Komáromi Lapok, 1934. január-június (55. évfolyam, 1-52. szám)

1934-06-16 / 48. szám

2. oldal > KOMÁROMI LAPOK« 1934. junius 16. A Jókai Cserkészcsapat 20 éve. társadalmi téren is in pejus változott meg s kénytelenek vagyunk tapasz­talni azt, hogy a köztársaság a ma­ga nagyhatalmi törekvéseivel s a ma­ga túlfűtött öntudatu megnyilatkozá­saival kezdi veszíteni a szimpátiákat mind a semleges hatalmak, mind pe­dig a nagyhatalmak egyik csoportja előtt. Az építkezési segélyek visszafizetése. A képviselőház népjóléti bizottsága foglalkozott az építkezési segélyek visszafizetéséről szóló törvényjavas­lattal. A vitában elhangzott kifogá­sokra Meissner dr. népjóléti minisz­ter reflektált. A miniszter nézete sze­rint az építkezési segélyek visszaté­rítésének kérdéséi nem lehel tisztán financiális szemszögből vizsgálni, ha­nem figyelembe kell venni a vissz­kereseti jog érvényesítésével sújtot­tak helyzetét is. Az építkezések segé­lyezésére kiadói! összeg sem lekinl­­hető teljesen ajándékképen kiadóit pénznek, hanem figyelembe kell ven­ni, hogy e segélyek java része mun­kabérekre használtatott fel s így az állam megtakarítást ért el a munka­nélküliek segélyén. De az építkezési iparban tevékenykedők nagy része adó s illeték formájában visszaadta az államnak az építkezési segély egy részét. A miniszter ezzel csak a prob­léma bonyolultságát akarta bizonyí­tani. A bizollság elhatározta, hogy a kép­viselőháztól a tárgyalási határidő meghosszabbítását fogja kérni, mert a probléma bonyolult volta miatt a novella az adott határidő alatt sem­mi szín alall sem vitatható meg és készíthető elő a szükséges alaposság­gal. í jból tanítani fogják a német nyelvet a szlovenszkói és ruszinszkói közép­iskolákban. Korláth Endre dr. szenátor és tár­sai interpellációt intéztek az iskola­ügyi miniszterhez azon rendelkezésé­nek megváltoztatása iránt, hogy a magyar tannyelvű középiskolákban megszüntette a német nyelv és iroda­lom tanítását. Krecsmár dr. iskolaügyi miniszter most válaszolt az interpellációra, a következőkben: Az iskola és nemzetművelődési mi­nisztérium 11(34. évi március lí)-iki 26.387/34. II. sz. kiadványában (meg­jelent a Vestnik ministerstva skol­­ství a národni osvety c. hivatalos lap XVI. évfolyam 4. füzet, 58. oldal tézkedés történt aziránt, hogy a német tézkedés történtaziránt, hogy a német nyelv a szlovenszkói és podkarpat­szkáruszi magyar tannyelvű közép­iskolákon mint nem kötelező tantárgy tanítható legyen. A miniszter ezen válaszát a szenátus szerdán tartott ülésén osztották ki nyomtatásban. V lefoglalt magyar egyházi birtokok ügye a hágai döntőbíróság elölt. Ismeretes, hogy a csehszlovák kor­mány 1918 év végén állami kezelésbe 'selte a magyar katholikus egyháznak mintegy százezer kataszlrális holdat kitevő ingatlanát. A magyar kormány még 1923-ban a hágai döntőbíróság elé vitte az ügyet. Az ügy tizenegy év után végre a vegyes döntőbíróság elé került, amely napokban hozott határozatával megállapította, hogy a csehszlovák kormány által emelt per­­gátló kifogások lényegileg az ügy ér­demére vonatkoznak és kötelezte a csehszlovák államot, hogy az ügy ér­demére vonatkozó megjegyzéseit két hónapon belül terjessze elő. A vegyes döntőbíróságnak ebből a határozatá­ból kitűnik, hogy a bíróság hivatott­nak érzi magát az ügy érdemével va­ló foglalkozásra. A csehszlovák kor­mánynak azt a kifogását, hogy a fel­peres magyar egyházi személyek és intézmények egyházi jellegüknél fog­va nem vehetik igénybe a magyar ál­lampolgárokat megillető védelmet, a döntőbíróság határozatában ugyan­csak elutasította és megállapította, hogy a trianoni békeszerződés nem lesz különbséget magyar honosságú természetes személyek és jogi szemé­lyek között azoknak egyházi vagy nem egyházi jellege szerint. B J polvar János sirkőraktára Komárno, Gazda-u. 23, m Raktáron tart bel- és külföldi gránit- és minden­fajta márvány-sírköveket. • Szállít vidékre is sírköveket. • Készít úgy helyben, mint vidéken sírkerefet és sír­boltokat a legjutányosabb árak mellett. 218 Feleslegesnek tartom, hogy a Jókai­­csapat 20 éves történetének rövid át­tekintése előtt bevezetésül egy pár szóban a cserkészetről, mint általá­nos ifjúsági mozgalomról beszéljek. A cserkészet, Baden Powell nagy esz­méje meghódította az egész világot. 1913-ban, amikor már a Zászlónk az angol boy-scouts -okról egy-kél cikket közölve felcsigázta az ifjúság érdeklődését a cserkészet iránt, ami­kor még alig egy-két magyar cser­készcsapat volt megszervezve, Karte Sándor, főg. tanár a nagytudású fia­tal pedagógus maga köré gyűjtött egy­két fiút s megalapította a mai Szto­­vonszkó első cserkészcsapatát, a ko­máromi sajtó, így különösen dr. Ba­­ranyay József szerkesztő lelkes támo­gatása mellett Ma már húsz éve ennek, bizony, amikor először végigmasíroztak Komárom utcáin az alapító cserkészek élükön Nádasdy Andorral, az első segédtiszttel, még a legoptimistábbak sem merték volna azt mondani, hogy húsz év múlva is meg lesz ez az alakulat, hogy húsz év múlva több mint száz tagja lesz a Jókai-csapatnak. Még 1913-ban Kar­le Sándor csapatparancsnok vezeté­se melleit a komáromi csapat isrcSzt­­vett a Zászlónk tutajtáborában. Az új iskolaév kezdetén ujult erő­vel indult meg a cserkészmunka: a belső kiképzés és szervezkedés, de a kirándulások, a természetjárás is. Különösen csónakkirándulásokat ren­dezek, de a »szárazát is gyakran járva eljutottak még messzebb vidé­kekre is. Még télen sem hagyott fel a nagy lelkesedés, a Jóisten is kod ve­zeti a fiúknak és vastag jégpáncéllal borította be a Vágót. A sok vízi kirándulásra a pesti köz­­pontban is felfigyeltek és Karle ve­zetésével a komaromi cserkészek ala­pították meg a magyar vizicserkészo­­tet. A következő évre esik a Jókai­­csapat első külföldi útja, amikor is a csapat néhány tagja Karle vezetése alatt bejárta Ausztriát, Dél-Tirolt, Svájcot és I)él-Németországot. Sek­kor, amikor már minden egyenes­ben volt, kiütött a világháború. A belső munka természetesen megsza­kadt. Annál kevésbbé a külső: a vö­­röskeresztesek egyik legnagyobb se­gítségüket a cserkészetben találták meg. Nádasdy Bandi, az első segédtiszt hősi halált halt a harctéren. Ekkor került helyére Beszédes Lajos, aki­nek érdeme, hogy az 1918- 1926 közé eső időben át tudta menteni töretle­nül a csapatot. 1921-ben indul el a komáromi csa­lta! virágkora. Kedves előadások, ma­jálisok, diákbálok, ünnepélyek kerül­tek rendezésre. A csapat táborok: 1922 Zsitvatő, 1923 Barsfüss, 1924—25 -26 Liptószcntiván (3), 1927 Létánfalva, 1928 Szepes-Tamásfalva, 1928 Zsolná­tól Komáromig tutajtábor, 1929 Sze­pes-Tamásfalva, 1931—32. Szklenó­­fürdő. Ezen kívül a csapat részivel! a prágai Szláv-jamboreen 1931-ben. és a tavalyi gödöllői Yilág-jamboreen. Mindkét helyen megmutatták a ko­máromi fiúk, hogy él a kisebbségi magyarság, hogy erős lesz a jövő ge­neráció. Csapatparancsnokok: Karle Sándor 1913 -23, Szívós Dónál 1923—24, Bí­ró Lucián 1921—25 és 26-tól, Hajdú Lukács dr. 1925—26, Ondreicska Ká­roly 1927-28, Kovát' Béla 1927-től, Kocsis Károly 1929-től, Nemesik Val­ter 1931-től és Lestár István dr. a Marianum 1. raj megalakulásától. A csapat jelenleg 1 rajból áll, vezetőik: Bíró Lucián, Kocsis Károly, Nemesik Valter és Lestár István dr., mig az egész csapat fölött mint főparancs­nok Bíró Lucián, a komáromi cserké­szet »aranykorának« megalapítója áll. A taglétszám ma jóval meghaladja a százat. Nem szabad semmi esetre sem megfeledkeznünk valakiről, ha a komáromi cserkészetről írunk, Risz­­dorfer Macáról, a »Maca néniről , a cserkész-mamáról, akinek áldozat­­készséges munkája nem kis súly a tá­borozások sikerének mérlegén. * Telnek az évek... Alig volt 15 éves a csapat, alig tartolla jubileumi ünne­pélyeit, s már újra jubilál. S meny­nyi minden történt azóta, mennyi ese­mény is van öt év alatt ott, ahol dolgoznak! Jó munkát az elkövetkező öt évre! Zombory György, Nagy hangverseny a Kultúrpalotában. A gimnáziumi szimfonikus zenekar május 24-én rendezi meg reprezen­tatív hangversenyét, ügyes diákjaink minden iskolai év végén be szokták mutatni egy fényes sikerű est kere­tében tudásuk legjavát. Az idén lesz a hatodik hangversenyük, amelyen városunk szine-java éppúgy megjele­nik, mint eddig, hogy kimutassa a derék fiúk iránt érzett szeretetét és kifejezze elismerését a pompás zene­­kai1 iránt is, meg krizsán zenetanár iránt is, akinek főérdeme az, hogy gimnáziumunkban a zenekultúra oly magas színvonalon áll. A műsoron olyan nevek szerepel­nek, mint Liszt, Kienzl, Grieg, Sme­tana, Dvorzsák, Mayerbeer. Bloch sib. Kell, hogy mindenki érdeklődjék fiaink zenei teljesítménye iránt, örül­nünk kell, hogy a mieink nemcsak a tanulásban, a sportban, a cserké­szetben állnak elül a rangsorban, ha­nem a legszebb művészetben, a ze­nében is! A sokat ígérő estre még visszaté­rünk lapunk hasábjain. — Jókarban levő pianino eladó. Cim a kiadóban. — Egy kétszárnyas üveges utca­­ajtó eladó. Cíni: Eötvös utca 48/b. Éjféli vendég. Irta: Szrókay Kálmán. Az óra éjfélt ütött. Alig tudtam végigszámolni a tizenkét ütést. A fejem zúgott, éreztem, hogy a szi­vem sem bírja tovább s fásultan adtam fel a küz­delmei. Nem volt már erőm semmihez, utolsó, fáradl mozdulattal lesepertem az orvosságokat éjjeli szek­rényemről és megadással váriam a halált. Kinn az előszobában megszólalt a csengő. Vájjon ki jöhet éjfélkor egy haldoklóhoz? Lemásztam az ágyról és - kivánszorogtam az elő­szobába. Amikor kinyitottam az ajtót, szinte elnevet­­tem magam: igaz is, ki más jöhetne éjfélkor egy« hal­doklóhoz. mint a Halál? Valóban ő volt az. Ott állt az ajtó előtt fekete lepelben, üres koponyaarccal, ke­zében a kasza s csontvázajját még rajta tartotta a vit- Janvesengő gombján. — Tessék beljebb fáradni, — szóltam udvariasan. A Kaszás szemmel láthatóan meglepődött, hogy nem Ijedtem meg tőle, sőt barátságosan beljebb in­vitálom s (kicsit zavartan kérdezte: — Bemehelck? Szó Inélkül megfogtam vékony karcsontját, be­húztam az előszobába, aztán az én szobámba. — Foglaljon helyet, — kínáltam az íróasztal mel­lett álló borszéket. A Halál zavartan ült le. Udvariasan elvettem tőle a kaszát s végigfektettem az íróasztalon. Nem tilta­kozott ellene, de én vigyáztam is. hogy ott maradjon a kasza a kezeügyében s ne értsen félre. Magam felhúztam a hálókabátomat, mert kicsi I dideregtem, aztán leültem az ágy szélére. Néztem a vendégre s gondolkodtam azon. hogy mivel kezdjem a beszélgetést. Azzal nem mertem kezdeni, ami kézen­fekvő volt, hogy ugyebár, értem tetszett jönni. Minek siettetni a dolgot, különben is már sokkal jobban érez­tem magam, mint öt perccel ezelőtt, amikor már be­lenyugodtam a halálba. Sőt már szinte sajnáltam is. hogy beengedtem. A Halál kezdett beszélni: Jól esik ezen a puha széken, mondta — oly fáradt vagyok.. . Ránéztem üres arcára s el is hittem neki, hogy fáradt. Szinte megsajnáltam. — Sok dolga van? - Állandóan. Ma is... nézze csak. — a fekete kepei redői közül elővett egy papírlapot s elém tar­tolla. ma este ez az ötödik hely (csakugyan ott volt ötödik sorban az én nevem és pontos cimem) s még nyolc van hátra. — Nem is olyan sok: tizenhárom egy napon, — jegyeztem meg és magam is meglepődtem, amikor utána gondoltam: — De hiszen hogy lehet ez? Csak Budapesten hatvan-hetven ember hal meg naponta s maga csak tizenhármat visz el máma? Elmosolyodott. — Úgy van. Budapesten öten vagyunk, egyre tíz­­tizenöt esik. Érdekes, hogy erre sohasem gondoltam. Hogy is győzné egyetlen Halál már Budapesten is, hát mé az egész világon! Az én Halálom megmagyarázta dolgot. \mi egy Főhalál és van egy sereg segédje. Pon­tosan 1) evan osztva az egész világ kerületekre s min­den kerületben dolgozik egy segéd. Elég komisz a munkájuk, mert az emberek nem szívesen halnak meg és olyiknál órák hosszal kell várni, amíg kilehelik telküket. Ők aztán beleteszik a lelket egy kis pléh­­skatulyába, ráírják a nevet, címet s másnap bekül­dik a központba. Ott benn aztán osztályozzák a lel­keket. Az én Halálomnak Buda a kerülete s bizony néha kétszer is föl kell mennie a Svábhegyre, kigya­logolni Óbudára. Részvéttel hallgattam végig panaszait, aztán ki­gondoltam valamit: Nézze, kedves Halál úr, én most úgy is egészen jól érzem magamat és sokáig kellene várnia, amíg ren­delkezésére bocsátom a telkemet. Pihenjen egyet ad­dig. Hevenyészünk egy ágyat a pamlagra s alszik egyet, amíg meghalok. PS <JQ

Next

/
Thumbnails
Contents