Komáromi Lapok, 1934. január-június (55. évfolyam, 1-52. szám)

1934-05-26 / 42. szám

Lapunk mai száma a jövő heti teljesítá.dió-müsort tartalmassá

előfizetési ár csehszlovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel egész évre 8t Ki, félévre 40 Ké. negyedévre 20 Ki. — Külföldön 120 Ki. Egyesszám ára 1 korona.

Alapította: TUBA JÁNOS.

Felelős főszerkesztő: GAAL GYULA dr. Szerkesztő: BARANYAY JÓZSEF dr. F.őmunkatársak*! ALAPY GYULA dr. és FÜLÖE ZSIGMOND.

Szerkesztőség és kiadóhivatal Nádor-u. 29. Megjelenik hetenként kétszer: szerdán és szombaton

Masaryk Tamás

Komárom, május 25.

A törvényhozók testületet tegnap ünnepélyes körülmények között negyedízben választották meg Masaryk Tamási a csehszlovák köztársaság elnökévé. A cseh nemzet nagy l'ia, aki annak felszabadítását végezte a világháború alatt, elérte a legnagyobb megtiszteltetést, mert az ö munkája következtében létesült csehszlovák állam fejévé teszi a felé fordult bizalom. Ezúttal minden politikum»! kikapcsolunk ebből a tényből és tisztán az állampolgár nézőpontjából méltatjuk ezt az eseményt, mert ezen messze túlmenően minden állampolgárnak kétségtelen joga a kormányról és a köztársasági elnökről is a tárgyilagos kritika halárain belül véleményét nyilvánítani.

Masaryk Tamást nagyra kell becsülni mindenkinek, mini embert, aki saját maga erejéből küzdötte fel magát magas polcokra és kélségbcvonhatlau nagy tudása kivételes tekintélyt biztosított számára a tudományos világban úgy nemzete körében, mint a szélesebbköríí tudományos vlágban. Hogy doktrínái is alá vannak vetve az idők változásainak és tanításai nem lesznek örökélelűek. azl neki még életében meg kelleti látnia. Ennek ellenére ma is következetesen ragaszkodik megalkotóit politikai elméleteihez és hisz azok megvalósulásában, ami tiszteletre méltóvá teszi egyéniségéi és tudományos következetességéi. Masaryk a self mademan igazi mintaképe, akit nem a szerencse és nem a rajta kívüle eső erők, vagy a népszerűség emeltek magasba, hanem saját egyéniségének lendítő ereje.

Kormányzati elve a demokrácia lanílása. Egyébként magas közjogi állásánál fogva az alkotmány rendelkezései szerint a kormányzat lényeibe nem avatkozik, csak belpolitikai válságok idején tájékoztatja magát az egyes politikai irányok felöl. A köztársaság elnöke nem is uralkodik, mert ezt a demokrácia zárja ki, lehál megmarad számára az állam vezetésének nagy és felelősségteljes munkája. Ezl végzi tizenöt év óta és ezalatt az idő alatt belement a köztudatba igazságos felfogásának és pártatlanságának híre, amelyből tárgyilagosan megállapíthatjuk, hogy a tömegek elölt tekintélye van és azok tiszteletéi kiérdemelte.

V köztársaság elnökét nem szabad azzal a szemmel és mértékkel néznünk és megmérnünk, mint az utánakövetkezökel: ezek részére készen van az azállamraison, melyet követniük kell. A köztársaság első

elnökének kell az úttörő munkát végezni, hogy ezl a tisztséget úgy töltse be, ahogyan ezt annak tekintélye kiváuja. Masaryk Tamás magas államfői polcán sűrűén nyilatkozóit és nyilatkozataiban a liberalizmus szólal! meg az állam kisebbségeivel szemben is. Nevezetes az a mondása, melyet egy kalol kus küldöttséghez intézett: az állam annyi jogot ad önöknek, amennyit ki ludnak vívni. A demokráciát nem megkövesült intézménynek tekinti, hanem vitának, amelybe mindenkinek beleszólása van. A demokrácia diszkussziót jeleni szerinte, amelyben győzni kell a jobb és nemesebb felfogásnak.

Komárom, május 25.

Negyedszer választották meg Masaryk G. Tamási a csehszlovák köztársaság elnökének.

Május 21-én délelőtt folyt le a csehszlovák köztársaság elnökének megválasztása.

A prágai Ilradsinnak erre a célra ünnepi díszbe öltöztetett Ulászló termében csütörtökön délelőtt tíz órakor a törvényhozás mindkét háza együttes ülést tartott, amelyen Masaryk Garrigue Tamás eddigi államfőt újabb hél esztendőre, negyedszer, köztársasági elnöknek választották. A választás, mint az az előjelekből várhaló volt, már az első menetben meghozta Masaryknak a törvény által megkívánt háromotödös többséget, mert 418 érvényes szavazatból 327 szó esett Masarykra, aki így újból a köztársaság elnöke leli.

A beadott szavazatokból 53 szavazólap üres volt, a kommunisták állal felállított ellenjelöltre, Gottwald Kelemen képviselőre elvtársai 38 szavazatot adtak le. A koalíciós kormánypártokon kívül valamennyi német párt Masarykra szavazott.

Az elnökválasztó nemzetgyűlést Stanek képviselőházi elnök vezette, aki a szavazás eredménye után ünnepélyesen hirdette ki Masaryknak köztársasági elnökké történt újbóli megválasztását. A választási Malypetr miniszterelnök hozta tudomására Masaryk elnöknek, aki negyedóra után megjelent a nemzetgyűlésen, ahol nagy ovációval fogadták. A nemzetgyűlés elölt letelte a fogadalmat, mely után Stanek elnök üdvözölte. A választás eredményének kihirdetését, valamint a köztársasági elnök fogadalom-letételét 21 ágyúiövés kisérte. Déli 12 órakor Masaryk elnök az. ismeretlen katona sírjához vonult és olt

Ez az ideális felfogást jelenti, amelyet mindenkinek el kell fogadnia. Az újból való választás tényét azzal a liszt elet lel fogadják az állam polgárai, amely kijár az államfőnek és az embernek, aki a humánum nagy tanításait levonta magára nézve élete folyamán. Az az ember, aki nemzetéért annyit harcolt, tudja, hogy mit jelent a nemzeti élet szabadsága. Mivel ebben az államban igen sok nemzeti kisebbség él. bizonyára ezek nemzeti éleiét is tiszteli és ennek az életnek előfeltételeit is elismeri, mert ezek is épen olyan polgárai az államnak, mint az uralkodó nemzethez tartozók, viselik az államnak terheit és ezzel szemben az emberi és politikai szabadságok teljesjogú részesei is kívánnak lenni.

koszorút helyezett el. A Hradsinból levezető úton katonaság sorfala mögött tömör sorokban állott fel a közönség, amely kitörő éljenzéssel üdvözölte az egész útvonalon az elnököt.

Úgy az elnökválasztó nemzetgyűlés, mint az elnökválasztással kapcsolatos szertartások a kidolgozol! program szerint zajlottak le, a kommunisták a nemzetgyűlésen tüntető kiáltásokkal igyekeztek megzavarni az ülés lefolyását.

őszinte részvéttel adóztak a

pártáméul pártjai Richter János halála fölölt.

Richter János magyar nemzeti párti szenátor elhunyta alkalmából a magyar nemzeti párt nemzetgyűlési frakciójához a következőktől érkeztek részvétnyilakozatok: Hruban Mór dr.tól, a szenátus alelnökétől, a német szociáldemokrata párt képviselőházi klubjától, a csehszlovák agrár párt szenátusi klubjától, a német iparospárt képviselőházi klubjától, a Bund der Landwirte parlamenti klubjától s a német munka és gazdasági közösség parlamenti klubjától.

Kompenzációs keretszerződés Magyarország és Csehszlovákia között.

Mini már megírtuk, a csehszlovák és magyar delegáció bécsi tárgyalásainak eredményeképen sikerüli az elvi megegyezés, úgy, hogy a keretszerződés biztosítva van. Ez a keret 'elsősorban a kompenzációs megegyezésekre vonatkozik, amelyeknek az eddigieknél nagyobb ruganyosságot akarnak adni. Előre meghatározott keretek közt az egyes árukategóriákbait mindkel részről nagyobb kontingenseket fognak engedélyezni és az exportőrök feladata tesz a kínálkozó alkalmak szerint ezeket a mennyiségeket az üzlet számára kihasználni. Ez a megegyezés a fizetési forgalmat is siettetné. A legközelebbi napokban mindkét állam szakértői a technikai részletekről és a kereszt ül vi teli módozatokról fognak tanácskozni és ennek megtörténte után haladéktalanul megkezdődnek a zárótárgyalások. Interpelláció az udvardi kistermelők dohánytermelési engedélyének visszaadása érdekében.

Ilolota János dr. magyar nemzeti párti képviselő és törvényhozó társai interpellációt intéztek a pénzügyminiszterhez az udvardi kistermelők dohánytermelést engedélyeinek viszszaadása tárgyában.

Az 1934. évre szóló dohánytermelési engedélyek kiadásainál nagy feltűnést keltett, hogy huszonhárom kisgazda, kivétel nélkül régi. nyolc-tíz. sőt tizenhárom éves dohánytermelő, erre az évre nem kapott dohányterinelési engedélyt. Az interpelláció névszerlnt is felsorolja a mellőzött gazdákat, akik 46 és fél hold területre nem kaptak dohánytermelési engedélyt. A gazdák közül 17 törpebirtokos 102 családtaggal. Egyik-másik károsult érdeklődött a dobánvbeváltóliivatalban az engedély megvonásának okáról és ott azl a választ kapta, hogy az illető, vagy valamely családtagja résztvett a magyar nemzeti párt 1933. júniusában tartott népgyűlésén. Az interpelláció adatai szerint a károsullak legnagyobb része törpebirlokos. akinek a dohányültetésen kívül nincs más keresete s így most a dohányjövedéki igazgatóság elhatározása csak a munkanélküliek számát szaporította. Az interpellálok kérdik a pénzügyminiszteri, hogy hajlandó-e haladéktalanul intézkedni, hogy a megnevezett kisgazdák utólag megkapják a dohánytermelési engedélyt? A nuinkásbiztosító-vezetők járandóságainak felülvizsgálása és leszállítása.

M eisner dr. népjóléti miniszter erélyes akciót kezdeményez a munkásbiztosító intézetek körül fölmerülő anyagi nehézségek megszüntetésére. A miniszter rendet akar teremteni a munkásbetegsegélyző pénztárak, balesetbiztosító pénztárak s a szociális biztosítási központok alkalmazottainak illetményei kérdésében. Az ellenzéki pártok az államfordulat óla számtalanszor kritika tárgyává lelték az e téren uralkodó visszás állapotokal. a kormánypártok azonban eddig nem szenteltek nagyobb figyelmet a dolognak. Meissner dr. népjóléti miniszter kezdeményezésére végül a kormány is feladja eddig elfoglalt semlegesség! álláspontját. A miniszter elrendelte a betegbiztosító pénztárak, balesetbiztosító és egyél) szociális biztosítási intézmények alkalmazottai fizetési statisztikájának összeállítását, különös figyelemmel arra, hogy az illető alkalmazott nem élvez-e a fizetésén kívül egyél) nyug-POLITIKAI SZEMLE