Komáromi Lapok, 1934. január-június (55. évfolyam, 1-52. szám)

1934-01-17 / 5. szám

2, oldal; »KOMÁROMI LAPOK* Az 1933 . év története 1034. ja'puár 17, Irta: Memor. Szociális Komárom város lakossága az utób­bi évtizedben természetellenesen fel duzzadt a falvakon lakó és a föld­reform következtében foglalkozásukat veszített tömegek urbanizálódása foly­tán. Ez a városba özönlés a gazdasági válság alatt sem állott meg és ma is tart, bár nem oly mértékben, mint eddig. Előmozdította ezt a város ille­tőségi politikája is, mely nem fon­tolta meg kellőképpen, hogy az ille­tőségi jog adományozásával boldog­nak boldogtalannak, mekkora szociá­lis terhet vesz magára a jövőben. En­nek hatása majd később fog jelent­kezni. A városba özönlött azonban leereszkedett inak sorompója és így sora óta nem tudja nagy munkakínálatol, ban felhalmozódott. A tömegek előtt a munkaalkal- Komárom évek felvenni azt a mely a város­­külkereskedel­mi forgalom fokozatos összezsugoro­dása következtében a kikötői mun­kák is alácsökkentek és így egyesek egész éven át küzködnek a munka­nélküliség veszedelmeivel. Minden té­len olvasunk pontokba foglalt követe­léseket. amelyeket teljesíteni nem le­hel, de azokat minden télen újra fo­galmazzák és benyújtják a városhoz. A város pedig anyagi erején messze felül megnyitja a népkonyhát és ott az elmúlt télen is naponta ezer adag ebédet őszi ki az erre rászorultak között. Tizenöt héten át működött, te­hát négy hónapon keresztül a nép­konyha és március 31-én zárultak be kapui. Félmilliót meghaladó összeget áldozott a város közönsége a nép­konyhára a mai nyomasztó anyagi helyzetében, tehát valóban anyagi (Tején felül hozott áldozatot. Havon­ta 21 2ÖOOO adag ebédet szolgáltatót! ki. A népkonyha érdekében megindí­tói! társadalmi segélyakció is tekinté­lyes összeget juttatott erre a humá­nus célra. A városi népkonyhán kívül még a mintaszerűen vezetett zsidó népkony­ha működött a Jótékonysági Egylet vezetése alatt és maradéktalanul ol­dotta meg a jótékonyság kérdését a hitközség tagjainak áldozatkész támo­gatásával. Magát a munkanélküliséget tőkoz­ta a kereseti viszonyoknak a fokoza­tos rosszabbodása, mely február vé­gén érte el mélypontját és a hivatalos statisztika szerint 918334 munkanél­külit mulatott ki. Mivel ebben a szám­ban a mezőgazdaság munkanélkülijei nem voltak belefoglalva, sem pedig a nem szervezett munkások, bizonyosra vehető, hogy ezekkel együtt 2 millió munkanélkülivel kellett ebben az idő­pontban számolni. A törvényhozás egyébként foglalkozott a munkanél­küli segélyezés reformjával és az ál­lami hozzájárulást a költségvetés egyensúlya érdekében leszállította. Komáromban az élelmiszer jegyek kiosztása körül bonyodalmak támad­lak, mert a kormányrendelet úgy in­tézkedett, hogy azokat csak némi munkateljesítés ellenében lehet ki­osztani. A mindig résen álló agitáció ezt elnevezte kényszermunkának és így zavargások támadtak a munkát vállalók és a munkál ellenzők között, melyet a rendőrség szüntetett meg. A lakóvédelmi törvény revíziója az elmúlt évben is sokszor kísértett és pozitív eredménye a négyszobás laká­sok felszabadítása lett. Az év végén a törvény hatályát másfél hónapra hosszabbították meg és a végleges megoldás niég ezután sem várható. Ennek a folyománya az, hogy a ré­gi házak szép csendesen tönkremen­nek a házvédelem szabotálása miatt. Az év eseményei közé tartozik a munkahivatal felállítása, mely nyil­vántartja a munkanélkülieket és azo­kat közvetíti. A nyár folyamán némi kis munkához jutván a földmunkások a benei földkiegyenlítési közmunká­nál. ott csakhamar sztrájkot idézett elő a politikai agitáció, mely véres verekedéssel végződött és ebben egy államrendőr súlyos sebet kapott az ott levő Mező szenátorral egyetem­ben. ügyek. Nem szabad említés nélkül hagyni a diákszociális ügyeket sem. A Nép­jóléti központ négy téli hónapon ál tartotta fenn a gyermekkonyhát, me­lyen 300 gyermek kapott naponta me­leg ebédel. Ugyancsak a Népjóléti központ keretében működött a Diák­­menza nagyszerű intézménye, ahol 10 szegény tanuló kapott ellátási és szál­lást és ezek közt több ingyenes és kedvezményes fizető volt. A gyermek­konyha élén özv: Liszkay .Tenő­né fejlett ki áldásos működést, inig a Diákmenza Gödör K. János igaz­gató vezetése alatt végezte nemes munkáját. • A nyomor enyhítése érdekében dol­gozlak a Jótékony Nőegylet, a Pro­testáns Nőegylet, az Izr. .Nőegylet, a Szent Erzsébet Egylet és a Katolikus Akció új intézménye, a Karitász. ála­ga a város havonta 212 szegényt se­gélyezett. A Zsidó Jótékony Egylet karácsonyra 100 adag ötkilós liszt­csomagot osztott ki kizárólag m á s vallásnak részére. A város öOO mé­­lermázsa fát juttatott a szegények ré­szére. A népkonyhát azonban csak 1931. január 1-én nyithatta meg. A Protestáns Jótékony Nőegylet szeretetvendégsége. Komárom, január 16. Az cmlx'rbaráti nemes eszmék szol­gálatában nagy eredménnyel működő Komáromi Protestáns Jótékony Nő­­egylct nagysikerű szeretetvendégsé.get rendezett vasárnap, január 1 1-én. a Kolélgium nagytermében. Ezek a jó­­lékonvcélii szeretetvendégségek min­denkor nagy vonzóerőt gyakorolnak a ])rotestáns egyházak híveire, akik örömmel keresik fel a szívekét és lelkeket nemesítő e komoly összejöve­teleket. Zsúfolásig megtelt ezúttal is a Kol­légium nagyterme s bizony a vendé­gek egy része a mellékterembe szo­rult. ami azonban nem zavarta a sze­reiéi vendégség lefolyását, mert ha a terített asztalok melleit minden hely el is volt foglalva, azért a közönség a változatos szép műsori meghallgat­­hatta és gyönyörködhetett egyes szá­maiban. A 37. dicséret első versének eléuek- 1 ésével kezdődött a szeretetvendégség, amelyet Soós Károly ref. esperes égbe szárnyaló imája nyitott meg. Ugyan­csak ő tartott bibliamagyarázatol is, amelyben a bibliai kor leányát és asszonyát világította meg plasztikus vonásokkal, majd pedig a mai kor fenkölt gondolkozáséi nők lelki életét tárta fel. amely a gondok és súlyos krízisek napjaiban példaképen szol­gál a szeretet és hit gyakorlásában. A mély gondolatokban gazdag bib­­liamagvarázal megragadta a lelkeket és intenzív hatással volt a hallgatóság­ra. Majd Kelemen Kálmán ref. segéd­lelkész szavalta el Muraköze Gyulá­nak A tanítónői c. szép költeményét megragadó hatással, amelyet Mészáros Lajos János hírlapíró felolvasása kö­veteti. amelyet a A hit himnusza« címen tarlóit nagy figyelem mellett. A felolvasó a hitnek végtelen nagy isteni erejét aposztrofálta meggyőző szavakban s a földhöz lapadt sivár lelkek életének tartalmatlanságát, cél­talanságát vázolta markáns vonások­kal. A hitetlenség nemzetek és népe­ket bomlasztó, társadalmakat megmé­telyező hatására világított reá éles szí­nekben. a tegnap, a ma és a holnap emberét rögzítette meg találó voná­sokkal. A figyelmei mindvégig lekötő fordulatos felolvasás nagy tetszést vál­lon ki a hallgatóság körében. A szünetben a Ref. Leányegylet kedves tagjai teát szolgáltattak fel a megjelenteknek, mialaíl a főgimnázi­um szalon-zenekara több számot adod elő a közönség szórakoztatására. A tea után következő művészi pro­gram első száma Szijj Daisy íőgimn. tanuló pompás szavalata volt, aki Móra Ferencnek A hegedű« c. han­gulatosan szép költeményéi adta elő rendkívül nagy és megérdemelt el­ismerés melleit. Régen hallottunk már Komáromban ilyen kitűnő szavalatot A bájos előadó a költemény minden érzéséi, minden gondolatál lebilin­cselő előadásban tolmácsolta s nagy lelki gyönyörűséget szerzett a hall­gatóknak, akiknek igazán rilka él­ményben volt részük. A ref. egyházi vegyeskar Kelemen Kálmán vezény­lete mellett Benkő: Jöjj szent köze­lébe... c. vallásos énekéi adta elő gyakorlott és fegyelmezed interpretá-5 k I | r ; .• í. A MAI OROSZORSZÁG ÉLETE­­AZ OROSZ KÖZÉPOSZTÁLY HALÁLTÁNCA Ara 12 — Ke. Kapható a SPITZER-féle könyvesboltban Komárno-Komárom, Nádor-u. 29. A Komáromi Egyetértés Munkásdalárda hangversenye a Kultúrpalotában Szép erkölcsi és anyagi siker Saját tudósítónktól. Vasárnap este szép közönséget ..von­zóit a Kultúrpalota nagytermébe a Komáromi Egyetértés Miinkásdalárda hangversenye, amely minden évben, úgy az idén is a legszívesebben láto­gatott esték közé tartozik. Az előző évekkel szemben azt az újítást hozta be a rendezőség hogy a műsor után a szokásos táncmulatság elmaradt az ezzel járó tetemes költségek miatt, de a táncolni szerető ifjúság nem szen­ved ezért rövidséget, mert mint azt a hangverseny előtt Balázs László fő­rendező bejelentette, január lió 28-án 8 órai kezdetlel a Központi kávéház­ban tea estét rendez a derék egyesület és ott módjában lesz az . ifjúságnak kipótolni a táncot. Az Egyetértés Munkásdalárda dal­estjeire. dalosdélutánjaira mindig szí­vesen jelenik meg Komárom közönsé­gének minden társadalmi rétege, mert ezzel a megjelenéssel akarja megjutal­mazni azt a kulturmunkát. amelyet a derék dalosok kifejtenek agilis karna­gyukkal Krausz Mórral az élükön. És ezt a kulturmunkát kétszeresen dicsérni kell, mert a dalkör tagjai a nehéz fizikai munka után kijáró sza­bad időt nem pihenésre, nem kocs­mai tivornvázásokra használják föl. hanem a szívet, lelket nemesítő és fölemelő dal művelésére. Az Egyet­értés Munkásdalárda tagjai a kerese­teiket haza viszik, mert nincs is idejük azt könnyelmű szórakozásokra költeni, mert állandóan próbálnak, gyakorol­nak szabad idejük alatt és nem a füstös levegőjű kocsmákban té.kozul­­ják el a keresetüket. Az Egyetértés Munkásdalárda működése tehát a ma­gyar dalkulturán kívül gazdasági, er­kölcs iés egészségügyi szempontból is a legnagyobb dicséretet érdemli meg. A keresetét hazavivő és dalt szerető embernek már a családi élete is szebb és bensőségesebb. örömmel halljuk, hogy a dalárda kötelékébe mind többen és többen ké-Komárom, január 16. rik a fölvételüket és.már párhuzamos próbatartásról kell' gondoskodnia a de­rék karnagynak. A változatos műsort a működőkar gyújtó ütemű Nyitánya vezette be. Majd Rácz Irénke behízelgőén, ked­vesen. leányos báj jal adta elő dr, Pá­rán t/a i/ József pattogó rímekben ez alkalomra írt prológját, A dal varázsa címűt. A derék dalárda műsorán Sugár J — Petőfi: A szabadsághoz, Jaroff: Ej uch'nem magyar szöveggel';. Arany: Nőé öröme, I tömény Karrgpszódía szerepeltek hatalmas és tomboló sikert váltván ki a lelkes közönség tömött soraiból. Különösen tetszett a Szabad­sághoz, az Ej uchnem és a Karráp­­szódia. amely igazán fölemelő hatást gyakorolt a tombolva. tapsoló közön­ségre. Természetesen ezek a hatalmas tapsok elismerést juttattak a derék karnagynak, Krausz Mórnak is. aki á .betanítás nehéz munkáját és á kar­vezetést. dirigálást végezte. A gazdag műsor egyik .tekintélyes részét a 12. gyalogezred vonószene-' kara nyújtotta Janota Ferenc karnagy precíz vezetésével. A katonazenekár műsorán Fucsik: Gladiátorok bevonu­lása. Kél er: Magyar vigjátékuyilány, Smetana: Ábránd az Eledott meny­asszony című operából. Zmrzla; Saj­kadal (kürtszóló), Kálmán: Részletek a Marica grófnő című operettből műsorszámok szerepeltek. Monda­nunk sem kell. hogy a katönázené­­kar is nagy sikert aratott. Tliury Béta kétszer szerepelt a mű- • soron, mivel a beteg Adamek József helyeit is ő énekelt népszerű tangó dalokat kedves, behízelgő hangján Pap]) Bandi ügyes zongofakísérefce mellett igen zajos sikerrel. Az Egyetértés Munkásdalárda me­gint egy meleg jé», szép sikerrel lett gazdagabb és a közönség megélégedel­len, egy kellemesen eltöltött est visr- • visszatérő emlékével távozott. lásba. Nagy tetszéssel találkozott í főgimnázium szalon-zenekarának szá ma is. amely Kőrös Kálmán vezetésé vei Brahms: Magyar láncok 5. c. éí Toselli ív: Serenata c. szerzeményei játszotta ügyesen és precízen. Kovád Sári. Iluszlicska Juliska. Fehér Jó zsef és Kecskés László éneke (Győz heteden én kószálom) is nagy siker! aratott, amit a közönség lelkes tapsa igazollak. Végül a XC. zsoltár első ver­sének Te benned bíztunk eleitől fogva) eléneklésével éri véget a lé­lekemelő szeretetvendégség, melynek rendezéséi a Prol. Jótékony Nőegylel tisztikarának és választmányának tág­jai Pap Kovách Elemérné elnök avu­lóit vezetése mellett fáradhatatlan és lelkes buzgalommal végezték. A sze­gények hálája legyen jutalma önzet­len munkájuknak!

Next

/
Thumbnails
Contents