Komáromi Lapok, 1934. január-június (55. évfolyam, 1-52. szám)
1934-06-09 / 46. szám
2. oldal. > KOMÁROMI LÁPOK« 1934. június 9 forgalom csökkenése következtében a munkanélküliség emelkedett. Kedvezőbb képet nyújtanak az adók. illetékek és egyéb leadások is, amelyeknek összhozadéku 1934. év januárjában a válság óta első ízben voll több az előző évinél és ez a kedvező fejlődés a további hónapokban is tartott. A befolyt állami adók és illetékekből a folyó év első négy hónapjában 532 millió korona volt, míg a mull év ugyanezen időszakában csak 268 millió volt. A javulás anvnyival is inkább észrevehető, mert az 1931. évi költségvetés bevételi előirányzata az előző évvel szemben közel 638 millióval kevesebb. Az államvasutnál az év első hónapjaiban mérsékelt javulás állott be a személy- és teherforgalomban. A pénzügyminiszter szerint a külkereskedelem csökkenését az is okozta, hogy a köztársaság más államokkal szemben tekintettel az árdiszparitásra. melyet főképen az államoknak az arany standardtól való eltérése okozott, nem volt versenyképes. A valutaegység értékénél keletkezett diszparitás kiküszöbölésére a csehszlovák valutát az aranytartalom csökkentésével a többihez alkalmazták. Az aggodalom, melyet az intézkedéssel kapcsolatban hangoztattak. nem vált valóra. A gazdasági számok belföldi rendszerében nem állott elő eltolódás, mig a külföldi piacon megvolt a lehetőség, hogy versenyképesebb tényezőként lépjünk fel. A gazdasági javulás ez év első hónapjaiban kétségtelenül ezekre a rendszabályokra vezethető vissza. Az államgazdálkodásbiui továbbra is a legnagyobb takarékosságot kell tanúsítani. A költségvetés tényleges egyensúlyának helyreállítására azonban nemcsak a legalacsonyabb nívón kell tartani a kiadásokat, hanem további csökkentésre kell törekedni, hogy a kedvezőtlen korábbi évek következményeit jóvá lehessen tenni. Folytatni kell a megtakarításokat, amelyeket a takarékossági bizottság programjába fölvett. Az expozé végén kijelentette a pénzügyminiszter, hogy az 1931. év első hónapjainak kedvező fejlődése arra a reményre jogosít, hogy a közgazdaság romlásának folyamata végei ért. Ezzel létrejött az államháztartás egyensúlya elérésének lehetősége is, amely egyben feltétele a pénzpiac normális működésének is. Ifolola János dr. interpellációja Csecs és Makranc magyar községek iskolái ügyében. Itolota János dr. magyar nemzeti párti képviselő interpellációi nyújtott be az iskolaügyi miniszterhez a csécsi és makranci magyar elemi iskolák visszaállítása tárgyában. A két község lakossága 93 százalékban magyar nemzetiségű s dacára ennek, mindkét községben az állam fordulat óta kizárólag szlovák tannnyelvű iskola van, bál- a községek lakossága mindéül elkövet a magyar tannyelvű iskola visszaállítása iránt. A gyermekek szüleinek 95 százaléka még 1933 májusában újabb beadványt írt alá a magyar tannyelvű iskola visszaállítása érdekében. Ez a kérelem, állítólag a pozsonyi iskolaügyi referálásnál pihen. Holota dr. sürgeti az iskoláknak még ez évi szeptemberig leendő visszaállítását. Az agrárok és nemzeti demokraták sajtóharca. A gabonamoiiopólium terve körül heves sajtóháború tört ki a cseh agrár és a cseh nemzeti demokrata lapokban. A demokrata Národnv I.isty legutóbb azt vetette szemére az agrárpártnak, hogy ő is támogatja a kartélieket, mert számos vezető tagja a kartellek élén áll. Az agrárpárti Venkov erre azzal válaszol, hogy a Národnv Listy-t hatszáz kartell szócsövének nevezi és közli azokat az összegeket, amelyeket a nagykereskedelemnek és a nehéziparnak a csehszlovák szociáldemokrácia adott . így például - írja a Venkov 2.5 milliárdot a meg nem fizetett vagyondézsma címén, 5 milliárdot meg nem fizetett adók alakjában, 2.5 milliárdot a csődöknél és kényszeregyezségeknél. 2.5 milliárdot a bankok, pénzintézetek szanálási alapjából, 3 milliárdot a munkásságnak munkanélküli segély címén. Együttvéve 18 milliárdot kapott a nagytőke és nehézipar, de ebbe nincs még beleszámítva az az összeg, amit a nagykereskedelem és a nehéz ipar átutalásoknál, fúzióknál, vámon és stabilizációs mérlegeken stb. nyert. QinlfCTOpfiDn átrevidiálom ötUIVd&Cl Uoll üzleti k ö n vu11 és évi csekély pausál összegért felügyelek a könyvelésre, iso Spielberger Béla Borvendég Ferenc Budapest főpolgármestere. Komárom, június S. Az új fővárosi töA'énv alapján az eddig választással betöltött főpolgármesteri állási most először töltötte be a kormány kinevezés útján és Borvendéi! Ferenc eddigi alpolgármestert nevezte ki Budapest főpolgármesterévé. Ez bennünket is érdekel, hiszen az új főpolgármester a régi Komárom vármegye fia. mert Acs közközségből származik, ahol testvérei és rokonsága maiglan is olt élnek a község tekintélyes kisgazdái sorában. Borvendég Ferenc 1876. november 17-én született Ácson kisgazda szülőktől, és Tatán, majd Budapesten végezte a gimnáziumi tanulmányokat elég sok gond és munka mellett, meri szülei nem tudlak taníttatásáról gondoskodni és bizony diáksága a megélhetésért folytatott küzdelem láncolata maradi. Erről önéletrajzában ezeket mondja: Hamarább ismertem meg a küzdő életet, mint sok más ifjú, de hamarább szereztem meg az edzettségei, a rugékonyságot az élet változó viszonyaival, sokszor ridegségével szemben. Ez a korai kapcsolat a komoly élettel már korán clsegített azoknak a tanulságoknak megszerzéséhez, azoknak az életelveknek a kialakulásához, amelyek egész eddigi pályámon megtartottak a józan mérséklet medrében, amelyek által eljutottam a dolgoknak és körülményeknek tárgyilagos mérlegeléséhez. A szerzett emberismeret megóvott a csalóka illúzióktól, sok tévedéstől. íme a self mademan őszinte vallomása. A magaerejéből teil ember okos és józan életszemlélete. A budapesti református főgimnázium igazgatójának ajánlásával kerüli érettségi után, 1897-ben a székesfővároshoz és hivatali pályája mellett a jogot is elvégezte a budapesti egyetemen. Ekkor indult meg Budapest világvárosi expanziója is és ezzel a lendülettel emelkedett Borvendég is hivatali pályafutásán, aki a fővárosi adminisztráció minden ágazatában dolgozott és nagy áttekintést szerzett a főváros közigazgatási életének egész területéről. Tíz év múlva, 1907-ben visszakerült a kerületekből a központba és ott az üzemi osztályban nyert beosztást. Itt a vízszolgáltatás, gázművek és később a villamos áramszolgáltatás minden titkával megismerkedett és behatóan tanulmányozta ezeket a kérdésekei más nagyvárosok hasonló üzemeiben is. 1913-ban már az üzemi osztály állandó helyettest' tanácsjegyzői minőségben és három üzem ellenőrzésének nagy munkáját végzi a háború alatt megfeszített erővel és sikerüli azokat egyensúlyban tartani. Az ügyosztály vezetéséi 1922-ben vette át, főnöke halála után eleinte mint főjegyző, utóbb helyettes tanácsnok és 1922. októberétől kezdve mint tanácsnok állott Ciliinek a fontos ügyosztálynak az élén. A háború után támadt deflációs helyzetben az üzemek átmentése Borvendég nevéhez és munkájához fűződik. A zavaros helyzetei tisztázta és nagyszabású terveket dolgozott ki azok fejlesztésére a mindig bővülő főváros milliós lakosságának kényelmére. 1931. március í-én lelt alpolgármestermester és azóta a főváros pénzügyi irányításával foglalkozott. Ebben a nehéz állásban is érvényesült szaktudása. lankadást nem ismerő munkássága. fegyelmezettsége és nagyvonalúsága. Borvendég Ferencben Budapest olyan főpolgármestert kapott, aki annak igazgatását tövérül-liegyére ismeri, de ismeri a munkát is és meg tudja becsülni annak értékét tisztviselőiben. Az új főpolgármester már átvette hivatalát. A komáromi Járási Ipartársulat közgyűlése A Komáromi Járási Általános Iparlársulal I'. hó 3-án délelőtt 11 órakor tartotta 1933. évi rendes közgyűlését. K o c z o r (A ula elnöklete alatt. Az elnöki megnyitó után a közgyűlés egyhangúan tudomásul vette az Ipartársulat 1933. évi működéséről szóló jelentési, majd letárgyalta és egyhangúlag elfogadta az 1933. évi zárszámadásokat és az 1934. évi költségvetést. Ezután a közgyűlés kisorsolta a választmányi tagok egy harmadát és megejtette az új választási, valamint a turócszentmártbni ipartársulatok szövetségébe kiküldötte Koczor Gyula elnököt, Bircsák Károly és Broczky István választmányi tagokat. Miután így a tárgysorozat kimerült és indítvány nem volt. az elnök köszönetét mondott a megjelent tagoknak és az ülést berekesztette. Nagyszabású akció a Kérjen ismerielőf a Budapesti Hírlap kiadóhivatalától Budapest, VIII., József-körút 5. A hit születése. Irta: Szentmiháh/iné Szabó Mária. Vén barackfánk villámsújtotta üregére ráborult a virágok rózsaszínű függönye. Méhek döngő raja járta a kert minden zugát. De ott voll a leghangosabb ez a munkára senkentő ének, ahol még a kakukfű lilás virágzása borította az ősz óla pihenő földet. Reggel óta egyre fogyott ez az illatos terület. József ásója nyomán fekete föld fordult a virágokra. Nedves zöld szagot lehelve halódtak az. apró növények. Kriska meg én az ásás ritmusára lépkedtünk. Mindig csak egy parányit haladtunk előre, hogy szemben maradjunk Kriska hátrafelé mozgó apjával. József meg-megállt, hogy ingujjával letörölje verejtékét. Ilyenkor megpiheni egész teste is. De ahogy megindult. a munka újra megmarkolta minden izmát. Nagy csizmája alatt kövéren omlott a föld. Kék szeme derűsen hunyorgatotl ránk. — Hagyja már abba! Reggel óla könyörögtem neki. Nem akartam, hogy felássa ezt a táblát. Fájt nekem; a földbe forgatott kakukfű. Kegyetlenségnek éreztem, hogy így megölik a lila virágokat. Most, hogy megállt, újra követelőzni kezdtem. József csizmaszárából kivette a liszlítólat. Fényesre vakarta vele az ásói. De ha én ezt a sok gazt bele nem forgatom a földbe, nem terem itt semmi. Csak a dudva nő ölesre, senkinek sem lesz haszna belőle. Igv meg egy hét múlva belevetjük a későbbi krumplit, oszt őszre tízszeresét szedjük ki a földből. Villogott az ásóban a Ichanyatló nap. József vállára vette és kislánya keze lilán nyúlt: De máma nem ásunk többet. Vetünk hamar" egy kis korait a másik táblába, hogy legyen pünkösdre. öröm serkentette láncolóra a lábamat. Én is segítek vetni! Szándékomtól távoli kocsizörgés lóriiéit el. Bedig a kocsizörgést én nem is hallottam, csak az öreg Fürge. Kibújt szalmával bélelt ládájából. Három lábon körülfulotta az udvart. Aztán kaparni kezdte a konyhaajtót. Vinnyogva, szűkülve követelte, hogy nyissák már a kaput. Már ál is szökkentem a kerítésen. Fehér kalapomat csak a gumi tartotta nyakamhoz. Sötét hajam lobogva röppent a szélben. Rohantam Kisapám elébe Mire a kocsik az akácfák közül elé kanyarodott, én is megtettem a pár százméteres távolságot a poros országúton. Ujjongva nyúltam a segítő kéz után. Kipirult arcomat rászorítottam Kisapám kabátjára: De jó. hogy hazajött! A lovakat tempós lépésre fogta a kocsis, hogy tovább tartson az én kocsikázásom. Megélénkült a házunk eleje is. Az ajtón Kismamám lépett ki. Szemét árnyékolva nézett elébünk. Kézen fogva vezette a kis Jolit is. A kapu kél szárnyát szélesre tárta Julcsa dada, meg a szobalány. S a csoport körül egyik első lábát a levegőbe lógatva, vinnyogva ugrált a köszvénves Fürge. A kocsi újra megállt. Kisapám mosolygása egyszerre viszonozta a sok szereletet. Felvette a kishugomat is. S az ő kedvéért most már csigalassúsággal lépegettek a lovak az istálló felé. Mire a kocsi megállt. a két lány is odaérkezett. Mikor mi leszálltunk, az egyik felkapaszkodott. Kicsomagolták, leadogatták a vásárolt fűszert, húst, miegymást. Én egy nagy kosarai ragadtam meg. Igaz, hogy hátulról Kismamám tartotta, de ta hordozás öröme mégis az enyém volt. Hát még ami azután következeit! Mert a kosárban kifli volt, meg ropogós zsemlye. Hogy ritkán láttuk, omlós kalácsunknál is többre becsültem. A kert felől, ujját szájában tartva. Kriska is előóvakodotl. Mielőtt még más részesülhetett volna a jóból. kezébe1 nyomtam egy kiflii. Apa megsímogatta kerek arcát: , Ez a jó. kislány! .Madárlátta kifli. Kisanyám másodikkal pótolta: Nesze, vigyél édesanyádnak is. A kislány azonnal beleliarapottl a ropogós süteménylx*. Aztán ügetett vissza a kertbe. Én nem mentem vele. A krumplivetés csak alkonyaikor jutott eszembe. De, mire a kertbe loholtam, József már nem volt ott. Távoli tehénbőgés hívta új munkára. Méregette a nagy favedret s zúdult a csobogó víz a nagy vályúba a hazatérő állatok számára. A sziirke földtáblán apró halmok dudorodtak. S a kerti szerszámok »alvóhelyétől« Kriska közeledett. Bámulva láttam, hogy a nagy kapál vonszolja. Nem veit észre. Kis karja megrándult, mikor belevágta a nagy szerszámot a puha földbe. Aztán