Komáromi Lapok, 1934. január-június (55. évfolyam, 1-52. szám)
1934-06-23 / 50. szám
Lapunk mai száma a jövő heti tel jesH>ádió-műsort tartalmazza Ötvenötödik évfolyam. SO. szám. Szombat, 1934. jnnina S3. Előfizetési ár csehszlovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel egész évre 80 Ké, félévre 40 Kö. negyedévre 20 Kö. - Külföldön 120 Kö. Egyesszám ára 1 korona. Felelős főszerkesztő: GAAL GYULA dr. Szerkesztő: BARANYAY JÓZSEF dr. Eőmunkatársak* ALAPI GYULA dr. és FÜLöP ZSIGMOND. Szerkesztőség és kiadóhivatal Nádor-u. 29, Megjelenik hetenként kétszer: szerdán és szombaton ák kenyér. Komárom, junius 22. Egy hét múlva él cl belép a gabonamonopóliumról szóló kormányrendelet és megkezdődik a kötött gazdálkodás a gabonával. Soha sem voltunk elragadtatva a központok, monopóliumok és más kivételes rendszabályoktól, melyek gúzsbaköiik a szabad forgalmat és kereskedelmet, de az idei esztendő, amely nem a mi vidékeinken volt katasztrofális, hanem a történelmi országokban, mintegy alkalmat adott ehhez az agrár érdekvédelmi kivételes intézkedéshez. A gabonamonopólium részvénytársaságok vezetése alá kerül, amely természetesen az árakat diktálni fogja. Ennek az eredménye lesz az, hogy megdrágul a kenyér. Amíg a mull esztendőben a gabona szinte termelési árán aki! került a spekuláció kezébe és a megszorult gazdának és földmivesnek alig adta meg a megélhetést, most a szűkös termés jóval magasabb áron kerül forgalomba. Ez az értékemelkedés drágítja meg a kenyeret és a drágaság hulláma végig fog rezegni a beszerzési források egész területén. Ha a gazdaosztálynak ezzel emelkednék a vásárló ereje és képessége, ez kiegyenlítődnék a kereskedelmi és ipari forgalom íöbbieláben, azonban most erre számítanunk nem szabad. A gazdaoszlály túlontúl el van adósodva ahhoz, hogy beszerzéseit fokozza és boldog, ha közterheit ki tudja végrehajtás nélkül egyenlíteni. A kenyér árának előrelátható megdrágulása főleg a munkásosztályt érinti kedvezőtlenül, az ipari munkásságot és a minden kategóriába tartozó munkanélkülieket. Minden fillér, amivel a kenyérért többet fizet, a szükségletet fokozza és a helyzetet nehezebbé teszi. Hiszen a kenyér ma a legfőbb lápláléka százezreknek, vagy millióknak. Az áremelkedés súlyos milliókat tesz ki és ezt a munkanélküli segély, vagy a heti háromnapi munkabér súlyosan megérzi. Nem tagadhatjuk, hogy ez aggodalmat keit bennünk és bizonyára minden szociális lelkiismeret ben. Bizonyára szerencsétlenség az idei rossz gazdasági esztendő, amelynek hatását még fokozza az általános gazdasági depresszió, melynek sodrában vagyunk, álért hogy a helyzet így van, azt tagadni nem lehet és hasztalan minden kísérlet, amely az optimizmus prizmáján keresztül színes és csalóka képeket varázsol elénk. A helyzettel azonban számolnia kell a kormánynak és a munkanélküliekéi ingyen kenyérhez juttatnia, hogy azok családaikkal és gyermekeikkel ne legyenek kénytelenek éhezni és nélkülözni. Mert az éhség — amint azt nagyon is jó! tudjuk — igen rossz tanácsadó. Az évek óla tarló munkanélküliségben a vagyonbiztonság teljesen megrendült. Ezer és tízezer, meg százezer lopás marad kiderítetlen és a termelőnek ezek a károk olyan üzemi kiadást jelentenek, amely meghaladja a közterheket. Amíg tehát az őstermelő ilyen károkat szenved és azoknak jóvátételére ítéletnapig várhat, addig a közteherviselésnél ezek a károk figyelembe egyáltalában nem vétetnek. Holott ha az adóhatóságok ilyen Komárom, junius 22. Jövő keddig napolták el a parlamenti üléseket. A képviselőház csütörtöki ülésén letúrggalták a hadügyi igazgatás költségvetésének rendezéséről szóló törvén}’javaslatot, amelyet a képviselőház változatlanul elfogadott. A következő ülést kedden, június 26-án délután tő órakor tartják. A szenátus ülésén előbb a motoros járművekről szóló nemzetközi egyezmény végrehajtására vonatkozó törvény érvényének meghosszabbításáról szóló törvényjavaslattal foglalkoztak, amelyet mindkét olvasásban elfogadóit a szenátus. Majd a felhatalmazási törvény meghosszabbítására vonatkozó tör vén}’ javast at kerü 11 napirendre, amelyet vita után a szenátus többsége szintén elfogadott. A magánalka!mázol tűk nyugdíjbiztosítására von atkozó törvény-novellát is elfogadta a szenátus mindkét olvasásban. Az ülés vegén megválasztották az állandó bizottság tagjait. A szenátus legközelebbi ülése június 26-án, kedden délután 16 órakor tesz. Varga Imre szenátor letette a fogadalmat. A szenátus kedden délután rövid ülést tartott, amelyen első ízben jelent meg boldogemlékű Richter János szenátor-utóda Varga Imre szenátor. Az új szenátor az ülés elején német nyelven lelte le a törvényes fagadatmat. Az ülés végén a szenátus elnöke kihirdette, hogy Varga Imre szenátor az országos keresztényszocialisla. magyar nemzeti párt és a Zipser Deutsche Partei szenátorainak klubjához csatlakozott, mint annak rendes tagja. Varga Imre csütörtökön tartotta első beszédét a szenátusban. Bemutatkozó beszédében a lőcsei gimnáziumért és a szepességi német kultúra szabadságáért szállt síkra. Beszédében lóghatáirúnyban is puhatolóznának, megtudnák a szomorú valóságot. A gabonamonopólium gyakorlati megoldására megalakult a Gabonakereskedelmi részvény társaság csekélynek mondható ötvenmillió korona alaptőkével. Ez fogja a initliárdokra menő gabonái felvásárolni és az árakat diktálni. Mivel a búzaárak az utolsó időben már jóval meghaladták a 150 koronát és mivel a lermés igen silánynak ígérkezik, a vételár aligha marad ezen összeg alatt. Az árkérdés ma a legfontosabb és ez nemcsak a gazdákat érdekli jobban, mint a fogyasztókat, mert főleg ez utóbbiak lesik kíváncsian, hogy életszínvonaluk lépést tud-e larlani a kenyér árával, a forgalom természetes árszabályozójával. rozotlabban kijelentette, hogy elhunyt előde, Richter János nyomába járva kíván dolgozni. A nép éber lelkiismeretének szava akar lenni mindenkor és mindenütt, ahol azt annak érdeke és java megköveteli. Nem lesz választás 1934-ben. A kormány németnyelvű félhivatalosa jelenti, hogy az eddigi rendelkezések szerint a képviselőhöz ülésszaka július 'i-ig fog larlani. Ez alatt letárgyalják többek között az új. szigorított sajtótörvényt és az automobil törvényt. A főkérdés, amelyet a kormánynak és a koalíciós pártoknak el kell intézniük, széleskörű rendelkezések a fenyegető rossz termés ellen, amely a köztársaság egyes területein várható. Az intézkedések főképen a következők lesznek: moratórium a mezőgazdáknak a rossz terméstől sújtott területeken, továbbá adóelengedések, takarmány vámmentes behozatala és mindenekelőtt az árspekuláció megakadályozása a mezőgazdasági termékek árának stabilizálásáról, gabona-monopólium és más intézkedések által. Az intézkedésekkel meg kell akadályozni, hogy a rossz termés ősszel ne idézzen elő drágulást. Az új választások kérdése a gazdasági viszonyok rosszabbodása következtében teljesen háttérbe szorult és időszerűtlenné vált, úgy, hogy ebben az évben nem lehet új választásokra számítani. A koalíciós pártoknak az a szándékuk, hogy a parlamenti mandátumok idejét ezúttal teljesen le engedik telni. Elutasító állásfoglalás a sajtónovella ellen a csehszlovák újságírók részéről. A kormány állal a parlament elé beterjesztett sajtónovellával szemben állást foglaltak a csehszlovák újságírók. A javaslat ügyében a csehszlovák újságírók két országos szövetsége, a Csehszlovák Újságírók Szindikátusa, amely a csehszlovák újságíró társadalom kilencven százalékát képviseli, valamint a Csehszlovák Újságírók Klubbja, amely viszont a napisajtó munkásainak érdektestülete, ülést tartott s mindkét egyesület elutasító úlláspotot foglalt el a törvény javaslatiul szemben. A két testület állásfoglalása nyomán a Csehszlovákiai Magyar Újságírók Uriójának elnöksége szintén elhatározta, hogy mayáévá teszi a csehszlovák szindikátus álláspontját s csatlakozik a szindikátus nyilatkozatához. A csehszlovák újságírók ez ügyben nyilatkozatot adtak ki, melyben kijelenti, hogy semmiképen sem ért [lelnek egyet s -azért azt úgy egészében, mint pedig egyes részleteiben és rendelkezéseiben visszautasítják. A szindikátus központi bizottsága — mondja a nyilatkozat —, azt a nézetet vallja, hogyha a javaslat törvénnyé válna, elháríthatatlanul gúzsbakötné a sajtót, hogy ennek következménye a sajtó erkölcsi és anyagi hanyatlása lenne s a sajtó oly csapás1 szenvedne, hogy jelentősége és a közvéleményre gyakorolt hatása veszedelmesen megcsappanna és a demokratikus és köztársasági államban való hivatása veszélyeztetve lenne.« A központi bizottság elismeri, hogy meg kell védeni az állam demokratikus és köztársasági berendezését, de meg van győződve arról, hogy ezt a védelmet a köztársaság védelméről és a sajtóról szóló eddigi törvény igazságos és pártatlan teljesítésével lehet a leghatályosabban elérni. A miniszterelnök a felhatalmazási törvényről. A szenátus alkotmányjogi bizottsága a felhatalmazási törvény meghosszabbítására vonatkozó törvényjavaslattal foglalkozott és az ülésen felszólalt Maly petr miniszterelnök is, aki expozéjában megállapította, hogy a felhatalmazási törvény nem is érinti a törvényhozó testületek szuverenitását, mert hisz a törvényhozás tovább is hozhat olyan törvényt, amilyent akar, így gazdasági törvényt is. A miniszterelnök szerint ferdítés az a vélemény, hogy a felhatalmazási törvény sérti a demokrácia elvét, ez csak akkor állana fönn, ha a törvényhozó testületek teljes, időbelileg és dologilag korlátlan felhatalmazást adnának. A többség bármikor kifejezheti elégedetlenségét a kormánnyal szemben s ha a szükségrendeletet nem fogadja el, akkor annak hatálya megszűnik. 1948-ig meghosszabbították a nemzetvédelmi alapot. A nemzetgyűlés az 1926. évi 240. sz törvénnyel egy alap o. lé lesi élt. amelynek rendeltetése a nemzetvédelem dologi szükségletei számára való kiadások fedezése volt. E törvény szerint a katonai kincstár 315 millió POLITIKAI SZEMLE r
