Komáromi Lapok, 1934. január-június (55. évfolyam, 1-52. szám)
1934-06-27 / 51. szám
»KOMÁROMI LAPOK« A kisemberek adósságainak rendezése. A magyar nemzeti párt komáromi pártszervezetének ülése. 2. oldal____________________ Komárom, június 26. A magyar nemzeti párt komáromi pártszervezetének választmánya e hó 23-án nagy érdeklődés mellett megtartott ülésében foglalkozott a párt országos elnökségének a gazdálkodók, kisiparosok és kiskereskedők adósságainak rendezésére megindított országos akcióra vonatkozó megkeresésével. Az ülésen megjelent F ü s s y Kálmán szenátor és Koczor Gyula országos ügyV. elnök is. A pártszervezeti választmány ülésén F ü 1 ö p Zsigmond elnök napirend előtt megindító, kegyeleles szavakkal emlékezett meg arról az országos veszteségről, amely a pártot és a magyar nemzeti kisebbséget érte a műit hónapban Richter János szenátor elhunytával. Megkapó szavakban méltatta a magyar kisebbségi közélet ez egyik törhetetlen hűségű, kiváló vezérének elévülhetetlen érdemeit, amelyeket a magyarság jogainak védelmében szerzett s amelyek feledhetetlenné és tisztelné teszik emlékét az itt élő magyarság előtt. A komáromi pártszervezet tiszteleti elnökét, egyik tekintélyes tanácsadóját, igazi büszkeségét veszítette el benne, akinek drága emlékét mindörökre igaz kegyelettel őrzi meg a pártszervezet. Javaslatára a választmány Richter János emlékezetét jegyzőkönyvében örökítette meg és tiszteletének, mélységes részvétének néma felállással adott kifejezést. Majd kegyelettel emlékezett meg az elnök T örök András műlakatos mester szervezeti alelnöknek, V őrös Sándor vendéglősnek és id. Kelemen István birtokosnak, a párt buzgó választmányi tagjainak időközben történi elhunytéról is, akiknek emlékét szintén jegyzőkönyvileg örökítette meg a választmány. Áttérve a napirendre, Koczor Gyula orsz. ügyv. elnök ismertette az országos elnökségnek a kisemberek adósságainak rendezésére vonatkozó javaslatát, illetve az erre vonatkozó s a prágai képviselőház elnökségéhez felküldendő feliratát. Koczor Gyula rámutatott a gazdák súlyos helyzetére, eladósodott voltára, amely már a legegyszerűbb megélhetéshez szükséges élelmicikkek és ruházati cikkek beszerzését is lehetetlenné teszi. A moratórium csak egy bizonyos ideig mentesíti az adóst a terhek gondjától; de ha az véget ér, akkor ismét rcázúdul a régi adósság felszaporodott kamataival együtt. A gazda súlyos helyzetét érzi az iparos és kereskedő is, akik lassanként elveszítik vásárlóikat, rendelőiket és maguk is nyomasztó adósságban görnyedve, rettenetes küzdelmet fejtenek ki a mindennapi kenyérért. A kisemberek kétségbeejtő helyzetének megmentésére olyan lépést kell tennünk, amely az egész közgazdasági életre jótékony hatást gyakorol és amely a kisexiszlenciák felemelésére vezet. Felolvassa az országos elnökség által elkészített javaslatot, az egyes pontokat részletesen is megmagyarázza és kéri a választmányt, bogy a javaslatot fogadja el. Kijelenti, hogy a javaslatot az országos elnökség nagy megfontolással készítette el és pontjait akként állította össze, hogy azt a kormány magáévá teheti teljes egészében. A nagy tetszéssel fogadott beszéd után Füssy Kálmán szenátor szólalt föl, aki beszédében rámutatott arra, hogy a kormány sokféle javaslatot hozott a törvényhozás elé, de egyetlen egy sem felelt meg a súlyos gazdasági élet megszüntetésére. Hallottak különböző ígéreteket is, de ezeket nem váltották be és a gazdasági helyzet csak rosszabbodott. A párt országos elnöksége és a párt törvényhozói ezen kezdeményező javaslatukkal a kisemberek adósságainak rendezésére nézve magát a kormányt akarják arra bírni, hogy ebben a kérdésben a legmegfelelőbb módon intézkedjék az érdekeltek javára. Az országos elnökség ebbe a mozgalomba bevonja a pártszervezeteket és ezeken keresztül a párt tagjait is és arra kéri a párt tagjait, hogy támogassák A magyar nemzeti párt a kisemberek adósságrendezése ügyében benyújtott törvényjavaslata és országos akciója kapcsán június 24-én, vasárnap Nagysallón és Perbetén népgyűlést rendezett. A nagysallói gyűlési Nagy Lajos, a helyiszervezet elnöke nyitotta meg, üdvözölte a szép számmal megjelent hallgatóságot és a párt kiküldöttjét, Koczor Gyula volt nemzetgyűlési képviselőt és felkérte a gazdaadósságok rendezése ügyében elmondandó beszédének megtartására. Koczor Gyula volt nemzgy. képhosszabb beszédben foglalkozóit az általános válsággal és különösképpen annak a mezőgazdaságot sújtó kihatásaival, melynek következtében a mezőgazdaság önhibáján kívül, kétségbeejtően eladósodott. A mezőgazdaság eladósodása, a földművelő lakosság vásárlóképességének csökkenése természetesen magával hozta az ipar és kereskedelem pangását, valamint a munkanélküliséget is. A mezőgazdasági lakosságon való segítés tehát nemcsak a földművelő lakosságnak az érdeke, hanem fontos érdeke a többi foglalkozási ágaknak és ezzel az egész gazdasági életnek is. mert az ipar csak akkor remélhet munkát, a kereskedelem csak akkor számíthat forgalomra, ha a vásárlóközönséget képező földművelő lakosság visszanyeri fogyasztóképességét. Ma már tisztában vagyunk azzal — s ezt semmiféle osztályharcos jelszavakkal nem lehet elhomályosítani —, hogy a különböző foglalkozások egymásra vannak utalva és boldogulását mindegyik csak az egyetértő munkában találhatja meg. Ezért tehát segítségére kell sietni a szükségben levő földművelő népnek, hogy rajta keresztül azután a más foglalkozásuakon is segítsünk. A magyar nemzeti párt ezért fordult kezdeményezésével a törvényhozáshoz, mellyel egyúttal annak is bizonyítékát adta, hogy amint a mull-Komárom, junius 26. A komáromi tanonciskolák felügyelőbizottsága. a Járási Általános Ipartársulattal karöltve, az iparos tanonciskolák tanulóinak szakrajzaiból és műhelyi munkálataiból; a községi elemi fiúiskola termeiben nagysikerű járási Lanoncmunka kiállítást rendezeti. Junius J'i-éh délelőtt 11 órakor ünnepélyes keretek között nyilt meg a kiállítás a községi elemi iskola udvarán. Megjelentek: az ipartársulat nevében Koczor Gyula elnök, dr. Risztics Vladimír járási főbiztos, a kereskedelmi és iparkamara nevében Dosztál Jakab, a kereskedelmi grémium nevében Kincs Izidor és Krausz Béla. Csíz maizta Ggörgy városbíró, az iparisk. felügyelőbizottság elnöke, a lévai ipartársulat nevében Csorba Győző tanonciskolái igazgató, Botló Vince nagy megyeri igazgató-tanító, az iskolák képviselői és nagyszámú érdeklődő. Ünnepélyes megnyitás. Koczor Gyula járási ipartársulati elnök nyitotta meg a kiállítást megra gadó szép beszéddel: — A siratok búcsúztatják a kisipart, mondotta többek között Koczor Gyula —. Azt mondják, túl élte raaaz országos elnökséget ebben a munkájában. A pártszervezetek állásfoglalása olyan támasza lesz az akciónak, amely nem maradhat eredmény nélkül, s amely arra fogja indítani a kormányt, hogy nemcsak Ígéretekkel, hanem cselekedetekkel szolgálja a polgárság érdekeit. A zúgó éljenzéssel fogadott beszéd és többek felszólalása után a választmány egyhangúlag elfogadta a javaslatot és a feliratnak a képviselőház elnökségéhez leendő felterjesztésével megbízta az elnököt. ban, úgy most is állandóan kész a komoly munkára. Abból a körülményből, hogy az osztályharc elmélete az egész világon csődöt mondott és bebizonyosodott annak helytelensége, nekünk magyaroknak egy másik következtetést is le kell vonni. Ez pedig az. hogy félre kell tenni mindent, ami szétválaszthat, magyar és magyar között nem szabad felekezeti, társadalmi, vagy vagyoni különbségeknek válaszfalat emelni, hanem mindnyájunknak meg kell értenünk egymást magyarságunk jegyében. Aki ennek ellenkezőjét hirdeti, vagy cselekszi, az nemcsak nemzetének, liánéra önmagának is ellensége. Koczor Gyula ezután részletesen ismertette és magyarázta a törvényhozáshoz felterjesztendő kérelmet, melyei a gyűlés egyhangúan, nagy lelkesedéssel elfogadott. Vasárnap este 6 órakor Perbetén volt gyűlés, mely ugyancsak a kisemberek adósságrendezésével foglalkozott. A gyűlést Nagy András, a helyiszervezet elnöke vezette, annak szónoka pedig ugyancsak Koczor Gyula volt. Mindkét gyűlés bizonyságát szolgáltatta a magyar nemzeti párt élénk munkakészségének, szervezeti erejének és annak a nagy bizalomnak, melyet vele szemben, a magyarság nagy tömegei kifejeznek s mely újabban a magyar munkásság állandó csatlakozásában kerül kifejezésre. ❖ Igen látogatott népgyűlések voltak ugyanezen tárgyban vasárnap, még Ekecsen és Nagymegyeren, ahol Kalilza Sándor központi titkár mondott nagy tetszéssel 'fogadott beszédet. A magyar nemzeti párt ezenkívül Nagymegyeren és Csallóközaranyoson is tartott sikerült népgyűléseket, amelyeken Müller Rudolf központi titkár mondott a kisemberek adósságainak rendezéséről általános helyesléssel fogadott lelkes beszédet. gát. nincs létjogosultsága és elkerülhetetlen, hogy ne nyelje el a gép és iparosait ne kényszerítse a füstös gyár épületeinek robotosaivá. Úgy látszik, mintha a kisiparosság is megnyugodott volna abban, hogy egykor fényes történelme befejezés felé közeledik és hitét vesztve, szinte megadással halad elkerülhetetlennek hitt sorsa felé. Városunk uccáin a tanonckiállítást hirdető plakátok ötlenek szemünkbe, a kiállítás bejárata előtt, egy jellegzetes kapu fogad, a termekben járva meglepetéssel nézünk körül és örömmel állapítjuk meg, hogy ezek nem a halál hírnökei, hanem egy áj irány, a tanulni, haladni, alkalmazkodni, dolgozni és küzdeni akarás hirdetői. Azl hirdetik ezek, hogy az a fiatalság, melynek keze alól ezek a munkák kikerülnek, tisztában uan azzal, hogy az élet küzdelmet jelent és ingyen semmit sem ad. Ennek tudatában nem riad vissza a küzdelemtől, nem mond le az élethez való jogáról, hanem ezért a boldogulás hitében felveszi a harcot. Jól van ez így fiatal barátaim, egye-1934 junius 27. ,----------------------:--------------------——r-T dúl csak ez az út helyes. Az étel kérlelhet el len törvény^ szerint, mely egyformán áll emberre, állatra és növényre. csak az erős, a küzdelemre termett maradhat fenn, a többinek pusztulás a sorsa. Látom, hogy ez a fiatalság ebben a szellemben növekedik fel, dolgozni és küzdeni kész. hisz munkájának eredményében, ismer felsőbhséget, engedelmeskedni tud, hogy majdan parancsolni is tudjon, ismeri az összetöri ásl és az egymásért való készségei. s így bátran mondhatom: csak tovább ezen az úton fiúk; a ti hitetek, a li küzdeni akarástok a kisiparnak uj életet, nektek tisztességes kenyeret fog hozni! Majd szeretettel üdvözölte a megjelent vendégekéi, az iparhatóság nevében megjelent dr. fíisztics közig, főtanácsost, a tanonciskola felügyelőbizottságának tagjait és hálás köszönetét mondott elsősorban az iskola érdemes igazgatójának, a tanonciskola tanítói karának lelkes munkásságáért és a kiállítást megnyitotta. A kitörő lelkesedéssel fogadott megnyitó beszéd után Telkes Mihály, a tanonciskola fáradhatatlan igazgatója tartod beszédet, amelyben az iskola tantestülete és tanulóifjúsága nevében hálás köszönetét mondott a támogasérl. melyben a megnyíló tanoncmunka kiállítást az Ipartársulat és a megjelentek részesítették, hogy annyi időt szentellek a lanoncoktatás ügyének, hogy megjelenésükkel dokumentálták a jövő generációba vetett hitüket s további munkára serkentették a tanulóifjúságot. Az iskola a mai mostoha viszonyok között is törekedett a nívó megtartására s most. hogy így szemléltetően kiállítottuk — úgymond — iskolánk e tanévi munkásságának eredményét, magunk is bátran állíthatjuk, hogy jó munkát végeztünk. Nyugodt lelkiismerettel várjuk az önök bírálatát, mert tudjuk, hogy megadtuk tanoncainknak azt az alapot, mely szükséges az ipari életben való továbbhaladáshoz, boldoguláshoz. Sokan vannak, akik talán kishitűek, felesleges erőlködésnek tekintik munkánkat, de mi hiszünk és hízunk a kisiparosság, u kézműiparosság jobb jövőjében, ga zdasági feilend ülésében s ez a Ilii aoélozza meg erőinket, idegeinket s ez tesz bennünket edzettekké a jövő kitartó munkára. * A kiállítás megtekintése. Ezután a közönség egymásután kereste fel a kiállítási termeket, melyekben szakok szerint vannak csoportosítva a lanoncok munkája. Nemcsak a közönség, hanem a szakemberek is a legnagyobb elragadtatással szemlélték a fölhalmozott kiállítási anyagot, mely nemcsak hogy egy főváros taiionckiállításával veszi fel a versenyt, de minden szakban, a fiatal lanoncok kezéből olyan munkák és rajzok kerüllek ki, amelyek a legkiválóbb, felsőbb iskolákat végzett mestereknek is dicséretére válnának. A tanonciskola ezen kiállításával a komáromi járás olyan magasfokú ipari fejlettségéről és képességéről lett tanúságot, amely példakép állítható az ország bármely vidéke elé. A kiállítás anyaga a következő termekben van felhalmozva: I. Építőipar. I .o. Tanít Tuba Lajos. Részletrajzok a kőműves és ácsiparból. Művészi síkon, gazdag tudással és elméleti szakértelemmel rendelkező vezetés. Részletes és egységbe foglaló módszeres rajzbemutatása az építkezésnek. Építőipari II. o. Tanít: Schleisz Géza. Kislakások tervrajzai, épülethomlokrajzok, épülettervezetek. Rendkívüli finom rajzok, aprólékos munka, pontos, precíz, szinte mesteri. Ebben a teremben a nagymegyeri (Rótlo Vince) és gútai (Dalotti Ödön) ipariskolák szabadkézi rajzokkal és az egyes szakokat képviselő mintaraj zokkal vannak, továbbá az egyes ipari ágakat képviselő, kisebb dimenziójú műhelyi munkák ízléssel és készséggel. II. terem. Élelmiszer és festőiparosok munkái. Nagyvárosias és modern követelményeknek megfelelő asztali szervírozás, a hentes és pékmesterek alkalmazottainak remekművei. Árén dás József és Utiéreczky Ottó tanítók buzdító munkáját dicséri a sok szép A magyar nemzeti párt gyűlései Nagysallón és Perbetén. Hatalmas sikere van a komáromi iparos tanonciskola évzáró kiállításának. Nagy tömegek látogatják az érdekes kiállítást. - Értékes tárgyak kerülnek kisorsolásra. - Pénteken d. u. megismétlik az érdekes fésülési és ondolálási versenyt. - A komáromi kisipar jövője.
