Komáromi Lapok, 1934. január-június (55. évfolyam, 1-52. szám)

1934-01-17 / 5. szám

Hogyan kell fűteni, hogy a meleg ne illanjon el? A legaktuálisabb téma. 1934, ja»nár 1?, »KOMÁROMI LAPOK* Komáromban utón útfélen azt hall­ja az ember szegénytől, gazdagtól egyaránt, hogy nem lehet kibírni a sok fűtési kiadást. Nagy önzés volna tőlünk, komáromiaktól, ha azt hin­­nőit, hogy ez a jogos panasz és so­­pánkodás csak Komáromnak a spe­cialitása, mint a komáromi kőszűz, a komáromi tulipános láda és egyéb komáromi nevezetesség. Bizony nem. így jajgatnak most mindenhol, ahol a zord tét beköszöntött és így talán nagyon is aktuális lesz a komáromi friss pletykák helyett erről a témá­ról csevegni. Már csak azért is, meri ez nem gázol bele, mint a pletyka, senkinek a becsületébe és aztán ettől legalább okosabbak leszünk. Tehát csevegjünk egy kicsit a gaz­daságos és takarékos fűtésről: Az idei hamar beállt hideg kevés örömet okoz. hiszen olyan korán kel­lett elkezdeni u fűtést, hogy már olyankor jelentkezik a hiány fűtési anyagunkban, amikor még más évek­ben nem is kezdtük el annak haszná­latát. És amellett sohasem volt olyan szükség,a takarékoskodásra, mint a mai időkben. így hát duplán gon­dosan kell a fűtési kérdést is kezelni, nehogy a drágán fizetett melegből valami is elvesszen, vagy pedig töb­bet kelljen fűteni, mint az feltétlenül szükséges. Egészen más azonban az az eljá­rás, ha a meleget úgy akarnánk, mi­nél tovább megtartani, hogy nem szellőztetünk megfelelően. A hideg időben a szellőztetés nemcsak egész­ségi okokból fontos, hanem köztudo­mású, hogy a friss levegő sokkal ha­marább melegszik fel, mint az el­használt. Ezért reggel, mielőtt bd'Ci­liink, kiadósán, de amellett gyorsan szellőztessünk ki, amit a legjobban úgy érünk el, ha erős léghuzatot csi­nálunk egy pár percre. Ha nap­közben kell szellőztetni, úgy a leg­okosabb, ha az ablak felső részét Amit nagyon jó tudni mindenkinek. Első segély megfagyásnál. A beállott nagy hideg időszerűvé teszi azzal a kérdéssel foglalkozni, hogy mi a teendő a megfagyás eseté­nél? Akik dermesztő hidegben §nem elég meleg ruhában, akár hiányos táplálko­zás, akár kimerültség folytán vagy pe­dig ittas állapotban összeesnek és so­káig a hideg földön, havon fekve ma­radnak, a megfagyás veszélyének te­szik ki magukat. A lest melegsége — hőfoka — olyan alacsony fokra száll, amely hőfok nem elegendő; az egyes zzervek működésére. A megfagyott ember aluszékony lesz, arcszine ólom6zDrke s ha testének mozgatása által álmosságát nem képes leküzdeni, öntudatát veszti és légzése is kimaradt. Az első teendő legyen az ilyen állapotban levő embert minél bazmrább óvatosan, nehogy megfa­gyott testrészei eltörjenek, széltől men­tes hideg vagy fütetlen helyiségbe vinni, meztelenre levetkőztetni, testét a fej kivételével hóval, ennek hiányában hidegvizes kendővel, erélyesen, de óva­tosan ledörzsölni. Ha mindezek dacára a megfagyott nem eszmélne fel, élesz­­tési kísérleteket végzünk és igen óva­tosan mesterséges légzést alkalmazunk arra ügyelve, hogy megdermedt tagjai el ne törjenek. A már magához tért egyént azután kissé melegebb helyre adjunk neki kortyonként langyos teát, fekete kávét, bort, konyakot stb. és testét takarókkal melegítsük. Az egyes testrészek fagyos sebei ugyanúgy látandók el, mint az égett bőr). Az első fokú fagyásokat (kékes bőr) azonban feltétlenül hóval, jeges vagy hóvizzel alaposan kell dörzsöl­nünk addig, míg a kékes színeződés normálissá válik. nyitjuk ki, mert így távozik el legha­marabb a forró elhasznált levegő és dohányfüst is, mely tudvalévőén a mennyezet alá húzódik fel. Ha azonban már jól ki van szel­lőzi elve és jól át van fűtve, úgy per­sze ügyelnünk kell arra, hogy rosszul záródó ablakokon, ajtóréseken ne il­lanjon el túl sok meleg. Régi házak­ban azonban nagyon sokszor látunk olyan rosszul záródó ablakokat, hogy szinte sivít be rajtuk a hideg és ép-i pen így a teljesen szabadon álló épü­letek is sokkal inkább ki vaunak té­ve a kihűlésnek, mint olyanok, ame­lyek körül vannak építve. Persze, dupla ablakok nagy segítséget jelen ­tenek, éppen úgy, mint a roletták leengedése éjjelen át. amikor is a legerősebb a hideg. Ha az, ajtók, ablakok rosszul záród­nak, úgy posztócsíkkaL vagy vatla­­csíkkal szegezzük meg azokat. Újab­ban gummi szivacscsíkokat is készíte­nek, amelyek a becsukáskor egészen össze lapu Inak és nagyszerűen elzár­ják az ajtót és ablakot. ,íó szolgálatot tesznek az úgyneve­zett ablakpárnák, amelyek ugyan a legutóbbi időben kimentek a divatból, de rosszul záródó ablakoknál nem le­het eléggé melegen ajánlani őket. Az ablakokra akasztott ablakvédők is kitűnő .szolgálatot tesznek, ha ügyelünk arra, hogy eléggé magasan legyenek felakasztva: legalább is 20 25 cm-re az ablakdeszkától, így az­után mégakadályozzák a hideg leve­gő beözönlését. Ha egy szobának több ajtaja és ablaka van és közöttük olyanok, me­lyeket nem kell a szellőztetés miatt mindennap kinyitni, úgy már az összehajtogatott ujságpapiros is jó szolgálatot lesz, ha azonban naponta nyi fogatni kell, úgy nem lehet ezt a jó melegszigetelőt használni. Túlfű­tött szobák ártanak az egészségnek. Orgonahangverseny a budapesti Schmidthauer­­villában, amelyet a rádió közvetítésével mi is fogunk hallani. Nagynevű földink hatalmas alkotását, Vihar a Balatonon cimü orgonafantá­ziáját is hallani fogjuk a csütörtök esti nagy hangversenyen, (Saját tudósítónktól) Komárom, január Iß. Lapunk legutóbbi számában írtunk arról a hatalmas sikerről, amelyet európai hírű földink, Schmidthauer Lajos orgonaművész aratott Budapes­ten, a Zeneművészeti Akadémián meg­tartott nagyszabású hangversenyén, amelyen bemutatta legújabb alkotását, a Vihar a Balatonon című orgonafan­­tú-ziájál. Akiknek nem volt alkalmuk a hang­versenyen résztvenni, bizonyos fájó érzéssel gondoltak azokra a zenei él­vezetekre, amelyekben az ottlevőknek részük volt. Ez a fájó érzés azonban örömmé változott hamarosan, mert amint örömmel közölhetjük, sok-sok száz­ezer embernek lesz módjában ezt a nagyszabású hangversenyt végig hall­gatni csütörtökön este a rádió közve­títése útján. Eddig még kevés magyar művészt ért az a kiváló szerencse, hogy az ott­honában, meghitt társaságban meg­tartott hangversenyét a rádió közvetí­tette az egész nagy világ részére. A nagy magyar művész, Hubay Jenő palotájában megtartott házihang­­versenyét szokta közvetíteni a rádió, most pedig ugyanezt teszi a budapesti rádió a csütörtökön este 9 óra 20 perckor a budapesti Schmidthaucr­­villában megtartandó orgonaverseny­­nyet is, Tudnunk kell, hogy a budapesti Schmidthauer-villaban hatalmas or gon a van fölállítva a nagy művész utasításai szerint fölépített szerkezet­iéi. Ezen fog játszani művészföldink. A nagyszabású hangversenyen föl fog lépni a művész házigazdán, Schmidthauer Lajoson kívül, Sándor Erzsi és Pataky Kálmán. Zongorán kísér dr. Herz Ottó. A hatalmas műsor a következő: i. Bach: D-dur preludium és fuga (Schmidthauer). 2. Mozart: a) Varázs­­fuvola — ária; b) Don Juan ária (Pataky). 3. Händel: Blacksmith-va­­riációk; b Bossi: G-moll scherzo (Schmidthauer). I. Händel: a) »Acis és Galathea —- ária; b) Judás Maca­­beus oratóriumból — ária (B. Sán­dor). 5. Schmidthauer L.: Vihar a Ba­latonon orgonafantázia. Tihanyi visszhang: Heggel a Balatonon; Ha­lászok kara; Vihar; Himnusz (Sckmidthauer). Patkány-invázió. Még erről nem adtunk hírt eddig, pedig korábban is illett volna már megbeszélni ezt n dolgot. Hosszá cik­ket terveztünk a komáromi patká­nyokkal kapcsolatban, panaszkodni akartunk a mezei egerekre, idézni akartuk angol tengerész-írók rémme­séit. akik a hajókra került patkányai vad veszedelmei rőt regélnek évtizede­ken keresztül, lényegében mindig visszaérkeztünk volna egyetlen pont­ra ebben a probléma-komplexum­ban«: Komáromban sok a patkány. Hogy honnan kerül elő a föld legutá­latosabb teremtményei közül ez az egyik fajta, nem tudjuk. Talán a dunai hajók az okai... Talán a zsírban-ke­­nyérben dúskáló gazdag Komárom? Nem vagyunk patkány-szakértők, hogy megjeleljünk. Komáromban sok a pat­kám] s ez ellen tenni, tenni kell. Van­nak elszánt vadászok, akik puskavégre, veszik ezeket a nevezetes állatokat, vannak arzénes életekkel operálok, de így szórványosan vajmi nehéz velük elbánni. Egységesen, szervezetten, vá­rosi hatóság által jó! kifundált módon kellene kiirtani a bestiát, gyürkőzzék neki mindenki, akinek házatáján csak megtalálható s mondjuk mi is. kissé szabadon: Écrasez Vinfame ... Teg alább a patkányproblémát intézzük el... Volna egyéb bajunk is, például hogy hóesés után mért nincs rend legalább a föuccákon, de erről a ke­serűségről majd máskor. Ugyanakkor majd interpellációt is nyújtunk be a rosszát világított uecák ügyében. Most már nemcsak a külvárosok, sem a bel­jebb eső részek nem kapnak elég fényt, hanem a Nádor ucca is sötét­ségbe borult... Elítélték a halálautő vezetőjét. Komárom, január iß. Szmulek Alajos hivatalnok, hulinai lakos Komárom és örsujfalu között, száguldott autójával. Túlsebesen haj­ion s nem tudta ügyesen kikerülni az előtte kerékpározó Axamita Fe­renc őrmestert. Axainita felborult s a helyszínén azonnal meg is halt. Színűtek Alajost gondatlanságból oko­zod emberölés címén fogta perbe az államügyészség. A gázoló autótulaj­donos azzal védekezett, hogy az őr­mester hirtelen elhagyta az irányt s nem tudta már kikerülni. A tanuk terhelő vallomása után a bíróság bű­nösnek mondta ki Színűteket s há­romhavi fogházra, valamint 1WI0 ko­rona pénzbüntetésre ítélte. — Berger F. Vilmos csemegeüzle­tében Komárom, állandóan friss zsám­­bokréti teavaj. Sajtkülönlegességek. Dessert bonbonok. Torta- és ostyalapok. Rák, kaviár, olajos és pácolt halak, fajalmák, római maróni, valamint a leg­finomabb francia Olíva olaj, Hornimans angol és orosz teák, Bel- és külföldi rum, likőrkülönlegességek. Asztali faj­borok, Mumm és Pommery francia pezsgők. Graham kenyér és Karls­­badi kétszersült. A legfinomabb faj­kávék naponta frissen pörkölve, vala­mint Hág coffeinmentes kávé kap­ható. 3. oldal H t n ur ML H Hí lm. Szlovák-magyar kulturközeledés »A szlovák géniusznak hódoltak a magyar fővárosban/« — írják büszkén a pesti lapok. Sehol egy disszonáns hang, senki nem pendít meg ellen­kező véleményt, a felfogás egységes. Mindig népszerű volt a szlovák a ma­gyarok előtt s ennek bizonyítására szlovák kiillureslet rendezett a Ma­gyarországi Szlovák * Közművelődési Egyesület a Vigadóban. Meghívói ka­pott erre a köztársasági elnökünk is, Malypetr miniszterelnök, a szlovák szenátorok, kerületi főnökök, képvi­selők, a püspöki kar. Soha nem áll­nak útjába, a magyarok, a szlovák­magyar knlturközeledésnek s mikor a Vigadóban felcsendült a szlovák nóta, bizonnyal nem udvariassági aktus volt. Örömmel regisztráljuk ezt s azt sze­relnénk, ha a jóbarátság kulturális téren megmaradna, hiszen ezer esz­tendő kölcsönhatásai nem múlhattak el nyomtalanul. Nem akarunk most keserű példáikat felhozni, nem akarjuk érinteni kisebbségi sorsunk néhány sé­relmét, — hirdetni kívánjuk a köl­csönös jóakarat szükséges voltát, hir­detni a szándékol a közeledésre az egymásrautaltságban.- I Kiss Gyula dr. I Ma 1 1 esztendeje, hogy örök álomra hunyta le fáradt szemeit Kiss Gyula, a Komáromi La­pok felejthetetlen szerkesztője. A le­pergett tizennégy év távlatában sem lett kisebb alakja, mert szelleme, ki­vételes tehetsége és tudása túlélték őt. Kiss Gyula dr. neve és élete beletar­tozik Komárom kultúrtörténetébe, mert európai műveltsége és látószöge messze kiemelték egyéniségét a kis­város adottságaiból. Mi, akik szeren­cséseknek mondhatjuk magunkat, hogy vele együtt dolgozhattunk, mi tudjuk csak megérteni ezeket a felbecsülhe­tetlen írói és újságírói kvalitásokat, amelyek munkás életének rugói és irányítói voltak. Kevéssel halála előtt jelent meg tollából a Komáromi Al­manach című könyve, amelyben min­den igazi komáromi ember lelki gyö­nyörűséget találhatott, amikor a meg­figyelő éles szemüvegén keresztül szemlélhette a komáromi társadalmi és politikai élet jellegzetes figuráit. Kiss Gyula nem maradhatott velünk tovább a kisebbségi élet küzdelmes utain, de mi mégis magunk mögött érezzük az ő logikus és okos irá­nyítását. pontos judiciumát, széles át­tekintését. amely a Komáromi Lapok részére a vidéki sajtóban előkelő he­lyet biztosított. A fájdalmas elmúlást örök élet követi, amelynek végén ott csillog minden hívő télek előtt a fel­támadás hite. — Hivatali hir. So ítész Pál köz­­igazgatási főbiztos többhónapi belügy­minisztériumi szolgálattétel után a na­pokban újból elfoglalta előző szolgálati helyét a komáromi járási hivatalnál. — Választmányi ülés a Dalegye­sületben. A komáromi Dalegyesület január 17-én, ma, szerdán este 8 órakor, Nádor-uccai helyiségében választmányt ülést tart, melyre a választmány tagjait ezúton is meghívja az Elnökség. A választmány a Dalegyesület évi rendes közgyűlését késziti elő ezen az ülésen. — Halálozás. Részvéttel értesülünk, hogy özv. Weiner Adolfné, szül. Krausz Fáni, munkás életénnk 83-ik évében Jánosházán a napokban jobblétre szen­­derült. A megboldogult matrónában Weiner Sándor komáromi jónevü ven­déglős édesanyját gyászolja. Béke ham­vaira! — A KFC teadélutánjai. A KFC a téli szezonban számos tánc-teát ren­dez, felbuzdulva az eddigi sikereken. Január 21-én és február 4-én teadél­utánt, február 13-án teaestet rendez. T

Next

/
Thumbnails
Contents