Komáromi Lapok, 1934. január-június (55. évfolyam, 1-52. szám)
1934-06-09 / 46. szám
If apunk mai száma a jövő heti telj es Rádió-műsort tartalmazza Ötvenötödik évfolyam. ____________________46. szám._____________________________Szombat, 1034. junina 9. KOMÁROMI LAPOK Előfizetési ár csehszlovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel egész évre 80 Ké, félévre 40 Ké. negyedévre 20 Ki. — Külföldön 120 Ki. Egyesszám ára 1 korona. POLITIKAI LAP Alapította: TUBA JÁNOS. Felelős főszerkesztő: GAAL GYULA dr. Szerkesztő: BÁRÁNYAY JÓZSEF dr. Eőmunkatársak«! ALAPI GYULA dr. és FÜLöP. ZSIGMOND. Szerkesztőség és kiadóhivatal Nádor-u. 29. Megjelenik hetenként kétszeri szerdán és szombaton Az őszinte pénzügyminiszter. Komárom, június 8. A képviselöház ülésében az 1932. évi zárószámadást tárgyalják. A főelőadó csak kerülgette a lényeget, hellyel-közzel »meglepő« javulásokat konstatált és a vége még's csak az maradt, hogy az államháztartás ebben az esztendőben csaknem két milliárd: 1890 millió kiadási többletiel végződött, melynek nem volt megfelelő fedezete. Trapl pénzügyminiszter olyan leplezetlen őszinteséggel tárta fel a helyzetei, hogy ez a gesztusa mindenkinek elismerésére méltó. Megtudtuk előadásából, hogy nem csak a zárószámadás hiánya tükrözi vissza a nagy gazdasági depressziót, hanem az adóhátralékok is, amelyek 1932. évvégén 4777 milliót tettek ki. És itt meg kelt általiunk egy szóra. Az adóhátralék egyre növekszik, a pénzügyminiszter is beismeri a gazdasági depressziót, ha ez így van, az gazdaságilag azt jelenti, hogy a munka és termelés meg a fogyasztás kiegyesúlyozallan. Levonták-e ebből a pénzügyi kormány részéről a következményeket? Nyugodtan felelhetjük, hogy nem, mert az adókat a megesökkent keresethez, forgalomhoz és jövedelemhez képest nem mérsékelték. Az 'államháztartásnak a fő jövedelme a polgárok adóteljesítményéből van és ha ez gyengülő tendenciát mutat, akkor a pénzügyi egyensúly sem lehet tartós és be kellett következnie annak az állapotnak, amit a pénzügyminiszter is minden szépítés nélkül beismer, hogy a költségvetés kiegyensúlyozása a kétmilliárdos csökkentéssel sem sikerült. De nem is sikerülhetett, mert a külkereskedelem, az állam bevételeinek legfőbb forrása összezsugorodik. A pénzügyminiszter előadása szerint az 1929. évi utolsó kedvező prosperitású kivitel a 40 milliárd kereteiben mozgott, az 1932-ben 24 milliárdra és 1933-ban a 11 milliárdra szállt alá. Ezt az arányt mutatja az ezzel szorosait összefüggő munkanélküliség emelkedése is. Az állam csaknem egymillió munkanélkülit volt kénytelen segélyezni és ez csak most csökkent le nagyon kis százalékkal. De a kormányt ostromolják üzemek bezárásának kérelmeivel és ezeket is el kell intézni vagy szubvencióval és kölcsönnel, amelyek az elfogyott üzemi tőkét pótolják, vagy a bezárás engedélyezésével, ami ismét csak a munkanélküliség terjedését jelenti. A szomorú tények felett nem lehet, de nem is szabad napirendre térni. Hiszen a külkereskedelem csökkenése általános, világjelenség is, azonban a kormány külkereskedelmi politikája, amely a közvetlen szomszédokat elhanyagolja, nagyrészben oka ez eredménynek. A kormány a kereskedelemben is, ami tisztán gazdasági kérdés, politikát visz be és a gazdasági kisanlant kísérleteiben merül ki ahelyett, hogy a közvetlen szomszédokkal való megegyezést keresné, amelyek kivitelének egyedüli természetes piacai. Ez az elzárkózási politika termeli most keserű gyümölcseit. A Duna völgyében új gazdasági tendenciák érvényesülnek és a kormány politikai beállítottsága következtében ebből résztkérni nem tudott. Az elveszett piacok visszanyerése a legnehezebb feladat és a külkereskedelem öszszezsugorodása egy sereg piac elvesztését jelenti. A pénzügyminiszter csak tényeket konstatált, de nem adott nozzá megfelelő, kielégítő magyarázatot. A zárószámadás nagy hiányát egyszerre kiküszöbölni nem lehet, mert oda a gazdasági helyzet javulása szükséges. Az 1933. évi helyzetet némileg ki fogja egyensúlyozni a munkakölcsön két milliárdja, de ez is átmeneti jellegű. A csehszlovák köztársaság gazdasági helyzete azt a tanulságot rejti magában, hogy ha azt belföldi eszközökkel — kölcsön kibocsátásával vagy adóemeléssel — kiegyensúlyozni nem lehet, úgy a külkereskedelem az egyetlen mentő eszköz, amely a helyzetet javíthatja, természetesen nem a tengereken túli piacok felkutatásával, hanem a közvetlen szomszédsági kapcsolatok felvételével. A gazdasági depresszió megtámadja a dolgozó polgárság teljesítőképességét életgyökerében, amit igazol a gazdaosztály végzetes eladósodása és az ipari, kereskedelmi életben a csődök és kényszeregyezségek sorozata. A helyzet nem lesz jobb, ha 900000 munkanélküli helyett csak 800000-ről kell gondoskodni, mint ezt az optimizmus most is hirdeti. Hányszor kellett vezető politikusaink szájából hallani, hogy a gazdasági válság bennünket nem érint és túl vagyunk annak mélypontján. Most is ezek a hangok hallatszanak anélkül, hogy tényeket sorolnának fel a válság leküzdésére. Az önbátorítás szükséges a csüggedés megakadályozására, de államférfiak felelős helyükön ne éljenek a hatás ilyen eszközeivel csak akkor, ha a tények ereje áll bizonyító munkájuknál rendelkezésükre. Európa kuszáit politikai és gazdasági helyzete nem nyújt sok reményt arra, hogy az egyes államok prosperitása elkezdődjék. Ezek csak részei a nagy egésznek és osztoznak az egésznek sorsában a gazdasági törvényszerűség alapján. Az egyedüli kiút és önsegély a takarékosság, de ezt minden vonalon keresztül kell vinni. Csehszlovákia k's állam, ennek ellenére igaz-Komárom, junius 8. Richter János szenátor emlékezete. A szenátus kedden tartott ülésén Richter János boldogult magyar nemzeti párti szenátor egykori helyét gyászfátyollal bevont hatalmas virágkoszorú jelezte. Soukup szenátusi elnök hosszabb nekrológban emlékezett meg Richter szenátorról, részletesen ismertette élete pályáját és közéleti működését. A szenátus tagjai a gyászbeszédet állva hallgatták végig. Majd a szenátus elhatározta, hogy Soukup elnök megemlékezését a szenátus naplójában teljes terjedelmében megörökíti. Az országos keresztényszocialista párt, magyar nemzeti párt és szepességi német párt közös törvényhozói klubja kedden délelőtt ülést tartott, amelyen Szüllő Géza dr. képviselő, őslakos pártjaink parlamenti klubjának elnöke meleg szavakkal parenlálta el Richter János szenátort, kiemelve az elhunyt törvényhozónak a magyar kisebbségi polilikai és társadalmi élet terén kifejtett értékes munkásságát és érdemeit. A klub tagjai mély kegyelettel hallgatták a méltató beszédet. Vissza kell téríteni az államnak az építkezési segélyt. A képviselőház plenáris ülésén a kormány benyújtotta az államsegélylyel épített házak segélyeinek visszatérítéséről szóló törvényjavaslatot. A javaslat szabályozza a segély visszatérítésének az építkezési törvényen alapuló kötelességét. E rész első szásza az állam visszkereseti jogát akként állapítja meg, hogy »ama háztulajdonosok, akik az 1919/281. számú törvény, vagy az 1920/92., vagy az 1922/45., 1923/35., vagy 1924/58. sz. törvények szerint az államtól házépítés céljára készpénzsegélyt, kamathozzájárulást. vagy állami jótállási segélyt kaptak, a segély megtérítésére vannak kötelezve a jelen törvény szerint«, A visszatérítés kötelezettsége mindazokra a pénzbeli teljesítésekre vonatkozik, amiket az állam a vállalt jótállás terjedelmében fizetett. A törvény pontosan fölsorolja, hogy az építkezési s a teljesített államsegély milyen százaléka fizetendő vissza a bérházak, kislakásokból álló házak, az egylakásból álló kis házak, a szövetkezeti házak, a városi és községi gatásn túlméretezett, üzemei nem gazdaságosak, túl bürokratizáltak. Ezek azok a területek, ahol megtakarításokat lehet találni az államigazgatás területén. Realitások a pénzügyek terén, jobb külkereskedelmi politika, ezek javíthatják meg a pénzügyi helyzetei és nem a politikai délibábok kergetése. házak tulajdonosai által. A javaslat második része a közhasznú lakásépítő szövetkezetek és községek által épített házakban való gazdálkodás számára tartalmaz egynémely irányelvet. A legfontosabb intézkedés az, hogy a szövetkezeti házakban is emelhető, vagy csökkenthető a házbér úgy, hogy egy szövetkezet vagy község több házában a bérek lehetőleg kiegyenlítődjenek. Szüllő Géza dr. mentelmi jogát nem függesztették föl. A képviselőház mentelmi bizottsága legutóbbi ülésén 21 kiadatási kérelemmel foglalkozott. Szüllő Géza dr. nemzetgyűlési képviselő kiadatását a pozsonyi államügyészség a köztársaság védelméről szóló törvény alapján azért kérte, mert Szüllő üdvözölte József főherceget 60. születésnapja alkalmával. A javaslat alátámasztására az államügyész több újságcikket terjesztett be. A mentelmi bizottság előadójának jelentése alapján a mentelmi bizottság azonban arra a meggyőződésre jutott, hogy a beterjesztett újsághírek nem nyújtanak elegendő alapot a Szüllő dr. képviselő elleni vád emelésére és ezért kiadatását megtagadta. Nem sikerült a költségvetési egyensúlyt helyreállítani. A képviselőház csütörtöki ülése az 1932. évi állami zárszámadással foglalkozott, amelynek vitájában felszólalt Trapl pénzügyminiszter is, aki az államgazdaság 1934. évi fejlődéséről nyújtott áttekintést. A pénzügyminiszter expozéjában megállapította, hogy az 1932. évi zárszámadás a gazdasági depresszió kifejezése és az államgazdaság egyensúlyának helyreállítására irányuló minden fáradozása hiábavaló volt. 1933-ban a költségvetés jelentős csökkentése ellenére sem sikerült az egyensúlyt helyreállítani. A deficit főleg a bevételi oldalon mutatkozik. Az állami kiadások csökkentésére irányuló fáradozás a válságos időben legjobban látható, ha az 1931. évi költségvetés 9838 milliós kiadásait az 1933évivel összehasonlítjuk, amikor ez a szám 7630 millió volt. A külkereskedelem csökkenése 1930 óta mutat nagy arányokat. 1929-ben még 40.486 milliót telt ki a külkereskedelmi forgalom, 1933-ban már csak 11.685 millió volt. A külkereskedelmi POLITIKAI SZEMLE
