Komáromi Lapok, 1934. január-június (55. évfolyam, 1-52. szám)

1934-06-09 / 46. szám

1934. junias 9. »K0MM0M1 LAPOK« 3. oldal. A csallóközi Szinusz mester időjóslásai. A tanyi időjós azt mondja, hogy az idei karácsony fehér karácsony lesz és kevés hó fog esni. - Az időjós és az időcsináló. Saját tudósítónktól. Ismeretes, hiszen már ■sokszor ír­tunk róla, hogy a mi Csallóközünk­nek is megvan a maga időjósa. Szi­nusz mestere, a lányi időjós; aki­nek jóslásai már túllépték szőkébb hazája, Csallóköz határait és a kül­földi sajtó is foglalkozóit velük. Az ő időjóslásait megbízható jövőbelátás­nak tekintették azon országok öreg­asszonyai, amely országokban még megvan a lutri és nem egy olasz ■Öregasszony fordult a lány iidőjós­ához azzal a kéréssel, bogy írja meg néki, milyen számokat húznak ki a lutrin, hogy azokat megtegyék. Ez a népszerű időjósunk a napok­iban fölkeresett bennünket és elhoz­ta az alább közölt időjóslásait. Való­sággal átszellemült arccal magyarázta az ö időjóslásának a nyitját, amely elég bonyolult dolog és az arcom­ról bizonyára lerítt, hogy nem értem a lelkes magyarázatokat. Hitetlen Ta­másnak tartót! bizonyosan derék idő­jósunk, pedig a dolog nyitja oltván, hogy az ilyen komplikált eljárást csak az .érti meg könnyen, aki át is érzi a dogokat és úgy Ind lelkesedni a szóban forgó ügyért, mint a mi ked­ves tanyi időjósunk. őszintén szólván én nem nagyon lelkesülök a levelibékatudományért. Talán ennek az az oka, hogy nincs földem, nem gazdálkodom és nem biztosítottam jég ellen a vetésemet, nincsen nyári vendéglőm és nem kell attól tartanom, hogy a rossz idő mi­att nem jönnek ki a zöldbe a vendé­geim, nem rendezek majálist és így nem aggódom, hogy elmossa-e az eső, vagy se? Nem készülök nászúira és nincs új nyári ruhám, nincs új esernyőm, nem tervezek vikendezést, szóval nekem nem fontos, hogy' esik-e vagy sem? Ha a tanyi időjósunk időt tud jó­­jósolní, én meg időt tudok csinálni. Régi újságíró babona, hogy ha azt írod, hogy meleg napsugár kacag be az ablakodon, akkor mire a lapodat a rikkancsok árulják az uccán, már borús lesz az idő, ha azt írjuk a lap­ban, hogy végre megjött az eső, ami­nek nagyon örülnek a gazdák, akkor a lap megjelenésekor kitisztul és újra kacag a napsugár. Ha a fürdőszezon­ra jó időt akarok, akkor azt írom, hogy az idei komisz időjárás elvette a kedvemet a fürdéstől, az idén hi­­degvízkurát fogok venni. Egész biz­tos, hogy kánikulai hőség fog bekö­szönni. Az én kedves tanyi időjó­som bizonyára nem hiszi, hogy ez így van egészen és e tekintetben egé­szen egyformák vagyunk az egymás tudományával szemben, de azért a Komárom, junias 8. legnagyobb készséggel közöljük le az alábbi időjóslásokat, mert sokan hasz­nát vehetik azoknak. Nem kell azzal törődni, hogy én hitetlen Tamás va­gyok. Eddig szégyellem a Tamásságo­­mat, de a múltkor hallottam egy szép prédikációt, amely megvédte Tamás apostolt és azt mondotta, hogy Ta­más képviselte az apostolok között a haladást, a modernséget, amely ku­tak keres, és csak azt hiszi el, amel­lyel bebizonyítanak előtte. Tamás, a modern ember hitetlensége tehát nem kárhoztatandó. így az enyém se. De hál százszónak is egy a vége, az alábbiakban adjuk a mi kedves csallóközi Szinusz mesterünknek idő­­jóslásait, amelyeket bizonnyal néze­getnek azok, akik a legtávolabbi vo­natkozásban is vannak az időjárás­sal. Tehát: június 12—19-ig változé­kony és derűs, jő esők is lesznek, sőt 15., vagy 16-án zápor, villogás és dör­géssel. Junius 20 26-ig szép, de­rüli, meleg idő. 24-én, vagy inkább 25-én zápor, mely Csallóköz keleti részén helyenként nem nagyon ká­ros jégesőt hullat. Junius 27-től július 2-ig általában derűs, 2 3 na­pon eső is vegyül közbe. 27-ikén va­lószínűleg köd. 30-án, julius 1-én eső is, 2-án kiadós zápor, villogás dör­géssel. Aratás alatt többször zápor, helyenként eső. Az aratók néhány­szor megáznak. — Julius 26-tól aug. 1-ig minden másnap eső. Julius 31-én zápor, villogás dörgéssel. Helyenként jég is vegyül a zápor csöppjei közé. Augusztus 10—17-ig változékony és derűs idő, rövid esőkkel, aránylag mérsékelt meleg, tehát nem lesz káni­kulai meleg. Augusztus 18—23-ig vál­tozékony és túlnyomóan derült, me­leg, szép idő. Augusztus 24—30-ig túlnyomóan derült és változékony, helyenként zápor, villogás, dörgéssel. Augusztus 31-től szept. 8-ig ugyanaz. — Szeptember 9—15-ig derült és vál­tozékony, kevés eső. Szeptember 16- tól 29-ig derült, változékony meleg napok. 29-én valószínűleg eső vagy futózápor. — Szeptember 30-tól ok­tóber 7-ig derült meleg. Október 1-én zápor, valószínűleg jégesővel Alsó- Csallóközben. Október 8-tól novem­ber 28-ig derült, szép meleg idők, tehát hosszú ősz, meleg lesz a vén­asszonyok nyara. November 21-én eső és köd. November 29-től decem­ber 5-ig szeles, hűvösre forduló idő, dér és kisebb fagyok. December 9- én már hó is fog mutatkozni fagyok­kal. Fehér karácsony várható. E hó­napban kevés hó és kisebb fagyok mutatkoznak. PERESZLÉNYI-TÉGLA PERESZLÉNYI-CSERÉP árbar^^s^jriinöség^ Garantáltan saléfrommentes! 155 Mindenütt kapható! Tanácsülés a városnál. Komárom, június 8. A városi tanács kedden délután Csizmazia György városbíró elnöklete mellett látogatott ülést tartott, ame­lyen több rendbeli ügyben hozott ha* rozatot. A tárgysorozat fontosabb tár­gyai között szerepelt a városbírónak jelen lése pozsonyi és prágai eljárásai­ról, amelyet múlt számunkban részle­tesen ismertettünk. Ugyancsak ezen az ülésen jelentette be a városbíró, hogy a város tulajdonát képező nagy­apák, kisapáli és az aranyszigclcn ter­mett szénára megtartotta a város az árverést. Az árverésen 1730 korona volt a legmagasabb ajánlat és így az idén csekély jövedelme lesz a fű ter­mésből a városnak. Ez az összeg csak ráfizetés a szénára, amelyből egyhar­­mad rész az árverezőnek és kéharmad a városnak jut. A jelentést a tanács tudomásul vette. A városi gőzfürdő bérletére közzé­tett újabb pályázatra két ajánlat ér­kezett és pedig Forgács Mihály és Szé­les Gergely komáromi lakosok aján­lata, A tanács Széles Gergely javasla­tát kedvezőbbnek tartotta a városra nézve és a bérletet Szélesnek javasolja kiadni. A város több alkalmazottja, akik már huzamosabb idő óta vannnak a város alkalmazásában, kérvénnyel for­dult a városhoz, hogy léptesse elő, il­letve véglegesítse őket szolgálatukban. Minthogy a kérelmezők olyan állások­ban vannak alkalmazva, amelyek ide­iglenesek, kérelmükkel elutasította a tanács azzal, hogy a városi szervezeti szabályrendelet elkészítése előtt a ké­relmekkel nem foglalkozhat. A közkórháznál alkalmazásban levő Waitzner Endre dr., Haltzl Oszkár dr. és Grósz Károly dr. segédorvosok kér­vényt intéztek a városhoz alkalmazta­tásuk egy évvel leendő meghosszabbí­tása iránt. A tanács, tekintettel az erre vonatkozó törvényes rendelkezésre, a kérelemnek helyt adott és segédorvosi szolgálatukat egv évre meghosszabbí­totta. Lipscher Mór dr. kórházigazgató ja­vaslatára kimondotta a tanács, hogy a tüdőbeteg pavillonban szükséges or­vosi teendők rendszeres elvégzése cél­jából egy segédorvosi állást szervez és a szervezésre vonatkozó közelebbi rendelkezéseket az előkészítés alatt levő városi szervezeti szabályzatba be­lefoglalja. Sterosíik János mozi engedélye tár­gyában átírt a komáromi rendőrbiz­tosság véleményadás céljából. A ta­nács az előadó javaslatára elutasítan­­dónak mondotta a nevezettet, mert a város saját maga részére kérelmezel mozi engedélyt és ragaszkodik e tárgy­ban hozoll határozatához. A Diákmenza igazgatósága a Vág­­dunasoron levő háza mögött elterülő üres telekből 169 négyzetöl területet kér berbe a Diákmenzában lakó diá­kok részére való játéktérnek leendő felhasználás céljából. A tanács a ké­relemnek helyt ad és a kért területet 1 korona egységárért hat évre bérbe­adni javasolja Mencel K. C. cégnek az általa vég­zett aszfaltozási munkálatokról, illet­ve azok felülvizsgálatáról szóló jegy­zőkönyvét ismertetés után a tanács tudomásul vette. Trencsik János tanácstag előadta, hogy a kórházban az ápolókat szlovák kurzusra kényszerítik és ennek fejé­ben fizetésükből havi 30 koronát le­vonnak. Érdeklődik, hogy tud-e erről a városbíró és hogy ki kényszerítette az ápolókat arra, hogy a kurzust hall­gassák. Tudomása szerint erre semmi­féle törvény sem kényszerítheti Komá­romban a kórház alkalmazottait. Csiz­mazia György városbíró kijelentette, hogy ő semmiféle kényszerről nem tud és megígérte, hogy az ügyet meg­vizsgálja. Kályha Középnagyságú (48 számú) alig használ! „American Heating“ kályha jutányosán eladó. Cim a kiadóhivatalban. 219 felkötött kötényébe nyúlt. Belehullatott valamit az idétlen gödörbe. Igyekezett ráhúzni a földet. De a kapa erősebb volt nála. Félrehúzta kezét, vállát. A kislány lehuppant a földre. Szepegős sírás buggyant belőle. Nőtt ez a sírás és erősödött, mint az őszi esőcseppek zaja. Melléje térdeltem: — Kriska ... Mi bajod, Kriska? Rám emelte könnnyes szemét. — Nem bírok vetni. — Minek is vetnél. Mára elég volt. Holnap meg én is segítek nektek. — De ezt máma kellene elvetni. Mert hátha hónap nem kél ki? Osztán akkor mit adok idesnek? — Mit akarsz, Kriska? Széttárta derékban megkötött kötényéi. Sírva pö­­työgle tovább: Azt mondta... Azt mondta a maga anyja.. Azt mondta, hogy aggyak belőle idesnek is. Félre is tettem neki az egyiket. De oszt, hogy olyan jó volt, hát lecsíptem a végit. Aztán csíptem még egy kicsit, meg még egy kicsit. Oszt a végén ennyi maradt belő­le, ni... A kis rózsaszínű kötényben csak egy parányi kiflivég szomorkodott. Kriska szívéből új szomorúság indult: — Pedig én nem akartam megenni. Én igazán haza akartam vinni, idesnek. De tuggya... — Megfogta a kezemet és közelebb húzott: — 11a maga segítene, még vihetnék. Ma már nem, de holnap. Mert azt mondta idesapám, hogy még a krumpli hajából is új krumpli lehet, ha jó idő jár rá. Azt mondta, hogy a föld mindennek tízszeresét adja. Hát, ha én ezt elvetem, lehet ebből még tíz kifli is, igaz-e? Megragadta a kapát: — Majd én vágom, maga meg csak morzsázza bele. Osztán én majd ráhúzom a földet. Egyidősek voltunk, ötödik évünkben jártunk. De jnosl úgy éreztem, hogy sokkal okosabb nálam. Erre én még csak nem is gondoltam volna... Tanácstalanul morzsolgattam a kezembe nyomott kiflivéget: — Ne hagyjuk inkább holnapra a vetést. Kriska? Inkább én adok neked még egy kiflit. A kislány úgy nézett rám, mintha ellensége vol­nék : — Nekem nem kell másik. Én ebből akarok vinni idesnek. Hiszen ha mindennap meglocsolom, lesz ebből tán még kiflifa is! Végképpen meggyőzött. Elvetettük a morzsákat. Hél kupacot csináltunk belőle. Vizet is hoztunk az esővizes dézsából. Megöntöztük a véleményünkét. S a képzeletem felgyulladt. Ha ez így van. ha csakugyan kikéi a kiflivég, akkor a mi házunkban nem lesz többet semmi baj. Ha eltörök valamit, elve­tem a darabját és kinő... És... Szám elé kaptam a kezemet, mert ujjongás igye­kezett kifelé... Ha kikéi a kifli, akkor szomorúság sem lesz többel nálunk. Mert most van. Hiába fordul félre Kisanyám, csak látom én, hogy sokszor sírdogál. Azt már tudom, hogy a két kis öcsémet siratja. Eddig azt hittem, csak világgá mentek, de a szakácsnő már megmondta, hogy a földbe tették őket. De hiszen ak­kor ... akkor... Már össze is fűztem a gondolatot Kriska elképze­lésével. És félálomban sok-sok kisfiút láttam. A falu felől jöttek, egymásután. Kanyarodtak a kiskapunk elébe. És Kisanyám tárt karokkal futott eléjük... Kriska másnapra elfelejtette a kiflit. De én min­dennap lesurrantam a krumpli táblához. Figyeltem a bodroslevéllel kibújó növényeket. Kerestem a kiflifát is közöltük, de nem találtam. Mindennap szegényebb lettem egy reménység­gel. Mindennap csüggedtebben öntözgettem. És éjje­lenként felrettenve hallgatóztam a temető felé. így jött el a késői husvél. Ezen a napon vittek először templomba. S felszántott lelkembe édesapám gyönyörű hangja, akkor vetette el a feltámadás dia­dalmas hitét. * Sok-sok husvét futott el azóta. Apánk áldó keze kis falunk csendes temetőjében porlad, édes Kisanyánk ill zárta le örökre aranyszemét, kis húgomat a debre­ceni erdőtemető fáinak suttogása altatgatja. Másik húgom, egyetlen élő családtagom, a határon lúl gondol vágyva sírjuk után. S míg én itt, tavaszi napsütésben édesanyám örök ágya mellett üldögélek, egy friss l'uvállalt szétviszi érzéseimet. Küldöm őkel azokhoz, akik elmentek s ahhoz, aki utánunk vágyik. Egvre erősödő érzéssel zúg fel szívemben a feltámadásba vetett hit. Ne búsulj kis húgom. Érzéseinkben máris együtt vagyunk mi kelten és azok, akiket haláluk után is szerelünk. És ahogy telik-múlik az idő, egyre kö­zelebb jutunk a végleges találkozáshoz is. Anyánk sírjáról felillatozó ibolyák Áment lehel­nek gondolataimra.

Next

/
Thumbnails
Contents