »nemzetközi helyzettel« indokolja. Kár, hogy ez az indokolás olyan szűkszavú. Egyetlen egy indokot lehetne a javaslat mellett felhozni, s ez: a fegyveripar föllendítése és ezzel a munkanélküliek számának csökkentése. De e tekintetben is súlyos panaszunk van — úgymond, — különösen ami a délsziovenszkói kisiparosoknak a katonai szállításoknál való mcllőzteíésél illeti. Csak azokra a katonai szállításokra gondolok, amelyek természetük szerint kisiparosok által is teljesíthetők. Magyar cipész, magyar szabó nem kap katonai szállítást soha és mindezek miatt a javaslat ellen szavazok.

Benes dr. expozét mond a képviselőházban.

A képviselőház elnöksége értekezletet tartott a nemzetgyűlés legközelebbi munkaprogramjáról. Az elnök-Szerkesztőség és kiadóhivatal Nádor-u. 29. Megjelenik hetenként kétszer: szerdán és szombaton

ség megállapította az ülések rendjét és ennek sorában július 2-án. hétfőn délután a képviselőház plenáris ülésén Benes dr. külügyminiszter expozét mond, amelyben tájékoztatni fogja a házat a külpolitika mai helyzetéről.

Rendkívüli segélyben részesítik a katasztrofális időjárás károsultjait.

A katasztrofális szárazsággal és sok helyütt pusztító jéggel kapcsolatban fölmerült nagy károk következtében Füssy Kálmán magyar nemzeti párti szenátor indítványt terjesztett be a szenátusban az elemi csapások károsultjainak hathatós állami segélyezése tárgyában. A javaslat lényegében így hangzik:

— Mondja ki a t. Szenátus, hogy a kormány felhivatik az alábbi intézkedések sürgős megtételére:

1. Haladéktalanul összeirandók azok a községek, amelyek a katasztrofális szárazság következtében különösen nagy kárt szenvedtek és külön öszszeirandók azok a gazdák, akik a múlt hetekben a szárazságon kívül jégkárokat is szenvedtek.

2. Állapítsa meg a kormány, hogy milyen belföldi eredetű kenyérmaggal és takarmányneművel számolhat, s kellő időben gondoskodjék különösen a takarmánynemüeknek az Ínséges vidékekre való szállításáról.

3. A felhatalmazási törvény alapján adjon ki szigorú rendeletet az uzsora erélyes letörésére, miután a kenyér ára számos helyen máris emelkedik.

4. A kormány adjon felhatalmazást a pénzügyminiszternek, hogy a pénzügyminiszter az adók behajtását egy évre függessze föl azokban a községekben, melyeknek mezőgazdasággal foglalkozó lakossága 75, vagy ennél magasabb százalékú károkat szenvedett.

5. A vámhatárok idejében való megnyitásával a kormány gondoskodjék olcsó takarmánynemű, kenyérmag és vetőmag beszállításáról.

6. A gazdaadósságok indokolatlan növelésének megakadályozása végett a kormány a felhatalmazási törvény alapján adjon ki rendeletet, mellyel megtilt minden végrehajtási eljárási ténykedést oly személyekkel szemben, akik az árverések elhalasztásáról szóló törvény szerint nem árverezhetők.

A parlamenti sajtószolgálat újjászervezése.

A képviselőház elnöksége foglalkozott Malypetr miniszterelnöknek az alkotmányjogi bizottság június 20-iki ülésén a sajtónovella tárgyalása kapcsán tett kijelentésével, valamint az e kijelentésekkel kapcsolatos újságírói kommentárokkal. Az elnökség megállapította, hogy a sajtóközleményekben félreértés történt, amelyre az alkotmányjogi bizottság üléséről1 szóló parlamenti jelentés hiányossága adott alkalmat. Az elnökség megtár-1