Komáromi Lapok, 1934. január-június (55. évfolyam, 1-52. szám)
1934-06-27 / 51. szám
Ötvenötödik évfolyam 251. szám. Szerda., 1034. jiuiina 27 Előfizetési ár csehszlovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel efész évre 81 Ki, félévre 48 Ki. negyedévre 28 Ké. — Külföldön 128 K£\ Egyesszám ára 1 korona. Alapította: TUBA JÁNOS. Felelős főszerkesztő, GAAL GYULA dr. Szerkesztő: BÁRÁNY A Y JÓZSEF dr. Eőmunkatársak, ALAP.Y GYULA dr. és FCLÖP ZSIGMOND. m. Elemi csapások. Komárom jiinius 2li. Minden rekriminációt el akarunk kerülni inosi, amikor liodzsa íöldmívelésügvi miniszter törvényjavaslata vagy rendelet-tervezetével foglalkozunk, mely az elemi kárral sújtottakon akar segíteni. Teljesen méltányos és kivánatos dolog, hogy a karvaüoll gazdák ne menjenek tönkre és némi támogatást nyerjenek az állam részéről, mert teljes kártalanításról amúgy sem lehet szó. V régi rezsim alatt ehhez nem kellett semmi különleges intézkedés: az árvízkárosult, a leégett, a jégveri és az aszálytól tönkretett gazdát anélkül, hogy folyamodnia kellett volna, felmentették arra az évre az adófizetés alól és más kedvezményekei, ingyen vetőmagot stb. adott neki az állam. Mikor 1931- beii Délszlovenszkón volt aszály és a magyar föld nem adta vissza a vetőmagot, akkor az adóbehajtás nem szünetelt, söf akkor volt a legtöbb gazdaárverés és akkor történi meg, hogy a gazda bevitte lovát a vásárra, ahol ötven koronát se kapott érte és a vásárban eleresztette a pejkót. Legyen egy bol dog embernek lova ingyen. Az elemi csapásokkal kapcsolatos intézkedésekről azonban ki kell jelentenünk, hogy azok hiányosak. Meri igaz, hogy Csehországban aszályt hozott a mostoha időjárás, de itl minálunk meg a jégverés okozott sok helyen az aszálynál is nagyobb bajt. Ezért a kérdési egybe kellene foglalni és megállapítani. hogy az állam mindenkin segít, akit elemi kár ért. A földmívelés olyan nehéz helyzetben van, hogy semmi támogatás sem elég már neki s ha segítségről lehet szó, az nem lehet más, mbit a föld tehermentesítése az állam garanciája mellett. A szegény földinívesl még az ág is húzza. Most amikor gabonájának árát elegendően felbecsülik, akkor nincsen lermése, vagy ha termelt is, az vetőmagra és a családi fogyasztásra lesz csak elég a legtöbb törpegazdánál. De hát elmondhatjuk, hogy az egész gazdasági krízis nem egyéb, mint egy nagy elemi csapás és vájjon ki kártalanítja annak szenvedő hőseit. A nagybirtok ellenállása volt a legkisebb. Vagy megterhelte tulajdonosa a végletekig, vagy pedig dobra kerüli és gazdát cserélt. Az okos középbirlokos az tudott tartalékolni cgy-egy évben, attól pedig az adóemelések vitték el a tartalékot. A kisgazda helyzete azonban a legrosszabb, mert a földje meg van terhelve és közterhei olyan súlyosak, hogy azon segíteni kell. Elemi csapás nélkül is olyan helyzetben van, hogy segítségre, állami beavatkozásra szorul. Azonban ezt a beavatkozást nem csak az elemi csapás okozta károk elviselhetéséhez kérjük és kérik az érdekellek, de szükséges azok részére is, akiket nem értek ilyen csapások, de mégis törkre kelleti menniük. Kérik az iparosok, akiknek helyzete állami segítség nélkül problematikussá vált. Ahogyan segíti az állam a földinívesl, ugyanolyan segítési vár az ipar, mely ezer sebből vérzik. Nyakán vannak a kontárok, akik minden kis üzletel clhalásznakelöle, károsodás éri a városban levő Komárom, június !2(i. A magyar nemzeti pár! gyűlései. A magyar nemzeti párt a kisemberek: gazdák, iparosok és kereskedők adósságainak rendezése tárgyában készített javaslata érdekében június 29- én a következő helyeken tart gyűlést: Yárkony és Bős: előadók Konlsek György földbirtokos és Méhes Rudolf titkár. Guta, Hidaskürt és Felsőszeli: előadók Koczor Gyula volt nemzetgyűlési képviselő és Morvay Jenő titkár. Pózba, Tardoskedd: előadók ifj. Bolyfey János és Halász Gyula titkár. Pográny: előadók dr. Holola János nemzetgyűlési képviselő és Kuruez Ferenc orsz. a lel nők. Deménden és Kontón: előadók dr. Salkövszky Jenő tartomány gyűlési képviselő és Jády Károly titkár. Marcelháza, Dunaradvány: előadó Kalitza Sándor központi titkár. Gyűlések július í-én: Barton és Kéménden: előadók Füssy Kálmán szenátor, Baig Árpád körzeti elnök és Hegedűs Balázs litkár. Dunaszerdahelyen és Vásárúlon: előadók Kontsek György földbirtokos, Kovács Ignác körzeti eblök és Méhes Rudolf litkár. Rozsnyón: előadók dr. Giller János tartomángyűlési képv., Nagy Sándor országos páriigazgató és Schopp Béla. Ujbars és Hontfüzesgyarmat: előadók Boross Réla körzeti elnök és Beinróhr Dezső titkár. Uj magyar—csehszlovák kompenzációs egyezmény. Három hét óta folytak a kereskedelmi tárgyalások a magyar és csehszlovák kormányok képviselői között, amelynek érdemleges része már véget ért. A magyar delegáció tagjai még Prágában időznek és néhány nap alatt megszövegezik az új kompenzációs egyezményt, amelyet minden bizonnyal még e héten aláírnak, mely ulán az egyezmény azonnal életbe lép. Az új magyar—csehszlovák kereskedelmi, Síiéivé ^kompenzációs egyezmény mintegy ötven millió esehinunkanélkiiliektől is. akik ipari munkát vállalnak és meg nem engedeti, hatóságoktól elnézett és meg nem akadályozott üzelmek következtében jogtalan konkurreneiál jelentenek. Szomorú kép ez, a pusztulás kéjjé és az elprolclárosodás felé vezető út kálváriája. ."Megjegyzendő, hogy mindczazállam terheit növeli. Ezért lenne szükséges, hogy a kormány preventív eszközökkel nyúlna bele a közgazdasági helyzet megjavítására. Meri ez nem improduktív befektetés, hanem a munka hadseregének a támogatása, amely nélkül nincs és nem lehel kielégítő gazdasági élet. szlovák korona értékű árú magyarországi exportját, illetve csehszlovákiai importjai teszi lehetővé. Magyarországról Csehszlovákiába többek között 13.000 hízott sertést, 150 vagon sertészsírt és nagyobbmennyiségü szalonnát hoznak be, viszont mintegy ötven millió csehszlovák korona értékű fát, szenet és kokszol szállítanak innen Magyarországba. A megállapodás egyik fontos része ja fürdő-kompenzációs egyezmény, mely a magyar fürdővendégek számára még a most meginduló nyári szezonban lehetővé teszi a szlovenszkói és a történelmi országok térülőién fekvő fürdők akadálytalan látogatását. Ennek az egyezménynek kerete négy millió korona. Ősszel új fürdőegyezményt kötnek. A szerződés ez év végéig marad érvényben, de a kölcsönös árucsereforgalom előbbi lebonyolítása esetén új megállapodást fognak kötni. Ma kisebb a háborús veszedelem, mint három hónap elöli — mondja Benes. Benes dr. külügyminiszter a berlini Lokalanzeiger munkatársának interjúi adott, amelyben többek közöli beszélt a Habsburg-restaurációról is és megállapította, hogy a Habsburgok visszatérésének szükségességéről Csehszlovákiát sohasem fogják meggyőzni. Magától értetődő, mondotta Benes, hogy minden ország, amely királyt akar választani, nyugodtan választhat egyel, de a mi szomszédságunkban a Habsburgok restaurálása lehetetlen. Majd a csatlakozásról szólott Benes s megállapította, hogy Csehszlovákia az Anschluss ellen van. A dolgok mai állásánál ellenezni kell a csatlakozást, mert ez veszélyeztetné nemzeti biztonságunkat és fejlődésünket jelentette ki Benes. Németországhoz való viszonyunk 15 év óta jó és korrekt s legfőbb vágyam az, hogy ez a viszony a jövőben még jobban megjavuljon. Természetesen POLITIKAI SZEMLE Szerkesztőség és kiadóhivatal Nádor-u. 29, Megjelenik hetenként kétszer: szerdán és szombaton nem tagadhatom, hogy Franciaországhoz való viszonyunk változatlan és kitartunk a békeszerződések mellel! is. Három-négy hónappal ezelőtt féltettük az európai békéi, de mos! a helyzet sokkal jobb. mini akkor volt és a háborús veszedelem nem aktuális többé. Optimista vagyok és biztosra veszem, hogy Németország, Franciaország és. a többi európai nemzet a közeljövőben találkozni fog a tárgyalási asztal'mellett. Senki sem hajlandó a háborúért magára vállalni az egyre növekvő rizikót. A parlament nyári szabadsága. A legutóbbi napokban olyan hírek keltek szárnyra a parlamentben, hogy mivel a szigorltot! sajtói örvényre vonatkozó javaslatra nézve megegyezés jött létre, a tavaszi munkálatok mégis befejezhetők lesznek júniusban, esetleg július első hetében. A július 3-án és 4-én tartandó képviselőházi és szenátusi ülésekkel a nemzetgyűlés szabadságra menne. Azonban van még két fontos miniszteri nyilatkozat hátra és pedig Benes dr. külügyminiszter és Hodzsa expozéja, amelyekre a közvélemény joggal kiváncsi. Beavatottak szerint a két miniszteri megnyilatkozás a külügyi-, illetve a földmivelésügyi bizottságokban e hét közepére várható. Életbelép a 40 órás munkahét. A munkásszakszervezeti szövetségek és a gyáriparosok szövetségének képviselői között legutóbb lefolyt tárgyaláson elvi megállapodás jött létre a 40 órás munkahét fakultativ bevezetéséről, ami ez év julius 15-én lép életbe. Az elvi megegyezés keresztülvitelével a gyáriparosok szövetségének egyes osztályait bizták meg, amelyek ezen a héten tanácskozásokat kezdenek a szakszervezeti szövetségek képviselőivel, hogy megegyezést létesítsenek az egyes iparágakban alkalmazandó módozatokról. Ezeknek a tárgyalásoknak lefolytatására julius közepéig szabták mega határidőt. Uj munkaerők felvétele azáltal történne, hogy az eddigi heti 48 órás munkaidőt 40 órára szállítják le, ezenkívül az úgynevezett váltakozó foglalkoztatás, valamint a munkacsoportoknak háromról négyre való szaporítása utján azokban az üzemekben, amelyek megszakítás nélkül dolgoznak. Ellenőrzést fognak gyakorolni oly irányban, hogy a munkaidő korlátozásával ne történjék semmiféle visszaélés és hogy a csökkentett munkaidőt ne egyenlítsék ki létszámfeletti munkaerők felvételével Az egyezmény a bérdijazást nem érinti, de rövidebb munkaidőnél a munkakeresetet összhangba hozzák a munkaórák számával. Az egyezmény 1935. áprilisig marad érvényben és addig nem mondható fel. Az érdekeltség reméli, hogy a megegyezés következtében, a termelés jelenlegi változatlan állása mellett, 30.000 uj munkaerőt lehet bekapcsolni a munkafolyamatba. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy mintegy százezer személy életfentartását biztosítják. Feltéve, hogy egyes iparágakban tovább emelkedik a termelés, a 40 órás munkahétre vonatkozó egyezmény utján további 60.000 uj munkaerő felvételével lehet számolni.
