Komáromi Lapok, 1934. január-június (55. évfolyam, 1-52. szám)
1934-01-20 / 6. szám
Lapunk m ai száma a j övé heti telj es XLádió-nmsort tartalmazza Ötvenötödik évlolyam. _____________ 6. szám, _____________Szombat; 1934. január SO. Sftöfhettof ár csehszlovák értékben: Hetyben és vidékre postai szétküldéssel iftn évre 89 Kfi, (élévre 41 K(, negyed' Alapította! TUBA JÁNOS. Belelöl UiHtkautdi GAAL GYULA Hr. Szerkesztő: BARANYAY JÓZSEB dr. Szerkesztőség és kiadóhivatal Nádor-u. 21. Megjelenik hetenként kétszer: ■ómankatfesak, ALARY GYULA dr. és FCLOR ZSIGMOND. Mjmmmmmmmmmmmmbm—wa—■» iinrwuiwir'fB—ware——«smh—ws— évre 2« Ki. - Külföldön 129 K6. Egyesssim éra 1 korona. Komárom, január 19. Prágában szerdán végei érlek a kisálltául képviselőinek tanácskozásai, melyek a három állam egységes és közös gazdasági együttműködésére vonatkoztak. A tanácskozásokról megjeleni ellentétes híradásokra rácáfol Bcnes külügyminiszter nyilatkozata, amelyben azt olvassuk, hogy a tanácskozás eredménye kimeríti az elérhető eredmények maximumát. Ez a nyilatkozat azt jelenti, hogy a mai adottságok közt nagyobb eredményre kilátás nem is lehetett. Mindazonáltal, bár a tanácskozásról részletes ismertetési nem adott ki a kormány, nem szabad túlbecsülni az elért eredményeket azért, mert azok a világgazdasági válság nagy relativitási korszakában jöttek létre, amikor tervek és megegyezések gazdasági téren nem jelentik magát a sikert, legfeljebb az előkészítő munka kimerítő és lelkiismeretes elvégzéséi. Nem szabad lekicsinyelni ezeket az eredményeket sem, mert olyan időkben elünk, amilyenekről senki sem álmodott és még kevésbbé számított. A komáromi kikötő halotti csendje a leghangosabban hirdeti a nemzetközi kereskedelem szélcsendjét, ha ugyan szabad ezt ilyen ellentétes kifejezésekkel megvilágítani. Amíg tehát maguk az eredmények a világviszonylattól függenek, addig a terep rendezése a legnagyobb figyelmet érdemli meg. Azok az egyezmények, amelyek a vasúti forgalomtól a jegybankok együttműködéséig terjednek és még a statisztikai adatgyűjtés munkáját is egységesítik, azt jelentik, hogy az együttműködés létfeltételei kétségen kívül megvannak és azokat csak ki keli használni. A további eredmények már sokkal nehezebbek, mint a gyáripar működésének összehangolása, mert itt az érdekek nem párhuzamosak. Ami az egész gazdasági együttműködésnek tervét és egyezményeit illeti, azok Középeurópa közgazdaságának regionális részletmegoldását jelentik, amely a mai kilátások szerint elszigeteltséget mutat, de nem lehetetlen, bogy a nagy nyugati államokhoz való kapcsolatok is kiépülnek, ha sikerülni fog azokat az államokat is bevonni a működés keretébe, melyeknek hiánya ma nagyon érezhető. A prágai egyezmény gazdasági alapépítmény, mely a politikai felépítmény szilárdsága szerint szolgáltatja a tartó pilléreket. A gazdasági kisanlanl tebál a mindenkori politikai konstellációk szerint alkalmazza magái a lobbi államokkal A gazdasági kisantant maximális eredménye. A kisantant gazdasági tanácsa Benes dr. külügyminiszter clnők lése mellett megtartói la záróülését, amelyen letárgyalták és elfogadták a bizottságok balározali javaslatait. A késő éjféli órákig tartó plenáris ülés hivatalos jelentés szerint a következő határozatokat hozta: 1. Javaslat a kölcsönös kereskedelmi kapcsolatok rendezése és fe jlesztése érdekében. 2. Javaslat a kisantant államok területén működő gazdasági intézmények egy üti működéséről és nj gazdasági intézmények létesítéséről, valamint a három állam gazdasági propagandájáról. 3. Javaslat a oasnti összeköttetés tárgyában, i. Javaslat a Danahajósás terén való együttműködés kérdésében. 5. Javaslat a repülőforgalom tárgyában. 6. Pasta-, távirati és telefonunió létesítésére vonatkozó javaslat. 7. Javaslát normalizálási ügyek rendezésére. 8. A kereskedelmi jog egységesítésére vonatkozó javaslat, í). Javaslat a vámjoggal összefüggő kérdések egységesítésére. 10. Javaslat a statisztikai ügyek egységesítésére. 1U Mezőgazdasági iskolák együttműködésére vonatkozó javaslat. 12. Idegenforgalmi kérdésekkel kapcsolatos javaslat. 13. Javaslat a kisantant államok együttműködésére gyáripari téren. 14. Javaslat a bárom állam jegybankjai együttműködéséről. 15. Javaslat a takarékpénztárak együttműködéséről. 10. Javaslat az árúcseréről. A záróülésen Benes dr. külügyminiszter megállapította, hogy az elfogadott határozati javaslatok a maximumát jelentik annak, ami a tanácskozásoktól várható volt. A javaslatok megadják azokat a kereteket, amelyeken belül a kölcsönös együtmtíködés tovább fejleszthető. Az illetékes tényezők gondoskodni fognak arról, hogy’ az elfogadóit gazdasági javaslatokat mielőbb végrehajtsák. A külügyi bizottságban felszólalt Szüllő Géza, de az elnök megvonta tóle a szót. A külügyi bizottság kedden tartott ülésén a Lengyelországgal kötött kereskedelmi provizóriumot s a Németországgal kötött kereskedelmi pótegyezményt tárgyalta. A vitában felszólalt Szüllő Géza dr., az egyesült ellenzéki pártok klubelnöke is, akit azonban beszéde közben Tomasek bizottsági elnök kétszer rendre utasíszeinben, amelyek ennek a megegyezésnek nem tagjai. Ez bizonyos mértékben a stabilitás rovására mehet, ha a törekvés és a hangsúly nem a gazdasági, hanem a politikai szempontokon nyugodnék. tolt és figyelmeztette, hogy a tárgyról beszéljen, majd harmadik figyelmeztetés után megvonta tőle a szót. Szüllő Géza beszédében, mint a hivatalos GTK sajtóiroda jelenti, — a csehszlovák kereskedelmi és gazdasági politikát bírálta, mindenekelőtt a gazdasági kisantant megteremtésére irányuló törekvéseket. Ennél a kérdésnél Benes dr. külügyminiszter tevékenységéről mondott a szónok néhány bíráló kifejezést, ami miatt rendreutasításban részesült. Mivel az elnök figyelmeztetésének, hogy a tárgyhoz szóljon, nem teli elegei, megvonta az elnök tőle a szól. Gazdsági tervezet a válság megoldására. A válság megoldását célzó nagy gazdasági tervet a regrövidebb időn belül kidolgozzák. A tervezet szerzője Englis dr. volt pénzügyminiszter, aki tudvalévőén valutadíjazással akarja előmozdítani a kivitelt és ezenkívül visszlcszámítoló hivatal lélesitéscl indítványozza tervezetében. Masaryk köztársasági elnök napokban fogadta Trapl dr. pénzügyminisztert, aki az elnököl behatóan tájékoztatta a kormány legújabb tervei felőJ. A köztársasági elnök a legközelebbi napokban a kormány más lagjait és politikusait is kihallgatáson fogadja, akik a gazdasági tervezet részleteiről fogják tájékozatni. Elfogadta a képviselőház a bányatörvény novelláját. A képviselőház szerdai és csütörtöki ülésén tárgyalta a bányatörvény novelláját s a vita folyamán fölszólalt Doslalek miniszter is. A miniszter expozéjában megismételte azokat a jelentéseket. amelyeket a különböző bizottságokban tett az osseki katasztrófáról. Megemlékezett a vizsgálóbizottság munkájáról, amelynek feladata főképen annak megállapítása, hogy 0 mentési munkálatok rendben íolylak-e, vagy sem, továbbá voltak-e a tárnában kiáradó gázok és észleltek-e ilyeneket régebben, vagy sem. A vizsgáló bizottság jelentése körülbelül két hét múlva készül el, addig a szerencsétlenség okának biztos megállapítása még lehetetlen. A bányában történt gyulladás okát a miniszter által felkért egyik szakértő szerint a bányapor meggyulladása ellen való védekezésnek egyetlen módja, hogy kőpori vegyítenek bele. A másik szakértő szesz e r d á n és szombaton rint feltétlen nyitott lángnak kellett a robbanási előidéznie. Ez keletkezhetett egyrészt a szénpor fölmelegedése állat, mert ha nagy halmazban fekszik a szénpor, oxidáció következtében erősen fölmelegszik s ha bizonyos hőfokol elér, akkor hirtelen robbanó gázok terjengenek felelte, ezek a gázok már ettől a hőségtől is meggyulladnak és robbanást okoznak. Ettől meggyullad az eyész szénpormennyiség, amely különösen azért veszélyes, mert egy pillanat alatt az egész földalatti hánya lángtengerré válik. De a szakértő véleménye szerint eredhetett ez a tűz nyitott karbidlángtól, vagy a villanyos vezetékek rövidzárlatától s nincsen kizárva az sem, hogy esetleg dohányzás okozta a robbanást. A javaslatot a képviselőház csütörtöki ülésén elfogadták. Tizennyolc hónap lesz újra a katonai szolgálati idő. A Poledni List c. lap közli, hogy a tényleges katonai szolgálati időt még ez év folyamán ismét tizennyolc hónapra hosszabbítják meg úgy, hogy az 1933-ban bevonult katonák 18 hónapot lesznek kötelesek szolgálni. A múlt évben a katonák január 13-án szereltek le, vagyis a törvényes határidőnél két és fél hónappal korábban. A korábbi elbocsátást, — mint a Poledni List írja — az utolsó napokban határozták el, ennek következtében a polgári életbe visszatérő katonáknak nem volt alkalmuk és módjuk kellően gondoskodni elhelyezkedésükről. A tavaly november 1-én bevonult évfolyamhoz tartozóknak a törvény szerint 14 hónapot kellene szolgálatok, de már biztosra vehető, hogy ez az évfolyam is 18 hónapot tölt egyenruhában. A lap értesülése szerint a íizennyolchavi katonai szolgálati időről szóló novellát a kormány a legközelebbi időben terjeszti a nemzetgyűlés elé, amely azt a legrövidebb idő alatt fogja tárgyalni. A kereskedelmi és iparkamarák központja Englis dr. javaslatai ellen. A hivatalos csehszlovák sajtóiroda közli, hogy a kereskedelmi és iparkamarák elnöksége csütörtökön a keresk. miniszt., a külügyminiszt. és a Gyáriparosok Szövetsége képviselőinek és a kamarák kereskedelmpolitikai előadóinak jelenlétében ülést tartott. Minthogy a kivitel támogatása ügyeljen egyelőre csak Englis dr. javaslata ismeretes a valutapótlékról és a Gyáriparosok Szövetségének javaslata az adómegtérítésekről, a jelenlevők ezzel a két javaslattal foglalkoztak és elhatározták, hogy Englis dr. javaslatával szemben elutasító álláspontra helyezkednek, mert a javaslat alapja vitás és a gazdaságra nézve a legkomolyabb következményeket vonhatja maga után. A kamarák központja óv minden olyan kísérlettől, melynek következménye a valuta stabilitásának megrendülése lehetne. POLITIKAI SZEMLE Gazdasági kisantant.
